Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-21 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!-KlSKt/N M^CVEI LAFJA XIX. ÉVF. 247. SZ. Ara 60 fillér 1964. OKT. 21, SZERDA Október 30-ra összehívják a megyei tanácsot • • illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén először bejelentéseket tárgyalt. Ezután került sor az 1965. évi költség- vetési és községfejlesztési tervjavaslat megtárgyalására. Az elő­terjesztést, amely megyei tanácsülés elé kerül, a vita során felvetett kiegészítésekkel, a végrehajtó bizottság elfogadta. A költségvetési és a községfejlesztési tervjavaslatot október 30-án tárgyalja majd a megyei tanácsülés. A napirend előadója Buda Gábor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyet­tese lesz. A múzeumok — gazdag kincstárukkal — ma már fon­tos őrhelyei kulturális forra­dalmunknak. összegyűjtve tárják elénk, közvetítik hoz­zánk az emberiség történeté­nek, művészetének dokumen­tumait, legjellegzetesebb al­kotásait és emlékeit. A múzeumok azonban emel­lett mind nagyobb figyelmet szentelnek a jelennek is. A régmúlt emlékeinek gyűjtése mellett rendszerezik, felkutat­ják a ma értékeit, és megőr­zik a jövő számára. A múlt anyagát pedig úgy csoporto­sítják, hogy ne csupán kurió­zum legyen a kíváncsi mú­zeumlátogató számára, hanem mutassa a fejlődés útját nap­jainkig és így jobban szol­gálja a múlt és a ma megér­tését is. Jó példa erre a Kecs­keméti Katona József Mú­zeum mezőgazdaságtörténeti kiállítása vagy a Bajai Türr István Múzeum kiállítása a parasztasszonyok életéről. Érthető ezek után, hogy a múzeumok látogatottsága év­ről évre gyorsan növekszik. Érdemes idézni néhány ada­tot annak szemléltetésére, hogy múzeumi kultúránk az elmúlt években milyen gyor­san fejlődött. Az ország 122 múzeumából húsz van Buda­pesten, a többi pedig vidéken. A látogatók száma ma már évenként eléri a 4 és fél mil­liót (1949-ben csupán 700 ezer látogatója volt a múzeumok­nak!). A 10 ezer lakosra jutó látogató tekintetében a „világ- ranglistán” Csehszlovákia mögött a második helyen ál­lunk. A négy és fél millió láto­gatóból másfél millió Buda­pestre esik, több mint kétmil- lióan látogatják a vidéki vá­rosok múzeumait, csaknem egymillió érdeklődő pedig a falvak kis helyi, helytörténeti kiállításait, múzeumait keres­te fel. Bács megyében lassúbb a fejlődés az országos átlagnál. A múlt évben kereken 90 000 látogató nézte meg a múzeu­mok rendezvényeit. Az utób­bi években azonban a fejlő­dés meggyorsult. Az ország­ban az elsők között alakult meg például a dunapataji fa­lumúzeum. Van» már a szű- kebb környék történetét ösz- szefoglaló kis múzeum Duna- vecsén is, s az idei múzeumi hónap keretében mutatták be a múlt héten Szabadszálláson a helyi gyűjtésű vagy helybeli gyűjtők tulajdonában • levő anyagból összeállított régésze­ti, iparművészeti és néprajzi kiállítást. A most zajló múzeumi hó­nap programjában a megye nyolc múzeuma közül hat ál­landó és időszaki kiállítások­kal, valamint a nagyközönség­hez szóló népszerű előadások­kal szerepel. Hogy valameny- nyi nem vehet részt a múzeu­moknak ebben az országos ünnepében, annak nem a kö­zöny az oka, hanem súlyos anyagi természetű akadályok. A kalocsai múzeumnak nincs helyisége, az országos hírű kiskunfélegyházi múzeumban pedig éppen átépítés folyik. Kiemelkedő eseménynek szá­mít viszont és sok látogatót vonz a bajai múzeum kiállí­tása a helyi műgyűjtők tu­lajdonában levő képekből, s a kalocsai népviseletet bemu­tató kiállítás;' Halason a Thorma János Múzeum kiál­lítása a fazekasmesterség he­lyi emlékeiről, Kecskeméten pedig a megyei múzeum kiál­lítása Holló László műveiből, valamint a Bajáról kölcsönvett kiállítás a Parasztasszony élete címmel. Az idén már harmadszorra rendezik meg az országos múzeumi hónapot. Nemcsak a kiállítások, a különös gonddal való készülődés segíti ilyen­kor terjeszteni a múzeumi kultúrát, hanem megmozdul, terebélyesedik a múzeumok mind szélesebb társadalmi bá­zisa is, a Múzeumbarátok Kö­re, a múzeumok munkáját se­gítő lelkes műkedvelők, mű­gyűjtők, „külső munkatársak” tábora. A múzeumoknak, a művé­szet templomainak anyagai — még a legszerényebbek is — hasznosan egészítik ki az is­meretterjesztést, bővítik az ál­talános műveltséget. Érdemes elidőznünk előttük, hiszen a múltról tudósítva is hozzánk, a ma emberéhez szólnak, gaz­dagítanak sok-sok fontos is­merettel. így válik az eleinte „csak” az érdekességekre kí­váncsi múzeumlátogatókból is később a művészetek iránt ér­deklődő, színházba járó, ter­mészettudományos vagy iro­dalmi folyóiratokat, könyveket olvasó — széles látókörű, mű­velt ember, Férfi és női bundacipők — Habgumibéléses aufóskabát Majdnem százmillió forint értékű árukészlet Felkészült a télre a kereskede'em Egyre több család gondol a téli ruhák, cipők beszerzésére. Ez azonban csak addig jelent gondot, amíg át nem lépjük a szaküzletek küszöbét, mert a boltokban, ha nem is hiányta­lan választékú, de elegendő áru várja a polcokon a vevőket, s köztük nem egy újdonság is akad. A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztályvezető­jét, Karlicskó Gyulát kerestük fel Baján a vállalat központi irodáján, hogy tájékoztassa la­punk olvasóit, a kereskedelem téli felkészüléséről. — A negyedik negyedév min­dig csúcsforgalmat jelent ná­lunk. Ennek bizonyítására hadd említsem meg, hogy a múlt év 362 millió forintos eladási for­galmát az idén 5 és fél száza­lékkal fogjuk emelni, amihez nagyban hozzájárul az utolsó három hónap bevétele — mond­ja Karlicskó Gyula. — A vár­ható nagy vásárlási szezonra tekintettel most 22 százalékkal több áru van az üzleteinkben, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A teljes készlet 93 millió forint értékű a tavalyi 89 millióval szemben. — Ez nyilván azt jelenti, hogy nagyobb az áruválaszték. De térjünk a részletes ismertetésre, arra, hogy ténylegesen mit kap­hat a vásárló a BRK boltjai­ban? — Lényegesen jobb és na­gyobb készletünk van most, mint tavaly — mondja az áru­forgalmi osztály vezetője. — A férfi fésűsszövetekből például egyiptomi, NDK és csehszlovák importáruval tudunk szolgálni, de nem állunk rosszul a női ruhaszövetekkel sem, bár az igényeket még nem tudjuk tel­jes mértékben kielégíteni. Két boltot említek meg, mint ame­lyek a méteráruból különösen nagy forgalmat bonyolítanak le. A kecskeméti Kossuth téri szaküzlet, ahol a tavalyihoz ké­pest 25,8, s a bajai 121-es bolt, ahol ugyancsak a tavalyihoz ké­pest 23 százalékkal nőtt az áru­eladás. örvendetes, hogy egyre több különlegességet, úgyneve­zett exkluzív árut kapunk. A kedvelt teddyberből például két három féle volt. — Mi a helyzet a konfekció­nál, mennyi és milyen minősé­gű készruhát biztosít a vállalat az őszi csúcsforgalom idejére? — A forgalom emelkedéséről itt már nem beszélhetünk, vi­szont az ellátás jobb. Bővült a férfi krombi és átmeneti, vala­mint az olcsó téli kabátok vá­lasztéka. Hasonló jókat mond­hatunk a férfi ruhákról, amely­ből sok divatos és kiváló minő­ségű árunk van. Sajnos, a női télikabátokról már nem nyilat­kozhatunk ilyen egyértelmű el­ismeréssel. Nem is a mennyi­séggel, hanem. a választékkal van baj. Nagyon kedvelik a nők a divatos, prémes kabátokat, de ezek eléggé egyformák, kevés új fazon van közöttük. Orkán kabátból még mindig nem ka­punk annyit, amennyit el tud­nánk adni. Ha már a kabátok­nál tártunk megemlítem, hogy a közeljövőben megjelenik üz­leteinkben egy bizonyára hama­rosan közkedveltté váló áru: az úgynevezett habgumibéléses au­tóskabát. Ezt nagykabát helyett lehet majd használni, de nem lesz nehezebb, mint egy ballon­kabát. — Szeretnénk néhány szót hallani a cipőkről, és ezen be­lül is különösen arról, hogy mi­lyen újdonságokat tud adni a kereskedelem a vásárló közön­ségnek. — Érdekes megfigyelni, hogy az úgynevezett bányászbakan­csokból egyre kevesebbet vesz­nek az emberek. Viszont több fogy a magasszárú férficipők­ből. A lábbeli ellátásunk jobb mint a tavalyi. A gyermekszá­mokból is tudunk elegendőt ad­ni, esetleg a kicsiknek való bundacipőkkel lesz némi gon­dunk, a felnőttek, különösen a nők nem panaszkodhatnak. Többféle női bundacipőnk van 110—120 forintos árakban. Új­donság a vízhatlanított bunda­cipő, ami a tavalyi csizmának egy olcsóbb, divatosabb válto­zata. Rövidebb szárral és prém szegéllyel. Nagyobb gondot for­dít az ipar az idősebb asszo­nyokra is és az idén több posz­tócipőt kaptunk vulkanizált gu­mitalppal. Nagyobb a választék a könnyű női félcipőkből is. — Beszéljünk még röviden a kötött árukról. — Erről szólva is azzal kell kezdenem, hogy az ellátás jobb, mint a múlt esztendőben, főleg lányka pulóverekből, kardigá­nokból. A szintetikus kuligánok- ból szintén többet, jobbat tudunk adni vevőinknek — mondja Karlicskó elvtárs. — Az elmúlt években mindig problémát je­lentettek a flanellingek. Az idén ez a kérdés is megoldódott. Saj­nos, változatlanul nincs elegen­dő a harisnyanadrágokból és a kesztyűkből. Különösen a gye­rekkesztyűkben mutatkozik hiány — fejezte be a BRK áru­forgalmi osztályvezetője. CL áL Félautomata hegesztők Három félautomata hegesztő-berendezést vá­sárolt nemrégiben a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. A munkások már megismerték és meg is szerették az új szerszámokat, hiszen teljesít­ményük többszörösére növekedett azóta, amióta ezekkel dolgoznak. Az ügyes készülékekből, ame­lyek fémacélok, rozsdamentes anyagok és alumí­nium hegesztésére egyaránt alkalmasak, idén még kettőt vásárol a Vegyipari Gépgyár. Ma már közkincs

Next

/
Thumbnails
Contents