Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-15 / 242. szám
2. oldal 1964. október 15, csütörtök Nagy kSrút — fél sikerrel A brit választási harc mérlege Fordulat a laoszi kérdésben? DE GAULLE latin- amerikai útja, amely kereken egy hónapig tartott, és amelynek során tíz országot látogatott meg, sem- politikailag sem fizikailag nem volt kis jelentőségű vállalkozás. Az út pontosan beleillett abba a degaulleista politikai stratégiába, mely a francia elnök elképzeléseit jellemzi. Ennek az alapvető vonása, hogy Franciaországnak olyan politikai pozíciót akar juttatni a nyugati világban, amely egyébként tényleges katonai és gazdasági potenciálja után nem illetné meg. Ez az ellentmondás szabja meg közvetlenül de Gaulle taktikáját: Nem támaszkodhat direkt módon hazája katonai—gazdasági erejére, fel kell használnia olyan lélektani elemeket is, amelyeket a nyugati világ megosztottsága kínál számára. Ezért választotta eddigi legnagyobb diplomáciai körútja színhelyéül Latin-Amerikát, ahol az USA-politikát oly nagy kudarcok érték. De Gaulle lényegében három tényezőre számított. Az első: a Latin-Amerikában mindenütt fellelhető amerikaellenesség. A másik: a latin rokonság érzelmi szálai, s a harmadik: a meglátogatott országok hatalmi rendszerében nagy szerepet játszó katonai vezetők természetes vonzalma a katonaelnök, az egyszemélyi hatalom képviselője iránt. Minde- nik tényezőt végletekig ki is használta de Gaulle, és nem is eredmény nélkül. A legteljesebb támogatást a most választott Erei, Chile elnöke nyújtotta. Melegen helyeselte Latin-Amerika és Franciaország szövetségét. A végeredmény azonban azt mutatja, hogy a haszon Franciaország részére elég rövidlejáratú less. Zavarhatja az amerikai politikát, s ideiglenesen keresztezheti Washington köreit. A tényleges hatalmi politika szempontjából azonban aligha hoz majd lényeges változást, mert a célok lényegesen nagyobbak, mint a megvalósításukhoz rendelkezésre álló hatalmi eszközök és gazdasági erőforrások. Hogy csak egyet mondjunk de Gaulle nehezen fogja teljesíteni azt az ígéretét, miszerint minden gazdasági segítséget nyújtani tud a meglátogatott országoknak. Erre Franciaországnak vajmi kevés alapja van. JELLEGZETES vonás az angliai választási hadjáratnak, hogy talán minden eddiginél nagyobb szerepet játszanak benne maguk a pártvezérek. Home miniszterelnök amint a kommentárok mondják, eléggé ködös megfogalmazásokat alkalmazott és nagyon kevésszer mondotta ki azt, hogy igen, vagy nem, mindenesetre minden jót és szépet ígér, ha továbbra is a konzervatívok, a toryk maradnak az uralmon. Wilson, a munkáspárt vezére határozott és rendkívül konkrét igyekezett lenni. Adatok és számok egész sorát idézte minden beszédében a munkáspárti politika sikereinek igazolására. Legutóbbi sajtóértekezletén az ellenfél helyzetét jellemezve öt nappal a választások előtt így nyilatkozott: „Ez lesz a toryk utolsó víkendje.” Hiba lenne túlzott fontosságot tulajdonítani a személyeknek — állapítják meg a kommentárok. Az azonban bizonyos, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben megnövekedett a munkáspárti ellenzék hitele. A kampány azt mutatta, hogy Home nem képes felvenni a versenyt személy szerint Wilsonnal. Maga a konzervatív balszárny is így vélekedik, ha Home nem aratna teljes sikert: „legfeljebb más igazgatót állítanak annak az export—import részvénytársaságnak az élére, amelyet Nagy-Britanniának neveznek”. Voltaképpen október 15-én arról szavaz a szigetország népe, meg akarja-e kísérelni, hogy jobb-e az angolok számára az, mit az „őfelsége” munkáspártja kínál, vagy p»dig érdemesebb lesz legközelebb ismét a konzervatívokat választani. Valamennyi kérdésre órákon belül elhangzik majd a válasz. Egyébként régi igazság, hogy egy pártot sem választási ígéreted, hanem a cselekedetei alapján kell megítélni — Nyugaton. MINT ISMERETES, a laoszi helyzettel kapcsolatban felállított tizennégyhatalmi bizottság, illetve annak tanácskozása hosszabb ideje szünetel. A legutóbbi párizsi találkozójuk alkalmából sem tudták nézeteiket egyeztetni a Laoszban érvényesülő politikai irányzatok vezetői. Éppen emiatt fogadta nagy örömmel a világközvélemény azt a Párizsból keltezett hírt mely Sou- vanna Phouma megérkezéséről ad hírt a francia fővárosba. A laoszi miniszterelnök Kairóból utazott ide, s megérkezése után felkérte Szufa- nuvongot, a Neo Lao Hakszat Párt (Laoszi Hazafias Front Pártja) vezetőjét és Boun Oumot, a jobboldali irányzat képviselőjét, térjenek visz- sza Párizsba a laoszi fegyverszünetről és a tizennégyhatalmi értekezlet összehívásáról tárgyaló értekezlet folytatására. A hírt még nem kommentálták. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Dorticos kubai e!uök Moszkvába érkezett MOSZKVA. (MTI) Szerdán délután Kairóból jövet, Moszkvába érkezett Osval- do Dorticos kubai köztársasági elnök, eleget téve a Legfelső Tanács Elnöksége és a szovjet kormány meghívásának. Dorticos — mint ismeretes — Kubát képviselte az el nem kötelezett országok állam-, illetve kormányfőinek kairói értekezletén. A kubai elnök repülőgépét a határtól a szovjet légierő hét lökhajtásos vadászgépe kísérte Moszkváig. A vnukovói repülőtéren Anasztasz Mikojan, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Podgornij, Gennagyij Voronov és más szovjet vezetők várták a magas kubai vendéget. A repülőtér épületének homlokzatát Castro, Dorticos, Hruscsov és Mikojan hatalmas portréi díszítették, alattuk a kubai vendégeket üdvözlő spanyol és orosz nyelvű felirat. A repülőgépből kiszálló Dorticos elnököt és feleségét, valamint kíséretük tagjait először Anasztasz Mikojan üdvözölte. A díszegység parancsnokának jelentéstétele után felhangzott a kubai és a szovjet himnusz, majd 21 díszössztűz dördült el a vendég államfő tiszteletére. Ezután Mikojan lépett a mikrofon elé és üdvözölte a kubai vendégeket. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép nagyra értékeli ezt a látogatást, s különösen örül annak, hogy Dorticos elnök a nagyszerű szovjet kozmikus teljesítmény idején érkezett Moszkvába. Qsvaldo Dorticos kubai elnök, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének titkára válaszában utalt azokra a kolosszális eredményekre, amelyeket a szovjet nép fáradhatatlan munkájával az utolsó három évben elért. Dorticos üdvözölte a kozmosz új szovjet hőseit, beszélt arról, hogy a szovjet nép példájának követése nagy eredményeket ígér Kubában. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Dorticos elnök és kísérete a szovjet vezetők társaságában a Kremlbe hajtatott, ahol már ,a délután folyamán megkezdődtek a kubai—szovjet megbeszélések. Mint a TASZSZ jelenti, Dorticos elnök megérkezése után a Lenin-mauzóleumban koszorút helyezett el. Később Dorticos látogatást tett Mikojannál, a' Szovjetunió I.egfelső Tanácsa Elnökségének elnökénél és megbeszélést folytatott vele. Kádár János, a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke táviratban kérte Charles Roberts Swart-ot, a Dél-afrikai Köztársaság elnökét, hogy élve törvényes jogával, gyakoroljon kegyelmet V. Nini, Z. Kaba és W. Khayinga hazafiak ügyében, akiket azért ítéltek halálra, mert ellenezték a kormány fajüldöző politikáját és haladó eszméket vallanak. A távirat hangoztatja, hogy ez a lépés Martin Luther Kinknek ítélték oda az 1964. évi Nobel-békedíjat A norvég parlament szerdai ülésén Martin Luther King lelkésznek, az amerikai négerek egyenjogúságáért folytatott harc egyik vezetőjének ítélte az 1964. évi Nobel-békedíjat. A Nobal-békedí.iat az oslói egyetem épületében december 10-én, ünnepélyes keretek között nyújtják át Martin Luther Kingnek. Lemondott a venezuelai kormány A venezuelai kormány kedden benyújtotta lemondását, hogy Leoni államfőnek szabad kezet adjon egy új, szélesebb körű koalíciós kormány megalakításához. A lemondott kormány a demokratikus akció párt tagjaiból állott. Ez a párt a múlt évi decemberi választásokon mind.iszr sze a szavazatok harmincegy százalékát nyerte el. megfelelne az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában, az emberi jogok deklarációjában lefektetett, a fajok egyenjogúságára vonatkozó elveknek és találkozna a magyar közvélemény egyetértésével. Hasonló tartalmú táviratot intézett a Dél-afrikai Köztársaság elnökéhez a SZOT és a Magyar Szolidaritási Bizottság is. (MTI) Kádár János távirata a Dél-afrikai Köztársaság elnökéhez 1944. október 15. A • háború és a német megszállás idején, egy napfényes októberi vasárnap délben egy órakor a budapesti rádió megszakította adását: „Rendkívüli közleményt adunk.” Horthy beszélt: „.. .közöltem a Német Birodalom itteni képviselőivel, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk és velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani...” Az ablakok mintegy varázsütésre kitárultak. A hangszórókat felerősítették. Az emberek egymás nyakába borultak örömükben. Hát lehetséges ez? Véget érnek a kimondhatatlan szenvedések — béke lesz? Csak a Magyar Front harcosai szorították ökölbe "a kezüket — Mi ez? Mi történt? Hiszen nem erről volt szó! A megállapodás szerint keddre volt előkészítve az általános tömegsztrájk és, ennek kirobbanása után került volna csak a sor a fegyverszünet bejelentésére. Sem a proklamá- cióban, sem ^ kiadott hadparancsban egy szó sincs arról, hogy szembe kell fordulni a németekkel. Elképzelhető józan ésszel, hogy az itt állomásozó német fasiszta haderő szó nélkül eltűri a háborúból való kiugrást?! Csak az általános népfelkelés, a magyar katonaság egyértelmű átállása és a szovjet csapatok gyors előrenyomulásának együttes ereje kényszerítheti ki a német megszállás alóli gyors felszabadulást! Vajon megadják-e az ellenállás harcosainak az ígért fegyvert? Csak a fegyvert kapjuk kézbe — és akkor talán nincs minden veszve"! Vagy Horthy újabb árulása mindez? Vajon mi történt a színfalak mögött? Mi is történt valójában? Augusztus 23-át követően, a romániai fordulat után a magyar uralkodó körök is rádöbbentek, hogy a németek a háborút elvesztették. Ügy látták: uralmuk fenntartásának egyedüli módja, ha ügyesen manőverezve megszervezik a „kiugrást” a háborúból. Ismét fel akarták újítani a Kállai-féle hintapolitikát. A nyíltan németbérenc Sztójai-kormány helyett kevésbé kompromittált új kormányt hoztak létre, diplomáciai úton ismét felajánlották az angolszász hatalmaknak, hogy megszálló csapataik előtt ellenállás nélkül leteszik a fegyvert. Közben — hogy határozottságukat megmutassák — ultimátumszerűén nagy fegyveres erők bevetését kérték a németektől a határok védelmében. (Következetlenségük bizonyítéka, hogy a kormánylistát előzőleg a németeknek mutatták be, akik ragaszkodtak hozzá, hogy néhány emberük a kormányban maradjon.) Az angolok a felajánlkozást visszautasították és megüzenték, hogy a fegyverszüneti kérelemmel a szovjet csapatok főparancsnokságához, illetve a szovjet kormányhoz kell fordulniok. A német fasiszták viszont megadták a kért csapaterősítést. Így Horthyék tovább folytatták — Hitler utolsó csatlósaként — a reménytelen háborút. Csak akkor határozták el a fegyverszüneti bizottság kiküldését, amikor a szovjet hadsereg egységei már átlépték a magyar határt. Bár, a tárgyalásokat Horthy és legbizalmasabb környezete "titkolta — a németek mégis tudomást szereztek róla. Jó előre kidolgozták a „Panzerfaust”- tervet — a nyilashatalom átvételének tervét. Az eddig hóbortosnak tartott Szálasit b: :- ták meg, hogy egyesítse a három nyilas, illetve nemzetiszo- calista pártot, szervezzen rohamosztagokat a hatalom átvételére. Ezzel egy időben Wes- senmayer tudomása nélkül Pestre küldték a hírhedt Otto Skor- zonyt, hogy adott pillanatban ejtőernyőseivel foglalja el a Várat. Horthy és környezete távolról sem vették komolyan saját döntésüket. Kényszerből felvették ugyan a kapcsolatot a Magyar Fronttal, de amikor megtudták, hogy abban kommunisták is részt vesznek, nem voltak hajlandók érdemleges együttműködési tervet kidolgozni. Horthy öntelten azt gondolta: a katonaság és a nép egyöntetűen mellé áll. Ezért nem fogadta meg azt az alapvető jó tanácsot sem, hogy a németbarát katonai vezetőket a kulcspozíciókból le kell váltani. Elhangzott hát a nagy proklamáció, de mi történt utána? A minisztertanács tagjai meglepetéssel tudomásul vették és szétszéledtek. Az 1. és 2. hadseregnek küldött jelmondatot a hosszú szolgálati út ösvényére bocsátották. A harmadik láncszemnél, egy nyilas őrnagynál elakadt — és helyébe Vörös János vezérezredes nevében olyan értelmű utasítást olvastak a rádióba, hogy a proklamáció csak előkészítő tárgyalásokról szólt, folytatni kell a harcot a szovjet csapatok ellen. Közben a németek beindították a „Panzerfaust”-tervet. Ellenállás nélkül elfoglalták a hidakat, a rádiót, felfegyverezték a nyilas csőcseléket, letartóztatták a kiugrást támogató katonai vezetőket. A Várban pedig tétlenül nézték az eseményeket, illetőleg a németekkel folytattak időhúzó tárgyalásokat. Este 9 órakor a hatalom már a nyilasok kezébe ment át, és Szálasi beolvasta a rádióba előre elkészített napiparancsát. — Horthy és környezete már csak egyet akart: a bőrét menteni. Az SS-csapatoktól megszállt Várban, a fürdőszobában írta alá a „legfőbb hadúr” a lemondást, a proklamáció visszavonását és Szálasi kinevezését. Megkezdődött a nyilas rémuralom. Fordulópont, új korszak volt-e e szégyenteljes néhány hónap az ország történetében? Nem. Szerves folytatása, „méltó” befejezése mindannak, amit a Horthy-korszak 25 éve véghez vitt. Bebizonyosodott, hogy a gyökeresen népellenes, gyáva és megalázkodó rendszer, szükségképpen katasztrófába dönti az országot. Az, hogy a gaztettek és árulások sorozatát mégsem a halál követte — a haladó erők, s mindenekelőtt a Szovjetunió érdeme. Sz. V. Fellőtték a Kozmo^z-48-at MCSZKVA. (TASZSZ) Szerdán a Szovjetunióban felbocsátották a soron következő műholdat — a Kozmosz—48-at. A műholdban elhelyezett tudományos készülékek azt a célt szolgálják, hogy a TASZSZ 1962. március 16-i közleményében bejelentett programnak megfelelően folytassák a világűr kutatását. A műhold pályájának adatai: keringési idő 89,4 perc; a Földtől való legnagyobb távolság (apogeum) 295 km; a Földtől való legkisebb távolság (perigeum) 203 km; a pályasík és az egyenlítő sík- jának hajlásszöge 65 fok 4 perc. A műhold a tudományos készülékeken kívül rádióadót visz magával, amely 19,996 megaherz frekvencián dolgozik, továbbá rádióberendezést a pályaelemek pontos mérésére. A műszerek és a tudományos készülékek működésének adatait rádiótelemetrikus rendszer továbbítja a Földre. A műholdban elhelyezett készülékek normálisan működnek. A számító-koordináló központ feldolgozza a beérkező adatokat.
