Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

1964. október 17, szombat 5. oldal — Felvétel, csendet kérünk — ordítja a mirkofon nem tud­ni kinek, mert a solti országút mentén elterülő pusztaság őszi mozdulatlanságát, csak a Hun­nia Filmgyár egyik stábjának kellékesei bontják meg. A fehérre meszelt tanya elé — a kemény, szikes talajra — pár perc alatt óriási káposztá­kat termő ágyást varázsolnak. „Itt, ezen a tanyán él az öregasszony és az öregember, akik minden alkalommal, min­den káposztát megnéznek, hát­ha találnak benne egy gyere­ket .. — Ebből a régi népmeséből indul a filmünk — mondja Sándor Pál rendező, akinek diplomamunkája a készülő film. A laza, gondolati dramatur­giára felépített mű stilusa: do- kumentum-mesefilm, amihez jól alkalmazkodnak a nem szí­nész szereplők is. A kiválasztott gyerekek vi­dáman ugrálnak a felvétel szü­netében. Az öregasszony ala­kító idős néni — az életben is nagymama — szorgalmasan Előbb beszélnem kell a felette­seimmel, nekik pedig a Külker- rel. Ebben az ügyben legfonto­sabb a csekk és a „jó arcot vág­ni” látszata kifelé. A házkuta­tás alkalmával, ha nem is talá­lom meg a csekket, talán más érdekes anyagra bukkanok. Hi­szen Kalinkowski nem ' volt egyedül a bécsi barátján kívül, Varsóban is van cinkosa. A „sápadt Niko” nem költött alak, hanem élő. eleven ember. Öt is meg kell keresnünk. Talán ez közelebb hoz bennünket a Donau-bank leveléhez. Ebben a pillanatban lépett a szobába Kalinkowski. Letette az asztalra aktával teli dossziéját, és röviden beszámolt az ügyész­nek a tárgyalás menetéről, amelyről jegyzőkönyvet készí­tett. — Bocsánat, őrnagy úr, hogy még nem is üdvözöltem, de első a szolgálat. — Megértem. Én is szolgálat­ban vagyok! Mégpedig a levél­hordó szerepében! — Hogyhogy a levélhordó sze­repében — Egy levelet hoztam, amit önnek címeztek. Elnézést kérek, hogy nem az igazi levélhordó kézbesíti, hanem én, de a kö­rülmények kényszerítenek erre a lépésre, s — itt az őrnagy át­adta a jogevakornoknak a vég­zetes levelet. kézimunkázik az autóbusz ár­nyékában. A film operatőre, Fazekas Lajos, a következő kép­beállításokat tanulmányozza. Ismeri a vidéket, hiszen Kecs­kemétről került a Filmművé­szeti Főiskolára. zösen írtuk. Képeimmel sze­retném még teljesebbé tenni el­ső munkánkat. A film jelenlegi címe: „Nagyfülű”, a neve annak a kisfiúnak, akit az Öregasszony elhoz a városi lelencházból és gyerekévé fogad. Ismét felhangzik a felvétel­re figyelmeztető hang. Nagy­fülűt felteszi a szomszédasz- szony „csupa almafájára”, ami­ről lopnia kell. Itt tudja meg majd a kisfiú, hogy „az Öreg­asszony nem az ő anyja, az csak egy Öregasszony”. A film további folytatását már a mozik vásznáról tudjuk meg. Várjuk az érdekesnek, iz­galmasnak ígérkező alkotást. P. Gy. Zygmunt Kalinkowski gyor­san elolvasta a levelet, és meg­nézte a borítékot is. Arcán át­futott a csodálkozás, aztán a félelem, de igyekezett uralkod­ni magán. Amikor az őrnagy­hoz fordult, csak a hangja re­megett. — Van önnek letartóztatási parancsa, vagy én magam ír­jam meg? Az őrnagy megmutatta a ke­rületi ügyészség letartóztatási parancsát. — Vártam ezt! — a joggya­kornok már teljesen nyugodt volt. — Az őrnagy urat meg­győzni ártatlanságom felől, tel­jesen reménytelen. Az őrnagy úr. már kezdettől nem hitt ne­kem. A legjobb bizonyíték erre, hogy régóta figyelnek. Ezt a le­velet csak szavakkal tudom megcáfolni. Semmi közöm eh­hez az egész ügyhöz. Az „Alfa- cotex”, céget csak a „fehér gengszterek” aktáiból ismerem, a levelet pedig éppen azért küldték, hogy összekapcsoljanak ezzel az üggyel, és elérjék letar­tóztatásomat. Ez sikerült nekik, s most be vagyok kerítve, és nem tehetek semmit. — Zygmunt! Magyarázd meg! Védekezz! — mondta Wilska sírva. Kalinkowski keserűen elmo­solyodott. . — A hurkot túlságosan pre­ikor sebtében átlapoztam a Bajai Járási Tanács V. B. oktatási és művelődési ál­landó bizottságának ez év au­gusztus 12-én kelt jelentését, ré­gi előítéleteim egy gondolatbeli sóhajban csúcsosodtak: Ez is egy szokásos, száraz szó- és adathal­maz. Mert ugye: az írás élén ott a „fejléc”, alatta ritkított be­tűkkel, hogy Jelentés, egy kis bevezető, benne az ismert szavak „terv”, „számot adunk”, „feladatokon keresztül”, egy-két számadat és dátumok. Aztán ki­emelve, aláhúzva a községne­vek, melyeket 15—20 sornyi szöveg követ. Végül mégiscsak nekiszántam magam a tüzetes olvasásnak. Mindjárt a megszólítástól szá­mított harmadik sorban megfo­gott valami, amitől érdeklődé­sem végig éber maradt. Egy­szerűen — az „életszag” csapott ki a jelentésből. Egy mondat indította el: „Az állandó bizott­ság üléseinek legnagyobb részét sorba, a községekben tartja meg tehát az elvek, célkitűzések köz­vetlenül találkoznak az élettel.” így nyomban segítséget, taná­csot, ötleteket tud adni, hiszen a helyszínen vizsgálódhat. Így „élethűbben” érezhetők a gon­dok, összetettebben elemezhe- tőbb a jó módszer, mint a több kézen, iktatáson átfutó papír­jelentésen. Ezért érdekes, sokszínű, ele­venre tapintó ez az állandó bi­zottsági jelentés. Jóllehet, a he­lyi tanulmányok, kezdeménye­zések meghatározott tervhez kapcsolódnak, de a Vizsgálódá­sok középpontjába mindig az adott községben legfájóbb gon­dok, vagy kiemelkedően jó gya­korlati megoldások kerültek. Ez az igazi operatív munka. Ne beszéljünk arról sokat,’ amit mindenütt hasonlóan végeznek; lássunk a nehéz terepeken mun­kához, illetve ism er j ük meg ala­posan az új, a célravezető hasz­nos módszereket. Mert ez a va­lóság. Nagybaracskán más kö­rülmények, adottságok, előzmé­nyek vannak, mint Madarason — oktatásban, népművelésben, s másban. Ugyanahhoz a prob­lémához más módszerekkel le­het hozzájárulni itt, mint amott. Ennek a szemléletnek érdekes tükrözője tehát a jelentés. Csak egy-két mondatnyi példát emlí­tünk a szemléltetésre. U agybaracska: A dolgozók ■■ iskolájába igen kevesen jelentkeztek. A továbbtanulás érdekében a pedagógusok csa­cízen és szelíden kötötték a nyakamra. — ön szervezte meg önmaga ellen a támadást? — kérdezte szárazon az őrnagy. — Nem! — Elismeri, hogy az ügyész­ség aktáiból ellopta a Donau- bank nyolcvanezer dollár érté­kű csekkjét? — Nem! — Tudja, hol van elrejtve a csekk? — Nem! — felelte harmadszor is Kalinkowski. — Még egy útolsó lehetőséget adok önnek — mondta az őr­nagy. — Kire várt a „Sejmo- wa” kávéházban a támadás előt­ti napon 17,30-iól 20,30-ig? Ki­nek telefonált a ruhatár mellett levő fülkéből? — Megtagadom a választ! — A törvény nevében letar­tóztatom. — Az őrnagy elmond­ta a szokásos szöveget. — Tes­sék, házkutatási parancsom is van. Rögtön megyünk Ujazdó- weba. Az őrnagy kinyitotta az aj­tót. A szobába bejöttek a rend­őrség nyomozói és elvezették a joggyakornokot. Utánuk kilépett az őrnagy is. A szobára súlyos csend ne­hezedett. Wilska törte meg. — Még mindig nem tudom el­hinni. hoav bűnös — mondta. — Halinka, kérem — mondta ládlátogatásokat végeztek. A még mutatkozó írástudatlanság felszámolására a községi tanács­tagok vállaltak agitációs mun­kát. Bátmonostor: Nem megoldott a szakoktatás. Nincs számtan­fizika szakos nevelő. Ugyancsak szakerőhiány miatt — egyedül a járásban — nincs orosz nyelv- oktatás sem. Szeremle: 27 cigánycsaládból 17 gyerek jár rendszeresen is­kolába. Az általános iskolát már két fiú elvégezte, egy lány most nyolcadikos. A tsz-ben, erdő- gazdaságban dolgozik — egy család híján — a cigányság, s rendezett körülmények között él. £ sávoly: A művelődési ott- hon nem felel meg ren­deltetésének. Düledezák az épü­let, elhanyagolt az udvar. Az ifjúság itt valóban nem találja meg szórakozási .lehetőségeit, ezért a fiatalok inkább a vá­rosban helyezkednek el. Szóra­kozásra úgyszólván csak a kocs­ma áll rendelkezésre. Az isko­laigazgató, összefogva a peda­gógusokat, művelődési állandó bizottsági tagokat — valóban társadalmi üggyé tette az if­júság szórakozási lehetőségei­nek megteremtését. Segítette ebben a termelőszövetkezet is, mert egy helyiséget bocsátott rendelkezésre — tv-nézésre. A mostoha körülmények ellenére működik egy színjátszó csoport is. A községi művelődési állan­dó bizottság helyes nevelőmun­kával érte el, hogy megszűnt a fiatalság „kártyabarlangja”. S2.Á2HATV AN évvel ezelőtt született, 80 évvel ezelőtt halt meg a neves kecskeméti szár­mazású tudós, Horváth Cyrill. Tudományos munkában eltelt, hosszú, gazdag élet jutott osz­tályrészéül. A kiváló tudós 1804. október 17-én született Kecskeméten, a Batthyány utcában, abban a házban, amelynek helyén most e sorokat Írom. Édesatyja ko­vácsmester volt. Belőle előbb szegedi tanár, majd budapesti gimnáziumi igazgató lett. A múlt század ötvenes éveinek né­met elnyomatása idején, mint a magyar irodalom tanára nagy szolgálatot tett a magyar ok­tatásügynek. 1861-ben a filozó­az ügyész — tegyen a gépbe egy tiszta ívet, másolattal. Le­velet akarok diktálni. Halinka leült a gép mellé. Az ügyész néhányszor fel és alá sétált a szobában, mintha apón gondolkozna: mit is diktáljon? Végül elkezdte: A Vajdasági Ügyész Úrnak, Varsó Vajdaság. A rámbízott munkaterületen, a legutóbb történt események­kel, különösen az ügyészi akták hazavitelével kapcsolatban, meg­állapítom, hogy mint ügyészhe­lyettes komoly mulasztást kö­vettem el, és nem tanúsítottam megfelelő éberséget. A fentiekből következően ké­rem azonnali elbocsátásomat, más helyettes kinevezését, hogy átadhassam az ez ideig általam vezetett ügyet. Egyúttal kérem, indíttassék meg ellenem a fe­gyelmi vagy büntető eljárás a Büntető Törvénykönyv 286. pa­ragrafusa értelmében. (lerzy Kur) ügyészhelyettes Wilska írás közben sírt. Az ügyész, mihelyt befejezte a le­vél diktálását, figyelmesen elol­vasta és aláírta. — Azonnal elviszem. Minél korábban, annál jobb. Fogta a levelet, és kiment a szobából. (Folytatása következik.) Dávod: Az iskolán kívüli kul- túrmunkát szinte teljesen a pe­dagógusok végzik. Jó volna, ha a tsz-vezetők — agrárértelmi­ségiek — is bekapcsolódnának ebbe. A községi művelődési ál­landó bizottság nemigen műkö­dik, mert az elnöke is Sírok Jó­zsef — más községben dolgo­zik, így erre nincs ideje. Kér­te is, hogy mentsék fel tisztsé­géből. Bácsszentgyörgy: A tél folya­mán 43 ismeretterjesztő előadást tartottak. Tizenkét tsz-tag járt dolgozók iskolájába, s ez a szám megduplázódik 1964-ben 2500 forintot adott a termelőszövet­kezet a művelődési otthon tá­mogatására. Madaras: A megyei művelő­dési állandó bizottság javaslatá­ra rendkívüli ülést tartottak. Célja: a megyei, járási és köz­ségi bizottságok tapasztalatcse­réje lett volna. A várt ered­mény elmaradt, mert a megyei művelődési állandó bizottság tagjai — későn kaptak meghí­vót. Egyedül az elnök jelent meg. Az iskolai napközi építé­se jól halad, feltétlenül indo­kolt az anyagi támogatás. Bácsborsód: Az iskola két épü­letben van elhelyezve. Egyik _ ma gánház, s a gyermekek egész­sége szempontjából sok kifogás támasztható... IIgye, lehet egy jelentés * * * életszagú, ha közvet­len tapasztalatokra épül? fia tanára lett a pesti tudo­mányegyetemen. Egész élete folyamán, nagy­értékű irodalmi munkálkodást fejtett ki. Szegedi évei alatt még inkább a szépirodalom felé fordult. Erámákat írt, me­lyek egymás után jelentek meg, így a Tyrus, Kuthen kun ki­rály, Jolántha, Vetélytársak. Ezek közül a Tyrust 1834-ben a Magyar Tudományos Akadé­mia dicséretben részesítette és 20 arannyal jutalmazta. A Ve- télytársakat Kecskeméten nyo­matta ki. Később a tudományos irado- lom terén működött kiváló eredménnyel. 1837-től kezdve jelenlek meg tanulmányai, többnyire az Akadémiai Év­könyvek és az Akadémiai Érte­kezések sorozatában. Számuk mintegy huszonötöt tesz ki. Legnevezetesebb köztük az Apá­czai Csere János bölcsészeti dolgozatairól 1869-ben írt műve. E munkái és egyetemi tanári működése alapján joggal tart­ják őt a magyar filozófiai tu­domány egyik legjelesebb út­törőjének. KCNKRÉTIZMUS elnevezés alatt hozzákezdett egy saját bölcseleti rendszer kidolgozásá­hoz is, ezt azonban már nem tudta befejezni. A Magyar Tu­dományos Akadémia még 1831- ben tagjává választotta, majd később tiszteleti tag lett. Szék­foglalója a filozófiai rendszerek méltatásáról szólott. 47 éven át volt akadémikus, 1884. novem­ber ó-én költözött el az élők sorából. Összegyűjtött szépirodalmi munkáit később, 1896-ban adta ki testvércccse: Horváth Eöme, Katona József kecskeméti kul­tuszának megalapítója és ki­fejlesztője, az egykori kecske­méti Katona József Kör létre­hozója. Drámai műveit Várfalvy Károly ismertette a Figyelő XXI. kötetében, bölcseleti mun­káit pedig Nemes Imre mél­tatta a Magyar Bölcsészeti Szemlében. Kecskeméten utca­név őrzi emlékét. Dr. Váry István Nagyfülű a pusztán — Én is ezzel a filmmel dip­lomázom. A forgatókönyvet kö­Holnaptól vasárnap is nyitva tart a kecskeméti könyvtár A Katona József Könyvtár dolgozói tavaly elhatározták, hogy az olvasók kényelme kedvéért vasárnap délelőtt is nyitva tarta­nak. Nem csekély áldozat volt ez, hiszen a szolgálatot anélkül kellett ellátni, hogy erre külön felvehettek volna valakit. A kezdeményezésnek nagy volt a sikere, sokan betértek a könyvtárba vasárnap délelőtt olyanok is, akiknek hétköznap nem volt rá idejük. Csak a nyári hónapokban szüntette be a könyv­tár ezt a szolgálatot, mikor a forgalom érthető módon amúgyis csökken. Holnaptól azonban a jövő nyárig újra megnyílnak a könyvtár kapui vasárnap délelőttönként 9-től 1 óráig a ráérő olvasók előtt. Emlékesés egy neves kecskeméti tudósra KELLEMES CSALÓDÁS

Next

/
Thumbnails
Contents