Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

% A vásárlók érdekében __ Mind több társadalmi aktivista kapcsolódik be a kereskedtem ellenőrzésébe A korszerű családi ház Nemrégiben tartották meg Budapesten a kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrök első országos tanácskozását, ahol mintegy öt­száz szakszervezeti és tanácsi aktivista — köztük a Bács-Kis- kun megyei küldöttek — előtt számolt is be az elmúlt évek tapasztalatairól és jelen gond­jairól Beckl Sándor, a SzCT titkára. A dolgozók mind szélesebb rétegei kapcsolódnak be a ke­reskedelem ellenőrzésébe. (Me­gyénkben e társadalmi aktívák száma — a több ezer főt szám­láló földmű vesszövetikezeti el­lenőrző bizottságokat nem is tekintve — eléri a háromszá­zat.) Ez szükséges is, mert or­szágosan mintegy 250 ezer ke­reskedelmi dolgozóra több mint 21 milliárd forint értékű áru­készletet bíztak. S egy-egy el­árusító átlagosan 90 ezer forint értékért felel. Az országban 50 ezer állami és szövetkezeti üz­let van, ezek vizsgálatát há­romezer hivatásos ellenőr és több, mint tízezer társadalmi Uj rendelőintézet Négymillió forintos beruhá­zásból új, járási rendelőintézet épül Dunavecsén, Az új egész­ségügyi létesítményt nagy öröm­mel fogadják nemcsak Duna- vecse, de a járás többi közsé­gének lakói is, mert elkészül­tével nem kell majd a betegek­nek távoli városokba utazgatni, ba az alaposabb vizsgálat, s a gyorsabb gyógyulás érdeké­ben szakvizsgálatra küldi őket a körzeti orvos. aktíva végzi. S a társadalmi ellenőri munka jelentősége a szocialista kereskedelem fejlő­désével párhuzamosan növek­szik. Az új termékek elterjedése, a hitelakcióba bevont cikkek körének bővülése, a garanciális javítás rendszerének kiterjedése egyre nagyobb feladatokat ró az eladókra és ellenőrökre egy­aránt. A társadalmi ellenőrök, nek védeni ők kell a vásárlók érdekeit, s a társadalmi tulaj­dont. A kulturáltabb kiszolgálásért Az utóbbi hat-hét esztendőben lényegesen javfilt az országban, s így megyénkben is a keres­kedelem áruellátása, kulturált­sága. Ehhez a társadalmi ellen­őrök is segítséget nyújtottak, s javaslataik nyomén például nem egy új boltegység nyílt olyan helyen, ahol azt a vásárlók ér­deke indokolta. Ellenőrzéseikkel számos hiányosságot tártak fel a kiskereskedelmi és ven­déglátó üzemekben. A korábbi öntevékeny és irá­nyított ellenőrzéseken túl igen hasznosnak bizonyult például ez év nyarán a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya által javasolt célvizsgálat, amelyben öt város társadalmi ellenőrei­nek közreműködésével a sütő­ipart érintette. A kenyérnek és péksüteményeknek minőség és mennyiség szempontjából való ellenőrzése főleg számos .súly­hiányt állapított meg, ráirányít­va ezzel a vállalat figyelmét a fogyasztók érdekeinek na­gyobb tiszteletére, a hiányosság felszámolására. Az iparcikkboltokról sem feledkezzenek el Gyengéje még a társadalmi ellenőrzésnek, hogy az iparcikk- szaküzletekben kevés vizsgála­tot tartanak. Pedig az életszín­vonal növekedése következtében megnőtt a lakosság kereslete a tartós fogyasztási cikkék iránt. E cikkek vásárlásának emelke­désével a jogos kifogások száma is gyakoribbá vált. E téren elő­relépést jelent, hogy ugyancsak a megyei tanács vb kereskedel­mi osztályának javaslatára — a sütőipari célvizsgálathoz ha­sonlóan — az őszi-téli forga­lomra való felkészülés ellenőr­zése mellett részt vesznek a tár­sadalmi aktivisták a fogyasztói reklamációk és a generális ja­vítások vizsgálatában is. A tanácskozáson szóba hoz­ták a résztvevők, hogy a tevé­kenységükhöz nem mindig kap­ják meg a kellő eligazítást, pe­dig munkájukhoz nélkülözhe­tetlen a megfelelő szakismeret. Hasonló észrevételek már ko­rábban megyénk társadalmi el­lenőrei részéről is felvetődtek, s történtek intézkedések is e hiányosság felszámolására. A múltév őszén például az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szer­vezésében mintegy hatvan kecs­keméti, bajai, illetve kiskőrösi járási társadalmi ellenőr vett részt, gyarapította ismereteit a kilenc előadásból álló szakmai oktatáson. S a tanultaknak jó hasznát is vették az ugyaneb­ben az időszakban és azóta le­folytatott ellenőrzésekben. Az idén mind a szakmai ok­tatásban, mind a társadalmi segítőtársak szervezettebb fog­lalkoztatásában jelentős a fej­lődés. Néhány héttel ezelőtt pél­dául Kiskunfélegyházán a vá­rosi tanács vb illetékes szakosz­tálya és a különböző tömeg- szervezeteket tömörítő Hazafias Népfront helyi bizottsága együt­tesen szervezett oktatást a tár­sadalmi ellenőrök számára. Ha­sonló erőfeszítéseket tettek a kiskunfélegyházi járásban és Kalocsán is. Nagy előrelépés Az országos tanácskozás érté­kelése szerint nagy előrelépést jelentett a kereskedelem társa­dalmi ellenőrzésében, a szak- szervezetek irányításával be­kapcsolódó üzemi dolgozók se­gítsége. Így lehetővé vált, hogy a kereskedelmi ellenőrök sza­kosítva foglalkozzanak a keres­kedelem egy-egy ágazatával. Megyénkben a szakszervezetek által korábban delegált aktivis­táknak, sajnos, csak kisebb há­nyada vett részt a munkában. Pedig a kereskedelem társadal­mi ellenőrzése annál eredmé­nyesebb lehet, minél jobbá, szorosabbá válik az ilyen célú együttműködés a tanácsok ál­landó bizottságai és az üzemi szakszervezeti bizottságok kö­zött. Erre ösztönöznek az országos tanácskozáson elhangzottak. Ez irányba, és egyre szélesedő kör­ben való munkálkodásra utal­nak az utóbbi időben a megyé­ben szerzett tapasztalatok. Hi­szen a nemes cél — a vásárlók érdekeinek védelme, s egyúttal a kereskedelem közvetett segí­tése — ismeretes. Felelősségtel­jes tevékenységükért ezért tar­tozunk elismeréssel és köszö­nettel a kereskedelem társadal­mi ellenőreinek, s ezért számí­tunk önzetlen munkásságukra a továbbiakban is. Perny Irén A családi házzal szemben támasztott kívánalmak megállapításánál a szükségletekből kell kiindulni. Otthona legyen az embernek, nemcsak a legközvetlenebb igények kielégítésében (alvás, étkezés stb.), hanem társadalmi, kulturális felemelkedésében is. Ezen alapvető célkitűzés ki­elégítésénél az épitendő családi ház nagyságát, helyiségeinek számát, elhelyezésének elvét, a beköltözők száma, kora. neme, egymáshoz való viszonya, foglalkozása erősen befolyásolja. A családiház-tervező csak akkor tudja feladatát ellátni, ha nemcsak üzletet lát a tervezésben, hanem igen alaposan tanulmányozza azoknak életviszonyait, családi és munkakörülményeit, akik számára a családi ház készül. A lakás a benne élőket szolgálja, nem pedig fordítva, ezért a tervező magyarázza meg ennek fontosságát a hozzá nem értő építtetőknek. Az előszoba. A családiház-építést nagymér­tékben befolyásolja a még nem urbanizálódott (városiasodó) építtetők paraszti jellegű igénye, ill. igénytelensége, melynek ál­talánossága mutatja, hogy ter­vezőink, de építési hatóságaink is elsiklanak még e kérdés fe­lett. Az előbbiekben elmondtam, hogy minden családi háznak az építtető egyedi adottságait keli kiszolgálni, de vannak olyan ál­talános követelmények, melye­ket minden fajta lakásnál meg kell valósítani, falusi, városi, értelmiségi, fizikai dolgozó la­kásánál, családi házban, vagy több emeletes lakóházban egy­aránt. Az általános követelményeket legjobban kifejezi a konkrét ter­vezést megelőző funkcióséma készítése. A funkcióséma világosan meg­mutatja azokat az alaprajzi kö­vetelményeket, melyet a lakás­nak a helyiségek kapcsolásával ki kell elégíteni. Láthatjuk, hogy az előszobából a lakás minden helyisége közvetlenül megköze­líthető. Ez az alapvető követel­ménye a korszerű családi ház alaprajzi elrendezésének. A lakás helyiséged között leg­lényegesebbek a lakószobák. Ezek kiképzésére kell a legna­gyobb figyelmet fordítani. A lakóhelyiségek használata szem­pontjából legmegfelelőbb (az 1:1,5 arányú) rövidebb oldalán megvilágított terek kialakítása. A jó belső tér kialakítását elő­segíti a bútorok helyes elrende­zése, a bebútorozás is, hiszen többnyire meglevő bútorok el­helyezéséről van szó. ... konyha A korszerű tervezés különös körültekintéssel foglalkozik a konyha kialakításával. Szüksé­ges, hogy a dolgozó nő termelő­munkája mellett a mindennapi konyhai munkáját a legegysze­rűbben, leggyorsabban és a legkevesebb fizikai munkával végezhesse el. A múlt nagy alapterületű, rosszul megvilágí­tott konyháival szemben a fő­zés technológiájának megfele­lően bebútorozott, technikai esz­közökkel felszerelt „üzemet” kell kialakítani kisebb alapte­rületen. Az étkezőt célszerű szétválasztani az üzemtől. Az elválasztás egyszerű formája függönnyel vagy üvegfallal tör­ténhet, de legcélszerűbb külön helyiségben kialakítani, mivel a főzésnek vannak olyan sza­kaszai, melynek szaga kellemet­len. A korszerű bútorokkal be­rendezett konyha 6—7 négyzet­méter, az étkező fülke pedig 5—6 négyzetméter alapterületű ún. lakókonyha területéből ki­alakítható a korszerű konyha és a külön helyiségként is használ­ható étkező. A lakószobák bebútorozását kellemetlenül rontják a magas ruhaszekrények. Ezek eltünte­tését teszik lehetővé a beépített szekrények, garderobok, melyek nélkül korszerű lakás ma már szinte elképzelhetetlen. A ter­jengős, 15—20 négyzetméter alapterületű előszobák csökken­tése általános törekvés, és a nyert területet garderobnak, ét­kezőnek lehet célszerűen kiala­kítani. A régebbi tervezéssel szemben a korszerű családi ház tervezésének fő irányvonala a közlekedő és gazdasági rész ra­cionális csökkentése a lakóte­rek javára. Ikerház — sorház A szabadon álló családi ház elégíti ki leginkább az egyéni ízlést és igényeket, de ez a leg­drágább építési mód, mert nagy telket igényel, és közművekkel való ellátása igen költséges. Külföldön a költségek csökken­tése érdekében az egylakásos házakat általában emeletesre ké­szítik. Hazánkban a későn meg­induló urbanizálódás miatt nem alakult ki ez a forma, így bár lejtős terepen kedvező megjele­nést biztosít, főleg a tetőtér be­Megölte feleségét és lányát A Zala megyei Rendőr-főka­pitányság őrizetbe vette ifjabb Hajdú Károly 72 éves segéd­munkás, molnári lakost. A bes­tiális férfi fejszével megölte 22 éves feleségét és négyéves kis­lányát. Az asszony és a szeren- «sótlen gyermek a helyszínen meghalt. Életveszélyesen megse­besítette hároméves Ilona nevű gyermekét is, akit a mentők a nagykanizsai kórházba szállí­tottak. Hajdú Károlyt az ügyész­ség előzetes letartóztatásba he­lyezte és ellene emberölés bűn- tette*miatt az eljárást megindí­totta. (MTI) építéses formája az Alföldön tájidegen. Az egy szinten történő építke­zés gazdaságosabbá tétele érde­kében alakult ki az ikerházas és sorházas építési mód. Az ikerházak tájolási problémák miatt megkötik a tervezést, és inkább átmeneti forma a sor­ház felé, mely gazdasági terve­zési, esztétikai stb. szempont­ból a legkedvezőbb forma. Ná­lunk csak földszintes formájá­ban kedvelt. Gecsey Mihály PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkeszt 5ség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatala Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethetői a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Báes-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni U-85. tndes: 35 065,

Next

/
Thumbnails
Contents