Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

Í964. november 20. péntek 5. oldal I N A Ln P T Ä R 1964. november 20. péntek. Névnap: Jolán. Napkelte: 6 óra 56 perc. Napnyugta: 16 óra 3 perc. 1 J — Tegnap házi be­mutatót tartottak a Helvéciái Állami Gaz­daság köncsögi üzem­egységében, ahol a sző­lő nagyüzemi rendsze­rének legjobban bevált módszerét tanulmá­nyozták a gazdaság üzemegység-vezetői. Az itt látottakat felhasz­nálják majd a szőlőte­lepítéseknél. — Sokoldalúan segí­ti a termelőszövetkeze­teket a Tiszakunsági Vízgazdálkodási Társu­lat. Petőfi szálláson pél­dául lápföldkitermelés­re is berendezkedett, s az itt nyert talajjavító anyagot a termelőszö­vetkezetek rendelkezé­sére bocsátja. Többi között a petőfiszállási Aranyhomok Tszcs szőlőtelepítésre kijelölt homokjait is ezzel a lápfölddel javítják. Japán törpe fák A „Boriséi” nevű fák és növények termesztése ha­gyományos művészet Ja­pánban. A különböző fá­kat és növényeket mes­terségesen miniatürizál­ják. Az Ilyen törpe fák és cserjék kitenyészté­séhez tíz-húsz, de gyak­ran száz év is szükséges, A .,Bonssi”-k a beavatko­zás folytán különös for­mákat öltenek. A dísznö­vényeket a világ sok or­szágába exportálják. — Almalósűrít- ményt készít a Kecs­keméti Konzervgyár. Erre a célra 20 vagon nyersanyagot használ­nak, s az 50—60 szá­zalékos sűrítményt — melyet külföldön üdí­tő italok készítésére használnak — expor­tálják. öjfiniatür Zöld színű tojások Az olaszországi Foggia tartomány Alberone fa­lucskájában él egy tyúk, amely egy hónap óta minden reggel és min­den déLután egy-egy bor­sózöld színű tojást tojik. A szakértők egyelőre képtelenek megmagya­rázni a jelenséget, mert a tyúk pontosan olyan takarmányt fogyaszt, mint a többi. A zöld to­jások színükön kívül sú­lyukkal is kitűnnek, va­lamivel nehezebbek a szokásosnál. Csodaszer a butaság ellen A nyugatnémet rendőr­ség őrizetbe vett egy kiskereskedőt, aki a bu­taság ellen „gyógyszert” árusított. Számos vevője akadt, de egyik sem tett feljelentést sem a csaló boltos, sem a „csoda­szer" minősége ellen. A kereskedő számított rá, hogy a vevői a csodaszer használata után is annyi­ra buták maradnak, hogy egyiknek sem jut eszé­be feljelentést tenni. Hőmérsékletóra Egy osztrák alpesi fa­lu lakosai méltán büsz­kék nem mindennapi órájukra, amely 1883 óta mind a ' mai napig mű­ködik és egyszer sem kellett felhúzni. Mecha­nizmusát a hőmérséklet­változás hozza mozgásba. — A világ legkövé­rebb embere halt meg nemrégiben autóbale­set következtében. O. Haster brüsszeli lakos 228 kálót nyomott — A „KÖDÖS NA­POK” című regény folytatása mai szá­munkból anyagtorlódás miatt maradt ki. — 67 millió tojás ér­kezett eddig a Barom­fiipari Vállalat Kecs­keméti Feldolgozó Te­lepére. Ez 27 millióval több, mint amennyi­nek a begyűjtését ter­vezték. A tojás nagy részét külföldi meg­rendelésre szállítják. Ülésezett a megyei NEB Tegnap délelőtt Kecskeméten a városi tanács épületében megtartotta rendes havi ülését a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen meg­jelent többek között dr. Kocher László, a me­gyei NEB elnöke, Csongor Lajos, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársa és dr. Kolozsi Gyula, a megyei főügyészség helyettes vezetője. A tanácskozás résztvevői a munkabizottság jelentése alapján megvitatták a mezőgazdaság­ban és a kapcsolódó népgazdasági ágak terü­letén a szőlő- és gyümölcstelepítéssel, termelés­sel és feldolgozással összefüggő legfontosabb kérdéseket. A fenti, első napirendi pont után dr. Kocher László elnöki beszámolója követke­zett a megyei NEB elnöksége által jóváhagyott vizsgálatok bejelentéséről, a meginduló vizsgá­latok megszervezéséről, valamint az ez évben lefolytatott ellenőrzések hatékonyságáról. A hidak dicsérete Nem lehet meg hat ó­dottság nélkül olvasni az egykori krónikások be­számolóját a nagy tör­— Megkezdték a sző­lővessző kitermelését, feldolgozását a Szőlé­szeti Kutató Intézet Mathiász János tele­pén, ahol a napfűtéses üvegházban a törzste­lepek kialakításához szaporították az újon­nan nemesített cseme­geszőlő fajtákat. Ezek­ben a napokban 80 ezer gyökeres szőlő­vessző kerül ki innen, s mintegy 300 ezer rügydugványnak valót nyernek. — „Megfúrták” a gá­tat a rendkívüli módon elszaporodott ürgék, egerek megyénk Tisza- menti szakaszán. Azát- lyugatott járatokkal ék­telenkedő nyári gátak így árvíz esetén veszé­lyessé válhatnak. Ezért megkezdték a kártevők szervezett pusztítását, s a gátak újra tömíté­sét. — A vártnál nagyobb mennyiségben érkezik a kövér liba a Baromfi­ipari Vállalat kecske­méti feldolgozó telepé­re. Naponta mintegy 3—4 ezer kerül a ko­pasztóba, s a szakem­berek véleménye sze­rint az eredetileg ter­vezett 120 ezernél több kerül majd feldolgo­zásra. — Befejezték a ve­tést a borbási Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben. így a terv­nek megfelelően 1360 holdon fejlődnek az őszi kalászosok. A kö­zös gazdaságban most minden erőt az őszi mélyszántás elvégzésé­re összpontosítottak: 12 traktor forgatja a ta­lajt a tavasziak alá. Fluorsavas ínyvédő Dr. Paul Keyes, ame­rikai fogorvos szerint, ha naponta hat perc­ig fluorsavval átitatott Ínyvédőt teszünk a fo­gunkra — hasonló ah­hoz, amit a boxolók használnak — ezzel el lehet kerülni a szuvasodását. — A MÉSZÖV igaz­gatósága tegnap ren­des ülésén vitatta meg a SZÖVOSZ általános vizsgálatának anyagát. Az ülésen megjelent és felszólalt Bartolák Mi­hály, a SZÖVOSZ el­nökhelyettes is. — A lengyelországi Sa­domi Híradástechnikai Berendezések Gyárában most került le a futósza­lagról a nyomtatott áramkörű telefon új mo­dellje. A konstrukció eredményeként lényege­sen kisebbített telefon mindössze l,3ö kilogram­mot nyom. A nyugat-né­metországi Siemens-cég hasonló műszere 1,80 ki­logramm súlyú. ténelmi eseményről, amely US évvel ezelőtt játszódott le: 1849. no­vember 20-én átadták a forgalomnak Széchenyi Lánchidját. Először kö­tötte össze állandó, szi­lárd kapocs a két város­részt, Budát és Pestet. Tíz évig építették — kül­földről hozatott szakem­berek vezetésével — mai nagyszerű hídépítőink ősei. Abban a formájá­ban 1913-ig állott a híd. Akkor átépítették — az eddig részben faépít­ményt teljesen vasszer­kezetűvé alakították át —, hogy megfeleljen a nagyobbodó követelmé­nyeknek, az egyre növek­vő forgalomnak. Két évig tartott ez a munka. A fasiszták gálád háborús merénylete után az volt a leiadat, hogy kiemeljék a hullámsírból a hatal­mas vasszerkezetet, visz- szaadják a fővárosnak egyik legpompásabb ékességét. 13 esztendővel ezelőtt — 1949. november 20-án — a centenárium méltó megünnepléseként, átadták a hldmiunkások a kétszeres teherbírású, a kiszélesített úttestű új Lánchidat. Megoldották tehát a feladatot; tekin­tettel történelmi jelentő­ségére — ez volt az első láncszerkezetü híd az eu­rópai kontinensen — kül­sőre az eredetivel telje­sen azonosnak, valamint a fejlődéssel együtt járó követelményeknek meg­felelően építették. A Lánchíd másfél évtizede ismét megbízhatóan el­látja feladatát, amely pedig rendkívüli volt, hiszen az Erzsébet-hid sem létezett. Vajon le­het-e kedvesebb jubileu­mi ajándéka a kétszeres évfordulót ünneplő Lánc- hídnak és tisztelelőinek. barátainak, mint a zász­lódíszbe öltözött, s szom­baton, november 21-én is­mét megnyíló Erzsébet- hid avatása? S lehet-e kedvesebb ünnepe a bu­dapestieknek, mint ez a mostani amikor Ismét hiánytalanul együtt ta­lálhatjuk a szép fővárosi hidakat, amelyek annyi nagyszerű bókra ragad­tatták már a külföldi lá­togatókat is. 1944, november 20-án felszabadult Üjcsalános, Gesztely, Szirma, Hejő- csaba. Diósgyőr, Ostoros, Egerszalók, Demjén, Do- moszlő, Márkáz, Visonta. — Nagy a keletje a házinyúlnak külföldön. A füleseket Budafokon dolgozzák fel, és mint vágottáru kerül a kül­földi megrendelőkhöz. Megyénkből eddig mintegy 28 ezer nyulat továbbítottak a feldol­gozó üzembe. Legna­gyobb részüket Kecs­kemét környékén vá­sárolta fel a földmű­vess aö vetkezet. — VIKTOR Jurln szov­jet diák fogadásból két hónap és 29 nap alatt Sztavropol déli városból a szibériai Irkutszkba gyalogolt, s ez idő alatt 5750 kilométert tett meg. Jurin ebben a 11 millió lépéses vándorlásban Lo- monoszovot, a nagy orosz tudóst követte. — Azok a spanyol munkások, akik Svájc­ban vállaltak állást, keservesen panaszkod­nak helyzetük miatt: erősen kizsákmányol­ják, és ráadásul le is nézik őket. A rossz ha­zai viszonyok követ­keztében ennek ellené­re négy év alatt hat­ezerről hatvanötezerre emelkedett a Svájcban dolgozó spanyol bér­munkások száma. — A moszkvai Lenin Könyvtárban szakembe­rek restauráltak egv 1500 éves sz.ansz.krit kéziratot. A kéziratot a Turkmen SZSZK-ban egy kővázá­ban fedezték fel, s a lapok már teljesen meg- kövesedtek. * 2 A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: November 18-án a nappali közép­hőmérséklet 6 (az ötven­éves átlag 3,5), a legma­gasabb nappali hőmér­séklet 9,3 Celsius-fok, a napsütéses órák száma 1,3. November 19-én a reggel 7 órakor mért hő­mérséklet 1,3. a délután 2 órakor mért hőmérsék­let 7,1, a legalacsonyabb hőmérséklet 0,6 fok. Várható időjárás pén­tek estig: kisebb fel­hőátvonulások. Legfel­jebb szórványosan elő­forduló átfutó esővel, vagy hózáporral. Mér­séklődő északi, észak- nyugati szól. Éjszakai fagyok. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmér­séklet: mínusz 1, plusz 1, legmagasabb nappa­li hőmérséklet 6—10 fok között. November lángjai... Negyvenhat éve alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918-ban november végi na­pokban alakult meg a Kommu­nisták Magyarországi Pártja. Az alakulás hivatalos aktusa november 20-án ment végbe Budapesten, de már hetekkel előtte folyt az új párt létre­hozására irányuló nagyarányú szervező munka. Három erő egyesítése rakta le a párt alapjait. Az első az oroszországi magyar hadifog­lyokból álló bolsevik szervezet, már röviddel előbb zászlót bon­tott Moszkvában. Amikor tag­jai, köztük Kun Béla, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Mün- nich Ferenc és a többiek — no­vember közepén elindultak ha­za, azzal a tudatos elhatározás­sal jöttek, hogy egyesítik a ma­gyar proletáriátus legjobb erő­it a történelmi szükségszerűség parancsolta forradalmi átalaku­lások végrehajtására. Idehaza már a korábbi években széles körű és hatásos tevékenységet folytatott a forradalmi szocia­listák csoportja, amelynek ve­zetői — Heves Gyula, Korvin Ottó, Matusán Béla, Mosolygó Antal, Sallai Imre és mások — mindenekelőtt az imperialista háború elleni küzdelem jelsza­vait írták zászlajukra. Harca­ikban a frontok forradalmaso­dó katonatömegeire, az ország nagyüzemeinek legöntudato- sabb munkásaira, a bizalmiak­ra, a cselekvőkész ifjúmunká­sokra, a fiatal baloldali értel­miségre támaszkodtak. Ök, és a harmadik csoport, a régi szo­ciáldemokraták legbecsülete­sebb, legodaadóbb emberei — Alpár Gyula, Chlepko Ede, Ru­das László és mások a Marx­kor és a Szabó Ervin-kör lét­rehozásával, az ott folyó viták segítségével próbáltak hatni a szociáldemokrata pártvezetésre. Szerették volna megértetni velük: következetesebb, harco­sabb politikára van szükség, nem lassú fejlődéssel, hanem forradalmi rohammal lehet és kell ledönteni a földesúri ka­pitalista rendszer bástyáit. Az egykori novemberi napok eseményei, a burzsoázia soro­zatos támadásai, a jobboldali munkásvezérek árulása, felnyi­totta a tömegek szemét, s a há­rom forradalmi csoportulás, Lenin magyar tanítványainak céltudatos irányításával, az erők forradalmi egyesítésének útjára lépett. A korábbam aggodal­maskodó becsületes szocialisták is felismerték: a munkásosz­tálynak csak forradalmi párt által vezetett egysége lehet a szocialista társadalomért meg­induló küzdelem tartós alapja. Ez a felismerés adta meg a lö­kést a végső elhatározáshoz. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása felmérhe­tetlen hatást gyakorolt az ese­ményekre, amelyek 1919. már­ciusában odáig értek, hogy megszületett a Magyar Tanács- köztársaság, az első magyar munkás—paraszt hatalom. A párthoz november 20-ától kezdve szinte napról napra je­lentős erők csatlakoztak, az Ady megénekelte „új, friss se­regek”, amelyeket a történel­mi sorsforduló, a roppant vál­tozás, az új magyar élet lehe­tősége lelkesített. A kommunis­tákhoz csatlakoztak a szociál­demokrata párt és a szakszer­vezeti mozgalom legnépszerűbb vezető emberei: az országszer­te ismert építőmunkás Bokányi Dezső, Hamburger Jenő, a Za­la megyei ezredorvos, Latinka Sándor, a somogyi tanító, Landler Jenő, a vasutasok nép­szerű vezetője, Nyisztor György a harcos földmunkás, a most néhány hete Moszkvában el­hunyt közgazdásztudós, az ak­kor még fiatal Varga Jenő és még nagyon sokan. Pártunk tiszteletteljes meg­becsüléssel őrzi az 1918-as no­vember eseményeinek emlékét, hagyományait. Azok, akik a történelmi események szemta­núi és részesei voltak, s akik ma is itt élnek köztünk, el­mondhatják, milyen tiszta lán­golás, milyen nagy elszántság, céltudatosság és erő élt a harc­ra gyülekező munkások, sze­gényparasztok, haladó értelmi­ségiek ezreiben, azokban a negyvenhat esztendővel ezelőt­ti hetekben-hónapokban. V. F. Jénai üvegtárgyak, modern vonalú kerámiák — a karácsonyi ajándékvásárra A közelgő Katalin-napra, ka­rácsonyra és újévre milyen ajándékokkal lephetjük meg családtagjainkat, ismerőseinket, barátainkat? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be Bayer Jenő­höz, az Üveg és Porcelán Nagy­kereskedelmi Vállalat kecske­méti lerákatánák vezetőjéhez. Nemcsak azért volt időszerű a kérdés, mert a következő he­tekben fokozott érdeklődés vár­ható a szép, ízléses ajándéktár­gyak iránt, hanem azért is, mert a szóbanforgó cikkekkel — a bajai és a kiskunhalasi já­rást kivéve — ez a lerakat lát­ja el a megyei boltokat. — Az utolsó negyedévi ren­deléseink szállítási visszaigazo­lásai is azt mutatják, hogy az ipar és a felsőbb kereskedelmi szervek a lehetőség szerint igye­keznek minden igényünket ki­elégíteni. Nemrégiben pl.: egy vagon új áru került raktáraink­ba. Viszont, bizonyos cikkfajtá­kat és csoportokat hosszabb idő óta nélkülözünk. Több füles vi­zespohár, viharlámpa, viharcső, üvegballon, demizson, szeszes­és borospohár, teás- és mokkás- készlet, vizeskancsó kellene. S ha már a hiánycikkeknél tar­tunk, megemlítem a műanyag­ételdobozt is. — Hogy milyen ünnepi meg­lepetéseket tartogatunk? Első­ként az NDK-ból importált jé­nai üvegtálakat és dísztárgya­kat, az Angliából behozott Pyex-üvegből készült hőálló edényeket kell felsorolni. A há­ziasszonyok tetszését bizonyára megnyeri a műanyag szalvéta- tartó, a különböző formájú, íz­léses vázák, a modem vonalú gyertyatartók, a felfüggeszthető virágkosár, s a bizonyos mér­tékig már ismert műanyagrafia asztalterítő is. Tárcából, kenyér­kosárból és más közhasznú mű­anyagcikkekből is igyekszünk valamivel többet árusítani, mint eddig. A legkülönbözőbb formá­jú, választékú kerámiákból, por- celánféleségekből — vásárlókö­zönségünk megnövekedett igé­nyeit — minden bizonnyal si­kerül kielégítenünk — mondot­ta befejezésül Bayer Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents