Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

Világ proleiárfai, egyesüljetekI / ¥ XIX. ÉVF. 234. SZ. 4rfl 60 fillér 1964. OKT. 6, KEDD Kenyérrel, péksüteménnyel a tanácsi sütőipar látja el a me­gye lakosságát. Hogy ez milyen óriási feladat, azt jól szemlélte­tik az idei tervszámok: Kenyérből 45 400 tonnát, péksüteményből és finom pékáruból 65 millió 600 ezer darabot adnak a sütödék a kereskedelemnek. A megyei tanács ipari osztá­lyán nyert tájékoztatás szerint a lakosság kenyérfogyasztása a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése után ugrásszerűen meg­növekedett. Ma már a paraszt családok túlnyomó többsége is a boltból fedezi kenyérszükség­letét. Az azóta eltelt években viszont alig változott a megye kenyérfogyasztása — a jövő évi előzetes terv is mindössze 1,1 százalékos termelésnövekedést irányoz elő a sütőiparnak — a minőségi fejlődés azonban je­lentős. Évről évre mintegy 8—10 százalékkal több fehérkenyér fogy, ugyanakkor hasonló arány­ban csökken a félbarna veknik iránt a kereslet. Általában a kenyérfogyasz­tás rovására emelkedik a péksütemény-eladás és a lakosság egyre inkább igényli az . úgynevezett finom pékáru (rétes stb.) választék bő­vítését. A megye négy sütőipari vál­lalata — a kecskeméti, kalocsai, bajai és kiskunhalasi — igyek­szik lépést tartani az igények növekedésével. Annak ellenére, hogy az utóbbi években meg­valósított fejlesztéseket, korsze­rűsítéseket figyelembe véve sem mondhatjuk el ma még sütő­iparunkról, hogy mindenben megfelel a követelményeknek. A sütőüzemek jó részében a ré­gi, elavult kemencék működnek. Kevés a raktár, alacsony a gé­pesítettség foka, és szállítóeszköz sincs elegendő. Sütőiparunk fejlődését azon­ban mégis jelentős eredmények jelzik: a bajai gőzkemencés sütő­üzem után elkészült és ez évben már termel a keceli kenyérgyár. Az idei beruházások közül a legjelentősebb a Kecskeméten (Szegedi út mellett) épülő kor­szerű sütőüzem, amelyre 11 mil­lió forintot fordítanak. Év vé­gére befejeződik az építési mun­ka, és 1965-ben már naponta 120 mázsa kenyeret készít a tel­jesen gépesített új üzem. Ennek eredményeképpen a kisebb, kor­szerűtlen sütödék egy része csak tartalékképpen dolgozik majd Kecskeméten. A Klapka utcai nagy üzemre azonban továbbra is szükség lesz. A fogyasztókat természetesen elsősorban az érdekli, hogy a gépesítés nem megy-e a minő­ség rovására? A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a korszerű üzemben higiéniku- sabb körülmények között állít­hatják elő a kenyeret, és mi­után a kemencék működését is automata berendezések irányít­ják majd, az sem fordulhat elő, hogy sületlen, vagy égett kenye­ret talál a vásárló a bolt pol­cán. Év végéig befejezik — remél­jük a tájékoztatást igazolja majd a valóság — az izsáki sü­tőüzem építését is; amelyben egy műszak alatt hat tonna ke­nyeret sütnek. Bár még mindig nem nyug­díjazták a „cipőskatulyának” be­cézett lóvontatású kenyeres ko­csikat, korszerűsödött a kenyér­szállítás is. Tavaly és idén Kalocsa, Baja és Kecskemét speciá­lis, zárt fehér gépkocsikat kapott erre a célra. A választék bővítését szolgál­ja a Kalocsán létrehozott rétes­bolt, ahol ínycsiklandozó süte­mények között válogathat a vá­sárló. Baján is bevezették a ré­tessütést, de itt a kereskedelmi hálózaton keresztül hozzák for­galomba a finom pékárut. A kecskeméti vásárlók is szívesen vennék, ha a megyeszékhelyen is a kalocsaihoz hasonló rétes- boltot hoznának létre. A tanács igyekszik eleget tenni ennek a kérésnek, de mind ez ideig meg­felelő üzlethelyiség hiánya dályozta a terv valóra vál* ’ it. Reméljük, már nem sokáig. B. D. Teljes kapacitással Duruzsolva forognak az óriásprések. A must édeskésen nehéz szaga terjeng a levegőben. Tel­jes kapacitással dolgozik a kecskeméti szőlőfel­dolgozó. A 24 órás teljesítmény: 1400 mázsa ki­préselése. Erre képes, az öt fekvőprés. Az alapanyagról bőségesen gondoskodnak a megyeszék­hely és környékének szakszövetkezetei, tsz-ei, állami gazdaságai. Jelenleg az ezerjót és a ka­darkát hozzák. Legtöbbet eddig a Városföldi Állami Gazdaság nagyüzemi ültetvényeiről szállí­tottak. A must cukorfoka: 18,5 százalék. A kisajtolt levet a Kecskeméti Konzervgyár közelben levő 2-s számú telepére viszik, s ott sűrítik. De nem vész kárba a törköly sem, a feldolgozó mel­lett tartósítják, s rövidesen átadják majd a helvéciai pálinkafőző-üzemnek. (Pásztor Zoltán felvétele.) i ■ - .........................- - • A telepítési idény küszöbén A legnagyobb arányú tereprendezésre a kiskunhalasi járásban kerül sor A megye telepítési idényter­veit az ültetvénytervező válla- lalat a Földművelésügyi Mi­nisztérium kertészeti főosztá­lyától már megkapta. E tervek az ez évi őszi, illetve a jövő ta­vaszi idényben szőlőből kis hí­ján 6300, gyümölcsből pedig Magyar párt- és kornónykiildiitlség utazik a Lengyel Népköztársaságba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának meghívására 1864. októ­ber első' felében baráti látogatásra Lengyelországba utazik a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttsé­get Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke vezeti. A Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége e látogatással viszonozza a testvéri Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének múlt évi ma­gyarországi útját. (MTI) Irány a cukorgyár Valóságos répatenger fogad­ja az arra járót a miskei Üj Élet Termelőszövetkezet tábláin. Három tehergépkocsira hányják fel a holdanként mintegy 240 mázsás átlaggal fizető gazdag répatermést, és szállítják a ka­locsai vasútállomásra, majd onnan — pontos ütemterv sze­rint — az Ercsi Cukorgyárba Ebből a szövetkezeti gazdaság­ból egyébként eddig már mint egy 1Ó0 vagonnyi cukorrépa került a teldolgozó üzembe. 5263 hold új ültetvény létesí­tését irányozzák elő. Központi szaporító anyagból a többi kö­zött 2200 hold kajszi, több mint félezer hold termőíves almás és 350 hold őszibarackos léte­sül majd. Jelentős mennyiségű ültetvényt pedig saját szaporí­tóanyag-készletük felhasználá­sával hoznak létre megyénk szövetkezeti gazdaságai. Az ültetvénytervező vállalat feladatai közé tartozik a meg­levő alapokmányok birtokában az ültetvényekkel kapcsolatos tervezési munkák elvégzése is; a minőségvizsgáló intézet szak- véleményének a kikérése, majd a telepítésre kijelölt terület vázrajzának az elkészítése. A szaporítóanyagra vonatkozó el­osztást már ugyancsak kézhez vették a főosztálytól, s ezt a megyei tanács, yb mezőgazda- sági osztálya a telepítő gazda­ságok mindegyikére „lebontot­ta”. Megk?Z lödtek a szerző­déskötések is a szövetkezeti gazdaságokkal a gyümölcsfa­csemetékre. A jövő héttől kezd­ve pedig már szőlő-szaporító­anyagra is köthető szerződés. Mindenekelőtt fontos ebben az időszakban a talajforgatás, a simítózás ütemének a gyorsítá­sa. Ez egyik előfeltétele annak, hogy a szaporítóanyagot a leg­megfelelőbb időben — túlnyo­mórészt lehetőleg még az ősz folyamán — eltelepíthessék. A legnagyobb arányú tereprende­zésre a kiskunhalasi járásban kerül sor. Itt a közös gazdasá­gok 4300 holdra jelentették be ezzel kapcsolatos igényüket. Ebből a hét elejéig mintegy 1200 holdon történt meg a ta- lajelőkészítés. ,E munka rövi­desen újabb lendületet kap; a* Kiskunhalasi Gépállomás és a Debreceni Talajjavító Vállalat az egyéb őszi teendőkből fel­szabaduló erőgépeinek — az Sz—100-asoknak, illetve a dóze­roknak és a szkrépereknek — a zömét e feladatra összponto­sítja. A kiskőrösi járásban, a valamivel több mint félezer holdas tereprendezési feladat­ból 300 holdat már „letudtak”, a dunavecsei járásban pedig a felé elkészült ennek a munká­nak. A legrövidebb időn belül sor kerül a szaporítóanyag kiszállí­tására a telepítő gazdaságokba. Ezek legfőbb teendője a fede­zetigazolások beküldése a vál­lalathoz, a talaj előkészítés be­fejezése és a telepítő brigádok idejében való megszervezése. A már megforgatott területe­ken a telepítést megelőzően, nem utolsósorban a szélerózió elleni védekezés céljából, a gazdaságok többsége igen he­lyesen zöldtrágyanövényeket, főként rozsot vet. Az iiltetvénytervező vállalat műszaki gárdája több helyütt már a táblán belüli ki­tűzést is elvégezte. így a balo- taszállási és a jánoshalmi tsz- közi társulásban 300 és 150, a csávolyi Egyesülés Tsz-ben pe­dig 180 holdon történt meg a kitűzés. Ezekben a gazdaságok­ban rövidesen kezdetét veheti az őszi telepítés. Folynak az előkészületek a soron következő tervidőszakra is. Űj tevékenysége a vállalat­nak, hogy a tereprendezési ter­veket a jövőben — alvállalko­zók mellőzésével — saját mű­szaki csoportja készíti el. J_ X. Automata kenyéraryáp^ * x0iW Kecskeméten P wti Fejlődik a megye sütőipara

Next

/
Thumbnails
Contents