Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-14 / 241. szám

1964. október 14, szerda 3. oldal Több less a pótkocsi — Megjelenik a Rapidtox Szuper Jövőre 450 millió forint értékben vásárolhatnak új gépeket a nagyüzemi gazdaságok Ápoljuk az alkotó kedvet Tele VCIIl gépekkel az AGROKER kecskeméti telepé­nek udvara. De az irodában már a jövő évi árukészletek tervei is napirendre kerültek. Erről, vagyis a jövő évi kilátá­sokról beszélgettünk Tamási Miklóssal, a vállalat főosztály- vezetőjével. — A megye állami és szövet­kezeti gazdaságai, valamint gépállomásai 430 millió foirnt értékben igényeltek gépet jö­vőre — mondotta. — Mi ellen­ben 450 millió forint értékben gondoskodunk új gépekről. A húsz milliós többlet különböző műhelyberendezés megrendelé­sét célozza, ezekre ugyanis egy­re nagyobb szükségük lesz a gazdaságoknak. Kétségtelen, hogy az igényeket a legmesz- szebbmenőkig szeretnénk kielé­gíteni, s ezt a törekvést az em­lített összeg is jelzi. Azt azon­ban, hogy a választék minden tekintetben egyezik majd a kí­vánalommal, előre, sajnos, nem ígérhetjük, hiszen az elsősor­ban függ a szállító, illetve a gyártó vállalatoktól. Ám nyil­vánvalóan lesz néhány korsze­rűsítés az árusításban. Ami például az erőgépeket illeti, azonos lóerőszámon belül egy géptípus lesz az uralkodó, ami azt jelenti, hogy a könnyű, kö­zépnehéz és nehéz gépeknek megfelelően csak háromféle traktor lesz kapható. Ez meg­könnyíti az alkatrészellátást, illetve utánpótlást. A tsz-ek ré­széről a könnyű univerzális traktorok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, ezekkel végezhető ugyanis a legtöbb féle munka. A gépállomások újfajta nehéz gépet vásárolhatnak, a T—100 M-et, ami külsőleg tetszetősebb a korábbi lánctalpasoknál, ézen­Az év első három negyed­évét sikerrel zárta a könnyű­ipar. A most összesített előze­tes adatok szerint programját 101,9 százalékra, az éves mi­nisztertanácsi terv időarányos részét pedig 109 százalékra tel­jesítette. A könnyűipar eredményesen eleget tett exportkötelezettsé­kívül automatikus adagoló be­rendezéssel működik. Jövőre összesen csaknem 850 erőgép kerül árusításra — valamint 1200 pótkocsi, ami húsz száza­lékkal több az idei készletnél. — Várhatók-e új típusok a munkagépek birodalmában? — Főként a növényvédelem gazdagodik új konstrukciókkal. A nagyüzemi szőlők, gyümöl­csösök méltó berendezése a Ra­pidtox Szuper, amely egyéb­ként a szántóföldi növényvéde­lemre is alkalmas lesz. A gyü­mölcsöseikben egyszerre több fasor permetezésére és porozá­sára lesz képes, anékül hogy szükség lenne a szórócső emberi kézzel történő irányítására. Egyszerre 4—5 szőlősort per­metez. Vontatásához közép-uni- verzál traktorra van szükség. Ezenkívül végre megoldhatónak látszik a háti permetezőgépek­kel való ellátás gondja is, mint­hogy várható a műanyagtartá- lyú háti gépek megjelenése. Nagy segítség lesz a gyümölcs- termesztésben a válogató és osz­tályozó gépeknek az eddiginél fokozottabb árusítása. A nagy­ságrendnek megfelelően A-, B- és C-típusok lesznek kap­hatók. Az A-típus az állami gazdaságok és M ÉK-felvásárló- telepak, a B- és a S-típus pedig a szövetkezetek igényeit lesz hivatva kielégíteni. Ezek a gé­pek nemcsak osztályozzák, de ládákba is rakják a termést. Speciális gépeket hozunk for­galomba a zöldségfélék — pa­radicsom, paprika, uborka, hagyma — osztályozására. — Lesz-e elegendő a kereset­tebb gépekből, amelyek eddig gyakran szerepeltek a hiány­cikkek listáján? geinek is, csupán a selyemszö­vet exportjánál tapasztalható elmaradás a kooperáció hiá­nyosságai miatt. A termelé­kenység tovább javult. Ez év első kilenc hónapjában az elő­ző év hasonló időszakához mér­ten 3,7 százalékkal növekedett a munka termelékenysége a könnyűiparban. (MTI) — Az ideinél is több ventil- látoros szénaszárítót árusítunk — folytatta a főosztályvezető. — Javul az ellátás a fűkaszá­ból, a rendsodróból és a rend­rakodóból. Az emített Rapidtox Szuperből lehetőleg minden igényt kielégítünki Valószínű azonban, hogy a széles sonközű szőlőkben alkalmazandó talaj­maróból még jövőre sem tud­juk teljes mértékben kielégíteni a keresletet, noha több mint kétszer annyit kapunk belőle, mint az idén. Végül az alkatrészellátás fe­lől tájékoztatott az AGRCKER főosztályvezetője, s említette, hogy e tekintetben az utóbbi hónapokban észrevehető javulás következett be. Küönösen ja­vult a helyzet a szovjet, a ro­mán és a hazai gyártmányú gépek ellátásában. A szovjet gépek alkatrész-utánpótlása rö­vid időn belül végleg megoldó­dik. A vállalat alkatrészrak­tárának jelenleg csaknem 50 millió forint az értéke, a ko­rábbi 35 millióval szemben. H. D. A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet ceg­lédi telepén kísérleteket végez­nek a kutatók a vegyszeres gyümölcsritkítás nagyüzemi módszereinek kidolgozása vé­gett. A harmadik éve tartó tu­dományos munkát — amelynek során sokoldalúan tanulmá­nyozzák a kémiai eljárás ha­tását — az idén először érté­kelték. A gyakorlatban egy-egy év gazdag gyümölcstermése után a következő esztendőben legin­kább csökken a hozam. Az egyenletes termés elérésére, a fák élettartamának megnövelé­sére, hormonos kezelési kísér­letet folytatnak alma-, szilva-, kajszi- és őszibaracfákon. A kémiai eljárással befolyásolni tudják a gyümölcsfák élettevé­kenységét. így például azt, hogy csak annyi termés maradjon a fán, amelyet megerőltetés nél­kül tud nevelni, beérlelni. E célból sziromhullás után, több­— ITT TALÁLTUK MEG a műhely sarkában ezt a hidrau­likus rámaszorítót. Az anyag alatt. — Jó, hogy felfedeztük, ezzel sokkal gyorsabban, pontosabban lehet dolgozni, mintha a hagyo­mányos módon, satupadba fog­nánk be az enyvezésnel az aj­tókat, ablakkereteket. — Örülök, hogy a fiatalok végre használják újításomat. Közel három évig hevert itt el­készülte után. Idegenkedtek tő­le az enyvezők. A VÉLEMÉNYEK a Eács- Kiskun megyei Faipari Válla­latnál hangzottak el. Az első kettőt az egyik ifi brigád veze­tőjétől és munkatársától hallot­tuk, a harmadikat Gazsi János negyvenszeres újítótól, a hid­raulikus rámaszorító atyjától. Érdemes elgondolkozni kissé afölött, hogy egy megvalósított és — amint erről magunk is meggyőződhettünk — valóban termelékenységnövelő tökélete­sítés miért fekhet el évekig a műhely sarkában. „IDEGENKEDTEK TŐLE” — mondta Gazsi János. — Ez el­képzelhető. Akad olyan a nagy gyakorlattal rendelkező idősebb gítású hormonoldatokkal perme­tezik a fákat, amelyek hatásá­ra a kevésbé életképes gyü­mölcsképződmények lehullanak. Az eddigi tapasztalatok szerint a módszer kitűnően alkalmaz­ható. A vegyszerrel kezelt fá­kon egyforma nagyságúak a gyümölcsök és korábban érnek be, szebbre sZíneződnek, mint a többieken. A kísérleti fák ve­getatív tevékenysége is kedve­ző. Korábban fejlődnek ki a jövő évi termőrügyek, s ezál­tal jobban elviselik a téli fa­gyokat. Különösen a kajszinál tapasztalták ezt feltűnően. Ér­dekes viszont, hogy a sárga­baracknál a vegyszeres gyü­mölcsritkítással ellenkező ha­tást váltottak ki. Valamennyi megtermékenyült virágból gyü­mölcs fejlődött. A kísérleti eredményeket most összesítik, s a bevált mód­szereket átadják a nagyüze­meknek. munkások között is, aki meg­makacsolja magát. Ragaszkodik a régi, évtizedek óta alkalma­zott módszerhez. Nem akarja megérteni, hogy az ésszerűsítés nyomán könnyebbé válik a mun­kája, növeltszik a teljesítménye és ezzel együtt természetesen a fizetése is. Csakhogy egy új, ügyesebb termelőeszköz, módszer alkal­mazása nem futhat zátonyra az ilyenféle makacskodáson. A jó újítás bevezetése nem a dolgozó egyéni ügye — népgazdasági ér­dek is. És a vállalat vezetőinek meg kell találnia a módot arra, hogy érvényt szerezzenek ennek az elvnek. ELLENKEZŐ ESETBEN — mint a Faipari Vállalatnál is — tétlenül heverhet egy hasznos masina évekig. Az ebből szár­mazó kár egy része mérhető. Könnyen kiszámíthatnánk meny­nyivel több rámát enyvezhettek volna az üzemben, ha haszno­sítják az újítást. Nem kisebb jelentőségű azonban az a kár sem, amit az újítások lebecsü­lése magában az újítóban okoz. Az alkotókedv kényes virág. Gyorsan elsorvad, ha nem ápol­ják körültekintően. A Kecskeméti Barnevál szak- szervezeti titkára nemrégiben elmondta, hogy amióta rendsze­resen foglalkoznak a benyújtott újításokkal, nem hányódnak hó­napokig íróasztalfiókban a ja­vaslatok, azóta ugrásszerűen nö­vekedett az ésszerűsítések szá­ma. Érthető ez. Ugyan ki áldoz órákat drága szabad idejéből egy újítás kidolgozására, ha úgy lát­ja, hogy fáradsága felesleges. A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyárában or­szágos viszonylatban is figye­lemre méltó eredményeket szült az elmúlt években az aktív újí­tómozgalom. Az üzem egyik szakszervezeti vezetője ilyenfor­mán magyarázta meg „titku­kat”: — Itt sincs több okos ember, mint másutt. Csakhogy mi ál­landóan ösztönözzük dolgozóin­kat arra, hogy újítsanak. A jó javaslatokat pedig a lehető leg­rövidebb időn belül megvaló­sítjuk. ÜGY HISSZÜK ennél többet, okosabbat, mi sem mondhatunk. Békés Dezső Eredményes lervteljesítés a könnyűiparban Gyümölcsritkítás vegyszerrel szőri ismétléssel különböző hi­Húsz éve történt Százkilencvenhat mártír Sokait emlékeznek még a kisunhalasiak közül arra a húsz év előtti októberi napra, ami­kor a vasútállomáson 196 mun­kaszolgálatős esett áldozatául a fasiszta tébolynak. A naptár 1944. október 11-ét mutatott. A város csendjébe nyugtalanítóan tört be a köze­ledő front zaja. Az országutak és a vonatok visszavonuló né­met katonákkal zsúfoltak, bőrü­ket és az összerabolt holmikat mentve. A kiskunhalasi vasútál­lomás napok óta nem tudja fo­gadni a sürgős katonavonatok miatt azt a szerelvényt, amely­ben a 101/322. sz. munkásszázad 246 főnyi, sárga karszalaggal megjelölt legénysége zsúfolódott össze. A vonat Újvidékről jött és már két napja vesztegelt az Átlós úti sorompó előtt. A man- kaszolgálatosok többsége 18—20 éves, fáradt gyerekember. A hosszú várakozás közben ki­szálltak a vagonokból és kenyé­rért, mosdóvízért bekopogtattak az Átlós úti és a Dobó utcai házak kapuján. A halasi asz- szonyszívek részvéttel tárultak ki a meggyötört fiatalok láttán. Friss étel és régen nem kóstolt kalács íze idézte a fiúknak az otthon, az édesanya emlékét. Az útravaló mellé jó tanács is ke­rült: Szökjenek meg — ajánlot­ták a halasiak. A németek me­nekülnek, a háborúnak pár nap múlva vége. Igen, szökni kellett volna ... De a fiúk csaknem kivétel nél­kül pestiek, s a századparancs­nok, a nyilas Vorsatz Lipót had­nagy, azzal biztatja őket, innen már haza vezet az út. Hazudott! A halasi református temp­lom harangja éppen delet kon­gatott, amikor a szerelvény az állomásépület elé gördült. A mozdony hirtelen fékezett. A munkaszolgálatosok némán hú­zódtak össze a becsukott vagon­ajtók mögött, de felocsúdni sem volt idejük. Az SS-katonák kö­rülvették a vagonokat, vezény­szavak pattogtak, lövések dör­dültek. Az egyik katona felránt­ja az első vagon ajtaját, és ami­kor a bedobott kézigránát rob­banása után jajkiáltásoktól visszhangzik az állomás, kordont vonnak az épület köré, s elüvöl- tik: a partizánok megtámadták az állomást! A meglepett munkaszolgálato- sok egymás hegyén-hátán ugrál­nak ki a vagonokból, de még a levegőben éri el őket a meg­semmisítő géppuskatűz. Az ál­dozatok csak az utolsó pillana­tokban ismerik fel az ördögi csapdát, csak az utolsó másod­percekben döbbennek rá, hogy soha többé nem jutnak haza. A partizántámadás meséje csak arra való, hogy félrevezesse az állomáson tartózkodó helyieket, és az önvédelem fedezze a tö­megmészárlást. A munkaszolgálatosok egy ki­sebb, menekülni igyekvő cső- , portját az SS-ek elfogják és a sertésrakodóhoz kísérik, majd néhány méter hosszú, L-alakú gödöt ásatnak velük. Ezután le­vetkőztetik őket, irataikat, ok­mányaikat kupacba hányják, meggyújtják, ne maradjon sem­mi nyom. Ezután eldördülnek a fegyverek. A sírásók a gödörbe hullanak. Egy másik félmeztelen cso­port a rájuk meredő puskacsö­vek előtt a társak hulláját húz­za a gödörbe. Dörrenek a lövé­sek, zuhog a puskatus, nincs megállás, egy sem menekülhet. Az SS-őrnagy hüvelykujjával ad engedélyt az újabb mészár­lásra. S közben rabolnak. A gyűrűt ujjastól vágják le, a karórák szíja a csuklók vérétől sikamlós. Nem finnyásak, letörlik, zsebre- vágják. A közben odasereglett csellengő, fegyveres nyilas su- hancok „szerényebbek”, a háti­zsákok tartalmát szortírozzák. Egy-egy jobb nadrágot, ép tal­pú bakancsot ciháinak le a ha­lottakról. A tömegsír lassan megte­lik. Az utolsó életbenmaradotta- kat, a meggyötört félig agyon­vert halottJhordozókat a gödör szélére állítják, s a szokott tar­kólövéssel kivégzik. Megszólaltak a szirénák. Lé­giriadó. Az állomás körül bá­mészkodó kiváncsiak tömege pillanatok alatt eloszlik. Az ut­cák elnéptelenednek. Az SS-ek sietnek. A holttestekkel majd­nem félig telt sekély gödörre hevenyészve néhány lapát földet hánynak. A tömegsír mellé né­hány őrt állítanak, majd foly­tatják a hajtóvadászatot az eset­leges szökevények után. A környéken késő éjszakáig ropognak a puskák. Belelőnek a kukoricaszárkúpokba, szalma- kazlakba, házsorokat, pajtákat razziáznak végig. Akit elfognak, a helyszínen lövik agyon. Egy háromtagú menekülő csoportot gépkocsival vesznek üldözőbe, s a Sóstó vizébe szorítják őket. A hóhérok a partról hahotázva né­zik a haláltusát, amint utolsót bugyborékol a víz.,’ Ájult csendre virradt másnap a kiskunhalasi állomás környé­ke. Nem állt már őrség a tö­megsír mellett, odamehetett, akinek erős volt a szíve és az idegzete. A látvány szörnyűsé­ges. A tömegsírt borító sekély földréteg úgy mozog, hullámzik, mintha a holtak élnének. Nem élnek ... A tömegsírt 1945 tavaszán ex­humálták. Akkor számolták meg a 196 áldozatot. (Őrjöngő apák, anyák, testvérek borul­tak a felismert kedvesek Ko­porsójára. A 196 munkaszolgá- latosnak csak a holtteste jutott haza a felszabadult fővárosba, az otthon melege, az ölelő anyai kar helyett a rákoskeresztúri temető díszsírhelyére, ahol fe­kete márványoszlopon csak eny- nyi áll: Mártírjaink emlékére! Két évtizede veri az eső, s a soha ki nem fogyó szülői könnyek árja ezt a márvány­oszlopot... A halottak nem be­szélnek, a kevés számú életben maradt, egykori üldözött hálás szívvel emlékezik, mond köszö­netét azoknak a meleg szívű, bátor halasi asszonyoknak, akik a nehéz napokban étellel, ital­lal, jó szóval, menedékkel segí­tették elviselni szenvedéseiket. Barna M. István, az-egyik életben maradott-r"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents