Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-30 / 255. szám
S861. október 30, pint eb 3. oldal 1 November 7-én új iskolát avatnak Úszódon Hatvanezer forint társadalmi segítség Az Izsáki Állami Gazdasági titkárságán vártam Tápay Ilonára, a fiatal mezőgazdasági mérnökre. Mondták, ebéd után I nem megy ki rögtön a határba, itt is beszélhetek vele. Hátat fordítottam a két komor párnázott ajtónak, s az üvegablakon át figyeltem az irodasor hosszú folyosójára. Percek múlva egy fakósárga esőköpenyes nő lépett az udvarról a világos gangra. ,,Ö lesz az” — fogadtam magammal. Miből ítélhettem így? A vállra vetett esőkabátból, amit szabad ég alatt sokszor tartózkodókon láthatunk? Vagy abból a kis előre hajlásból, amit a homokot taposó embernél megfigyelhetünk? Esetleg abból a sietségből, amellyel a nagy térségekhez szokott gyakorlatias vezetők íróasztalok táján forgolódnak? Mindegy, miből hibáztam rá; ő volt. A kivétel Nemsokára egy reprezentatí- ven berendezett szobában hallgattam bemutatkozását. — Már a középiskolában úgy döntöttem, mezőgazdasági mérMEGLEPÖ eredménnyel végződött az a házkutatás, amelyet a rendőrség tartott Szabó Gyula 44 éves budapesti szövőmun- kás lakásán; A szobában egy faládát, a konyhában bőröndöt találtak a nyomozók és néhány pillanat múlva kiderült, hogy az egyszerű láda és utazóbőrönd kincseket rejt: több mint húszezer kötvényt, 2 millió 210 ezer 700 forint értékben. Néhány héttel később a nyomozás nagyszabású üzérkedést tárt fel. Szabó ugyanis elmondta, már három évvel ezelőtt, egykori munkahelyén megfigyelte, hogy munkatársai közül egyesek kevésre értékelik, s időnként csekély összegért is eladják kölcsönkötvényeiket. — Ugyanezt tapasztalta több italboltban is. Ez adta Szabónak az ötletet: minden megtakarított pénzét kötvények vásárlásába fektette. Az üzér jól számított: csupán 1963-ban, a 1 negyedévi húzásokon esetenként 30—35 ezer forint nyereményt vágott zsebre. A fővárosi bíróság Szabó László Gyulát a kötvényekkel való üzérkedés és egyéb bűn- cselekmény miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen Szabó és védője azzal az indokkal fellebbezett, hogy a terv- és békekölcsönkötvényeket a vádlott nem adta tovább, így azokkal nem üzérkedett. A Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot nem osztotta. Rámutatott arra, hogy a terv- és békekölcsönkötvények bemutatásra szóló papírok ugyan, és azokat — beváltás végett — nálunk is bárki bemutathatja. A kölcsönök jegyzésének gazdasági indoka azonban szocialista viszonyok között nem azonosítható a tőkés államokban kibocsátásra kerülő kötvények jegyzésének gazdasági indokaival. Ott a jegyzés elsősorban a tőke befektetésének, a magasabb kamatláb biztosításának egyik eszköze, s ezért mint értékpapírnak a kereskedelmi forgalomban kialakult árfolyama van. A szocialista állam a szocializmus építését kívánja kölcsönkötvények kibocsátása útján meggyorsítani: a beruházáshoz szükséges összegek egy részét fedezi ezzel úgy, hogy a pénzt a dolgozóktól kölcsön véve, későbbi időpontban, az esetleges nyereménnyel együtt visszafizeti. Szabó ezekkel a kötvényeknök leszek — kezdte. — Kilenc félévet hallgattam a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, s kertészmérnök lettem. Tanulmányaim közben kértem ösztöndíjat ettől a gazdaságtól, és szerződést kötöttünk, hogy ide jövök főiskola után. 1963. tavaszán történt ez meg. Egy évi gyakornokoskodásom alatt megismerkedtem az egész gazdasággal, s 1964. január 1. óta státusban vagyok. 120 holdas fiatal őszibarack-ültetvény van rám bízva, ezt 150 holdra egészítjük ki és lesz még hozzá 100 hold szőlő ... — Bizonyára hagyomány a családban a mezőgazdasági foglalkozás, hivatás? — vetettem közbe. — Nem — mosolyodott el a feltételezésen, s látszott, örül a következő csattanónak. — Pe- dagógusesaládból származom. Visszamenőleg is ... A húgom is ezt a pályát választotta, sőt az unokahúgaim is... Nyeltem egyet, s titokban öltözékére pillantottam. Csinos gyöngyszürke - szoknyájához ízlésesen választotta halványzöld kardigánját. Világos, szerényen kel üzérkedett. Tevékenysége azért is veszélyes a társadalomra, mert megfelelő ellenszolgáltatás nélkül szerzett a maga számára gazdasági előnyöket. Hiszen a kölcsönkötvényeknek értéken aluli megvásárlása annak a lehetőségét biztosítja a vevőnek, hogy azt magasabb összegért, legalább névértékben értékesítse. A kölcsönkötvény névértéken aluli megszerzése tehát: üzérkedés. Ezért a Legfelsőbb Bíróság — a Fővárosi Bíróság ítéletét megváltoztatva — Szabó Gyulát háromévi szabadságvesztésre ítélte és a köz- ügyektől három évre eltiltotta. MÁSIK ESET. Gálosfa község egyik pincéjében együtt bo- rozgatott egy este Mészáros Mihály 62 éves tsz-tag és Lég- mann Gyula, ugyancsak gálos- fai lakos. A poharazgaitás után együtt indultak hazafelé. Útközben Mészáros szemrehányást tett társának, hogy állítólag Légmann, illetve a Légmann család jelentette fel a múlt évben borrejtegetés miatt. A szemrehányásból szóváltás, a szóváltásból dulakodás lett, majd Mészáros a kezében tartott szőlőművelő kapával kétszer fejbevágta Légmannt és elszaladt; A kaposvári megyei bíróság súlyos testi sértés bűntette miatt hathónapi szabadságvesztésre ítélte Mészáros Mihályt. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta:- a vádlott cselekményét emberölés kísérletének minősítette, és ezért Mészárost kétévi szabadságvesztésre ítélte. Az indokolásban a Legfelsőbb 'Bíróság kifejtette, hogy a megyei bíróság tévedett, amikor a vádlott cselekményét súlyos testi sértésnek minősítette. Mészáros Mihály a cselekmény elkövetése napján kapával dolgozott a szőlőben. Azzal a kapával tért be a pincébe, majd a szóváltás során ezzel vágta kétezer fejbe Légmannt. A vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy ezzel halált is okozhat; ütései a sértett koponyáját betörték és Légmann össze is esett. A vádlott tehát, tettének elkövetésekor a következményeket ismerte. Szándéka ezért — az elsőfokú ítéletben foglaltaktól eltérően — legalább eshetőlegesen a sértett életének kioltására irányult. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a vádlott cselekményét emberölés kísérletének minősí- tette. v B, L, divatos cipője is olyan, hogy átöltözés nélkül nyugodtan utazhatna, vagy beülhetne ennek a bőrpárnás ajtajú szobának az íróasztalához. — Hogyan sikerült beleilleszkednie a hivatással járó új körülményekbe? A homokhátak, kertek, szőlők között zajló életbe? Könnyen feltalálta-e magát a paraszti munkában felnőtt emberek között? Csak közösen Annyira őszinte szívvel adta a választ, hogy nem gondolkodott a megfogalmazáson egy pillanatig sem. — Semmiféle ilyen „komplexumom” nem volt. Nagyon jól megvagyok munkatársaimmal. Sosem választom külön tőlük magamat, hiszen minden siker közös erőfeszítéseinken múlik... — Nem igaz az a régi „elv”, hogy az a jó agronómus, aki kiválóan tud káromkodni... Az emberek a csendes, határozott beszédet szeretik. A jó szót... Nem mondom, akadnak helyzetek, mikor erélyesnek is kell lenni. Ha megvan rá az ok, a dolgozók is helyesnek tartják. — Nem szoktam kiabálni, idegeskedni. Azt meggyőző érveléssel, kezdettől fogva következetesen váltom valóra, hogy, ha egy feladatot megbeszélünk, el kell végeznünk. — Mennyi a munkaidő? — Nem munkaidős, hanem munkakörös alkalmazott vagyok — nevetett egyet a felelettel. — Abban én is egyetértek a hagyománnyal: a határban első felkelő, munkába induló: az agronómus és... a kutyája. — Az is van? — Vah bizony — derült a csodálkozásomon . w. Mégis, ami a munkaidőt illeti: reggel 6-tól este 6-ig általában. Most a szüret idején este 9—10-ig ... És mégsem fogyok — nyilatkozott hirtelen az „örök nő” is. Nem újságírói feladat, de azonnal megnyugtattam: semmi aggodalomra nincs oka. Folytattuk a fő témát. Több fiatal szakembert — Mi a véleménye a felsőfokú agrárképzettségű szakemberellátottságról? Az is javítana valamit a helyzeten, ha a megyéből való fiatal szakemberek ide jönnének vissza ... Mint Farkas Menyhért, akivel együtt érettségiztünk, s ugyanebben a gazdaságban mérnök. — Mire a legbüszkébb eddig pályafutása eredményeiből? — érdeklődtem végezetül, kissé restellve a frázisválaszokra lehetőséget adó kérdést. Ezen már — állát a tenyerébe támasztva gondolkodott. Azután, eddigi határozottságával összegezte. — Arra vagyak legbüszkébb, hogy városi lány létemre kitűnően érzem magam — tanyáin. Egyedül lakom, messze a várostól. Legjobb barátaim a könyvek... A föld, a gyümölcs, a szőlő világa — életelemem. Megtaláltam életcélomat... Tóth István Belföldön is forgalomba kerül az új típusú autórádió A Székesfehérvári Finom- mechanikai és Autójavító Vállalatnál az elmúlt évben új típusú autórádió sorozatgyártását kezdték meg. A készülék minden gépkocsiba beszerelhető tranzisztoros, nyomtatott áramkörös, három hullámsávos, kitűnően bírja az autó rázását. Ez a rádió még csaknem teljesen ismeretlen a hazai autó- tulajdonosok körében, mert tavaly csak exportra készítették. Az idén azonban már belföldön is forgalomba kerül. (MTI*) Érdekes beszélgetésre nyitok be Úszódon a községi tanács egyik szobájába. Három ember arról társalog, hogy milyen legyen az új, nemrégiben elkészült, iskola átadási ünnepsége, hol tartsák és mit főzzenek vacsorára. Csendben leülök én is a parányi asztal mellé, s a kívülálló tájékozatlanságával figyelek minden szóra. A hangulat mindenképpen családias. Azok az emberek jutnak eszembe, akik, az új lakás berendezését vitatják meg ilyen sokoldalú részletességgel, hiszen még beszélni is jólesik róla. Hamarosan ki is megyünk a helyszínre, hogy „szemrevételezzük” az új, közel másfél millió forintos létesítményt. — Még a múlt év júniusának elején, pontosabban 5-én kezdődött az építkezés — tájékoztat Fercznyik Ferencné, a községi tanács gazdálkodási előadója. — A költségekből 800 nagyon megérezzük a kiadást. Kétévi községfejlesztési alapunk ment rá. A szakszervezeti választások előkészületeiről tanácskoztak szerdán Baján, csütörtökön pedig Kecskeméten a KPVDSZ- hez tartozó szakmák szakszervezeti bizottságainak titkárai, a KPVDSZ megyei választmáÜj nagyüzemi sertéstenyésztő kombinát épült a Bajai Állami Gazdaságban. A hatalmas, korszerű létesítmény a megye egyik legnagyobb sertéstelepje, amelyben folyamatos a tenyésztés, hizlalás. Az idén először teljes üzemmel dolgozik, 10 ezer sertést hizlalnak itt a közfogyasztás céljára. Az állattenyésztő központ a legújabb típustervek alapján épült. Tervezői a nagyüzemi állattartásnak, hizlalásnak lényegében megteremtették a feltételeit, s a.telepet ellátták néhány kiegészítő épülettel, így például nagy- kapacitású keverőüzemmel is. Nem gondoskodtak viszont arról, hogy az elhullott állatokat helyben felboncolhassák, s elszállításukig az esetleges további fertőzések megelőzése végett megfelelően zárt körülmények között tárolhassák. Ennél nagyobb az a hiányosság, hogy a tervezők megfeledkeztek az itt dolgozókról is. Az egyébként nagyszerű telepen nincsenek szociális létesítmények — ami ma már szinte követelmény —, de még gthenő sem épült, ahol Percznyikné nem úgy mondja ezt, mint aki sajnálja a pénzt. Ellenkezőleg. Ürül, hogy sikerült, hiszen nagyon kellett az iskola, a tantermek. Azelőtt Úszód két iskolájában mindössze három tanterem volt, és kettős „műszakban” tanítottak a pedagógusok. Az új épületben négy tanterem van, azonkívül építettek pedagóguslakást és gondoltak a pxjlitechnikai teremre, nevelői, igazgatói szobára is. A munkát házilagos kivitelezésben végeztette a tanács, s a község lakói — átérezve a fontosságot és a szükségességet — jelentős, közel 60 ezer forint értékű társadalmi munkával vették ki részüket a feladat megoldásából. — Az ünnepélyes átadásnál, amit november 6-án fogunk megtartani, a legjobb társadalmi munkások elismerő oklevelet és jelvényt kapnak —monda munkások ruhát válthatnának, vagy munkájuk végeztével fedett, kényelmes körülmények között tölthetnék el szabad idejüket. Ez annál is inkább követelmény lenne, mert az itt dolgozók nagy többsége 8—10 kilométer távolságról jár be naponta a munkahelyére. Átmenetileg ugyan a sertésólból elrekesztettek számukra egy ideiglenes pihenőt, hogy egész nap mégse legyenek a szabad ég alatt, de vajon megoldás-e ez? Tudomásunk szerint a szóban levő típustervek szerint megyénkben több helyen is épülnek sertéskombinátok. Célszerű volna, ha az illetékesek már az építkezések kezdetén felfigyelnének az említett hiányosságokra és pótolnák azokat. Még helyesebb lett volna, ha a terv jóváhagyásakor mindezeket észrevételezték, s a tervet korrigálás végett visszaadták volna tervezőjüknek az illetékesek. Hiszen ma már a szociális létesítmények, mint például a pihenő, fürdő, zuhanyozó, elválaszthatatlan részei az új gazdasági létesítményeknek. V. E. Lehet-e kölcsönkötvényeket (elvásárolni? Kapával veszélyes a „testi sértés“ Legfelsőbb bírósági állásfoglalások Az új iskola néhány nappal a befejezés előtt. ezer forintot állami támogatásként kaptunk, de még így is ja a gazdasági előadó. S örömmel kalauzol végig a termeken, melyekben rövidesen már az Szakszervezeti értekezlet Baján és Kecskeméten Típusterv — nem is kis hibával uszódi kisiskolások foglalnak helyet. G. S. nyának és megyei bizottságának tagjai. Mindkét titkári értekezleten Végh Pál, a KPVDSZ megyei titkára tartott referátumot „A szakszervezeti választások és a novemberi aktívák előkészítése” címmel. VÁROSI LÁNY LÉTÉRE...
