Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! a paradScssm „anatómusai“ Amíg a paradicsom faj táj elölt jéből fajta lesz —, vagyis ter-í mesztésre átadják a nagyüzemi gazdaságoknak; még nagyobb táv-i latokból nézve: amíg a gyárban poré, sűrítmény, vagy egyéb ké­szítmény lesz belőle, addig hosszú és fáradságos utat kell meg­tennie a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet labo­ratóriumaiban. Műszerek sokaságával felfegyverkezve hatolnak a sejtek belsejébe, valósággal „atomjaikra” bontják a paradicso­mot. Mire kíváncsiak? A termés színére, sav- és cukortartalmára, továbbá vizsgálják: mennyire ellenálló a repedéssel, a „zöldtal- passággal” és a különféle betegségekkel szemben. Huszonegy féle vizsgálatot végeznek általában, évente mintegy 2500 egyeddel. A kutatás legjellegzetesebb mozzanatairól számolnak be képeink. XIX. ÉVFOLYAM, 235. SZÄM Ara 60 fillér 1964. OKTÓBER 7, SZERDA Döntő szakaszban (H. D.) A hűvös, októberi éj­szakákat melegfényű, sugaras nappalok váltogatják. A jó idő segíti az őszi munkákat. A kö­zös gazdaságok mégsem lehet­nek nyugodtak. Sok a tenni­való. A szeptemberi esőzések kö­vetkeztében sokfelé kitolódott a kukorica és a napraforgó érése. A tervezettnél több cukorrépa termett, következésképp a szál­lítása is nagyobb gonddal jár. A kalocsai járásban 900 vagon fűszerpaprika, a kiskőrösi já­rásban tízezer vagon szőlő ter­mett. Ami az igazi gond, az a szö­vetkezetek egynémelyike részé­ről megnyilvánuló kényelmeske­dés. Kifejezésre jut ez a gépek rendkívül alacsony fokú kihasz­nálásában. Amíg egy gépállo­mási traktor eddig 62,6 hold ve­tőszántást végzett, addig az egy szövetkezeti gépre jutó teljesít­mény még a 30 holdat sem éri el. Jócskán akad javítanivaló a munkák szervezésében. Elismer­jük, hogy kevés traktoros van a gépekhez, de a gazdaságoknak jogukban áll, hogy az üzemek­től az őszi munkák idejére ki­kérjék a szakképzett traktorve­zetőket. Eddig igen kevés gaz­daság élt ezzel a jogával. Pedig a kettős műszak fokozottabb al­kalmazása lehetővé tenné a szál­lítási és a talajelőkészítési mun­kák jobb összehangolását. Más­részt sok lehetőség van a beta­karítás gyorsítására is. Például a napraforgó betakarítása adap- teres kombájnnal teljesen gépe­síthető. A gépállomások azon­ban a mostaninál több átalakí­tott kombájnról is gondoskod­hatnának. A szövetkezetek át­vehetnék a kukorica-betakarítás gépesítésének az állami gazda­ságokban leginkább bevált mód­szereit. A silókombájnok segít­ségével a szár levágása gépesít­hető, mint ahogy ezt a kecske­méti tsz-ek bebizonyították. — Több gazdaságban panaszolják, hogy kevés műtrágyát kaptak. A műtrágyaellátásban átmene­tileg országosak a gondok. Az illetékes tanácsi szerveknek azonban jogukban áll intézked­ni, hogy e szövetkezetek igény­be vegyék a más gazdaságok részére a jövő évi felhasználás­hoz előszállításban érkezett ta­lajjavító anyagot. Az államigaz­gatás helyi szervei a tevékeny­ségek összehangolásában általá­ban sokat segíthetnek. Kiskun­halas város határában például már több vasárnap vetési mű­szakot tartottak. Október köze­pére az itt gazdálkodó tsz-ek előreláthatólag az utolsó négy­szögölön is befejezik a vetést. Sajnos, megyénk más városai, járásai korántsem állnak ilyen jól. De, hogy október utolsó nap­jaiban, vagy ahogy az ütemterv előírja, 25-ig földbe kerüljön a vetőmag teljes egészében, meg van a lehetőség. Ez a lehetőség jobbára az említett hibák kija­vításában rejlik. Az őszi munka döntő szakaszába érkezett. A nehezét most kell megragadni, illetve az elkövetkező napokban. Nemcsak az időt, az időjárást is ki kell használniuk a gazdasá­goknak. • ’ Valamennyi termelőszövetkezeti építkezést átad rendeltetésének év végéig a tanácsi építőipar vkTt Negyvenhét millió forint ér­tékű mezőgazdasági létesít­mény elkészítését vállalta az idén a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Válla­lat. A programban többek kö­zött nyolc növendékmarha-is- tálló, tizenöt százférőhelyes te­hénistálló, három harminckét vagonos magtár, öt— hajtató, szaporító és kazánházból álló — palántanevelő, nyolc sertés- fiaztató, két falkásító, egy to­jóház építése szerepel. Év eleji gondok Mint a vállalat vezetői arról tájékoztattak, az 1963-as évről 17 millió forint értékű beruhá­zás befejezése húzódott át erre az évre. Mégis úgy tervezték, hogy már az első negyedévben hozzákezdenek a mezőgazdasá­gi létesítmények nagy részének építéséhez annál if Az idejében megrendelt anya­gok hiánya, illetve késedelmes szállítása azonban keresztül­húzta számításaikat. Nem a vállalat mentségére — hiszen az ÉPSZER vezetői elismerik, hogy náluk is van mit javítani a munkaszervezésen és a mun­kafegyelmen —, csupán az anyagellátással foglalkozó szer­vek jövőre vonatkozó okulásá­ra említjük meg, hogy két és fél hónapos kiesést okoztak az anyagellátási zavarok. A későb­bi időszakban is hiány volt nád, tetőfedő, pala és fűrész­áru anyagokból — Mi készül el mégis az idén? — Minden — válaszolták a vállalatnál. Megállapodás az építtetőkkel A három magtárat átadták már rendeltetésének. A kerek­egyházi Dózsa, a lakiteleki Szikra, a lászlófalvi Új Tavasz és a kecskeméti Petőfi Terme­lőszövetkezetben épülő növen- dékmarha-istállók e hónap 15— 30-a között kerülnek átadásra. Néhány termelőszövetkezet kér­te, hogy előbb a sertésfiaztató- kat építsék meg, csak azután a hizlaldákat. Erre — mint mond­ták — azért van szükség, hogy a hízónak való sertésállományt idejében megalapozhassák. Ilyen megállapodás született többek között a vaskúti és a madarasi tsz-közi társulással is. A növendékmarha- és tehén­istállók építésének teljes befe­jezése bizonytalan, a mennyé- zetvakolásokat ugyanis előre­láthatólag nem tudják befejez­ni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az istállók az idén már nem is lesznek használhatók. Arról van szó csupán, hogy a mennyezet vakolás elkészítésére a hideg időjárás nem kedvező — majd tavasszal megcsinálják —, az állatállomány ettől füg­getlenül beköltöztethető az is­tállóikba. Ha azonban a vakoló­gépeket még egy-két héten be­lül be tudják szerezni, a meny- nyezetvakolások nagy része is elkészül. Segítenek a gazdaságok Természetesen maguk a ter- i melőszövetkezetek is tudnak se­gíteni a különböző építkezése­két gátló anyagi és munkaérc problémák megoldásában. A dusnoki Egyesült Munkás—Pa­raszt Szövetség Tsz 300 darab 160x93 centiméteres hullámpa­lát adott kölcsön a vállalatnak, hogy a szövetkezet részére épülő 108 férőhelyes tehénis­tálló tetőzetét elkészíthessék. Hasonló segítséget ad a duna- szentbenedeki Űj Hajnal Ter­melőszövetkezet is a vállalat­nak. A tsz-ek egy része ugyanis rendelkezik a saját rezsis épít­kezésekhez beszerzett, de még fel nem használt anyagokkal. Mindemellett a szövetkezetek részéről még inkább a munka­erővel való segítség lenne a leghatásosabb. A vállalat ve­zetői elmondták, hogy a saját rezsis brigádok elsősorban va­koló és ács szakmunkások egy időre való átadásával megold­ható lenne az idei évre elő­irányzott valamennyi mezőgaz­dasági beruházás nemcsak hasz­nálható állapotba való hozása, hanem teljes befejezése. N. a Fellőtték a Kozmosz 47-et A Szovjetunióban Föld körüli pályára fellőtték a Kozmosz—17 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett tu­dományos műszerek segítségévéi folytatni kívánják a TAS2SZ által 1962. március 16-án beje­lentett űrkutatási programot. A szputnyik keringési ideje 90 perc. Pályájának a Föld fe­lületétől számított legnagyobb távolsága (apogeum) 413 kilo­méter, legkisebb távolsága (pe- rigeum) 177 kilométer. A pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 64 fok 46 perc.­A szputnyikon elhelyezett ké­szülékek normálisan működnek. A földi koordinációs-számító központban folyik a beérkező adatok feldolgozása. Nem közömbös, hogy az új fajtajelölt a piros színnek melyik árnyalatát mutatja. Prácser Lászlóné laboráns hosszas számítá­sokkal bizonyítja ezt. A vákuum-berendezés Tőcsér Józsefnek megmutatja: mennyi cukrot és más szárazanyagot tartalmaz a termés. Az alsó képen látható Szemes Sára, Bencsics Katalin és Vályi János szerint a Kecskeméti Konzerv, a Kecskeméti 42-s és a Kecskeméti Samarsan tartalmazza a legtöbb C-vitamint.

Next

/
Thumbnails
Contents