Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Adi készülhet almából? Az alma egyik légértékesebb gyü­mölcsünk, vitaminokban gazdag, ezért gondoskodjunk arról, hogy családunk tagjai naponta fogyasz- szák. Elkészítési módja igen válto­zatos. most néhány kevéssé ismert receptjét közöljük. ALMATORTA: 6 tojás, 12 dkg porcukor, 12 dkg vaj, 12 pkg dió, 14 dkg sült alma. 3 dkg zsemlyemor­zsa. A vajat jól kikeverjük, közben hozzáadjuk a cukrot és a tojássár­gáját. Hozzákeverjük a darált diót, az áttört, sült almát és megszitált zsemlyemorzsával. A tojásfehérjéből habot verünk és óvatosan összeke­verjük. Zsírozott, lisztezett tortafor­mában sütjük és tejszín- vagy gyü­mölcshabbal díszítjük. ALMA BUNDÁBAN: 1 tojásból, negyed liter tejből, 10 dkg lisztből 1 kanál cukorral, csipetnyi sóval palacsintatésztát készítünk, s jól felverjük. Sütéshez 20 dkg zsírt használjunk fel. Fél kiló almát ka­rikára vágunk, magházától megtisz­títva a tésztába mártjuk és a for­ró zsírban kisütjük. ALMAKRÉM: 12 dkg alma, 10 dkg cukor, negyed liter tejszínhab és 20 dkg babapiskóta. Az almát sütőben sütjük, áttörjük és félretesszük hülni. A cukor és a tejszín egy ré­szét összekeverjük az áttört almá­val, s a tálba rakott piskótaszele­tekre halmozzuk. Tetejét a maradék tejszínnel tetszés szerint díszítjük. ALMAGOLYOK: IS dkg cukrot kevés vízzel szálhúzásig főzünk. Fél kiló meghámozott, apróra vágott al­mát főzünk meg a szirupban és ad­junk hozzá két evőkanál durvára vagdalt mogyorót vagy diót. A masszát, ha langyosra hült, apró golyókká formáljuk, durva kristály- cukorba forgatjuk, esetleg csokolá- démézzal öntjük le. Újdonságok az őszi-téli divatban A divat leikéről: a színekről szólunk először. Változatlanul komoly szín a kedvenc: a bar­na, de nem olyan sötét, sőt ko­mor árnyalatokban, mint eddig. Dohánysárga, rozsdavörös, kakaószín, gesztenyebarna a leggyakoribb tónus. Kord bársonyból készült, aszi- metrikus, masnival csukódó, fiatalos kosztüm. Szülők fóruma Kollégiumban van a gyerek.. »» ff A GIMNAZISTÁK, szakisko­lások. jó része a tanév idején távol az apai háztól, kollégiu­mokban él. A szülők aggoda­lommal gondolnak a távolle­vőkre, de a gyermekeknek sem könnyű megszokni az új élet­formát. A kollégista a kis csa­ládos nagy családdal, közösség­gel cseréli fel. „Rokona" min­den kollégista, szűkebb „család­ja" a szobakollektiva, ahol a „családfő” szerepéi a szobafele- íös képviseli. A kollégium ve­zetője és a felügyelő nevelők csak ellenőrzik a házirend be­tartását, a szobafelelős feladata a házirend keretét melegséggel, barátsággal betölteni. Tőle függ, hogyan alakul a gondjaira bí­zottak rendszeretete, pontossá­ga, bajtársiassága. Kollektív megmozdulásokról, szórakozás­ról a KISZ-vezetöség gondos­kodik, s a renitenskedök bün­tetéséi a KISZ-isták „bírósága” szabja meg. , A kollégiumok belső rendje helyenként eltér egymástól, de nagy vonalakban azonos sza­bályokon alapszik. Az elsős „új fiú” is hamar beleszokik. Csak a szülök egy része nem tanulja meg, hogy az ő gyereke immár nem egyetlenke, aki szinte kor­látlanul kényeztethető, s bizony gyakran agyontómi, személyes szeretet helyett csomaggal, pénzzel. A HAZULRÓL elkerült gye­reknek természetesen szüksége van az otthonról érkező sze- retet-megnyilvánulásokra. Le­vél, csomag, zsebpénz nélkül elhagyatottnak, kitaszítottnak érzi magát. Le ezeknek a meg­nyilvánulásoknak módjával kell történniük, mert, ha a kollé­gista annyiszor és olyan nagy csomagot kap, amit képtelen elfogyasztani, nyakára romlik a fölösleges élelem. Ezenkívül válogatóssá, kényeskedővé vá- 'ik, nem ízlik neki a kollégiu- ni koszt, inkább a hazait eszi. Ezzel mind az intézetet, mind társait sérti. Arisztokratikusan elvonul, vagy pöffeszkedővé vá­lik, lekicsinyít társait. „Gaz­dagsága” folytán kiválasztott­nak, különbnek képzeli magát. Hízelgőket szoktat maga köré. Szóval egészségtelen szellemet teremt. _ A kollégiumhk általában meg­szabják a, bentlakó gyerekek zsebpénzének alsó. és felső ha­tárát is. Annyira fontos, hogy a diák önállóan rendelkezzék némi pénz felett, hogy az ár­váknak és nincsteleneknek az állam ad zsebpénzt. Ám, ami a felső határt illeti, a szülők ál­talában nem elég következete­sek. Nincs meg a kellő ellen­őrzés. A túlzottan sok zseb­pénznek ugyanolyan a hatása, mint a túl sok „hazainak”; a gyerek elkülönül társaitól, több­nek, különbnek képzeli magát náluk. A kollégium falai között pedig egyenlőségnek kell len­nie. A gyermek tanulja meg, hogy csak képességeivel, szor­galmával válhat különbbé tár­sainál. MINDEN józan gondolkozásé ember tudja — lélektan tanu­lása nélkül is —, mennyire fon­tos tényezők ezek az anyagi dolgok a jellemformálásban, s a tanulásban. Ha a szülök — igaz, ma már kis százaléka — nem képes felfogni, hogy a ke­vesebbel ebben az esetben töb­bet nyújt gyermekének, követ­kezetesebb szigorral leéli betar­tani ezt a kollégiumi nevelők­nek.' Mert nemcsak a túlké­nyeztetett diákok sínylik meg szüleik túlkapásait, hanem a józan ésszerűséggel ellátott, vagy nincstelen gyereket is mérgezik: irigységet, oktalan kisebbrendűségi érzetet, hizel kedést, vagy még alantasabb indulatokat is felébresztenek bennük. Jól szívlelje meg hát minden szülő — aki kollégiumba küld­te gyermekét — az intézet sza­bályait, ne vétsen a kollektív szellem ellen. A saját és mások gyermekeinek árt minden túl­zással. Kedvelt a szürke is, de már nem a feketés antracit, hanem a világos és a középszürke kü­lönböző változatai. A kék min­den fokozata megtalálható, a pirosból inkább a lilás, a szeg­fűrózsaszíntől a sötét, de tüzes ciklámenig. Erőteljes, élénk és mély tónusú a zöld is az idén. A felsorolt színlista első fele — barna, szürke, kék — a nappali viseletben dominál; a pirossal, rózsaszínnel, zölddel inkább a fiatalok esti ruháin talákozunk. És a fekete meg a fehér? Di­vatosak, mint mindig, de első­sorban egymással kombináltan. Az idén a hagyományos fekete­fehéren kívül is megjelent né­hány érdekes színpárosítás a di­vatban. A legszebbek: világos- szürke-rozsdabarna, sötétszürke- narancsszín, közép- és világos- szürke, gesztenyebama-fehér, kakóbama-levendulakék. Az anyagok változatosak, de általában könnyebbek, puhábbak, vékonyabbak, mint a múlt években. Nagy divat a vékony tweed, a jersey, a terilén, a laza szövésű gyapjúkelmék, estére a plasz­tikus szövésű selyem, a kioké, a csipke és újból a bársony. A formák sokféleségét aligha lehet röviden összefoglalni, lás­suk inkább az általános jelleg­zetességeket: 1. divatos szi'luetj; keskeny és nyúlánk. 2. A szoknya 3—4 centivel takarja a térdet. 3. A derék — többé vagy ke­vésbé — de mindig karcsúsított. 4. A kosztümkabát hosszú és követi a test vonalait. 5. Az ujjak igen 1 keskenyek, és a csuklónál végződnek. 6. Sok a duplasóros gombolás, de a két gombsor nagyon közel kerül egymáshoz. Ezek az idei divat alapszabá­lyai. Némelyik szabály alól persze van kivétel — említsük mindjárt a kosztümöt, ami most kora ősszel a legaktuálisabb té­ma. A sok hosszú, csípőn alul érő kosztümkabát között feltű­nik egy-egy rövid kabátkás kosztűm is egyenes, vagy leg­feljebb néhány hóllal hajtással bővül. , Az őszi kosztümöt is gyak­ran díszítik szőrmével, a té­linek pedig egyenest elma­radhatatlan kísérője. bát elején végigfutó szegélyező pánt is készül prémből, illetve többnyire szőrmeutánzatból. A kabát alapvetően — akár őszi, akár téli — kétféle. Vagy a már tavaly megkedvelt, enyhén kar­csúsított redingote, vagy egye­nes, felöltőforma, egy- vagy duplasoros gombolással. A kar­csúsított kabát legtöbbször be­varrott ujjú, az egyenesek kö­zött sok a ragián, de ezt is úgy szabják, hogy keskenynek mu­tassa a vállat, a felsőtestet. Az egybeszabott nappali ru­hák vonala változatlan, — svej- folt princessz vagy öves ingru­ha — viszont a tavalyinál sok­kal több a kétrészes; hosszú, kazakszerű felsőrésszel. Színházba az idén is kiskosz­tümben, vagy ruha-kiskabát összeállításban járunk. Az es­télyi ruhák szezonja még messze van, egyelőre csak annyit, hogy a ragyogó színek, pompás anyagok nagyon egyszerű formákat kívánnak, A szoknya csak annyira bővül, hogy táncolni lehessen benne. Végül, ami pillanatnyilag bi­zonyára érdekesebb: a kiegészí­tőkben sok újat hoz az őszi és téli divat. Kényelmes, lapos­vagy trottőrsarkú cipőket, ki­sebb, de eléggé öblös táskákat és — bizonyára mindenki örö­mére — színes, meleg gyapjú­harisnyákat. lAkárcsak a télikabátnak. Sapka, jgallér, kézelő, néha még a ka­kézimunka Tisza-vJdékS párna A nagy hagyományú Tisza-vidéki keresztszemes hímzések a mai, modern lakásnak is üde, ízléses színfoltjai. Leszámolható rajzunkon az úgynevezett tömött csillagos párnamintát mutatjuk be, fehér anyagra piros-fekete fonállal varrjuk. , „ Ősz i idskertben Jártunkban, keltünkben sok­kor megcsodálunk egy-egy szép virägoskertet, pázsitos ud­vart, ami barátságossá és von­zóvá teszi a családi házat. Ilyenkor a szép láttán, nem is gondolunk arra a sok munkára, amit egy kiskert gondozása kí­ván. A kertészkpdő háziasszony már az őszi hónapokban gon­doljon kertjének tavaszi pom­pájára. Ilyenkor az elnyílott begónia, szalvia után a talajt meg kell munkálni. A felásott, megforgatott földet érett trágyá­val hintsük be, utána eligazít­juk. A virágágyakot kétnyári virágokkal, árvácska-, százszor­szép-, nefelejcspalántákkal ül­tessük be, mert ezek a szabad­ban is áttelelnek. Az árvácska és százszorszép, a kívánt öntö­zéssel, már az őszi kertben is kedves színt ad. A hagymás virágok is ilyen­kor kerülnek a földbe, ezek azonban nem kívánják a trá­gyázott talajt. A jácint-, a tu­lipán- és nárciszhagymákaí tíz- tizenkét centiméter mélyre ül­tetjük, ahol öntözés nélkül vár­ják a március végét, hogy újra virágot hozzanak. Minden virágoskert magán vi­seli kertészének, gondozójának ízlését. A színek összhatására a legszebben viruló virágok kö­zött is vigyázni kell. Ezért a virágágyak téglasőr, vagy szí­nes cserepek helyett a zöld pázsitszegély szebb keretet ad. Magassága és impozáns vi­rága miatt a kert távolabbi ré­szében virít a dália, s így ér­vényesülni hagyja a kisebb ter­metű virágokat, az őszirózsát, krizantémot. A dália és kána- féléket októberben ássuk ki a földből, s a gumók felett arasz­nyi szárat hagyva tegyük tele­lőre, száraz verembe vagy pin­cébe. A kertek nemes és dekoratív virágait. — a babarózsát és a magas törzsű rózsafát is — gon­dosan készítsük el télre. Októ­ber végén, november elején hajtsuk le a rózsafák koroná­it, hogy vastag földréteggel ta­karva megvédj ük a fagytól. A bokorrózsák tizenöt-húsz centiméter magasan feltöltött földkupac alatt alusszák téli álmukat. „KUKTA“ és társai A korszerű konyha nemcsak szépségével nyújt örömet a ház asszonyának, hanem időt taka­rít meg a házimunka elvégzé­sénél. Ezért olvasóink is bizo­nyára szívesen ismerkednek a modern háztartási eszközökkel. Közülük elsősorban a „Kuk­ta” gyorsfőző érdemel szót, amelyből nyolcszáz darab van forgalomban, de többnyire Vá­rosi háztartásokban. Pedig a falusi asszonyoknak is jól jön­ne az általa megtakarítható kis szabad idő. A „Kuktában” ugyanis a hagyományos lába­sokhoz viszonyítva negyed annyi idő alatt fő meg az étel, ára- íredig — folyamatos hasz­nálat mellett — a tüzelőanyag megtakarítással három hónap alatt megtérül. Az újszerű és jól bevált gyorsfűzőnek nincs, vagy ke­vés a propagandája, de ugyan­ez a helyzet a „sípoló fazékkal” is, mely hangos szóval figyel­mezteti az elfoglalt háziasz- szonyt, hogy készen várja a forró víz. A praktikus konyha kiegészítői a szép jénai edé­nyek, s újdonság a két részes pároló e<jény, amelynek alsó részében forralt víz párája pu­hítja a felső, lukacsos részben elhelyezett rizst, burgonyát. Elegáns őszi kompié: fregoli köpeny és kétrészes tweedruha,

Next

/
Thumbnails
Contents