Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-19 / 271. szám
Kommunista ifjúság A mai napon ül össze Kecskeméten a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete. A tanácskozás célja: számadás az elmúlt négy évben végzett munkáról, s azoknak a feladatoknak a meghatározása, melyeknek végrehajtása a következő években ifjúságunkra vár. Alapos, sokoldalú előkészítés előzte meg ezt az eseményt, hiszen a küldöttértekezletnek ifjúságunk munkáját, életét, problémáit sokoldalúan kell megvitatnia. A már lezajlott járási és városi KISZ küldöttértekezletek megerősítették azt a meggyőződést, hogy ifjúságunk, mint ahogy eddig, a jövőben is képes lesz a munkában, a szocialista erkölcsi felfogás kialakításában, az önművelésben, a tanulásban reá háruló feladatok elvégzésére. A mai fiatalság, kiknek képviselői Kecskeméten tanácskoznak, már csak az idősebb generáció elbeszéléseiből, a történelemkönyvek lapjairól ismeri a letűnt időket. Szocialista korunknak olyan építői, letéteményesei ők, kiket gyerekkori élményeik is mai rendünkhöz fűznek. Az emberi élet legfogékonyabb, az öntudat ébredésének szakaszában lehettek tanúi a tudomány, a technika nemrég még utópiának tűnő teljesítményeinek, s mivel tudják, mindez csak egy felszabadult társadalomban lehetséges, jogosan büszkék mai világunkra. Ezért is örül ifjúságunk annak, hogy szocialista borunknak lehet a gyermeke. Az elődök hősies harca, a KIMSZ ifjú kommunistáinak 46 évvel ezelőtt megindult küzdelme segítette a mia ifjúságát ahhoz, hogy a szocializmusban nőhessen fel, s ezért a mai napon a régi idők egykori és ma is küzdő kommunista harcosaira, példaképire, különös tisztelettel, szeretettel gondol. Amikor pártunk az 1956-os ellenforradalom leverése után életre hívta a KISZ-t, arra számított, hogy ifjúságunkban hűséges, szilárd szövetségesre talál. Jogos várakozásában nem is csalódott. Az elmúlt évek gazdasági, politikai harcaiban megerősödött a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Fejlődésének üteme a négy évvel ezelőtti kongresz- szus óta meggyorsult, akár a létszámbeli gyarapodást, akár a tartalmasabb szervezeti életet, vagy a politikai nevelőmunka eredményeit vesszük szemügyre. A ma történelmének aktív, pozitív szereplője tehát az ifjúság. Elég, ha arra hivatkozunk, hogy csupán ebben az évben tízezer mezőgazdaságban dolgozó leány és ifjú kapcsolódott be megyénkben a termelési versenyekbe, ami az 1960. évi létszámnak mintegy négyszerese. A szakma ifjú mestere, az ifjú mérnök és technikus mozgalom, a szocialista címért küzdő brigádok vállalásai, az egyéni munkafelajánlások, a Ságvári Endre kulturális szemle, az úttörők patronálásának, a társadalmi munkának a sikerei, a József Attila olvasómozgalom, a Kilián testnevelési mozgalom, a falusi spar- takiádok eredményei, a mindinkább szaporodó ifjúsági klubok, szakmai, politikai és általános műveltséget emelő tanulási mozgalom, egyszóval az Ifjúság a szocializmusért mozgalom sokoldalú, vonzó célkitűzései mindmind hozzájárultak ahhoz, hogy a KISZ ifjúságunk kedvelt szervezetévé, pártunk méltó utánpótlásának nevelőjévé váljék. „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocializmus teljes felépítésért!” — ezt olvashatjuk többek között — a KISZ decemberben sorra kerülő VI. kongresszusának téziseiben. E cél realizálása nem könnyű, de annál lelkesítőbb feladat. És az élet legkülönbözőbb területein helytálló leányaink, fiaink arról is tanácskoznak a mai küldöttértekezleten, hol van szükség az előrehaladást fékező akadályok leküzdésére, hogyan válhat a KISZ ifjúságunknak hasznosabb, még öntevékenyebb szervezetévé. A járási és városi küldöttértekezlet őszinte, alkotó -légköre, az ezeken elhangzott vélemények, tapasztalatok is arra engednek következtetni, hogy a megyei küldöttértekezleten megalapozott, egységes állásfoglalással tesz hitet Bács-Kiskun megye ifjúsága pártunk politikájának megvalósítása mellett. S hogy ez az egység tovább szilárduljon, még nagyobb erővé váljék — kívánunk eredményes munkát, sok sikert a KISZ megyei küldöttértekezletének, megyénk ifjúságának, nagyszerű célkitűzéseik valóra váltásához. Mécses helyett A vasútasélet romantikájához tartozik a bakterlámpa, amelyben mint ismeretes, olaj ég. Ezt használták az éjszakai tolatásoknál és jelzéseknél már egy évszázada a vasutasok. Most kimondták a verdiktet a bakterlámpára. ugyanis a MÄV a Bács- Kiskun megyei Finommechanikai Vállalatnál 3 ezer akkumulátoros kézi jelzőlámpát rendelt. Képünkön Pászti László műszerész és Fokti Ferenc műhelyvezető, a bakteriamnak utódjának — S, kézi jelzőlámpáknak = összeszereléséti végzik. Világ proletárjai, egyesüljetek? 7táw BACS-K»SKV/1M ME&YEi lapja XIX. 271. SZÁM Ara 60 fillér 1964, NOV. 19. CSÜTÖRTÖK Befejezés előtt az őszi munkák Két város határában kész a vetés — Kilencezer hold új lucernás — Vontatottan halad a mélyszántás Közvetlenül a befejezés előtt állnak megyénkben az őszi munkák. A gabonafélék alá csaknem 256 ezer holdon, 96 százalékos mértékben forgatták meg a talajt. Terven felüli nagyságban készítették elő a táblákat a kiskőrösi és a kiskunfélegyházi járás, valamint Kiskunhalas közös gazdaságaiban. A többi járás és város legtöbbjében a befejezéshez közeledik ez a munka. Nagyjából a vetőszántásnák megfelelő ütemben halad a mag földbeszórása. Kenyérgabonát eddig több mint 175 ezer holdon vetettek. Ez a teljesítés 91,4 százalékos. A búzát még 16 ezer holdon kell elvetniük a közös gazdaságoknak. Kecskemét és Kiskunhalas város szövetkezetei eleget tettek kenyérgabona-vetési tervüknek, sőt egy-két százalékkal túl is teljesítették azt. Érdekes viszont, hogy a búzát csak Kiskunhalas határában vetették el az előirányzott területen, — a megyeszékhely halárában az eredetileg tervezetthez képest nagyobb arányban juttattak a földbe rozsot. Az átlaghoz viszonyítva nagyobb lemaradás mutatkozik a bajai, a kalocsai, valamint kisebb mértékben a dunavecsei járás területén. Megemlítjük, hogy lucemave- tési tervüket kevés kivétellel teljesítették a gazdaságok. Megyénkben ez év őszén majdnem 9000 holdon telepítettek pillangósokat. i Figyelembe véve az időjárás okozta nehézségeket is, a mélyszántás alig több mint 40 százalékos teljesítésével nem lehetünk elégedettek. Ez az jelenti, hogy alig több mint 83 ezer holdon forgatták meg a talajt a tavasziak alá. A homoki járások közül a kecskeméti áll a legjobban e tekintetben. Az" átlagosnál jobban haladnak még Baja és Kiskunhalas, de rosszabbul a kalocsai járás, valamint a megyeszékhely és Kiskunfélegyháza határában. A lánctalpas gépek nem egészen 6400 holdon, a tervezett területnek valamivel több mint a felén forgatták meg a talajt az ősszel, valamint á jövő tavasszal létesítendő új szőlők és gyümölcsösök alá. Ez a munka sem halad kielégítően. Szőlő már csak szórványosan található kint a tőkén, s számottevő betakarítani valót jóformán csupán a cukorrépa és a kukorica igényel. A cukorrépának több mint négyötödét betakarították. de még mindig több mint másfél ezer holdon szedetlen. Főként a kalocsai járásban, de néhány száz holddal a kiskunhalasi járás is „adós”. Kecskemét, Baja és Kalocsa határából már elszállították a cukorrépát. A kukoricát az összes terület 87,5 százalékáról takarították be eddig, vagyis 158 ezer holdról. I Párthatározatok nyomán Százmillióval több export Mint ismeretes, a megyei párt- bizottság még az év elején olyan határozatot hozott, hogy az éves termelési tervek megvalósításánál a fő szempont a kitűzött termelékenységi, önköltség- csökkentési, minőségi stb. mutatók elérése, az exportgyártmányoknál azonban az említetteken kívül a mennyiségi tervek teljesítése, indokolt esetben túlteljesítése a legfontosabb feladat. A megyei exportbizott- ság a napokban készítette el az első 10 havi termelési eredményekről szóló jelentését. Nézzük hogyan hajtotta végre megyénk ipara a népgazdaság szempontjából is igen fontos párthatározatot. A megye iparának és mező- gazdaságának idei exportterve meghaladja az egymilliárd forintot. Az első 10 hónapra eső előirányzatot 9,7 ' százalékkal szárnyalták túl, ami annyit jelent, hogy év végéig előreláthatóan mintegy 100 millió forint értékű áruval exportálnak többet az üzemek, vállalatok, szövetkezetek és gazdaságok. A megyében termelt áruk közel 50 százalékát a nyugati országok vásárolják meg. örvendetes, hogy mind az mar mind a mezőgazdaság különböző szektorai összegészében nem maradtak $ a íeoaggg előirányzatoktól. A minisztériumi ipar 104,3, a tanácsi ipar 126,2, a kisipari termelő szövetkezetek 138,7, az ipar összesen 106,6 százalékra teljesítette első 10 havi exporttervét. A MÉK zöldségből, gyümölcsből 74,5 százalékkal többet szállított külföldre, mint az eredeti előirányzat volt. Természetesen, vannak lemaradók is a jó összteljesítményen belül. Az Állatforgalmi Vállalat például 35,2 százalékkal maradt el külföldi kötelezettségeinek teljesítésétől. Jelentős a minisztériumi iparban a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, a Kecskeméti Konzervgyár, a tanácsi vállalatok közül a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat export- termelésben való lemaradása. Ha tekintetbe vesszük néhány nagyobb üzem idényjellegét — s azt, hogy éppen most van nálunk a csúcsszezon —, az már biztosra vehető, hogy a megye jélentősen mintegy 100 millió forint értékű termékkel, túlteljesíti exporttervét. Ám, több üzemben és vállalatnál komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az exportkötelezettséget gyártmányprogram szerint részleteiben is teljesíteni tudják. Nagy Ottó A megyeszékhly gazdaságai már kivétel nélkül a górékba szállították a tengerit, ugyanakkor a bajai járásban csaknem 8000 holdon töretlen a termés. Lemaradás észlelhető a kiskunhalasi járás és Baja város termelőszövetkezeteinek határában is. Lánctalp és ásó Gyúrja a lánctalp a sarat. Tompán csörög, miközben előrefurakszik a hatalmas ekékkel. Mögötte olajosan-vizesen csillog a kifordított föld, s ha az ember közelről nézi, megtalálja a tavalyi tarlót is, az idei földigilisztát és a mostani csurranó vízcsep- peket. Nagy erejű gép birkózik a ragacsos földdel — napokig esett —, s a géppel együtt próbára teszi a dolgozót, két svájcisapkás olajos embert is. Százméterenként megállnak, ilyenkor előkerül — kiáltó anakronizmusként — az ásó, talán a legrégibb fémből való földművelő szerszám. A gép segítségre szorul — primitív segítségre. Egyszerűen: le kell vakarni róla a sarat. Mert másképp megfullad a süp- pedős talajon a büszke gép, másképp nincs barázda, nincs új szántás. A traktorosok hát vakarják a sarat és néha ilyeneket mondanak: — Látod komám, jobb lenne, ha mindjárt felásnánk. — Kapát is hozhattunk volna.... Nevelnek. Nevetik az ilyenkor gyámoltalan gépet, önmaguk egymás szemében tükröződő képét, azt a sárosát, azt a fáradtságtól megviseltet. A tizedik kényszermegállónál várom a kifaka- dást, hogy egye meg a fene az ilyen traktorosságot, hát géppel dolgozunk, vagy ásóval? De nem — még a tizenegyediknél sem. Némán forgatjuk az ásót, s a lánctalpakat serkentő kerekek közül hullik a ragadós göröngy. Aztán újra indulni, kikecmeregni a sáros ölelésből. Nem beszélnek, szántanak. Van ebben valami kemény elszántság, valami önfeláldozó hősiesség — a némaságtól lesz azzá, az ásó zokszó nélküli forgatástól. Ilyen az idő, de fel kell törni a földet akkor is. Ilyen az idő, de a vetés nem várhat. Az én két sáros emberem nevet: ismét meg kellett állni. Pedig milyen nehéz. A mienkről van szó. Ezért nem hangzik el zokszó, s ettől sokasul mindennel dacolva óráról órara a barázda ... (Sz)
