Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-24 / 250. szám
Világ proletárjai, egyesületek! r Ünnepi ülés Kecskeméten a nemzetközi ENSZ-nap alkalmából XIX. ÉVFOLYAM, 250. SZÄM Ara 60 1.964. OKTÓBER 24, SZOMBAT Két járásban befejezték a rozs vetését Tegnap délután négy órakor Kecskeméten, a városi tanács dísztermében, ünnepi ülésre jöttek össze a város dolgozói abból az alkalomból, hogy most 19 éve, 1945. október 24-én ratifikálták az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Ezt a napot nemzetközi ENSZ- nappá nyilvánították. Az ünnepi ülésen — amelyet a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség rendezett — részt vett többek között Komjáth Irén, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke, dr. Szabó Sándor megyei főügyész, dr. Horváth István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, dr. Cseh László, a megyei tanács vb-titkára. Az ülést dr- Mező Mihály, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. titkára nyitotta meg, röviden üdvözölve a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Beér Jánosnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara tanszékvezető tanárának, aki az ENSZ megalakulásáról, feladatáról és eddigi munkájáról tartott színvonalas előadást. Beszédében hangsúlyozta azt a különbséget, ami az első világháború után létrejött Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) és az 1945 októberében megalakított ENSZ között mutatkozik. — Történelmi tapasztalat Igazolja. hogy az emberek öröme és reménykedése jogos volt, amikor a létrejött nemzetközi szervezetben a béke védőjét, ol- talmazóját látta — mondotta Beér János egyetemi tanár. — Az eltelt 19 év alatt bebizonyosodott, hogy szükség van erre a nemzetközi organizációra — mondotta az ünnepi szónok —, hiszen nemegyszer az ellentétes érdekek mellett is a haladást, a béke ügyét szolgálta. Elmondta továbbá, hogy igen nagy eredménye a nemzetközi együttműködésnek a moszkvai atomcsendegyezmény, viszont helytelen lenne, ha elhallgatnánk a világszervezet hibáit. Itt megemlítette Kína ENSZ-tagsá- gának kérdését, majd hozzátette, hogyha továbbra is változatlan marad a helyzet, ez esetleg a további fejlődés gátjává válhat. Az ünnepi ülés végén dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke emlékeztetett arra, hogy jövőre lesz tíz éve annak, hogy hazánkat is felvették a tagállamok közé, majd megköszönte az előadást dr Beér Jánosnak, s ezzel az ülés bezárult. Az összejövetel után a városi tanács fogadást adott a vendégek tiszteletére. G. S. Megnyugtató a megyeszékhely tüzelőellátása A takarékossági verseny győztese: Kecskemét Lényegre szorítkozó, tömör, tartalmas előterjesztések szerepeltek a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap megtartott ülésén. S a tevékenységéről ezúttal számot adó szervek képviselői elsősorban eredményekről szólhattak. Elsőként Szép Károly, a Bács- Kiskun megyei TÜZÉP Vállalat igazgatója tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a város lakosságának téli tüzelőellátásáról. Jelentése megnyugtatónak ítéli meg a helyzetet. amit a következő adatok támasztanak alá: A fűtési idényre való felkészülés ideje alatt — április 1 és szeptember 30-a között — az előző év azonos időszakához viszonyítottan — szénből 456 vagonnal, brikettből 165, tűzifából pedig 106 vagonnal többet forgalmazott a vállalat. Csökkenés csupán a koksznál van, ezért azt csak a kokszkályhával rendelkezőknek juttatják. A közkedvelt iszapszénből a tavalyi 759 vagonnal szemben az idén szeptember végéig 1050 vagon talált gazdára. Lényegében tehát ez a magyarázata, hogy a lakosság körében a tüzelőellátással kapcsolatban nyugalom tapasztalható. Hasznos azonban egy-két reális számítást is elvégezni. Tavaly Kecskeméten egy lakásra 21,5 mázsa tüzelő jutott. Ezzel a mennyiséggel számolva, az eladott szénféleségek és a szeptember 30-i telepi készletek 18 800 lakás tüzelőszükségletét fedezték. Mivel a megyeszékhelyen 20 395 lakás van, még 1759 ellátatlan háztartással kell számolni. A fedezet erre a kecskeméti telep negyedik negyedéves tervében biztosított. A kiszolgálás viszont csak folyamatosan történhet. Ezért elképzelhető, hogy — a sorban állások elkerülése céljából — ismét bevezetik a levelezőlapos módszert. A múlt évben kezdeményezett, 1963. október 1-től 1964. szeptember 30-ig terjedő megyei takarékossági versenyben Kecskemétet érintő eredményekről adott számot a vb-ülés további részében Deák István, az CTP megyei fiókjának igazgatója. A vetélkedésben — a megyei tanács takarékossági albizottságának értékelése szerint — az első helyen Kecskemét áll. S ezért a jutalmazásra szolgáló összegből százezer forinttal gyarapodik a város fejlesztési alapja. Íme az értékelésből csak egykét adat: Míg a takarékossági verseny kezdetén 17 615 volt a városban a betétkönyvek száma, s egy-egy könyvecskére 4545 forint esett, a verseny értékelésekor 7104 forint egy betétre eső összeggel, 20 238 betéttulajdonost tartottak nyilván. A megye- székhely betétállománya a versenyidőszak alatt 45 millió fo- rinttal gyarapodott. MEZŐGAZDASÁGUNK ezekben a napokban az őszi munkák döntő szakaszához érkezett A szántóföldeken a kapásnövények betakarításával párhuzamosan folyik az őszi talajelőkészítés és a vetés. A cukorrépa szedése az ütemtervnek megfelelően történik. E munka igényessége és a szállítási nehézségek azonban több helyütt gátolják a soron következő munkákat, a szántást, vetést. A betakarítás egyébként a kecskeméti és a kiskunhalasi járásban halad a legjobban. A cukorrépát a vetésterület kétharmadáról, illetve a feléről már betakarították. A talajelőkészítés és a vetés ütemének csökkenése az utóbbi hetekben azzal magyarázható, hogy egyrészt „utolérték” a vetéssel az előbbi munkát, másrészt helyenként a talajmunkák elmaradása késlelteti a vetést. Az előirányzott 260 ezerrel szemben október 20-ig mintegy 217 ezer holdon fejezték be megyénkben a vetőszántást. AZ EGYIK LEGFŐBB feladat most a még esedékes 65 ezer hold őszi búza elvetése. E feladat teljesítésével a legjobban a dunavecsei és a kiskunhalasi járás közös gazdaságai állnak, a búzának csaknem a felét földbe tették. A rozsvetésben nem egészen ötezer hold az elmaradás. A kecskeméti és a kiskunhalasi járás közös gazdaságaiban t- 27, illetve 18 ezer holdon — már befejezték ezt a munkát, s a bajai járásban is mindössze három-négyszáz holdon kell elvetni a rozsot. A kiskőrösi járás gazdái a hó első napján még 6 és fél ezer hold rozsvetéssel voltak adósak. Az azóta eltelt időszakban azonban sokat pótoltak elmaradásukból, ami most mintegy másfél ezer holdra tehető. _ Az őszi munkákat megfelelően szervezték megyénkben: körültekintéssel készültek el a szövetkezeti gazdaságok intézkedési tervei, a tavalyinál jobb a Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap Kecskeméten, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott. Szabó Lajos, az SZMT vezető titkára a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ügyrendjére, a vezetés színvonalának emelésére vonatkozóan terjesztett elő beszámolót, amelyet az elnökség megvitatott, s elfogadott. A következő napirendi pont keretében dr. Kántor László, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője számolt be a megye egészségügyi helyzetéről és az egészségügyi intézmények fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Tóth Lajosné, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet megyei bizottságának titkára a cigánylakosság egészségügyi helyzetének javítására hozott határozat végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. Ezután az elnökség a Bajai Szakmaközi Bizottság munkájáról, a munkásvédelem helyzetéről, s az élelmiszeripari üzemek igazgatói alapjainak felhasználásáról hallgatott meg tájékoztató jelentéseket. műszaki és a gépi felkészülés, s a munkák minősége is. A KÜLÖNBÖZŐ munkák ösz- szetorlódásának tulajdonítható, hogy 128 ezerből még mintegy 62 ezer holdon kell a mélyszántást elvégezni. E munkát októberben a vetőszántás és a vetés is késlelteti, így a jövő hónap legfontosabb feladata: minden rendelkezésre álló erő összpontosításával felszámolni a lemaradást. A kukoricát eddig hozzávetőleg kétharmad résznyi mennyiségben törték le. Az élenjáró kiskunfélegyházi járásban mindössze a termés egytized része van még lábon, bár igaz, a kapásnövény vetésterülete ebben a járásban a legkisebb. A bajai járásban 35 ezer hold kukorica termésének mintegy a felét takarították be eddig. J. T. Mikor sül itt kenyér? Felső képen: Kecskeméten, a Szegedi út mellett modem vonalú épület hívja fel magára a járókelők figyelmét. — Ez itt az új automata kenyérgyár — mondják a tájékozottak és elégedetten fűzik hozzá: — Lám, már teljesen kész. A látszat azonban csal. Ha valaki belülről is szemügyre veszi az új üzemet, meggyőződhet róla, hogy a falak között még zajlik a munka. Jobb oldalt: Sepsi Lajos, a Malomipari Gépgyár dolgozója a síkszitákat szereli a tágas emeleti teremben. A földszinten, a Budapesti Vegyipari Gépgyár emberei az olajfűtésű kemencéket állítják össze. Marton József csoportvezető nem túl szívesen nyilatkozik arról, hogy mikorra készülnek el a munkával: — Az eredeti határidőt, december 30-át 1965. február 28-ra kellett módosítanunk. Ha minden jól megy, addigra be is fejezzük a szerelést. Elpanaszolja, hogy kevés az embere. Tízen kezdték a munkát és most már csak öten vannak. Reméljük, február 28-án végre be lehet fűteni a kemencéket, kisül az első olyan cipó amelyet teljes egészében gépek készítenek,
