Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-09 / 237. szám
1964. október 9, péntek 5. oldal UTAK A TANYÁK KÖZÖTT... Fazék lesz a földből Jakabszállási jegyzetek a kultúrházról és egyebekről Tizenkétezer holdas tanyavidék, 3018 lakossal, ebből 45C lakik bent a faluban 200 házban. Ez Jakabszállás. Tizennégy kilométer a legtávolabbi része a határnak. Innen kell a jakabszállási polgárnak bekocogni a faluba, ha a tanácsnál dolga akad. Hosszú kilométerek bizony, különösen, ha a homokot megveri az eső. Ebben pedig, mivel immár nyakunkon az ősz, nemsokára módunkban lesz részesedni. Ezen a kisded településen jártam gyönyörű napsugaras időben, amikor a a bikanyál azt jelezte, hogy még vígan duruzsolhatnak a traktorok. Kint a Népfront Tsz őszibarackosában szorgalmas telepítő munka folyik, a Haladásban ugyancsak serénykednek a tagok. Igyekeznek kihasználni a jó időt. Gyerekek rohannak elő az iskolából, vége a tanításnak. Ürülnek, mert a mai napra már letették a gondokat. A belső iskolákban csak délelőtt folyik tanítás. Ezzel szemben a hat külterületi iskolában délután is van tanítás. Igen, mert ott kevés a tanterem. Nagy gondban vannak a tanyai gyerekek, hiszen az őszi latyakban nagyon nehéz lesz nekik az iskoláig való közlekedés. Bármennyire is igyekszik az AK ü V megoldani az iskolások közlekedését, a bekötődt^k térdig érő* sarában, mégis csak komoly birkózást kell véghezvinniök a gyerekeknek. Ha leszáll az este, a felsőja- kabszállási iskola, a Wolford dűlői iskola, a félegyházi úti iskola, a Hajtó úti, az Izsáki úti, a Határ úti iskola felett, mit csinálnak akkor a kis nebulók? Hát bizony, petróleumlámpa fényénél böngészik a betűket. Arrafelé még nagyon Körülbelül ötvenzer zloty jutalomra gondolunk. — Ez nem rossz üzlet. Az a lehetőség, hogy valaki ilyen ösz- szeget kereshet, nagyon csábító. Ehhez még büntetlenséget is kell szavatolni, ha bárki önként jelentkezik a csekkel — tette hozzá a Külkereskedelmi Minisztérium igazgatója. — Ez teljesen céltalan — mondta az ügyész —, akinek a kezében nyolcvanezer dollár van. nem fut ötvenezer zloty után. De magát az ötletet, a jutalmat jónak tartom. Talán jelentkezik valaki, aki ismeri vagy legalább is sejti, ki lopta el a csekket. Ha a „Budex” írásban adja hozzájárulását, holnap azonnal újsághirdetést tétetünk közzé. A külker, képviselője ellenkezett. Nyilvános nyilatkozatot nem tehet, mert ez ártana kereskedelmi kapcsolatunknak. A külföldnek nem szabad tudni a „fehér gengszterekről”. Ha már tárgyalás lesz az egészen más. Leleplezett tettesek, senki sem szenvedett kárt, sem mi, sem az osztrák kereskedelmi ügyfeleink stb., akkor természetesen a hazai és a külföldi újságírók írhatnak az ügyről annyit, ameny- nyit akarnak. De egyelőre nagyon óvatosnak kell lennünk. elterpeszkedik a tanyasi élet nehezéke. Esetleg éjszakába nyúló esti mesék, beszélgetések, ez a sorsa gyereknek, felnőttnek egyaránt. És persze a rádió, mert az már nem hiányzik a legeldugottabb tanyában sem. Könnyebb a helyzete a faluban lakóknak. Itt már együtt a közösség, a falu közepén áll a szép kultúrház, igaz, hogy kertjét sűrű gyom veri fel, de belsejében már igazi kultúra pezseg. Kicsiben benne van a nagyvilág. Itt van a mozi, a könyvtár, a színház, itt tartják a szép és okos előadásokat. Ez a kultúrház 1958-ban épült, 520 ezer forintot számoltak az építéséért. Ebből a község — és a tanyavilág — lakosai 40 ezret társadalmi munkában róttak le. Peregi Fái tanácstitkár büszkén emlegeti azt a nagy társadalmi összefogást Megható látvány volt, amikor 14, téglával megrakott kocsi sorjázott kifelé a Félegyházi úton. Soha ekkora sürgést-forgást! Megnéztem belülről is ezt a kultúrházat. A minap lezajlott személyazonossági igazolványa csere bizony tetemes piszkot hagyott benn a termekben. Még nem takarították ki. Egyébként is — mint azt Mészáros László, a művelődési ház igazgatója elmondotta — az épület tatarozás előtt áll. Ha már így van a dolog, hadd hívjam fel a község illetékeseinek a figyelmét arra, hogy a művelődési ház mennyezete igen veszélyes állapotban van. Komoly, riasztó repedések mindenfelé, amelyek azt jelzik, hogy az építők bizony nem végeztek jó munkát. Ezt tudják á község vezetői is, mert elmondották, hogy az építkezés idején nem kaptak stukatúrNekünk előnyösebb elveszíteni a csekket, minthogy nevetségessé tegyük magunkat. — Megértem önöket, uraim — mondta az őrnagy. — Én az ügyész úrral ellentétben szkeptikus vagyok: nem hiszem, hogy a hirdetés eredményt hozhat. De mint már mondottam, az ügy specifikus jellegére és a sürgősségre való tekintettel nem hanyagolhatjuk el ezt a lehetőséget sem. Azért javaslom, hogy a hirdetésből hagyjuk ki az ügyészséget és a rendőrséget is. A hirdetést egyszerűen adja fel a „Budex” és kérje: hozzá küldjenek be minden információt, — Mi pedig a „Budex’ -hez delegáljuk egyik emberünket. A központ tisztviselőjeként fog dolgozni és minden információt, ami ebben az ügyben beérkezte, ő fogad majd. — Nagyszerű! — egyezett bele a külker, képviselője —. sőt, ebben a hirdetésben megírhatjuk azt is, hogy a csekk a tulajdonos számára nem jelent értéket, mert letiltottuk a bankban. Ha a csekk tulajdonosa beugrik a hirdetésnek, joggal azt gondolhatja: jobb kisebb, de .biztosabb összeget kapni a bizonytalan dollárok helyett. — Uraim, erre a cselre ne számítsanak «= az őrnagy tortádat, így a mennyezetet vastag nádpallóval burkolták. A nyilván hevenyészve felerősített nádpalló és a plafonvakolat súlya azt mutatja, hogy a mennyezet lekívánkozik a nézők nyakába. Ezt a dolgot nem lehet egy rosszalló fejcsóválással tudomásul venni, hanem addig, amíg komolyabb baj nem esik, helyre kell hozni a hibát! Annál is inkább indokolt a plafon veszélyességének megszüntetése, mert a kicsiny községben eleven a kulturális pezsgés. A mozi, ha jó a film, igen látogatott. Gyakran jönnek ki színjátszó csoportok Kecskemétről, Félegyházáról. A Katona József Színház nem tud itt játszani, mert kicsi a színpad. Ennek a bővítése is tervbe van véve, de csak az óvoda megépítése után; Azaz két év múlva. A televízió népszerűsége közepes, ez érthető, hiszen 19 tv van a faluban. Ctt is összejönnek az ismerősök. Van azonkívül 380 rádió, és ami a község anyagi helyzetét csak úgy csendben jellemzi: 18 személyautó. Ez nem utolsó dolog. A mcdosodás mint azt a tanácstitkár elmondotta, a szamócának és az őszibaracknak — és persze a bőven patak zó szorgalmas munkának — köszönhető. Az utóbbi esztendőkben rájöttek arra, hogy ezen a tájon busásan fizet a szamóca. Az idei tavaszon másfél millió forint jött a községbe szamóca ellenében. Szorgalmasan dolgozik itt mindenki. 72 cigány család lakik a községben, ezek éppúgy részt vesznek a munkában, mint a többi. Az egyik tszcs számára 50 ezer vályog készül, ennek előállítása a cigányok feladata. Az iskolában 9 cigánygyerek tanul. Elmondották a nevelők, hogy ők is teljes joggal és kötelességgel felruházott tagjai az iskolai kollektívának. Szépen haladnak az okosodásban a kis cigány- gyerekek. Az előbb említett gazos parkot a kultúrház mögött nem sokáig veri fel a dudva, mert felszabadulási parkot építenek a helyén, ahol aztán népünnepélyek tartására alkalmas szabad terület is lesz. Így él ez a kis község a tanyavilág ölén. Balogh József vábbra is pesszimista volt —, az, aki olyan ügyesen meg tudta szervezni a csekk ellopását, biztosan jól ismeri a bankjogot és tudja, hogy a letiltást csak a bíróság hajthatja végre. A bankot a csekk felmutatása kötelezi a kifizetésre. Különben is ebben az esetben nemcsak a csekk birtoklása szükséges, hanem Lisewski meghatalmazása is. Csak ez a két okirat ad a tulajdonosnak jogot arra, hogy beinkasszállhassa a pénzt. Tehát sem az osztrák bíróság, sem a bank nem fogadná el a letiltást a meghatalmazás nélküL A mi emberünk jól tudja ezt. Ezzel a horoggal nem fogjuk ki a halacskát. Természetesen ilyen irányú letiltási eljárást meg lehet indítani. A jutalmat illetően úgy gondoljuk: a javaslatokat a javaslatokat a rendőrség tegye az ügyészség beleegyezésével. — Helyes — mondta a „Budex” képviselője és indítványozta a hirdetés megfogalmazását. Minden varsói lapban már másnap megjelent a hirdetések között szerényen elhelyezve a következő szöveg: A „Budex” külker. hivatal magas jutalmat fizet az egyik osztrák bank elveszett dollárcsekkjének visszaszolgáltatásáért, vagy a csekk hollétét ilNovemberben nyílik a kecskeméti gyermekszínpad Hamarosan új létesítménnyel bővül Kecskemét. Befejezéshez közeledik a Katona József utcában a gyermekszínpad építése. A kis „színházat” a városi tanács támogatásával, Báron László tanár vezetésével a szakmunkásképző intézet növendékei építik, s már eddig is több mint százezer forint értékű társa-talmi munkát végeztek. Úgy tervezik, hogy november középén átadhatják rendeltetésének. Ebből az alkalomból ízléses kivitelű tájékoztatót készíttet a városi művelődési ház. Ebben a gyermekszinpad eg-sz évi műsorán kívül a művelődési ház ifjúsági szakköreinek grogra inja is szerepel. Az országos múzeumi hónap alkalmából érdekes kiállítás nyílt október 4-én Kiskunhalason, a Thoma János Múzeumban. Koncz Józsefnek, a városban élő fazekasmestemek készítményeiből mutatnak be néhányat, amellyel az érdeklődők elé tárják a korsók készítésének menetét, e ritka mesterség különös fogásait. fekete rögöt tesz a gyorsan forgó márványlap közepére. Először tömöríti az anyagot, s az kúpalakot véve emelkedik a szorítástól. Csodálkozással tölti el a szemlélőt a víztől fényes agyag magatehetetlen engedelmessége. A fazekas, vagy ahogy egyes vidékeken nevezik, a gölöncsér, tökéletes biztonsággal A fazekasmester „kiszorítja” az agyagból a megfelelő formát. Keze nyomán virágcserepek, köcsögök, itatok kerülnek az égetőkemencébe, majd a piacra. Perdül a korong Kiskunhalason a Virág utcai tiszta műhelyben, ahol felkerestük az idős mestert, néhány szóval felidézzük az elmúlt esztendőket, beszélgessünk a mostani problémákról. — Még gyermekkoromban jegyeztem el magam a fazekasmesterséggel. Tulajdonképpen 1928 óta foglalkozom vele, de közben a háború miatt, és mert beteg is voltam, több évig nem forgathattam a korongot — mondja Koncz József, és egy lető minden felvilágosításért. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a banknál történt letiltás után a csekk semmiféle értéket nem jelent a birtokosának. Amint az őrnagy sejtette, a hirdetés nem keltett különösebb érdeklődést a sajtóban, egyedül csak megjegyzéseket váltott ki: „Mi mindent tudnak elveszíteni az emberek!’ Ugyanakkor a rendőrség egyik fiatal tisztviselője megkezdte hivatali munkáját a „Budex”-ben: minden telefonhívást hozzá kapcsoltak, minden jelentkezést ő fogadott ebben az ügyben. Sokan telefonáltak, akik semmit sem tudtak az egész ügyről, ellenkezőleg, ők maguk voltak kíváncsiak, milyen csekkről van szó, milyen összegről szólt, hol vesztették el és milyen nagy a jutalom. Két nap múlva, a megismételt hirdetés után, minthogy ez sem volt eredményes, az őrnagy úgy határozott: megszünteti a „Bu- dex”-ban az őrhelyet. Ám Kur ügyész rendkívül csodálkozott, amikor egy reggel a portás névre szóló levelet tett le az asztalra, Jerzy Kur ügy és ahelyettesnek. Vajdasági ügyészség, Varsó, Swierczewski u. 127. (Folytatása következik^ irányítja a képlékeny masszát a formáló korongon. — Amikor a „kiszorítás” után rámegyek a bőrrel, már tized milliméter pontosságú a darab, tökéletes kör — mondja Koncz bácsi, s keze alatt a kúp szinte megkönnyebbülve szétterül a korongon, a pereme pedig fölnyomódik. Hamarosan kész a nyers virágcserép. Nem könnyű Halason fazekasnak lenni. A környéken ugyanis nincs agyag, s messze kell menni érte, le egészen a bajai Duna-partig. Koncz József innen hordja az agyagot, egy-egy fuvarral két és fél köbmétert. Nem olcsó és főleg fárasztó a munkának ez a része. Az agyag hosszú utat tesz meg, amíg a korongra kerül. Áztatni, paszírozni kell, hengerek között átpréselni, de megéri. Nem is az anyagiak miatt, hiszen ez sem jövedelmez jobban mint más szakma. Inkább a büszkeség, a gyönyörködés, amiért érdemes. Mert Koncz József már a művészetig fejlesztette mesterségét. Egymás után emeli le a polcról a lányosán karcsú, feketén fénylő vázákat, rózsaszínű köcsögöket és a lágy vonalvezetésű korsókat. Szemében elégedettség látszik, s közben magyarázza, hogy rövidesen mintákat küld készítményeiből a Képzőművészeti Alaphoz. Bizonyára hamarosan ott látjuk a Virág utcai kis műhely termékeit a népművészeti boltok kirakatában. Perdül a korong. Űjabb fekete agyagcsomó kerül a forgó márványlapra. A gyúrópadra hamarosan újabb fazekat tesz a mester. Gál Sándor
