Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-22 / 248. szám
1964. október 22, csütörtök 5. oldal Almaszíiref — osztályfőnöki órán Egyre nagyobb az érdeklődés megyénkben a mezőgazdasági szakközépiskolák iránt. A szakmunkásképzésnek ez a népszerű iskolai formája ebben a tanévben indult meg a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium keretében. Az első ilyen osztályba 44 tanuló jelentkezett: 11 fiú és 33 leány. Feltűnő, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolákba jelentkezett tanulók többsége másutt is — így Kiskőrösön is — leány! Az osztály mindjárt az iskola- kezdés elején kéthetes szakmai gyakorlaton volt a tangazdaságban. Ma van az első osztály- főnöki óra. „Miért jöttél ide Feri?“ Flóra néni, Kálmán Lajosné osztályfőnök azzal kezdte az órát, hogy igyekezett megtudakolni a gyerekektől: miért jöttek éppen ebbe az iskolába. Szinte valamennyi kéz a levegőben, de mivel mégis Pápai Feri ujja szurkálta legintenzívebben a levegőt, ő került sorra: — No Feri, miért is jöttél te ide? Pápai Feri elmondta, hogy neki nagyon tetszik a szőlészet és borászat tudománya. Otthon a családban is kicsi gyerek kora óta foglalkozik vele, segít apjának, szeretné a szakmát megtanulni, szeretne szakember lenni, komoly tudománnyal felvértezve. Ezért jelentkezett ebbe az iskolába. Ez a 44 gyerek a legkülönfélébb tájakról verődött össze. Talán kettő sem ismerte egymást azelőtt. Most pedig egy szépen összeforrott kollektíva ül itt együtt. Hogyan lehetséges ez? Ök maguk mondották el, Flóra néni kérdéseire. Tőzsér Gyurka mesélte, hogy a kéthetes szakmai gyakorlat nagyon jó alkalom volt arra, hogy a sokfajta gyerek megismerje egymást. A tangazdaságban öt munkacsapatra osztva dolgoztak, részt vettek az alma- szüreten. és más munkákat is végeztek az ottani szakemberek irányítása — és persze Flóra néni felügyelete — mellett. Megyeismeret — országismeret Az osztályfőnök vissza-vissza- tér arra, mit tudnak a gyerekek az iskola céliáról, értelméről. Meglepő tájékozódást árulnak el. Egymással versengve sorolják az országos és megyei adatokat a szőlőtelepítésről, a gyümölcstermesztésről. Aztán ismét visszatérnek a szakmai gyakorlaton töltött időre. Látszik, hogy nagy élmény és fontos szellemi gazdagodási alkalom volt a részükre. Mintha vizsgáznak az almatermesztés és az almaszüret anyagából, szakszerűen mondják el a helyes almakezelés szabályait. Elemzik a munkájukat, rátérnek a saját hibáikra és helyes eljárásaikra. Azt is tudják, mikor okoztak kárt, mikor végeztek helyes munkát. Egymás bírálata a munka alapján Okos szakszerűséggel mondották el. milyen tanulságokat szűrtek le a két hét alapján. A sokféle gyerek tulajdonképpen itt ismerte meg egymást. Itt bukkant elő, hogy Pápai Feri és Tőzséri Gyuri lelkiismeretes és szorgalmas dolgozók. Torma Gyuri, Parádi és Berényi Marika ugyancsak dicséretet kapott az osztálytól. S. É-ról elmondották, hogy hangoskodó, sokat beszél, de annál kevesebbet járt a keze a munka alatt. Ám, ahogy így a hibákat felemlegetik, cseppet sem látszik bennük a rosszindulat, vagy csúfolódás és a megbíráltak sem veszik zokon a bírálatot. Ez az osztályfőnöki óra nemcsak arra volt jó, hogy a gyerekek saját dolgaikkal és tanulásuk céljával-értelmével tisztába jöjjenek. Kicsit távolabbra nyitogatva szemeiket azt is meglátták, mi helyes, mi követendő a nagy gazdaság munkájában. Nem kis büszkeséggel mondották el, hogy kéthetes gyakorlati munkájuk során, amikor az almatermés betakarításánál segítettek, összesen két férges almát találtak a tangazdaság kertjében. Ez a gondos faápolás eredménye. Mikor Flóra néni a munkaerkölcsöt elemezte, még azok is tárgyilagosak voltak, akik bizonyos negatívummal írták be nevüket a két hét történetébe. B. és S. elismerték, hogy ők sokat lógtak a munkaidő alatt. De vallomásukban már benne volt a jó szándékú ígéret a jövőre. Kedves, hasznos, tanulságos óra volt. Balogh József „Kalocsa népművészete” — Baján KIS gimnazista koromban óvakodtam be először a kalocsai városházának abba az elrekesz- tett folyosórészébe, ahová az volt kiírva: Városi múzeum. Az akkor látottakból nem sokra emlékszem, hisz úgy össze volt zsúfolva minden. Sók évvel később már hivatalból kerestem fel, s csodálkozva tapasztaltam, hogy ez a méltatlan körülmények között tartott gyűjtemény mennyi értéket tartalmaz. Az anyag pedig egyre gyűlik, egyre több értékes darabbal szaporodik. Ez elsősorban Pécsi Ferencné érdeme, aki nagy helyismerettel, s lelkesedéssel kutatja fel a szebbnél szebb tárgyakat. Kecskemét után a Bajai Tiirr István Múzeumban nyílt meg most a kalocsai múzeum anyagából a „Kalocsa népművészete” című kiállitás. Cr. Manga János kandidátus megnyitó beszédében tudományos alapossággal ismertette a magyar népművészet kialakulásának útját, fejlődésének törvényszerűségeit. Szavait a kiállított tárgyak illusztrálták. A köztudatban élő sokszínű, nagyvirágos kalocsai hímzés a múlt század derekán még ismeretlen. A kezdet a fehér lyukvarrás. A század vége- felé jelenik meg a fekete szinű szál- és tömött hímzés, majd társul a sötétkék szín is, megjelenik a piros, majd a sárga, amit a zöld pótlására is használtak. Így alakult ki a 30-as években világhírűvé vált 40—50 színárnyalatban is pompázó „kalocsai hímzés”. A HÍMZÉS mellett a kiállitás bemutatja a múlt századi kalocsai parasztszoba berendezési tárgyait, a kalocsai mézesbábosok, papucsosok és fazekasok készítményeit. A megnyitó ünnepségen részt vett Kriston Ferenc, a Kalocsai Városi Tanács V. B. elnöke is, aki elmondotta, hogy a maga részéről szívvel-lélekkel támogatja a kalocsai múzeum ügyét, de a Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács hathatósabb segítségére van szüksége. REMÉLJÜK, hogy a sok lelkesedés és jó szándék, megtermi gyümölcsét: Kalocsa múltjához és a már is meglevő anyaghoz méltó múzeumot. Dr. Sólymos Ede 41. A vacsora derűs hangulatban ért véget. Közeledett a „Chopin” érkezésének ideje; tehát mindnyájan elindultak az állomásra. Az őrnagy, a főhadnagy és a vámhivatal vezetője utasításokat adott, mindhárman elhelyezték embereiket. Az állomásfőnök értesítette őket, hogy a vonat menetrend szerint érkezik. Az ügyész és Halinka, mint „munkanélküliek” a váróteremben maradtak. Jerzy Kur a pádon üldögélt, a titkárnője pedig a nyitott ablaknál állt. Végre vagonok kivilágított ablaksora futott be a perronra. Megkezdődött a szokásos mozgolódás. A határőrök összeszedték és lepecsételték a személyi igazolványokat, feljegyezték a devizákat, ellenőrizték a csomagokat. A perronra senkinek sem volt szabad kimennie. Az őrnagy, aki kirohant az állomás épületéből, egy pillanat múlva nagyon izgatottan tért vissza. — Horogra kerültek, suttogta, bár a váróteremben hármójukon kívül nem volt senki. Az ügyész észrevette, hogy a kis állomás váróterme körül van zárva. A perronra nyíló ablak előtt két határőr állt. Az ajtóban is egy rendőr, egy másik meg a közelben posztolt. Ä perronra vezető ajtó kinyílt. Előbb egy zöld egyenruhás vámos lépett be. Mögötte három férfi bőröndökkel és csomagokkal, aztán a főnök. Majd felbukkant a főhadnagy alakja is. Az egyik utas, középtermetű, sovány, napbarnított arcú fiatalember érdeklődéssel nézett körül. Amint az ügyészre pillantott, elsápadt, és visszahőkölt, mintha menekülni akart volna. De amikor látta, hogy az út mögötte el van vágva, ledobta a csomagokat a kezéből, és a nyitott ablak felé ugrott. Az útjában álló Halinát olyan erővel lökte félre, hogy az elesett, Az őrnagy, a rendőrök és a határőrök a szökevény után vetették magukat. Az ügyész felemelte a földről a fájdalomtól eltorzult arcú leányt. Eles- tében nagyon megütötte magát, és az üvegszilánkok felsértették a kezét. Kis idő múlva az őrnagy és a rendőrök a váróterembe vezették a szökevényt, akit rövid üldözés után elfogtak. Amikor az őrnagy meglátta a lány vérző kezét, így szólt: — Azonnal be kell kötözni. Hol van a mentőszekrény? Ezt az embert pedig kísérjék a szomszéd szobába, alaposan motozzák meg. Ök majd segítenek — mutatott két útitársára 1—, azok az én embereim. Varsótól kezdve vigyáztak a fickóra. Tudják, mit kell keresni nála. Azonnal verjék bilincsbe! Az utolsó parancs feleslegesen hangzott el, minthogy az egyik rendőr éppen abban a pillanatban kapcsolta a bűnös kezére az acél „karperecét”. Az óllomásfőnök kis mentőszekrénnyel érkezett meg. Az őrnagy ügyesen kimosta Halina könnyűnek látszó kézsérüléíét és bekötötte. Kinyílt a szomszéd szoba ajtaja. — Megtaláltuk — jelentette diadalmasan az egyik nyomozó. — Ügyes fickó, az ördög vigye el! Két új százast összeragasztott, zacskót csinált belőlük és abba dugta a csekket — mondta — és átadta az őrnagynak a kis téglalap alakú papírlapot. Krzyzewski felpillantott és azt mondta: — Ügyész úr, íme a Donau- bank csekkje. Megengedi, hogy egyelőre nálam maradjon? Ha visszatérünk Varsóba, az ügyészségen hivatalosan átnyújtjuk. Bevezették a letartóztatottat. Már teljesen nyugodt volt. Csak a szemében tükröződött gyűlölet és düh. Az ügyész kíváncsian nézegette a fiatalembert. Először látta életében, vagy mégsem? Igen, azt hiszem, láttam ezt az alakot valahol a bíróságon — latolgatta. — Engedjék meg, hogy bemutassam a „barátunk”-at — Hit láthatunk a mozikban? Az év utolsó hónapjaiban 14 ország 42 filmjét mutatják be filmszínházaink. Rövidesen közönség elé kerül a Sikoly című modern csehszlovák film. A bécsi Burgtheater művészeinek előadásában filmesítették meg Schiller Don Carlos-át. Görögország csodás szépségű tájaira visz el a Homérosz földjén cíBemutatják filmszínházaink a tavalyi velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, merész politikai témájú Kezek a város felett — című olasz filmet. Keleti Márton rendezte a Ha egyszer, húsz év múlva című magyar filmet, kettős főszerepben Bujtor Istvánnal. NDK-vígjáték Részlet a novemberben bemutatásra kerülő Embervadászat — című lengyel filmből. mű színes nyugatnémet dokumentumfilm. Egy izgalmas bűnügy részleteire derül fény a Félelem című csehszlovák filmben. A nürnbergi per eredeti dokumentumait használja fel a fasiszta gyilkosok rémtetteit leleplező svéd dokumentumfilm, a Háborús bűnösök. Egy becsületes ember tragikomikus kálváriája a Másfél millió — című magyar filmvígjáték, melynek főszerepét Makláry Zoltán alakítja; mondta végül csipkelődő hangon az őrnagy. — Halina kisasszony már ismeri. Neve: Wiktor Samaszek, a barátai „sápadt Nikó”-nak hívják. Különben Zosia Smaszkovának, a fővárosi ügyészség tisztviselőjének testvére, aki nemrégen még boldog tulajdonosa volt nyolcvanezer dollárnak. Nem készpénzben, az igaz, hanem csekkben, de az Ausztriában egyre megy. — Elindíthatjuk a vonatot? — kérdezte az állomásfőnök. — Ha a vámosok és a határőrök végeztek, akkor igen, mert nekünk nincs itt már semmi dolgunk. Mindenesetre az egyik turista nem látja meg sem Bécset, sem Jugoszláviát. Legalább is hosszú ideig. A váróteremben Durko kapitány terjedelmes jegyzőkönyvet írt. A rendőrőrs parancsnoka sugárzott a büszkeségtől. Utasítást kapott az őrnagytól, hogy reggel telefonáljon a rendőrfőkapitányságnak és jelentse neki: a bűnöst elfogták és megtalálták nála a csekket, valamint emelje ki a helybeli rendőrök, a határőrök és a vámosok segítségét Wiktor Samaszek kézrekerítésében, akit erős rendőri fedezet mellett a legközelebbi vonattal Varsóba irányítanak. — Stach, kérlek, magyarázd meg az egészet... — kérlelte az ügyész az őrnagyot. — Majd Varsóban. Most ideje lefeküdni. Nem volt könnyű nap. (Folytatása következik.) is szerepel a műsorban, a Karbid és sóska, melynek főhősét Erwin Geschonneek játssza. Arthur Miller forgatókönyvéből készült a Kallódó emberek című amerikai film, főszerepét két azóta elhunyt művész — Marylin Monroe és Clark Gable — alakítja. Az életbe táncoltatott leány címmel három részből álló színes, magyar táncfilmet rendezett Banovich Tamás. A felsorolt filmek, csak ízelítőt adnak a filmszínházak november—decemberi műsorából és bizonyára, mindenki talál közöttük kedvére valót. Három kórus hangversenye Kecskeméten A város zenekedvelőinek művészi élményt ígér a Kecskeméti Kisipari Termelőszövetkezetek Szocialista Kultúráért Érdeméremmel kitüntetett Kodály- kórusának hangversenye, szombaton este fél 7 órai kezdettel, az Űttörőház dísztermében. A hangversenyre lelkesen készülnek az egész országban jól ismert kecskeméti dalosok. Műsorukban kiváló zeneszerzők: Palestrina, Bartók, Kodály híres kórusművei szerepelnek, továbbá Mozart, Verdi és Puccini operáiból Zsiga László, valamint Homokiné Szikora Etelka énekel áriákat. A hangversenyen közreműködnek: a Szegedi Szövetkezeti Bizottság Szocialista Kultúráért Érdeméremmel kitüntetett vegyeskara, a nagykőrösi férfikar, továbbá az Állami Zeneiskola tanárai. A három kórus találkozóján Nagykőrös és Kecskemét egyesített férfikara Kodály művein kívül kecskeméti népdalokat is énekel. Vezényelnek: Ádám József, _ Kiss István, Váradi Zoltán és Zsiga László. Zongorán kísér; Lőrincz Béla.
