Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

1964. október 31, szombat 5. oldal „Öregdiákok” tanulmányútokon A bajai kertészeti technikum kirándulásai A 467 FŐVEL működő Bajai Bereczki Máté Kertészeti Tech­nikum levelező tagozatának ve­zetősége és tanári kara évek óta tartalmas és tanulságos ta- nulmányutakat szervez hallga­tói szám a. E hallgatók több­sége a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek dolgozója, akik többnyire komoly szakmai gya­korlattal rendelkeznek. Tech­nikumi tanulmányaik fő célja, hogy gyakorlati tudásukat kor­szerű elméleti ismeretekkel gazdagítsák. A tanulmányutak célja a technikumi ismeretanyag rög­zítése, tudatosítása a hallga­tóknál. Emellett a levelező ta­gozat tanulmányi kirándulásai a hallgatók tapasztalatszerzésé­nek és cseréjének is fontos eszközévé váltak. A TANULMÁNYUTAKAT a tanárok kétirányú szervező munkával készítik elő. Egyik feladatuknak azon üzemek fel­kutatását tekintik, amelyek ter­melési gyakorlatukkal megfe­lelően támogatják a tantervi célkitűzéseket. Másik céljuk, hogy a hallgatókat megfelelően előkészítsék és tájékoztassák a kiránduláson látható szakmai és kulturális anyag befogadásá­ra. EZ ÉV TAVASZÁN 100 hall­gatóval fejlett termelési eljá­rásokkal dolgozó zöldséghajtató üzemeket tekintettek meg. Ér­tékes tapasztalatokat szereztek a kecskeméti Béke Tsz palánta- nevelő kombinátjában és a Boldogulás Tsz dísznövény­üzemében. Ugyanezen tanul­mányút keretében tekintették meg a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet köz­ponti telepét és a szegedi Ha­ladás és Felszabadulás Tsz-eK dísznövény- és zöldséghajtató üzemeit. A kirándulásokról visszatér­ve a hallgatók beszámoltak munkahelyeiken. Értékes ta­pasztalataikat örömmel fogad­ták a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, akik maguk is . meggyőződtek e ta­nulmányutak jelentőségéről. Ennek köszönhető, hogy az is­kola következő, Közép-Cseh- szlovékiába szervezett kirán­dulásának anyagi költségeiből jelentős részt vállaltak a me­gye tsz-ei és egyes állami gaz­daságai. így pl. a mélykúti Al­kotmány Tsz 12 hallgatója szá­mára 19 200 Ft hozzájárulást biztosított. AZ ELŐZŐ csehszlovákiai tanulmányi kiránduláson 84 hallgató vett részt. A megláto­gatott mezőgazdasági üzemek­ben megismerkedhettek a ma­gas terméseredményekkel, az állattenyésztés fejlett színvo­nalával. A hallgatók megállapították, hogy Csehszlovákiában általá­ban hiányoznak a kertészeti kultúrák. Felismerték a magyar Három évig várni A Katona József Színház tár­salgójában sokan üldögélnek. Színészek, táncosok. Kávéznak a próba szünetében. Itt beszél­gettem Piróth Gyulával, a szín­ház új tagjával. — Cegléden érettségiztem 1956-ban — mondja. Szegedre a jogra nem vettek fel hely­hiány miatt. 1957-ben az egye­tem mellett már a színművé­szeti főiskolára is jelentkeztem, de a harmadik vizsgán kibuk­tam. így ment ez három évig. Se egyetem, se főiskola. Végre 1960-ban a színművészeti sike­rült. Ez is mutatja, hogy nem gyermekkori álmom a színészet. Közben mit csinált? — Sok mindent. Dolgoztam a Csepel Autógyárban, mint se­gédmunkás, később esztergályos, legvégül mint utókalkulátor. Jártam Rózsahegyi Kálmán bá­csihoz, itt verseket, jeleneteket tanultunk be, egyszóval készül­tünk a színészi pályára. Milyen volt a főiskolán? — Nagyon mozgalmas négy évet töltöttem ott. Szép felada­tokat kaptam, majdnem minden műfajban megfordultam. Ját­szottam Rómeót, a Nebáncsvi- rágból az őrnagyot, a harma­dik évben a Madách Színház­ban — itt voltunk gyakorlaton Füst Milán Boldogtalanok cí­mű darabjában. Közben epizód- szerepek a Párbeszéd, a Karam­bol és a Négy lány egy udvar­ban című filmekben. A főisko­lán az utolsó évben az Ármány és szerelem Millerjét, Shakes­peare Ahogy tetszik című víg- játékából Sylviust, Trencsényi ő és én című darabjából a fia­tal kutatómérnököt alakítot­tam. Szerepeltem még Gersh­win: Porgy és Bess-ében is. A főiskola után rögtön Kecs­kemétre kerültem telve tervek­kel, vágyakkal. Tudom, hogy egy kezdő színésznek mennyire fontos a gyakorlat, a rutin meg­szerzése. Ezt szeretném én itt megszerezni. A műsor lehetősé­get ad erre. A Tímár-darabban az egyik főszereplőt, Karcsit alakítom. A Felsült szerelme­sekben szintén főszerepet ka­pok. Találkozunk a közönség­gel A fiam nem a lányom című zenés vígjátékban is. Közben szinkronizálok, és várom a nyá­ron befejezett Mikszáth-novellá- ból készült filmem bemutatását a televízióban, melyben fősze­repet játszok. Búcsúzóul elmondja nagy ál­mát. Szeretné eljátszani Kecs­keméten a Machbetet is. K. G. kertészet fejlesztésének szük­ségességét és a tanulás fontos­ságát, mert rájöttek arra, hogy népgazdaságunknak kell ellát­ni a tőlünk északabbra fekvő országok lakosságát zöldség-, szőlő- és gyümölcsáruval. AZ ŐSZI TANULMÁNY­UTAT az iskola tanárai már előkészítették. Ennek célja: a szabolcsi télialmatermesztés és tárolás, valamint a tokaji szü­reti és borkezelési munkák megismerése. Meglátogatják a Nyírmadai Állami Gazdaság korszerűen gépesített üzemét, továbbá a Szőlészeti Kutatóin­tézet tarcali pincegazdaságá­ban borbírálati gyakorlatot vé­geznek a hallgatók. Suchy György Hűség és helytállás 30 éve halt hősi halált Hoffmann Ottó Elindult, mint az egyszeri vándorlegények, de útján nem kísérte szerencse. Hoffmann Ot­tó a fiatal budapesti vasas végső kiúttalanságában a francia ide­genlégióba jelentkezett. De rá­döbbent: nem lehet elmenekülni a proletársors következményei elől. Nem lett idegenlégiós, húsz éves korától a forradalmi harc iskoláját járta. Hazatért. Néhány hónapra a dorogi bányában kapott mun­kát, aztán kezdődött a sorban ál­lás a bezárt gyárkapuk előtt. Megint útnak indult: Romániá­ban az egyik Zsil-völgyi bányá­ban alkalmazták, később hídépí­tésnél dolgozott, aztán újra semmi, sokszor éhesen bolyon­gott a rokonsorsúak között. Ek­kor már úgy jött vissza Ma­JHib úi f eldek hő In a p ? Szeme a mérleg hegyes nyel­vét figyeli, gondolatai már egy nappal előbbre tartanak. „Va­jon miből felelek holnap?” — tűnődik Páli Mária, a Bajai Közgazdasági Technikum 11. vagy egyetemre? Majd meglá­tom még... Péli Mária egy a sok közül. A gyárban rajta kívül még 34 dolgozó vállalta a továbbtanu­lást. Gimnáziumban, iechnikum­mm osztályának tanulója. Négy éve dolgozik a Barnevál Kiskunha­lasi Gyáregységében. Munkaidő alatt simára kopasztott kacsák és csirkék ezreit méri a csoma- golóban, esténként tanul. Miért1 — Mert igy jobb. Tulajdon­képpen már a nyolc általános elvégzése után kedvem lett vol­na tovább tanulni. Aztán „úgy jött ki a lépés”, hogy csak most tanulok. Ce azt már elhatároz­tam, ha sikerül az érettségi, még tovább megyek. Főiskolára, ban 29-en tanulnak, egy dolgo­zó mezőgazdasági akadémiára jár, 3 felsőfokú mezőgazdasági technikumba, 1 pedig felsőfokú élelmiszeripari technikumba iratkozott be. A nyolc általánost minden KISZ-tag elvégezte, 12 közülük jelenleg középiskolában tanul. A bameváli dolgozók úgy látszik nemcsak a jó munká­jukról híresek, hanem tanulási kedvükről is. asi UNOM Mielőtt rátérnék tu­lajdonképpeni mon­dandómra, szívemre tett kézzel kijelentem a következőket: Jó érzés tölt el, ami­kor idegenforgalmunk évről évre emelkedő adatait olvasom. Keb­lem büszkeségtől da­gad, ha vendégszerete­tünkről elismerően nyi­latkoznak barátaink. Mindezek ellenére azonban unom azokat a — különben tisztes szándékból fakadó — újságcikkeket, amelyek általában így kezdőd­nek: Külföldi ismerő­sömmel taxira akar- , tunk szállni. ... Hatá­ron túli barátommal betértünk egy belváro­sa kávéháziba és kép­zeljék el, hogy... Tengeren túli rokonom telefonálni szeretett volna ... stb., stb. A folytatásból aztán ki­derül, hogy nem volt egy fia taxi az állomá­son, a kávéházban nem volt eléggé fekete a kávé, működő telefont pedig nem talált a dél­dakotai nagybácsi egész Piripócson. A cikkek befejező sorai szinte csaknem azono­sak: Borzasztó, hogy nincs elég taxi, telefon és rettenetes, hogy nem elég fekete a kávé. Éspedig azért borzasz­tó és rettenetes, mert most ugye mit szól majd a külföldi ven­dég. A nagyobb hatás kedvéért előfordulnak az ilyenféle — felkiál­tójeles — zárómonda­tok is: ennyit számít egyes illetékeseknek a mj világszerte kivívott jó hírünk? Nohát, ezt az érve­lést unom én, és azt hiszem nem állok egye­dül véleményemmel. Mert bármilyen fon­tos is számunkra az, hogy Kassától Kijevig, Becstől Marokkóig jó hírünket keltsék visz- szatértük után baráta­ink, a hibákon nem ezért kell javítanunk elsősorban. A taxihi­ányt igenis azért kell pótolni, mert különben Gerlice Benő kontírozó könyvelő — hazánk fia — kénytelen fájós lábbal elbicegni az SZTK-ig. A rossz fe­kete levét is mi isz- szuk legtöbbször, pol­gártársaim. És telefon után is fáradt inú ma­gyar dolgozók mász­kálnak leginkább. Égy szó mint száz, az illetékesekhez inté­zett dörgedelmekben hivatkozzunk csak bátran magunkra. Ar­ra, hogy rossz nekünk, ha így marad ez vagy az. Ha ugyanis segí­tünk a bajon, a lekor a külföldiek előtt sem pirul majd az orcánk. B. D. gyarországra, ahogy a küzdőtér­re megy a harcos. 1929-ben a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja felvette tag­jai sorába. A nagy gazdasági válság közepette százezrek vol­tak munka nélkül. A párt eb­ben a helyzetben munkanélküli akcióbizottságokat hozott létre, s élére Hoffmann Ottót állította. A magyar uralkodó osztályt félelemmel töltötte el az 1930. szeptember 1-i hatalmas tünte­tés. Ebben az évben Hoffmann Ottót kétszer letartóztatták, a következő évben öt hónapot töltött fogságban. Szabadulása után 1933 tavaszáig Moszkvá­ban tanult. Amikor hazajött, a párt a harci front legnehezebb szakaszára rendelte: teljes ille­galitásban élve a sajtóterjesztő munkát irányította. Az illegális lapok és röpcé­dulák voltak a leghatásosabb eszközök, amelyekkel a párt tettekre ösztönözhette az elnyo­mottakat. A rendőrség ennek az apparátusnak a megbénítását tartotta legfontosabbnak. Ezért 1934. október 31-én — 30 évvel ezelőtt — kézrekerítette az ak­kor 32 éves forradalmárt, és mindent elkövetett, hogy vallo­másra bírja, hosszú időre lehe­tetlenné tegye a párt kiadvá­nyainak megjelentetését. De Hoffmann Ottót semmiféle kín­zással nem tudták megtörni, így meggyilkolták. Hősi halálának évfordulóján úgy emlékezünk rá, mint a hű­ség és a helytállás egyik példa­mutató megtestesítőjére. Vadász Ferenc Nemzetközi felnőttoktatási szeminárium A Jugoszláv Szakszervezetek Szövetsége, Művelődési és Ok­tatásügyi Tanácsa az UNESCO közreműködésével és támogatá­sával nemzetközi szemináriu­mot szervez Zágrábban, amely­nek tárgya: a felnőttoktatás rendszerének kialakítása a tár­sadalmi és technikai fejlődés je­lenlegi helyzetében. A november 2—7-e között megtartandó szemináriumra számos ország — többek között a Szovjetunió, Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Svájc —■ felnőttoktatási sazkembereá kap­tak meghívást. Hazánkat a fel­nőttoktatás egyik úttörője, Ka­pusi Mihály képviseli, aki a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdte ta­nári munkáját. Magyarország képviselője valóságos kultúrfor- rad alomról számolhat be ezen a szemináriumon, hiszen a fel­nőtt dolgozók általános iskolái­ba 120 000-en, középiskolába 160 000-en, felsőoktatásba 30 000- en iratkoztak be az elmúlt év­ben. T. M. Az elnökválasztási irodalom Az Egyesült Államok elnök- választási kampányát könyvki­adási kampány kíséri. A jelöl­tek könyvei közkézen forognak, és pedig Johnson: A tett kora, Goldwater: Egy konzervatív lel­kiismerete és a Miért nem győ­zelem? Rajtuk kívül az utolsó három hónapban újságírók, szo­ciológusok, professzorok és po­litikusok 25 könyve jelent meg: ezek közül hat G old wa térről és nyolc Johnsonról, 11 a válasz­tásról, a hatalom technikájáról és problémájáról szól.

Next

/
Thumbnails
Contents