Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-27 / 252. szám

f V A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS BAGS - KISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ara 60 fillér 1964. OKTOBER 27, KEDD Világ proletárjai, egyesüljetek! Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bízott­A tavalyinál lényegesen nagyobb a választék Mit igér a földművesszövetkezetek téli áruellátása sága október 26-án, hétfőn ülést tartott. A megyei pártbizottság meghallgatta dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első tit­kárának tájékoztatóját a Központi Bizottság október 23-i ülésé­ről, majd teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság hatá­rozatával. A megyei pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Ilku Pál, a Politikai Bizottság tagja, művelődésügyi miniszter is. Nemcsak a megye, az egész ország lakosságának áru­ellátásából jelentős mértékben kiveszi részét a földművesszö­vetkezeti kereskedelem. Az el­múlt évhez hasonlóan, az idén Majdnem kétmillió kötetet kölcsönöztek a megyei könyvtárak Nagy segítséget adnak a könyvbarát bizottságok Most készült el a megyei könyvtár számadása 1964 első háromnegyed évének forgalmá­ról. Ebből az alkalomból felke­restük Fenyvessi Jenőné könyv­tárigazgatót, és betekintettünk az erről szóló érdekes doku­mentumba. A megyei könyvtár adatai pár­huzamba állítják 1963 első ki­lenc hónapjának adatait az idei hasonló időszakkal. A párhu­zam örvendetes eredményt mu­tat: Minden jelentős vonatko­zásban feltűnő a növekedés. A- könyvtárhálózat terven felül tel­jesíti a rábízott feladatot, egy­re nagyobb tömegeket von be az olvasóhálózatba, és egyre több és jobb könyvet ad az ol­vasók kezébe. Az idén október 1-én kereken hatszázezer kötet volt a me­gye könyvállománya, a ta­valyi hasonló időszak mint­egy ötszázezer kötetével szemben. A szóban forgó időszakban a megyei könyvállomány gyara­pítására költségvetésből egymil­lió forintot fordítottak a tavalyi 785 ezer forinttal szemben, a költségvetésen kívüli ráfordítás (községfejlesztési alapból és MESZÖV-hozzájárulásból) a ta­Kapkodás nélkül (T. I.) Mezőgazdasági üze­meinkben döntő «szakaszukhoz érkeztek a szántóföldi munkák. A kukorica- és cukorrépatermés betakarításának, s a kenyérga­bona elvetésének a befejezése van soron. Ami az őszi tennivalók meg­szervezését illeti, szövetkezeti gazdaságaink megfelelően ké­szültek fel azok elvégzésére. A korábbi évekhez mérten alapo­sabb körültekintéssel készítették el intézkedési tervüket, .s több géppel is rendelkeznek. Mind­ezek alapján remélni lehet, hogy a kapások termése idejében ke­rül betakarításra, s így lehető­vé válik a talaj optimális idő­ben való előkészítése, majd a jövő évi kenyér magjának föld­be juttatása. Sajnos, az esőzések, miként az egész országban. megyeszerte keresztülhúzták a számításokat. Akadályozták az egyes munká­kat, s ezért, főleg a búza veté­sében, az ütemtervhez mérten lemaradás állapítható meg. Szö­vetkezeti gazdáink, s a trakto­rosok azonban, ahogy az időjá­rás engedi, igyekeznek pótolni a kiesést. Nem egy helyütt azonban kap­kodás, idegeskedés tapasztalha­tó. Ez főként abban nyilvánul meg. hogy a vetőszántást és a vetést a munkák minőségének a rovására igyekeznek a határidő­re elvégezni. Kétségtelen, hogy a kenyérgabona akkor fizet jó terméssel, ha optimális határ­időig földbe kerül — ám csak akkor, ha a talajt az agrotech­lelően készítették elő, s elegendő magot vetettek el. Mivel az időjárás.akadályozza az előbbit, még nagyobb szükség van a jó minőségű szántásra, s arra, hogy a szokásosnál na­gyobb mennyiségű magot jut­tassanak a talajba. Szabályként elfogadhatjuk, hogy ahány nap­pal később történik a vetés a ha­táridőnél, annyi kilogrammal több magot kell elvetni egy-egy holdon. A novemberi vetésnél 5—10 százalékkal növelendő a vetőmag mennyisége. Minthogy szövetkezeti gazda­ságaink általában eléggé szép számban rendelkeznek fogatok­kal, vegyék igénybe azokat is a vetőgépek vontatására, ha az erőgépek nem tudnak az átázott földön haladni; vagy akkor is, ha bár nincs akadálya a géppel történő vetésnek, de már elma­radtak e munkával. A kézi erővel végzett vetést — a pocokveszély miatt is — mel­lőzzék gazdaságainkban. Néhány holdas gabonaparcellákon — a tszcs-kben, szakszövetkezetek­ben —. ahol már hetekkel ez­előtt felszántották a földet, ha nincs más lehetőség, a kézi ve­tés is megengedhető. Megvan tehát a lehetősége an­nak, hogy szövetkezeti gazdasá­gaink az időjárás okozta meg- késés ellenére is elegendő ke­nyérgabonát termesszenek. Eh­hez azonban az kell, hogy leg­alább akkora területet vessenek be, mint tavaly, s átgondoltan, kapkodás nélkül folytassák a valyi 628 ezer forinttal szemben az idén 713 ezer forint. Ugyancsak kedvezően alakult az olvasók és a kölcsönzött kö­tetek száma. Az idén október 1-ig 47 931 beiratkozott olvasót tartottak nyilván a megye könyvtáraiban. A kikölcsönzött kötetek száma 1 925 000 volt a tavalyi 1 600 000-rel szemben. A társadalomtudományi és mezőgazdasági szakkönyvek olvasottságában feltűnő az emelkedés, ami azt bizonyítja, hogy me­gyénkben a tanulási kedv ör­vendetesen megnőtt. A megye lakosságának 14,4 százaléka beiratkozott olvasója a megye könyvtárainak. Az egy főre eső könyvmennyiség — a tavalyi 0,9 kötettel szemben — 1,02 kötet. Egy beiratkozott ol­vasóra 22,8 kötet jut. Ezek a számok azért is nagyon jók, mert mennyiségi szempontból mindig elől járt a megye az ol­vasásban, minőségileg azonban csak pár éve ugrott az élre. — Sikereinket elsősorban a jó könyvtáros gárdának köszön­hetjük,— mondja Fenyvessi Je­nőné könyvtárigazgató. — Azon­kívül sokat segítenek nekünk a kö'nyvbarát bizottságok is. A Hazafias Népfront, a nőtanács, a szakszervezet, a MÉSZÖV, a KISZ képviselőiből alakult bi­zottságok mindent elkövetnek, hogy a községekben, járások­ban, városokban, minél nagyobb legyen az érdeklődés a könyvek iránt. Nagy segítséget kapunk még a járásoktól és a városok­tól. Különösen dicséretre méltó a Kalocsai Járási Tanács munkája: ebben a járásban könyvtári szempontból már teljesítették az ötéves tervet. Elérték azt, hogy ezer lakosra 1200 kötet könyv­tári könyv jut. , Nagy számok ezek, a megyében folyó kulturális munka sikerének mutatói. Az 1964-es kölcsönzési tervszám 2 365 000 kötet. Az első kilenc hónapban elérték az 1 925 120- at. Most, hogy jönnek a hosszú téli esték, nyilván a hátralevő kötetszámot is leveszik, nyilván terven felül is, a könyvtárak polcairól B. J. is erőfeszítéseket tesz azért, hogy a falusi és a tanyai vá­sárlókat megfelelő mennyiségű és választékú áruval lássa el. A hazai gyártmányú cikkek mellett természetesen megta­lálhatók az importáruk, a kül­földről behozott ipari termékek is. Részleteiben vizsgálva a megye földművesszövetkezetei­nek téli felkészülését, nem le­het okunk panaszra, hiszen az fmsz-ek valóban mindent meg­tesznek a cél — a lakosság megfelelő ellátása — érdeké­ben. Országos szinten jelenleg három és fél milliárd forintér­tékű iparcikk van a szövetke­zeti üzletekben, 350 millióval több, mint a múlt év őszén. Bács-Kiskun megyében ez a szám 250 millió forint, ami 20 millió forintos emelkedést je­lent 1963-hoz viszonyítva. A növekedés szinte minden áru­féleség vonatkozásában kimu­tatható országosan, s így me­gyénkben is. Ruházati cikkekből az előző évinél lényegesen na­gyobb a választék és jelentő­sen javult az áruk minősége is. A megye földművesszövetkeze­ti üzleteiben jelenleg 135 mil­lió forint értékű ruhanemű vár a vásárlókra. Ez 10 millióval több a tavalyinál. A férfi kon­fekcióöltönyökből és kabátok­ból minden igényt ki tudnak elégíteni a boltok, de nagy a választék meleg alsóneműben, bundanadrágokban, és téli in­gekben, s ugyancsak elegendő a téli cipő, a gumicsizma is. A közelgő karácsonyi nagy ajándékvásárra is gon­doltak az fmsz-ek vezetői és a tavalyinál több és változato­sabb játék kerül forgalomba. Előreláthatólag nem lesz hiány­cikk a ródli sem. Minden föld­művesszövetkezeti szaküzlet­ben sokféle fényképezőgép, óra és bizsutárgyak között válogat­hatnak a vevők. A tokiói olimpia hatására megnövekedett a kereslet a te­levízió és a rádió iránt. Több mint 4 millió forint értékű tv- készülék van az fmsz üzletei­ben megyénkben és ezek közül néhány típus részletre is kap­ható. Bár az ősz és a tél nem a motorozás időszaka, a falvak­ban mégis — érthető okokból — most vásárolnak legtöbb motorkerékpárt. A Keresett 250 köbcentis Pannóniából 150 da­rab várja gazdáját a boltok­ban. Az év harmadik negyedé­ben nyolc és fél millió forint­tal több nagy értékű iparcik­ket — 550 televíziót, 300 mo­torkerékpárt — vettek megyénk dolgozói, mint tavaly. Az elmúlt kemény tél ta­pasztalataiból okulva a föld­művesszövetkezetek kereske­delme minden eshetőségre fel­készült és a legfontosabb élel­miszerekből jelentős készletet tárolnak. Újdonság, hogy a Halértékesítő Vállalat kecske­méti és bajai kirendeltségei úgynevezett „haltúrákat” szer­veznek. A szövetkezeti húsbol­tokba rendszeresen szállítanak majd élő halat. A karácsonyi ünnepekre azokba a helységek­be is visznek, ahová egyébként ezek a túrák nem jutnak el. Gondoltak az fmsz-ek a téli disznóvágásokra is. Nagy meny- nyiségű rizs, bors, paprika, só és más fűszer lesz a boltok­ban. A tavalyi bácsalmási pél­da alapján sertésvágást és hús­füstölést is vállalnak a községi fmsz-ek és bevezetik a perzselő és hurkatöltő gépek kölcsönzé­sét. Karácsonyra a tervek szerint 13—14 vagon szaloncukrot kap­nak a falusi üzletek. Lesz Mi­kulás-szolgálat és a földműves­szövetkezeti boltok az iskolák­tól, óvodáktól ajándékcsomag rendeléseket vesznek fel. A megrendelőknek jelmezes Mi­kulás viszi majd ki a csoma­gokat. Az ország valamennyi földművesszövetkezete — s köztük megyénk szövetkezeti kereskedelme is —. jól felké­szül az őszi és téli várható nagy forgalomra és minden erejével azon fáradozik, hogy jó és elegendő árut biztosítson a falusi lakosságnak. G. S. A szőlőtermés kétharmadát szüretelték le Több mint félmillió hektoli­ter mustot vettek át eddig, il­letve préseltek ki a felvásárolt szőlőből a Magyar Állami Pin­cegazdaság Alföldi Üzemének te­lepein. Az utóbbi napokban kissé lelassult az átvétel, vala­mint a feldolgozás üteme, mint­hogy a tárolóterek közel állnak a telítődéshez, és az elszállítás nem halad olyan mértékben, mint amekkora mennyiség pré­selésére képesek lennének a be­rendezések. Megyénkben eddig mintegy kétharmad részben szüretelték le a szőlőt a szövetkezeti gazda­ságok. Az ezerjó és a kadarka fürtjeitől — egy-két kivételtől. eltekintve — már megfosztották a tőkéket. Jócskán szedik a későbbi érésű fajtákat, a kövi- dinkát, a rizlinget, a sárfebért és. a pozsonyi fehért is. Tiszakécske, Lajosmizse, Ke­rekegyháza határában még je­lentősebb területen vár szedés­re a szőlő, Izsákon valamivel jobban haladnak. Ugyanakkor Helvécia, Ballószög, Hetényegy- báza termelőszövetkezeti cso­portjai négyötöd részben befe­jezték a szüretet. A megye állami gazdaságai­ban még több mint 90 ezer má­zsa termés van a tőkéken _ en nek egy harmada a Helvéciái Állami Gazdaságban, i

Next

/
Thumbnails
Contents