Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-18 / 270. szám
•1964. november 18. szerda 5. oldal A munkatársak ítélőszéke előtt Áramtermelés a Föld hőjével „Az -utóbbi hónapokban sokat javult a társadalmi bíróságok munkája. Egyre inkább betöltik hivatásukat. Különösen az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál, az Építési és Szerelőipari Vállalatnál és az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységében értek el szép eredményt a dolgozók nevelése terén. Mindhárom társadalmi bíróság munkatársait dicséretre javasoljuk A fentieket az Építők Szak- szervezete megyebdzottságának nemrégiben lezajlott ülésén vetettem papírra. És most itt ülők az Épületlakatosipari Vállalat szakszervezeti irodájában Szabó Pállal, az egyik — példaként emlegetett — társadalmi bíróság elnökével. Tévedni lehetetlen Érdekességként megemlítem, hogy a szóban forgó építő vállalatoknál képzett jogászok vezetik a társadalmi bíróságokat. Szabó Pál azonban „civilben” raktáros. Egy évvel ezelőtt — tavaly októberben bízták rá a felelősségteljes munkát — még éppen olyan idegenül állt a paragrafusok előtt, mint bárki más. — Látom csodálkozik azon, hogy el tudom látni a feladatom jogi előképzettség nélkül is — mondja elgondolkozva. — Higgye el egyetlen társadalmi bíró szeme előtt sem jelennek meg az oda vonatkozó paragrafusok, amikor döntenie kell. Egy magamforma „öreg me- lós”-nak már a vérében vannak azok az írott és íratlan törvények, amelyek minden becsületes dolgozó számára kötelezőek. És tévedni egyszerűen nem lehet, hiszen a bírósági ülések hallgatósága maga is bíróság. Elég végignéznem a munkatársak arcán és máris tudom gának, miután felelősségre vonták azért, mert munka közben italozott az egyik közeli vendéglőben. „Kemény lecke volt, nagyon szégyelltem magam. De használt. Megfogadtam, hogy ilyen eset soha többé nem fordul elő velem.” Pali állja a szavát — mondja a bíróság elnöke. Ismét az ittasság Az asztalon halmozódó jegyzőkönyvek még sok érdekes ügyet rejtenek, de be kell fejeznünk a beszélgetést. Néhány perc múlva vége a délelőtti műszaknak, kezdődik a mai tárgyalás. Amíg átsietünk a gyárudvaron, Szabó Pál elmondja, hogy az üzemi balesetek zöménél megállapítható: ha nem is volt részeg a sérült dolgozó, de előző nap vagy éjszaka alaposan felöntött a garatra. „Másnapos” fejjel állt a gépe mellé. A társadalmi bíróság legfontosabb feladatának az iszákosság elleni harcot tartja. Most is ilyen ügyet tárgyalnak majd. K. I. ötven év körüli, zömök ember. Észrevehetően igyekszik magabiztos válaszokat adni, de a mondatok valahol félúton megbicsaklanak és erőtlenül vánszorognak elő. — Október 26-án Cn részegen jött be az üzembe dolgozni. Nem gondolt arra, hogy munkájára szükség van, helyt kell állnia a posztján? —• Amikor megpirosodik az ember füle, akkor már nem gondol semmivel — tesz még egy kísérletet a „vádlott” arra, bogy tréfásra fordítsa a szót. De senki sem mosolyog, sőt a hallgatóság soraiban méltatlankodó zümmögés támad. Most már válla közé húzza a fejét és csendes szóval mondja el, hogy hat éve dolgozik az üzemben és eddig sohasem volt baj vele. ígéri, hogy ezután sem lesz. Mulasztásáért pedig büntessék meg. Tudja, hogy rászolgált. Békés Dezső Tízezer tyúk palotája ebben rejlik a tojóház előnye, valamint abban, hogy az egyenletes hőmérséklet elősegíti a tojáshozam növekedését. A Isó kép: Az úgynevezett „családi tojófészek” mindegyikében ötven tyúk fér el egyszerre. Felvételünkön Masztera Rudolfné gondozó összeszedi a tojásokat. Jobboldali kép: Évente 55 vagon tojótáp kerül felhasználásra. Egy-egy tyúk napi „fejadagja” 12 deka. Az etetést gépesítették: önetető láne hordja be a takarmányt. A szállítószalag óránként egyet fordid. Luncz Mihálynné beleönti a tápot a gép tartályába. A harkakötönyi Mező Imre Tsz-ben ez év tavaszán készült el a megyénk közös gazdaságaiban található egyik legkorszerűbb létesítmény: a tízezer férőhelyes tojóház. Majdnem hárommillió forintba került a kevés híján százméteres épület. A New Hampshire fajtákkal történő „benépesítést’’ néhány hónapja kezdték meg, s ez még jelenleg is tart. Ugyanakkor mér megkezdődött a tojatás Is. Tyúkonként 110—120 tojásra számítanak évente. A szakemberek szerint a korszerű körülmények között tartott baromfiak tojástermelése mind egyenletesebbé válik. Tulajdonképpen Befejeződött a geotermikus energiahasznosítási ankét Kedden a Technika Házában két szekcióra tagozódva folytatta tanácskozásait a geotermikus energiahasgnosítási .ankét. A földtudományi szekcióban Dr. Scheffer Viktor címzetes egyetemi tanár részletesen ismertette azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek feltárták, hogy a mélység felé miképpen növekszik a hőmérséklet — a világátlagnál sokkal gyorsabban — a magyar medence völgyében. Ezt a hőkészletet — mondotta —■ nemcsak a forró víz, illetve a vízgőz kitermelésével lehetne hasznosítani, hanem elsősorban a ÍOO Celsius-foknál melegebb, nagynyomású mélységi vizekkel erőműveket is üzemben lehetne tartani. Példának megemlítette az észak-kaukázusi Mahacskalá- ban létesített erőművet, amely a hőenergiát 160 Celsius-fok hőmérsékletű mélységi víztől nyeri. Ez a víz áramtermelés közben 80 fokra hűl le, de még mindig felhasználható marad távfűtésre és melegvíz-szolgáltatásra. Az így termelt áram pedig 12-szerte olcsóbb a szokványos hőerőműben termelt energiánál. „ mi a véleményük. Egy emlékezetes tárgyalás ra és felemeli a telefon- kagylót: — Halló, halló... Jé, már letették... Biztosan elfelejtett a Piri szólni Elemérnek ... Na, szó. val, Bőgős kartárs, ott hagytam abba... Kiosonok a szobából, most már ügyemmel mit sem törődve, letör- ten és aggódva Elemér családjáért. Talán az égvilágon semmi bajuk nincs, de lehet, hogy nincs is családja, s vasárnapi találkára hívták ezt az Elemért, akit nem is ismerek. De mit lehet tudni, hátha mégis az a komisz kölyök autó alá került... Melyik kórházba vihették a szerencsétlenül járt gyereket? Gynrkó Géza Mérlöldlíő E&z új és a korszerű Kevés fogalom van, amely az utóbbi években annyit szerepelt volna a napilapok hasábjain, mint e:z: világszínvonal. Nagyon indokolt, hiszen az ipari tevékenység legfontosabb célkitűzéséi summázza, egy szóban tömörítve a megoldandó feladatok sokaságát; egyebek között a korszerűséget, a jó minőséget, a versenyképes árut. Minderről most azért időszerű szót ejteni, mert az üzemekben elkészültek a jövő év műszaki fejlesztési tervei, sőt a Kohó- és Gépipari Minisztériumban már a terveket felülbíráló bizottság is befejezte tevékenységét. A vélemény: az üzemek zöme felkészült a korszerű termékek gyártására, az elavult cikkek termelésének beszüntetésére. Ebben a tekintetben is sürget a fejlődés. Igaz ugyan, hogy egy-egy új gyártmány előkészítése, gyártásának megszervezése bonyolult feladat, a szellemi és a fizikai erők koncentrálását igényli. De tenni kell. És ahol az üzem gépparkját felújították, a legkorszerűbb gépeket, gépegységeket sorompóba állították a terv teljesítéséért, a korszerű gyártó- berendezésekkel nagy mulasztás volna elavult termékeket gyártani. Ezért üdvözlendő minden olyan törekvés, amely korszerű, új cikk gyártását szolgálja. Hangsúlyozva a korszerűt és nem csupán az újat. Mert a kettő nem azonos. Örömmel állapíthatjuk meg: egyre több magyar gyártmány alkalmazkodik' ma már sikerrel a szigorú mércéhez. Ezt bizonyítják a KGM-ben jóváhagyott nmszaM intézkedési tervek is. *v R. S. így történt ez azon az emlékezetes délutánon is, amikor három dolgozó állt a munkások ítélőszéke előtt. Cementet loptak a vállalat egyik külső munkahelyéről. Zsúfolásig megtelt a tágas ebédlő, több százan szorongtak a széksorok között. Hosszú órákig tartott a tárgyalás, mert a hallgatóság sorai közül egymás után ugrottaki talpra a „vádlók”. Szót kértek olyan munkások is, akiknek a hangját eddig még termelési tanácskozásokon j sem hallották soha. Kemény ítéletet követeltek. Egyiket-má- síkat szinte elragadta az indulat. Hogy mit jelent ott állni kint az asztal előtt és lesütött szemmel hallgatni a vádakat az öreg cimborák szájából, azt jól bizonyítja F. Pál levele. Nemrégiben írta a vállalat szakszervezeti bizottsáA TELEFON Szerényen, mindenkitől elfeledve ültem a sarokban, türelmesen várva, hogy a sors és valamelyik ügyintéző felém fordul, amikor váratlan felcsörgött a telefon. A szőke, kissé idősecske kartársnő finom ujjakkal és még finomabb hallóval felemelte a kagylót, és az irodán éppen átviharzó fiatalabb kolléganője után szólt: — Pirikém, Elemért keresik — s letette a kagylót az asztalra. Ültem és vártam, néztem a letett kagylót, és hallgattam a kedélyes diskurzust, amely az íróasztalok felett kanyargóit ide-oda, de mindig kikerülve engem. Elemér nem jött, a csevegés folyt tovább, én ültem szerényen a sarokban. A telefon türelmesen feküdt az asztal tetején. Ki lehet ez az Elemér, és ki hívhatta telefonon? Természetesen semmi közöm az egész, hez, nekem egyelőre még a saját ügyemhez sem lehet közöm, s nem is vágyóik az a természet, aki más dolgába üti az orrát. Most az a dolgom, hogy üljek nyugodtan. .. de azért jöhetne már az az Elemér. Lehet, sőt, most már biztos, hogy „Pirikém” elfelejtett szólni, sőt, az a legbiztosabb, nem is hallotta, hogy neki valakinek szólnia kellene. A telefon az akták tetején, egy em_ bér a vonal másik végén. Lehet, hogy csak egy barát, aki most óhajtja megbeszélni a vasárnapi ultipartit... De az is lehet, hogy a feleség, mert miért ne lehetne felesége... Elemér nem jön, mert nem is tudja, hogy neki jönnie kell. Beteg a gyerek. Hazaküldtek az iskolából. Ezért telefonál a felesége. Vagy elütötte egy autó, és már ott fekszik a kórház műtőasztalán és a feleség is a kórházból telefonál sírva. félve, miként mondja meg Elemérnek, hogy a Szerényen ülök a sarokban, és a telefonnal, feleséggel együtt várjuk Elemért. Lehet, hogy éppen a bicskájával most csinál „katonákat” a hazulról hozott vajas kenyérből, s teli szájjal, vidáman meséli a legújabb viccét, miközben a felesége és a gyereke és a műtő és a telefon. — A telefon... kérem ... Eleméi- — hebegtem kissé idegesen, megfeledkezve arról, hogy nekem semmi közöm az egészhez. A kissé idősecske kartárs. nő felhúzott szemöldökkel rámnéz, sőt, meglepve is, hogy a széken kívül még valaki volt a sarokban, aztán halvány megértés suhan- az arca-
