Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

1964. október 9, péntek 5. oldal UTAK A TANYÁK KÖZÖTT... Fazék lesz a földből Jakabszállási jegyzetek a kultúrházról és egyebekről Tizenkétezer holdas tanyavi­dék, 3018 lakossal, ebből 45C lakik bent a faluban 200 ház­ban. Ez Jakabszállás. Tizennégy kilométer a legtávolabbi része a határnak. Innen kell a jakab­szállási polgárnak bekocogni a faluba, ha a tanácsnál dolga akad. Hosszú kilométerek bi­zony, különösen, ha a homokot megveri az eső. Ebben pedig, mivel immár nyakunkon az ősz, nemsokára módunkban lesz ré­szesedni. Ezen a kisded településen jártam gyönyörű napsugaras időben, amikor a a bikanyál azt jelezte, hogy még vígan duruzsolhatnak a traktorok. Kint a Népfront Tsz őszibarac­kosában szorgalmas telepítő munka folyik, a Haladásban ugyancsak serénykednek a ta­gok. Igyekeznek kihasználni a jó időt. Gyerekek rohannak elő az iskolából, vége a tanításnak. Ürülnek, mert a mai napra már letették a gondokat. A belső iskolákban csak délelőtt folyik tanítás. Ezzel szemben a hat külterületi iskolában délután is van tanítás. Igen, mert ott ke­vés a tanterem. Nagy gondban vannak a tanyai gyerekek, hi­szen az őszi latyakban nagyon nehéz lesz nekik az iskoláig való közlekedés. Bármennyire is igyekszik az AK ü V megol­dani az iskolások közlekedését, a bekötődt^k térdig érő* sará­ban, mégis csak komoly birkó­zást kell véghezvinniök a gye­rekeknek. Ha leszáll az este, a felsőja- kabszállási iskola, a Wolford dűlői iskola, a félegyházi úti iskola, a Hajtó úti, az Izsáki úti, a Határ úti iskola felett, mit csinálnak akkor a kis nebulók? Hát bizony, petróle­umlámpa fényénél böngészik a betűket. Arrafelé még nagyon Körülbelül ötvenzer zloty juta­lomra gondolunk. — Ez nem rossz üzlet. Az a lehetőség, hogy valaki ilyen ösz- szeget kereshet, nagyon csábító. Ehhez még büntetlenséget is kell szavatolni, ha bárki önként jelentkezik a csekkel — tette hozzá a Külkereskedelmi Mi­nisztérium igazgatója. — Ez teljesen céltalan — mondta az ügyész —, akinek a kezében nyolcvanezer dollár van. nem fut ötvenezer zloty után. De magát az ötletet, a jutalmat jónak tartom. Talán jelentkezik valaki, aki ismeri vagy legalább is sejti, ki lopta el a csekket. Ha a „Budex” írásban adja hozzájárulását, holnap azonnal újsághirdetést tétetünk közzé. A külker, képviselője ellenke­zett. Nyilvános nyilatkozatot nem tehet, mert ez ártana ke­reskedelmi kapcsolatunknak. A külföldnek nem szabad tudni a „fehér gengszterekről”. Ha már tárgyalás lesz az egészen más. Leleplezett tettesek, senki sem szenvedett kárt, sem mi, sem az osztrák kereskedelmi ügyfeleink stb., akkor természetesen a ha­zai és a külföldi újságírók ír­hatnak az ügyről annyit, ameny- nyit akarnak. De egyelőre na­gyon óvatosnak kell lennünk. elterpeszkedik a tanyasi élet nehezéke. Esetleg éjszakába nyúló esti mesék, beszélgetések, ez a sorsa gyereknek, felnőtt­nek egyaránt. És persze a rá­dió, mert az már nem hiány­zik a legeldugottabb tanyában sem. Könnyebb a helyzete a faluban lakóknak. Itt már együtt a közösség, a falu kö­zepén áll a szép kultúrház, igaz, hogy kertjét sűrű gyom veri fel, de belsejében már igazi kultúra pezseg. Kicsiben benne van a nagyvilág. Itt van a mozi, a könyvtár, a színház, itt tartják a szép és okos elő­adásokat. Ez a kultúrház 1958-ban épült, 520 ezer forintot számoltak az építéséért. Ebből a község — és a tanyavilág — lakosai 40 ezret társadalmi munkában róttak le. Peregi Fái tanácstit­kár büszkén emlegeti azt a nagy társadalmi összefogást Megható látvány volt, amikor 14, téglával megrakott kocsi sor­jázott kifelé a Félegyházi úton. Soha ekkora sürgést-forgást! Megnéztem belülről is ezt a kultúrházat. A minap lezajlott személyazonossági igazolványa csere bizony tetemes piszkot hagyott benn a termekben. Még nem takarították ki. Egyébként is — mint azt Mészáros László, a művelődési ház igazgatója el­mondotta — az épület tatarozás előtt áll. Ha már így van a dolog, hadd hívjam fel a község illetékesei­nek a figyelmét arra, hogy a művelődési ház mennyezete igen veszélyes állapotban van. Komoly, riasztó repedések min­denfelé, amelyek azt jelzik, hogy az építők bizony nem vé­geztek jó munkát. Ezt tudják á község vezetői is, mert el­mondották, hogy az építkezés idején nem kaptak stukatúr­Nekünk előnyösebb elveszíteni a csekket, minthogy nevetségessé tegyük magunkat. — Megértem önöket, uraim — mondta az őrnagy. — Én az ügyész úrral ellentétben szkepti­kus vagyok: nem hiszem, hogy a hirdetés eredményt hozhat. De mint már mondottam, az ügy specifikus jellegére és a sürgős­ségre való tekintettel nem ha­nyagolhatjuk el ezt a lehetősé­get sem. Azért javaslom, hogy a hirdetésből hagyjuk ki az ügyészséget és a rendőrséget is. A hirdetést egyszerűen adja fel a „Budex” és kérje: hozzá küld­jenek be minden információt, — Mi pedig a „Budex’ -hez delegáljuk egyik emberünket. A központ tisztviselőjeként fog dolgozni és minden információt, ami ebben az ügyben beérkezte, ő fogad majd. — Nagyszerű! — egyezett be­le a külker, képviselője —. sőt, ebben a hirdetésben megírhat­juk azt is, hogy a csekk a tu­lajdonos számára nem jelent ér­téket, mert letiltottuk a bank­ban. Ha a csekk tulajdonosa beugrik a hirdetésnek, joggal azt gondolhatja: jobb kisebb, de .biztosabb összeget kapni a bi­zonytalan dollárok helyett. — Uraim, erre a cselre ne számítsanak «= az őrnagy to­rtádat, így a mennyezetet vas­tag nádpallóval burkolták. A nyilván hevenyészve felerősí­tett nádpalló és a plafonvako­lat súlya azt mutatja, hogy a mennyezet lekívánkozik a nézők nyakába. Ezt a dolgot nem lehet egy rosszalló fejcsóválással tudomá­sul venni, hanem addig, amíg komolyabb baj nem esik, hely­re kell hozni a hibát! Annál is inkább indokolt a plafon veszélyességének meg­szüntetése, mert a kicsiny köz­ségben eleven a kulturális pezs­gés. A mozi, ha jó a film, igen látogatott. Gyakran jönnek ki színjátszó csoportok Kecske­métről, Félegyházáról. A Ka­tona József Színház nem tud itt játszani, mert kicsi a szín­pad. Ennek a bővítése is terv­be van véve, de csak az óvoda megépítése után; Azaz két év múlva. A televízió népszerűsége kö­zepes, ez érthető, hiszen 19 tv van a faluban. Ctt is összejön­nek az ismerősök. Van azonkí­vül 380 rádió, és ami a község anyagi helyzetét csak úgy csendben jellemzi: 18 személy­autó. Ez nem utolsó dolog. A mcdosodás mint azt a ta­nácstitkár elmondotta, a sza­mócának és az őszibaracknak — és persze a bőven patak zó szorgalmas munkának — kö­szönhető. Az utóbbi esztendők­ben rájöttek arra, hogy ezen a tájon busásan fizet a szamóca. Az idei tavaszon másfél millió forint jött a községbe szamóca ellenében. Szorgalmasan dolgo­zik itt mindenki. 72 cigány csa­lád lakik a községben, ezek éppúgy részt vesznek a munká­ban, mint a többi. Az egyik tszcs számára 50 ezer vályog készül, ennek előállítása a ci­gányok feladata. Az iskolában 9 cigánygyerek tanul. Elmon­dották a nevelők, hogy ők is teljes joggal és kötelességgel felruházott tagjai az iskolai kollektívának. Szépen haladnak az okosodásban a kis cigány- gyerekek. Az előbb említett gazos par­kot a kultúrház mögött nem sokáig veri fel a dudva, mert felszabadulási parkot építenek a helyén, ahol aztán népünne­pélyek tartására alkalmas sza­bad terület is lesz. Így él ez a kis község a ta­nyavilág ölén. Balogh József vábbra is pesszimista volt —, az, aki olyan ügyesen meg tud­ta szervezni a csekk ellopását, biztosan jól ismeri a bankjogot és tudja, hogy a letiltást csak a bíróság hajthatja végre. A bankot a csekk felmutatása kö­telezi a kifizetésre. Különben is ebben az esetben nemcsak a csekk birtoklása szükséges, ha­nem Lisewski meghatalmazása is. Csak ez a két okirat ad a tulajdonosnak jogot arra, hogy beinkasszállhassa a pénzt. Tehát sem az osztrák bíróság, sem a bank nem fogadná el a letiltást a meghatalmazás nélküL A mi emberünk jól tudja ezt. Ezzel a horoggal nem fogjuk ki a ha­lacskát. Természetesen ilyen irá­nyú letiltási eljárást meg lehet indítani. A jutalmat illetően úgy gondoljuk: a javaslatokat a javaslatokat a rendőrség tegye az ügyészség beleegyezésével. — Helyes — mondta a „Bu­dex” képviselője és indítványoz­ta a hirdetés megfogalmazását. Minden varsói lapban már másnap megjelent a hirdetések között szerényen elhelyezve a következő szöveg: A „Budex” külker. hivatal magas jutalmat fizet az egyik osztrák bank elveszett dollár­csekkjének visszaszolgáltatá­sáért, vagy a csekk hollétét il­Novemberben nyílik a kecskeméti gyermekszínpad Hamarosan új létesítménnyel bővül Kecskemét. Befejezéshez közeledik a Katona József utcában a gyermekszínpad építése. A kis „színházat” a városi tanács támogatásával, Báron László tanár vezetésével a szakmunkásképző intézet növendékei épí­tik, s már eddig is több mint százezer forint értékű társa-talmi munkát végeztek. Úgy tervezik, hogy november középén át­adhatják rendeltetésének. Ebből az alkalomból ízléses kivitelű tájékoztatót készíttet a városi művelődési ház. Ebben a gyermekszinpad eg-sz évi műsorán kívül a művelődési ház ifjúsági szakköreinek grog­ra inja is szerepel. Az országos múzeumi hónap alkalmából érdekes kiállítás nyílt október 4-én Kiskunhala­son, a Thoma János Múzeum­ban. Koncz Józsefnek, a vá­rosban élő fazekasmestemek készítményeiből mutatnak be néhányat, amellyel az érdek­lődők elé tárják a korsók ké­szítésének menetét, e ritka mes­terség különös fogásait. fekete rögöt tesz a gyorsan for­gó márványlap közepére. Elő­ször tömöríti az anyagot, s az kúpalakot véve emelkedik a szorítástól. Csodálkozással tölti el a szemlélőt a víztől fényes agyag magatehetetlen engedel­messége. A fazekas, vagy ahogy egyes vidékeken nevezik, a gö­löncsér, tökéletes biztonsággal A fazekasmester „kiszorítja” az agyagból a megfelelő formát. Keze nyomán virágcserepek, köcsögök, itatok kerülnek az ége­tőkemencébe, majd a piacra. Perdül a korong Kiskunhala­son a Virág utcai tiszta mű­helyben, ahol felkerestük az idős mestert, néhány szóval fel­idézzük az elmúlt esztendőket, beszélgessünk a mostani prob­lémákról. — Még gyermekkoromban je­gyeztem el magam a fazekas­mesterséggel. Tulajdonképpen 1928 óta foglalkozom vele, de közben a háború miatt, és mert beteg is voltam, több évig nem forgathattam a korongot — mondja Koncz József, és egy lető minden felvilágosításért. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a banknál történt letiltás után a csekk semmiféle értéket nem jelent a birtokosának. Amint az őrnagy sejtette, a hirdetés nem keltett különösebb érdeklődést a sajtóban, egyedül csak megjegyzéseket váltott ki: „Mi mindent tudnak elveszíteni az emberek!’ Ugyanakkor a rendőrség egyik fiatal tisztvise­lője megkezdte hivatali munká­ját a „Budex”-ben: minden te­lefonhívást hozzá kapcsoltak, minden jelentkezést ő fogadott ebben az ügyben. Sokan telefo­náltak, akik semmit sem tudtak az egész ügyről, ellenkezőleg, ők maguk voltak kíváncsiak, milyen csekkről van szó, milyen összegről szólt, hol vesztették el és milyen nagy a jutalom. Két nap múlva, a megismételt hirdetés után, minthogy ez sem volt eredményes, az őrnagy úgy határozott: megszünteti a „Bu- dex”-ban az őrhelyet. Ám Kur ügyész rendkívül cso­dálkozott, amikor egy reggel a portás névre szóló levelet tett le az asztalra, Jerzy Kur ügy és ahelyettesnek. Vajdasági ügyészség, Varsó, Swierczewski u. 127. (Folytatása következik^ irányítja a képlékeny masszát a formáló korongon. — Amikor a „kiszorítás” után rámegyek a bőrrel, már tized milliméter pontosságú a darab, tökéletes kör — mondja Koncz bácsi, s keze alatt a kúp szinte megkönnyebbülve szétterül a korongon, a pereme pedig föl­nyomódik. Hamarosan kész a nyers virágcserép. Nem könnyű Halason faze­kasnak lenni. A környéken ugyanis nincs agyag, s messze kell menni érte, le egészen a bajai Duna-partig. Koncz Jó­zsef innen hordja az agyagot, egy-egy fuvarral két és fél köb­métert. Nem olcsó és főleg fá­rasztó a munkának ez a része. Az agyag hosszú utat tesz meg, amíg a korongra kerül. Áztat­ni, paszírozni kell, hengerek között átpréselni, de megéri. Nem is az anyagiak miatt, hi­szen ez sem jövedelmez jobban mint más szakma. Inkább a büszkeség, a gyönyörködés, amiért érdemes. Mert Koncz József már a művészetig fej­lesztette mesterségét. Egymás után emeli le a polcról a lá­nyosán karcsú, feketén fénylő vázákat, rózsaszínű köcsögöket és a lágy vonalvezetésű korsó­kat. Szemében elégedettség lát­szik, s közben magyarázza, hogy rövidesen mintákat küld készít­ményeiből a Képzőművészeti Alaphoz. Bizonyára hamarosan ott látjuk a Virág utcai kis műhely termékeit a népművé­szeti boltok kirakatában. Perdül a korong. Űjabb fekete agyagcsomó kerül a forgó már­ványlapra. A gyúrópadra hama­rosan újabb fazekat tesz a mes­ter. Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents