Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-30 / 255. szám
lax. EVF. 255. sz. Ara 60 fillér 19S4. OKT. 30, PÉNTEK Két kezünk munkája (N. O.) A minap filmet néztem a televízióban. Legjobban az a részlete ragadott meg, amelyben két nyugdíjas beszélgetett. Azon búslakodtak, hogy megöregedtek már, munkájukra nem tartanak számot, pedig valamikor mennyire megbecsülték szaktudásukat. A nagy kesergés közepette egyikük mégiscsak talált vigasztalást. — Én úgy gondolom bará- tocskám — mondta a másiknak —, azért van értelme annak, hogy élünk. Nem múlunk el nyomtalanul, két kezünk munkája még sokáig emlékeztet ránk. A legszebb muzsika fülemnek, ha olyan hajómotort hallok felbúgni, amit még én csináltam. És téged is csak jó érzés tölt el, ha olyan házakat látsz, amit te építettél, amint ott állnak még mindig erősen, büszkén az újabbak között. No, ugye bará- tocskám! Mennyi igazság, bölcsesség húzódik meg az öreg nyugdíjas szavai mögött. Minden kor embere tett egy-két téglát a haladás épületéhez. Enélkül nem keringhetnének ma már űrhajók a Föld körül. Természetesen csak a jó munka vitte mindig előre a fejlődést. A hanyagul, -pontatlanul végzett munka minden időben kárt, bosszúságot okozott, s mint ilyen nem is képezett értéket a társadalom számára. A megyei pártbizottság ipari termeléssel kapcsolatos határozatai sem elsősorban a termelés mennyiségi túlteljesítését kéri az üzemek dolgozóitól, sokkal inkább a termékek minőségének javítását. A minőség egyébként olyan tényező, amely elősegítheti, vagy hátráltathatja a tervek mennyiségi teljesítését is. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja azt a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyára egyik szocialista brigádjának esete. Elektromos készülékekbe készítenek ellenállásokat pontosan meghatározott hosszúságú vékony huzalokból. Ám csak a készülékek összeszerelésekor derült ki, hogy a kelleténél erősebb, illetve gyengébb az ellenállás. A vizsgálat megállapította, hogy nem a brigád a hibás, hanem azok, akik a huzalt készítették. Kiderült ugyanis, hogy a drót vastagsága nem egyenletes és ez okozza a bajt. Hasonló eset tapasztalható Kalocsán a Fémtömegcikkipa- ri Vállalatnál,' ahol a lámpagyártáshoz kapott lemezek vastagsága egyenetlen. Ezt azután nemcsak a gyártmányok minősége sínyli meg, hanem a kényes gépek is sűrűn javításra szorulnak emiatt, ami természetesen szintén gátolja a termelést. Az említett esetekből látszik, hogy a minőség mennyire fontos már a termelés első szakaszában az anyag, a félkészáru-termelésnél. A nép- gazdasági kár mellett a munkás saját bőrén is érzi, ha a másik hanyag munkát végzett. Ám a népgazdaságot ért károk közvetve valamennyiünket érintenek, kihatnak az életszínvonal alakulására. Kecskeméten nemrég adták át rendeltetésének a hűtőházat. A fontos létesítményt azonban nem tudták teljes egészében rendeltetésének megfelelően használni, mert a hűtőbaté- riák alatt levő beton vályú kát rosszul építették meg. Utmost más kérdés, hogy a tervező, vagy pedig a kivitelező hibájából történt-e mindez. Egy bizonyos, a hiba a nemzeti jövedelmet nem növeli, hanem csökkenti. A kecskeméti vízgyógyintézetre jelentős összegeket fordítottak eddig. A tervező, vagy kivitelező hibájából azonban nem használható a fürdő, mert a betonkádak áteresztik a vizet. Nyilvánvaló, hogy nem a dicséret hangján emlékeznek a kecskeméti V-ös számú lakásszövetkezet tagjai sem az építők munkájáról, hiszen több száz bosszantó hibával adták át az épületeket. A hibás terméket, selejtet gyártók, gondatlanul tervezők, hanyag munkát végzők nem büszkélkedhetnek azzal, hogy két kezük munkája emléket állít nekik. Annál inkább elmondhatják azonban magukról — legyenek akár a fehérneműgyárban ingnyakvasa- lók —, akik becsülettel dolgoznak. Ilyenek sokan vannak. Hosszan sorolhatnánk az olyanok neveit, mint a 7o- mácipari Művek Kecskeméti Gyáregységében Kiliti András fürdokádkészítő-brigád- ja, amely napi tervét rendszeresen teljesítve a megtűrt selejtet 8 százalékról 2,2 százalékra szorította le. A hozzájuk hasonló dolgozók elmondhatják magukról, hogy kezük munkája nem múlik el nyomtalanul és nemcsak az éves tervek teljesítésében tükröződik, hanem abban is, hogy általa fejlődik, előre halad szocialista társadalmunk. Fock Jenő elvtárs tájékoztatója Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön a Magyar Sajtó Házába látogatott. Tájékoztatta az ipari, közgazdasági újságírókat az ország gazdasági helyzetéről, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Játék a pázsiton „Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske.. .” — szárnyal a kedves dalocska a kecskeméti Műkert bársonyzöld pázsitján, az ott játszadozó apróságok cémavékony toroksípjaiból. A közelben levő napközi otthonos óvoda kis lakói sűrűn ellátogatnak Bartos Gyuláné és Hajer Eerenená óvónők kíséretében a hatalmas fák, sárguló bokrok birodalmába, élvezve az egészséges, friss levegőt. Önfeledt hancúrozás, egy-egy gyönyörű Grimm- és ’Andersen-mese feledhetetlen élménye — hát, kell ennél nagyobb boldogság? (Pásztor Zoltán felvétele.) Kihasználják a kedvező időjárást Gépátcsoportosítással is gyorsítják a szántás-vetés ütemét feketeföldű járásainkban Kedden országszerte kezdetét vette az időjárás javulása, s a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályának legutóbbi tájékoztatása szerint is „számíthatunk arra, hogy a száraz jellegű, derült, szép idő a következő néhány napban kitart”. Ezt az időszakot kell tehát mezőgazdaságunknak is a lehető legjobban kihasználni, s az esős napok okozta lemaradást minden erő összpontosításával, a munkák jó szervezésével pótolni. Elsősorban megyénk feketeföldű járásaiban Laboratóriumi orvosok tanácskozása Kecskeméten A Kecskeméti Városi Tanács dísztermében tegnap délelőtt kezdődött meg a laboratóriumi orvosok kétnapos, tudományos gyűlése. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete laboratóriumi orvos szakcsoportjának dél-magyarországi tagozata által rendezett, országos eseményt dr. Kántor László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket. Az ünnepi megnyitó után nyomban megkezdődtek az előadások, tudományos beszámolók. Már a tanácskozás első napján huszonegy előadás, illetve beszámoló hangzott el, melyek főleg a fertőző és foglalkozási betegségek megelőzésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok jelentőségével foglalkoztak. A fő témával kapcsolatban az ország szinte minden részéből ideérkezett szakemberek mellett a megyei kórház és a kecskeméti honvédkórház szakorvosai is beszámoltak kísérletező és gyakorlati munkájuk tapasztalatairól. Ma délelőtt 9 órakor dr. Magyar Imre professzornak a betegségek korai diagnosztikáját elősegítő laboratóriumi vizsgálatokkal foglalkozó előadásával folytatódik a tanácskozás. van e tekintetben a legtöbb tennivaló. A bajai járásban már szerdán „csatarendbe” álltak a földeken az erőgépek, s tegnap már teljes lendülettel folyt a szántásvetés. A gépállomás 40 traktora mellett a megye más területeiről átcsoportosított számos nehéz, lánctalpas gép feladata főként a megelőző talajmunkák elvégzése. A zömmel nyújtott műszakban dolgozó traktorvezetők az esti és éjszakai órákban a betakarítással kapcsolatos szállításoknál is segédkeznek. A járásban egyébként a tervezett 40 800 holdnak a 85 százalékán készült el a magágy. A termelőszövetkezetek a gabonamag földbe juttatásához foga- tos vetőgépeiket is munkába állították. A kenyérgabonákat eddig a vetésterületnek mintegy a felén, 10 ezer holdat meghaladó területen vetették el, s a jó idő hatására felszikkadó talajokon napjában 1000—1200 holddal jutnak közelebb a feladat egészéhez. Vetőmag és gép tehát rendelkezésre i|ll, s ha az ira- mosabb munka kedvező időjárással is párosul, a következő hetek jó eredményt hoznak majd. Ami a terménybetakarítást illeti, annak még a legutóbbi hűvös, esős idő sem tudott gátat vetni. Elsősorban a cukorrépa szedését szorgalmazták a bajai járás közös gazdaságai —, amelyből a termésnek a fele még földben van. Mivel a jövő évi kenyérről való gondoskodás mellett a cukorrépaszedés és szállítás ütemének a gyorsítása az egyik legfőbb teendő, ezért a kukoricatörés irama csökkent. A járás közös gazdaságai a 17 700 holdat kitevő kukoricaföldjeikről a termés kétötöd részét takarították be eddig. Nagyjából hasonló a helyzet a kalocsai járásban is. A szövetkezeti gazdaságok és a gépállomások valamennyi gép>e a földeken dolgozik. Csütörtökön a járás legkötöttebb talajú vidékein is — mint például Dus- nokon — teljes lendülettel folyt a szántás-vetés. A járásban minden gépi és kézi munkaerőt a kenyérgabona vetésének érdekében csoportosítottak át. A vetőszántás zöme befejeződött a járásban, a vetésnek viszont csak az egyhar- mad részén jutottak'túl. Példamutató munkát végezte^ az uszódi Egyetértés Tsz gazdái: ebben a közös gazdaságban már az elmúlt napok esőzéseit megelőzően a mag 80 százaléka talajba került és rövidesen be is fejezik a vetést. A párhuzamosan folyó terménybetakarítási munkák során a járás szövetkezeti gazdaságai paprika- és cukkorépatermésük túlnyomó részét már felszedték.
