Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-17 / 244. szám
1964. október 17, szombat 5. oldal — Felvétel, csendet kérünk — ordítja a mirkofon nem tudni kinek, mert a solti országút mentén elterülő pusztaság őszi mozdulatlanságát, csak a Hunnia Filmgyár egyik stábjának kellékesei bontják meg. A fehérre meszelt tanya elé — a kemény, szikes talajra — pár perc alatt óriási káposztákat termő ágyást varázsolnak. „Itt, ezen a tanyán él az öregasszony és az öregember, akik minden alkalommal, minden káposztát megnéznek, hátha találnak benne egy gyereket .. — Ebből a régi népmeséből indul a filmünk — mondja Sándor Pál rendező, akinek diplomamunkája a készülő film. A laza, gondolati dramaturgiára felépített mű stilusa: do- kumentum-mesefilm, amihez jól alkalmazkodnak a nem színész szereplők is. A kiválasztott gyerekek vidáman ugrálnak a felvétel szünetében. Az öregasszony alakító idős néni — az életben is nagymama — szorgalmasan Előbb beszélnem kell a feletteseimmel, nekik pedig a Külker- rel. Ebben az ügyben legfontosabb a csekk és a „jó arcot vágni” látszata kifelé. A házkutatás alkalmával, ha nem is találom meg a csekket, talán más érdekes anyagra bukkanok. Hiszen Kalinkowski nem ' volt egyedül a bécsi barátján kívül, Varsóban is van cinkosa. A „sápadt Niko” nem költött alak, hanem élő. eleven ember. Öt is meg kell keresnünk. Talán ez közelebb hoz bennünket a Donau-bank leveléhez. Ebben a pillanatban lépett a szobába Kalinkowski. Letette az asztalra aktával teli dossziéját, és röviden beszámolt az ügyésznek a tárgyalás menetéről, amelyről jegyzőkönyvet készített. — Bocsánat, őrnagy úr, hogy még nem is üdvözöltem, de első a szolgálat. — Megértem. Én is szolgálatban vagyok! Mégpedig a levélhordó szerepében! — Hogyhogy a levélhordó szerepében — Egy levelet hoztam, amit önnek címeztek. Elnézést kérek, hogy nem az igazi levélhordó kézbesíti, hanem én, de a körülmények kényszerítenek erre a lépésre, s — itt az őrnagy átadta a jogevakornoknak a végzetes levelet. kézimunkázik az autóbusz árnyékában. A film operatőre, Fazekas Lajos, a következő képbeállításokat tanulmányozza. Ismeri a vidéket, hiszen Kecskemétről került a Filmművészeti Főiskolára. zösen írtuk. Képeimmel szeretném még teljesebbé tenni első munkánkat. A film jelenlegi címe: „Nagyfülű”, a neve annak a kisfiúnak, akit az Öregasszony elhoz a városi lelencházból és gyerekévé fogad. Ismét felhangzik a felvételre figyelmeztető hang. Nagyfülűt felteszi a szomszédasz- szony „csupa almafájára”, amiről lopnia kell. Itt tudja meg majd a kisfiú, hogy „az Öregasszony nem az ő anyja, az csak egy Öregasszony”. A film további folytatását már a mozik vásznáról tudjuk meg. Várjuk az érdekesnek, izgalmasnak ígérkező alkotást. P. Gy. Zygmunt Kalinkowski gyorsan elolvasta a levelet, és megnézte a borítékot is. Arcán átfutott a csodálkozás, aztán a félelem, de igyekezett uralkodni magán. Amikor az őrnagyhoz fordult, csak a hangja remegett. — Van önnek letartóztatási parancsa, vagy én magam írjam meg? Az őrnagy megmutatta a kerületi ügyészség letartóztatási parancsát. — Vártam ezt! — a joggyakornok már teljesen nyugodt volt. — Az őrnagy urat meggyőzni ártatlanságom felől, teljesen reménytelen. Az őrnagy úr. már kezdettől nem hitt nekem. A legjobb bizonyíték erre, hogy régóta figyelnek. Ezt a levelet csak szavakkal tudom megcáfolni. Semmi közöm ehhez az egész ügyhöz. Az „Alfa- cotex”, céget csak a „fehér gengszterek” aktáiból ismerem, a levelet pedig éppen azért küldték, hogy összekapcsoljanak ezzel az üggyel, és elérjék letartóztatásomat. Ez sikerült nekik, s most be vagyok kerítve, és nem tehetek semmit. — Zygmunt! Magyarázd meg! Védekezz! — mondta Wilska sírva. Kalinkowski keserűen elmosolyodott. . — A hurkot túlságosan preikor sebtében átlapoztam a Bajai Járási Tanács V. B. oktatási és művelődési állandó bizottságának ez év augusztus 12-én kelt jelentését, régi előítéleteim egy gondolatbeli sóhajban csúcsosodtak: Ez is egy szokásos, száraz szó- és adathalmaz. Mert ugye: az írás élén ott a „fejléc”, alatta ritkított betűkkel, hogy Jelentés, egy kis bevezető, benne az ismert szavak „terv”, „számot adunk”, „feladatokon keresztül”, egy-két számadat és dátumok. Aztán kiemelve, aláhúzva a községnevek, melyeket 15—20 sornyi szöveg követ. Végül mégiscsak nekiszántam magam a tüzetes olvasásnak. Mindjárt a megszólítástól számított harmadik sorban megfogott valami, amitől érdeklődésem végig éber maradt. Egyszerűen — az „életszag” csapott ki a jelentésből. Egy mondat indította el: „Az állandó bizottság üléseinek legnagyobb részét sorba, a községekben tartja meg tehát az elvek, célkitűzések közvetlenül találkoznak az élettel.” így nyomban segítséget, tanácsot, ötleteket tud adni, hiszen a helyszínen vizsgálódhat. Így „élethűbben” érezhetők a gondok, összetettebben elemezhe- tőbb a jó módszer, mint a több kézen, iktatáson átfutó papírjelentésen. Ezért érdekes, sokszínű, elevenre tapintó ez az állandó bizottsági jelentés. Jóllehet, a helyi tanulmányok, kezdeményezések meghatározott tervhez kapcsolódnak, de a Vizsgálódások középpontjába mindig az adott községben legfájóbb gondok, vagy kiemelkedően jó gyakorlati megoldások kerültek. Ez az igazi operatív munka. Ne beszéljünk arról sokat,’ amit mindenütt hasonlóan végeznek; lássunk a nehéz terepeken munkához, illetve ism er j ük meg alaposan az új, a célravezető hasznos módszereket. Mert ez a valóság. Nagybaracskán más körülmények, adottságok, előzmények vannak, mint Madarason — oktatásban, népművelésben, s másban. Ugyanahhoz a problémához más módszerekkel lehet hozzájárulni itt, mint amott. Ennek a szemléletnek érdekes tükrözője tehát a jelentés. Csak egy-két mondatnyi példát említünk a szemléltetésre. U agybaracska: A dolgozók ■■ iskolájába igen kevesen jelentkeztek. A továbbtanulás érdekében a pedagógusok csacízen és szelíden kötötték a nyakamra. — ön szervezte meg önmaga ellen a támadást? — kérdezte szárazon az őrnagy. — Nem! — Elismeri, hogy az ügyészség aktáiból ellopta a Donau- bank nyolcvanezer dollár értékű csekkjét? — Nem! — Tudja, hol van elrejtve a csekk? — Nem! — felelte harmadszor is Kalinkowski. — Még egy útolsó lehetőséget adok önnek — mondta az őrnagy. — Kire várt a „Sejmo- wa” kávéházban a támadás előtti napon 17,30-iól 20,30-ig? Kinek telefonált a ruhatár mellett levő fülkéből? — Megtagadom a választ! — A törvény nevében letartóztatom. — Az őrnagy elmondta a szokásos szöveget. — Tessék, házkutatási parancsom is van. Rögtön megyünk Ujazdó- weba. Az őrnagy kinyitotta az ajtót. A szobába bejöttek a rendőrség nyomozói és elvezették a joggyakornokot. Utánuk kilépett az őrnagy is. A szobára súlyos csend nehezedett. Wilska törte meg. — Még mindig nem tudom elhinni. hoav bűnös — mondta. — Halinka, kérem — mondta ládlátogatásokat végeztek. A még mutatkozó írástudatlanság felszámolására a községi tanácstagok vállaltak agitációs munkát. Bátmonostor: Nem megoldott a szakoktatás. Nincs számtanfizika szakos nevelő. Ugyancsak szakerőhiány miatt — egyedül a járásban — nincs orosz nyelv- oktatás sem. Szeremle: 27 cigánycsaládból 17 gyerek jár rendszeresen iskolába. Az általános iskolát már két fiú elvégezte, egy lány most nyolcadikos. A tsz-ben, erdő- gazdaságban dolgozik — egy család híján — a cigányság, s rendezett körülmények között él. £ sávoly: A művelődési ott- hon nem felel meg rendeltetésének. Düledezák az épület, elhanyagolt az udvar. Az ifjúság itt valóban nem találja meg szórakozási .lehetőségeit, ezért a fiatalok inkább a városban helyezkednek el. Szórakozásra úgyszólván csak a kocsma áll rendelkezésre. Az iskolaigazgató, összefogva a pedagógusokat, művelődési állandó bizottsági tagokat — valóban társadalmi üggyé tette az ifjúság szórakozási lehetőségeinek megteremtését. Segítette ebben a termelőszövetkezet is, mert egy helyiséget bocsátott rendelkezésre — tv-nézésre. A mostoha körülmények ellenére működik egy színjátszó csoport is. A községi művelődési állandó bizottság helyes nevelőmunkával érte el, hogy megszűnt a fiatalság „kártyabarlangja”. S2.Á2HATV AN évvel ezelőtt született, 80 évvel ezelőtt halt meg a neves kecskeméti származású tudós, Horváth Cyrill. Tudományos munkában eltelt, hosszú, gazdag élet jutott osztályrészéül. A kiváló tudós 1804. október 17-én született Kecskeméten, a Batthyány utcában, abban a házban, amelynek helyén most e sorokat Írom. Édesatyja kovácsmester volt. Belőle előbb szegedi tanár, majd budapesti gimnáziumi igazgató lett. A múlt század ötvenes éveinek német elnyomatása idején, mint a magyar irodalom tanára nagy szolgálatot tett a magyar oktatásügynek. 1861-ben a filozóaz ügyész — tegyen a gépbe egy tiszta ívet, másolattal. Levelet akarok diktálni. Halinka leült a gép mellé. Az ügyész néhányszor fel és alá sétált a szobában, mintha apón gondolkozna: mit is diktáljon? Végül elkezdte: A Vajdasági Ügyész Úrnak, Varsó Vajdaság. A rámbízott munkaterületen, a legutóbb történt eseményekkel, különösen az ügyészi akták hazavitelével kapcsolatban, megállapítom, hogy mint ügyészhelyettes komoly mulasztást követtem el, és nem tanúsítottam megfelelő éberséget. A fentiekből következően kérem azonnali elbocsátásomat, más helyettes kinevezését, hogy átadhassam az ez ideig általam vezetett ügyet. Egyúttal kérem, indíttassék meg ellenem a fegyelmi vagy büntető eljárás a Büntető Törvénykönyv 286. paragrafusa értelmében. (lerzy Kur) ügyészhelyettes Wilska írás közben sírt. Az ügyész, mihelyt befejezte a levél diktálását, figyelmesen elolvasta és aláírta. — Azonnal elviszem. Minél korábban, annál jobb. Fogta a levelet, és kiment a szobából. (Folytatása következik.) Dávod: Az iskolán kívüli kul- túrmunkát szinte teljesen a pedagógusok végzik. Jó volna, ha a tsz-vezetők — agrárértelmiségiek — is bekapcsolódnának ebbe. A községi művelődési állandó bizottság nemigen működik, mert az elnöke is Sírok József — más községben dolgozik, így erre nincs ideje. Kérte is, hogy mentsék fel tisztségéből. Bácsszentgyörgy: A tél folyamán 43 ismeretterjesztő előadást tartottak. Tizenkét tsz-tag járt dolgozók iskolájába, s ez a szám megduplázódik 1964-ben 2500 forintot adott a termelőszövetkezet a művelődési otthon támogatására. Madaras: A megyei művelődési állandó bizottság javaslatára rendkívüli ülést tartottak. Célja: a megyei, járási és községi bizottságok tapasztalatcseréje lett volna. A várt eredmény elmaradt, mert a megyei művelődési állandó bizottság tagjai — későn kaptak meghívót. Egyedül az elnök jelent meg. Az iskolai napközi építése jól halad, feltétlenül indokolt az anyagi támogatás. Bácsborsód: Az iskola két épületben van elhelyezve. Egyik _ ma gánház, s a gyermekek egészsége szempontjából sok kifogás támasztható... IIgye, lehet egy jelentés * * * életszagú, ha közvetlen tapasztalatokra épül? fia tanára lett a pesti tudományegyetemen. Egész élete folyamán, nagyértékű irodalmi munkálkodást fejtett ki. Szegedi évei alatt még inkább a szépirodalom felé fordult. Erámákat írt, melyek egymás után jelentek meg, így a Tyrus, Kuthen kun király, Jolántha, Vetélytársak. Ezek közül a Tyrust 1834-ben a Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesítette és 20 arannyal jutalmazta. A Ve- télytársakat Kecskeméten nyomatta ki. Később a tudományos irado- lom terén működött kiváló eredménnyel. 1837-től kezdve jelenlek meg tanulmányai, többnyire az Akadémiai Évkönyvek és az Akadémiai Értekezések sorozatában. Számuk mintegy huszonötöt tesz ki. Legnevezetesebb köztük az Apáczai Csere János bölcsészeti dolgozatairól 1869-ben írt műve. E munkái és egyetemi tanári működése alapján joggal tartják őt a magyar filozófiai tudomány egyik legjelesebb úttörőjének. KCNKRÉTIZMUS elnevezés alatt hozzákezdett egy saját bölcseleti rendszer kidolgozásához is, ezt azonban már nem tudta befejezni. A Magyar Tudományos Akadémia még 1831- ben tagjává választotta, majd később tiszteleti tag lett. Székfoglalója a filozófiai rendszerek méltatásáról szólott. 47 éven át volt akadémikus, 1884. november ó-én költözött el az élők sorából. Összegyűjtött szépirodalmi munkáit később, 1896-ban adta ki testvércccse: Horváth Eöme, Katona József kecskeméti kultuszának megalapítója és kifejlesztője, az egykori kecskeméti Katona József Kör létrehozója. Drámai műveit Várfalvy Károly ismertette a Figyelő XXI. kötetében, bölcseleti munkáit pedig Nemes Imre méltatta a Magyar Bölcsészeti Szemlében. Kecskeméten utcanév őrzi emlékét. Dr. Váry István Nagyfülű a pusztán — Én is ezzel a filmmel diplomázom. A forgatókönyvet köHolnaptól vasárnap is nyitva tart a kecskeméti könyvtár A Katona József Könyvtár dolgozói tavaly elhatározták, hogy az olvasók kényelme kedvéért vasárnap délelőtt is nyitva tartanak. Nem csekély áldozat volt ez, hiszen a szolgálatot anélkül kellett ellátni, hogy erre külön felvehettek volna valakit. A kezdeményezésnek nagy volt a sikere, sokan betértek a könyvtárba vasárnap délelőtt olyanok is, akiknek hétköznap nem volt rá idejük. Csak a nyári hónapokban szüntette be a könyvtár ezt a szolgálatot, mikor a forgalom érthető módon amúgyis csökken. Holnaptól azonban a jövő nyárig újra megnyílnak a könyvtár kapui vasárnap délelőttönként 9-től 1 óráig a ráérő olvasók előtt. Emlékesés egy neves kecskeméti tudósra KELLEMES CSALÓDÁS
