Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

S. oldal 1964. szeptember 12, szombat A ma és a holnap kertjében flz idegenforgalom félévi mérlege Növekvő turistaforgalom, Mire kíváncsi a vendég? Nagyobb propagandát Kalocsának Látogafóban a mezőgazdasági kiállítás kertészeti bemutatóin A zöldségbemutatón Egy évvel ezelőtt szere­pelt a megyei tanács vb ülésé­nek napirendjén a megyei ide­genforgalmi hivatal tevékeny­sége. Bács-Kiskun megyét, s főként Kecskemétet érintő nö­vekvő külföldi és belföldi ide­genforgalom számos feladatot diktált a vendégek méltó foga­dására, s r.z itt töltött idejük tartalmas programmal való ki­töltésére. A korábbi tapaszta­latok tanulságait leszűrve több határozatban összegezte akkor a végrehajtó bizottság, ráirányít­va a városi, járási tanácsok fi­gyelmét többek között az ide­genforgalmi hivatallal való szo­rosabb, tartalmasabb kapcsolat- tartásra. Azóta eltelt idő távlatából vizsgálódva megállapítható, hogy a vb határozatai szelle­mében — anyagi és egyéb le­hetőségeikhez méretezve — a tanácsok és más érdekelt szer­vek nem tévesztették szem elől a vendéglátással kapcsolatos tennivalókat. Baján további lé­péseket tettek a fürdővárossá fejlődés érdekében. Kalocsán a kereskedelmi és vendéglátó há­lózat folyamatos korszerűsíté­se mellett gondoskodtak róla, hogy a népművészetből méltó körülmények között kapjon íze­lítőt a vendég. S van fejlődés e tekintetben Kecskeméten is, elsősorban a Budapesthez való közelsége teszi alkalmassá, emellett a Szegedi Szabadtéri Játékokra utazók közül is a legtöbb vendéget vonzza. Nézzük meg azonban a szá­mok tükrében a megyeszékhely idegenforgalmának fejlődését. Míg 1963-ban nálunk járt ven­dégek közül 61 turistacsoport kért idegenvezetőt, s ebből 20 csoport volt külföldi, az idén augusztus végéig 81 idelátogató turistacsoport igényelte az Ide­genforgalmi ' Hivatal szolgála­tát. 38 csoport tagjai külföld­ről, többségében baráti orszá­gokból látogattak -hozzánk, szép számmal akadtak azonban nyugatnémet és angol tűris- ;ák is. Az Aranyhomok Szál­lóban az idén augusztus végé- g megszállt mintegy 3300 kül­lőid! vendég — körülbelül any- lyian, ahányan tavaly egész ívben — mellett több ezren- jártak itt csak átutazóban. í- míg a fizeti vendég-szolgái ato- tavaly 1912 napra 815 szernél; ■ vette igénybe, addig az idei > szeptember elejéig 2953 ven ■ dégnapon 1047 hazai Iá tóga! < ■ tartózkodott Kecskeméten. t Mind a külföldi, mind a ha- zai vendégeinket elsősorban ; : város sajátosságai ragadtál- meg. Osztatlan tetszést aratót ■ például a városi tanársnáz.i > Szinte egy turistacsoport s • mulasztotta el a Katona Józse Színház megtekintését, amely ■ re, mint sokan megjegyezték • büszkék lehetünk. Az idegenforgalom fejlesztésére készített terveink jc kiegészítését kínálják azo.c a: ohajok, amelyeknek számtalan szór hangot adtak a vendégek Ilyen például a piac rneg ekin- tésének igénye, am-re a mos: épülő vásárcsarnok miatt eddig nem adódott lehetőség. A leg­több külföldi nem mulasztot­ta el a gyümölcs, a barackpá­linka vásárlását, s a Nagykő­rösi utcai népművészeti bolt s megmondhatója, mekkora as érdeklődés a népművészeti ajándéktárgyak iránt. Mint az elmondottakból ki­tűnik, megyénk idegenforgal­mának zöme Kecskemétet érin­ti, holott a különböző orszá­gokban megrendezett nemzet­közi vásárokon osztatlanul nagy a sikerük például a kalocsai népművészeknek. Lehetséges, hogy a hazánkba látogató tu­risták ne kívánnának Kalocsá­ra ruccanni? — tettük fel a kérdést a megyei idegenforgal­mi hivatal vezetőjének, Reile Gézánénak. — Szó sincs róla. A többek között történetesen Kalocsa sem kapott eddig kellő propagan­dát. A külföldi utazási irodák figyelmét nem hívták fel e vá­ros értékeire. Most azonban van bizonyos előrelépés. Készülnek a megyénk nevezetességeit szemléltető plakátok, újabb prospektusok, a külföldi utazá­si irodák számára. S a bécsi IBUSZ-iroda kirakatában már­is sokan gyönyörködhetnek ép­pen a kalocsai népművészetet propagáló színes, művészi fény­képeinkben. íme, a hozzávetőleges mér­leg megyénk idegenforgalmá­nak idei, első félévi tapaszta­latairól. A kilátásokról hadd fűzzük még hozzá: elmozdult végre a holtpontról a sok-sok külföldit nagyon is érdeklő Bugac-puszta, illetve a vendé­gek fogadására alkalmas buga­ci csárda ügye. A MÉSZÖV már a következő évi szezonra vállalta jellegzetes, szép kör­nyezetben egy vonzó vendég­látó egység kialakítását. Összegezésül elmondhat­juk: A megyei tanács vb múlt évi határozatainak szellemé­ben van tehát előrelépés az idegenforgalommal kapcsolatos tennivalókban. Ám rendkívül sok még a kínálkozó és kiak­názatlan lehetőség. Ott van például az átutazó külföldi vendégek nagy forgalma által érintett Kikunfélegyháza. Va­jon idegenforgalmi neveze.es­ségként mikor lesz megtekint hető a Hattyú-háza? Vagy a baráti országokból érkező tu­risták sín mára mikor kín sátorverési lehetőséget megyén kis Balatonja, a Szelidi-tó t r ja? — hogy csak egv-két p. dát említsünk. A végreha bizottság határozatai mellett helyi tanácsa'nk saját jól fe fogott érdekei köteleznek arra hogy az értékes valutát ' és hírünket vivő külföldi Iá togatóink méltó fogadásra, ven déglátásra találjanak Bács- Kiskun megyében is. P. I. s főként dombvidékeinken már sokfelé találkozni lehet velük. Gyümölcsfák drófhuzalon Kis gyümölcsösben járunk. Dróthuzalok, akár a szőlőben, és rajta almák. A legújabb gyü­mölcstermesztési kísérlet, »mit olasz és francia kertészek mu­tattak nekünk. A neve: tám- rendszeres sövény. Dróthuzal mellé lekötözött gyüipölcsfa- ágak, úgy néznek ki, mint előbb a szőlők. A tőtávolság sűrűbb, mint régebben, ezért nagyobb a terméshozam és megtérül a támrendszer építési költsége. A gyümölcsfákat öt méter sor- és tőtávolságra ültetik egymástól. A tapasztalatok szerint előbb teremnek a régebbieknél, s mindezek mellett egyszerűbb a fák kezelése és szüretelése. A következő almafa már is­merősebb, bár ez fe újdonság: a termőíves orsó, az új nagy­üzemi gyümölcstermesztési mód­szer. Gazdaságainkban már sok­felé alkalmazzák. Előnyeit így lehetne összegezni: az ültetés után 3 év múlva terem, kezelése könnyebb és gazdaságosabb, jobban kihasználja a föld táp­anyagát, s végül valamennyi munkája gépesíthető. Nóber Imre mányos üvegborítású ágyak mellett ott látni a fóliágyakat, amelyek már jó ismerősei a ker­tészeteknek. A melegágyak, akárcsak az üvegházak, a téli és tavaszi palántanevelési idény után sem állnak üresen, ilyen­kor zöldséghajtatásra használják valamennyit. A kiállítás fólia­ágyaiban éppen uborka virít a palánták helyén. Bizonyára sok szövetkezeti kertészt érdekel, hogy a fóliák meg is vásárol­hatók: a cinkotai földművesszö­vetkezet a 12 méter hosszú me­legágyat 1019 forintért ajánlja. Nagyüzemi szőlőtermesztés Hol a legtöbb látogató? Talán a szőlő- és borbemutatónál. A szép szőlők mindenkit elragad­tatásra késztetnek. Hát még, ha közülük is a legszebb van itt, mint a Szőlészeti Kutató Inté­zet nagydíjat nyert „Pannónia kincse” nevű csemegeszőlője. A jövőben egyre több ilyen cse­megeszőlőt telepítünk, hogy ki­elégíthessük az egyre növekvő hazai és külföldi igényeket. Tá­volabb az aranyérmesek: az izsáki, a baiatonboglári, a hel- véciai állami gazdaság, az aba- sári, domoszlói, nagyrédei, mar- kazi szövetkezetek termékei. Az előbb még ládában láttuk a szőlőt, most ugyanaz csillogó palackban kínálja nedűjét a szomszédos borászati pavilon­ban. A polcokon, a sokféle bor­címkén a világ különböző táján termelt nemes italok neveit ol­vashatjuk. Meg is kóstolhatjuk őket, hiszen a múlt hónapban lezajlott nemzetközi borverseny díjazott hazai és külföldi bo­rait kínálják itt kis poharak­ban. A nagyszabású vetélkedő — amelyen a magyar borok de­rekasan helytálltak — sok új tapasztalatot hozott. Megmutat­ta, hogy világszerte a kisebb al­koholtartalmú, úgynevezett könnyű borokat keresik a fo­gyasztók, s ez figyelmeztet: az ismert „nehéz” boraink mellett ilyet is termelnünk kell. Távolabb kordonművelésű szőlőskert, s ahány sor, annyi új módszer. A tőkék, mint egy- egy fa, méter magas szárat nö­vesztettek, s a huzal mellé kö­tözött hajtásokon érik a termés. E módszer a nagyüzemi szőlőter­mesztés minden előnyét magán viseli: a háromméteres sorkö­zökben kényelmesen elfér á traktor a többi géppel együtt a kezeléshez és szüreteiéshe/ pedig az embereknek nem ke! lehajolniok, állva végezhetik ; munkát. Nem csoda, hogy a ma gyár szakemberek is élénken íi deklődnek a Lens—Moser-féle magasművelésű rendszer iránt, Sokszínű, tarka forgatag jár a mezőgazdasági kiállítás útjain. Ezúttal azokhoz a csoportokhoz csatlakozzunk, amelyek a kiál­lítás kertészeti bemutatói felé igyekeznek, hogy megismerked­jenek a ma és a holnap kertjé- veL Előregyártóit üvegház ,Első utunk a zöldségtermesz­tési pavilonba vezet, ahol azo­kat a díjnyertes zöldségféléket láthatjuk, amelyek a nemes ver­sengésben a" legszebbek voltak. A pavilon közepén tanulni való hívja magára a figyelmet. A nagyüzemi zöldségtermesztés nö­vényvédelmi bemutatója, amely növénycsoportonként szemlélteti a zöldségfélék legújabb növény­védő szereit, s nyomban taná­csot is ad felhasználásukhoz. A pavilontól távolabb üveghá­zak és melegágyak csillogó üvegje hívja fel a figyelmet a kis zöldségeskertre, ahol együtt van a legújabb zöldségfajta, a legjobban bevált kísérleti üveg­ház, s azok a gépek, amelyek a nagyüzemi zöldségtermesztésnek immár mindennapos eszközei. A bemutató parcellákon pirosló hibrid paradicsomok, ikersoros vetésben. Mellettük szüretelni való paprika, szentesi, kecske­méti, bogyiszlói, keszthelyi faj­ta. Az üvegház magán viseli a legújabb palántanevelő és haj­tatóház ismérveit, s mindjárt arról is tájékoztat, hogy négy­zetméterenként 1080 forintba ke­rül az építése. Ez az üvegház a nagyüzemi gazdaságokban épülő palántane­velő telepek egyik tartozéka, s az első próbát már kiállta a Balatonújihelyi Állami Gazda­ságban. Legnagyobb előnye az eddigiekkel szemben, hogy nagy­mértékben előregyártott elemek­ből készül, s éppen ezért ol­csóbb is. Több újítás található belső szerkezetén. A palárrtane- vfelési időszak után a növényasz­talokat szétszedhetik, s az alat­tuk levő földbe növényeket ül­tethetnek, vagyis hajtathatnak. Ezzel lehetővé válik, hogy az üvegház minden időben teljes üzemmel dolgozzék, ami termé­szetesen több és olcsóbb zöldsé­get eredményez. Másik jó tu­lajdonsága az üvegháznak a központi szellőztető berendezés, amely a tető- és öldalabiako- kat egyszerre nyitja. Télen a meleg jobb megőrzésére mű­anyagfóliát feszítenek ki az ab­lakok belső oldaléra, s így akár egy-egy üvegházrészben is kü­lönböző hőmérsékletet állíthat­nak elő. Az ügyes üveglház, mint a neve is mutatja, még kísérleti, de a tervezők már dolgoznak végleges kialakításán. A szomszédságban meleg­ágyak húzódnak, ezek is részei a palántanevelőnek. A hagyó-

Next

/
Thumbnails
Contents