Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

SRDACNO POZDRAVLJAMO U NASO] DOHOVINI DRUGA JOSIPA BROZA TITA, PREDSEDNIKA SOCIALISTIC!« FEDERATIVNE REPUBLIKE JUGOSLAVIA! Szívélyesen üdvözöljük hazánkban Joszip Broz Tito elvtársat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét!. Világ proletárjai, egyesüljetek^ •, A. MA&VAR. SZOCIALISTA AóVWKÁSPART BACS~K'tSKVflM MERYEi LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Ara 60 fikiér 1964. SZEPT. 11, PÉNTEK Szüret az aranyhomokon Gazdag, változatos programmal várja vendégeit Kecskemét a Bács-Kiskun megyei szüreti napok ünnepére Az éves fáradságos munka gyümölcsének betakarítása min­dig öröm, ünnep az ember szá­mára. S különösen az, ha szü­retről, a szőlőtermés betakarí­tásáról van szó. Ennek külön hagyományai vannak. Hiszen a szüretre rendszerint összefogott a rokonság, jó szomszédság, s a tőkéknek édes terhűktől való megfosztása, a fürtök puttony­ba rakása, préselése, mindig is sajátos, meghitt hangulatot, vi­dámságot kölcsönzött a szüre­teinknek. Ünnep volt a szüret a hajda­ni kisparcellán, hogyne volna hát az, az évről évre új telepí­tésű ezer holdakkal gyarapodó megyénk mezőgazdasági nagy­üzemeiben? Ezért vállalkozott a megyeszékhely a szüreti ha­gyományok felkarolására, ápo­lására, ezért határozta el tavaly első ízben, s azt követően min­den évben a megyei szüreti na­pok megrendezését. A gondos előkészületek után a múlt évinél sokkal gazda­gabbnak ígérkezik az idei „Szü­ret az aranyhomokon” program­ja, amelynek nyitó akkordját a szeptember 18-án kezdődő országós lovasnapok jelentik. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Kecskemét Idegenforgalmi Hi­vatala és a Budapesti Lovas­klub rendezésében, két és fél napon át, a sportstadion mö­götti lovaspályán pompás lovas- versenyekben, bemutatókban gyönyörködhetnek a helybeliek, a megyéből — s az IBUSZ szer­vezésének jóvoltából —, az or­szágból és külföldről hozzánk látogató vendégek. A tulajdonképpeni szüreti ün­nepség szeptember 19-én, szom­baton este nagyszabású szüreti bállal kezdődik a Széktói Stadionban. A mulat­ság egyúttal vidám társasjáték­nak is ígérkezik. Szeptember 20-án, vasárnap reggel 7 órakor zenés ébresztő köszönti a város lakosait. Dél­után kerül sor ugyancsak a sta­dionban az 1964 65. szőlő-gyümölcs­telepítési év ünnepélyes megnyitójára. Ezután az országos lovasnapok részvevői köszöntik a közönsé­get. Felvonulnak a díjnyertes lovasok, bemutatót tartanák a négyes, és ötös fogatok, s ügyes­ségi számokkal zárják szerep­lésüket a lovassportolók. Huszonkétféle népviseletbe öltözött ezer táncos bemutatója ad ízelítőt ezután a megye népi táncaiból. A seregszemlének is beillő bemutatón Kecskeméten köszönthetjük Bátmonostor, Dá- vod, Drágszél, Dunaegyháza, Dunaszentbenedek, Érsekcsanád, Gara, Géderlák, Harta, Herceg- szántó, Homokmégy, Kalocsa, Katymár, Kecel, Keserűtelek, Kiskőrös, Kunszentmiklós, Nagy- baracska, Nemesnádudvar, öreg­csertő, Szakmár, valamint Sze­retnie ifjú és meglettebb korú képviselőit. A Széktói Stadionban tekint­hetik meg a szüreti napok ven­dégei megyénk gyümölcstermesz­tését szemléltető kiállítást. S hogy a jókedv, a vidámsáá teljes legyen, szüreti lakomáról is gondoskodnak a rendezők. A megye tájegységeinek a stadion­ban felállított csárdáiban ki-ki kedve szerint válogathat az ízes falatokban és a must-és borkós­tolók között. Az emlékezetesnek ígérkező megyei szüreti ünnepség —me­lyen több száz külföldit is ven­dégül lát Kecskemét — szep­tember 20-i programját a Ma­gyar Televízió is közvetíti. Tájértekezlet az őszi munkálatokról Kecskeméten Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága csütörtökön délelőtt a megyei pártbizottság székházában tájértekezletet tar­tott a kecskeméti, kiskunfél­egyházi, kiskőrösi, kiskunhala­si járási, a Kecskemét és Kis­kunfélegyháza városi párt-, KISZ- és tanácsvezetők részvé­telével. Az értekezleten részt vettek dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Borsos György, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója, dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb el­nökhelyettese és Matos László, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője. A járási és városi tanács vb- elnökök részletesen számot ad­tak az őszi szántás-vetési és betakarítási munkálatokról, a felvásárlás állásáról, a terme­lőszövetkezetek gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Ismertet­ték azokat a terveket, amelye­ket még ebben az évben való­sítanak meg a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. A tanácskozást dr. Molnár Fri­gyes elvtárs összefoglalója zár­ta be. Barátok találkozása KIépünk kedves vendégeket fogad. Barátok látogat­nak hozzánk a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaságból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtársnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének és Kádár Já­nos elvtársnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Joszip Broz Tito elv­társ, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára, felesége, Jo- vanka Broz asszony, valamint több jugoszláv államférfi. A magyarokat és a jugoszlá­vokat történelmük során sok kö­zös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nemzeti létének legsúlyosabb napjaiban kovácsolódtak, amikor vállvetve küzdöttek a szabadságért és a társadalmi haladásért. Magya­rok, szerbek és horvátok sok­szor fogtak fegyvert a gyűlölt hódítók ellen és közös erővel védték függetlenségüket. A tö­rökök elleni honvédő harcok idején Hunyadi Szendrő vára alatt és Nándorfehérvár falai­nál csatázott, a parasztlázadá­sokban magyar és horvát job­bágyok közösen szálltak szembe a hűbérurakkal, a Vajdaságban pedig magyar, szerb és horvát proletárok együtt vívták harcu­kat a tőke ellen. A szolidaritás és a barátság érzései elmélyül­tek a második világháború évei­ben, amikor népeinket a hitle­rista hódító sanyargatta; amikor legjobbjaink hősi harcot vívtak a nemzeti felszabadulásért, egy új, igazságos társadalmi rend­szerért. Történelmi sorsközösségünk az elmúlt 20 esztendőben új tar­talommal gazdagodott, mert né­peink hozzáláttak annak az év­százados elmaradottságnak a le= győzéséhez, amelyet a népi ha­talom a tőkés múlttól örökölt. Most tehát már nemcsak a kö­zös történelmi küzdelem fűz össze bennünket, hanem a jelen és a jövő is; mindkét ország elindult a szocialista társadalom építésének útján, sajátos viszo­nyainak megfelelően munkálko­dik a jobb, gazdagabb és kultu­ráltabb élet megteremtésén. C eladataink és céljaink azo­* nossága a legtartósabb alap arra, hogy gyümölcsözően együttműködjünk politikai, gaz­dasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt. Az utóbbi évek­ben Magyarország és Jugoszlá­via között elmélyült a gazdasági együttműködés, amelynek fej­lesztésére együttműködési bi­zottság alakult. Árucser£forgal- munk évről évre növekszik. Le­hetőségek kínálkoznak a terme­lési kooperáció bővítésére is, el­sősorban a gépiparban, az ener­getikai iparban és a népgazda­ság más ágaiban. A kapcsola­tok bővítésén jelenleg 18 ve­gyesbizottság dolgozik, amelyek eredményesen kutatják a gyár­tásmegosztás, a profilcsere és az összefogás sok más hasznos for­májának lehetőségeit. Gazdagodtak politikai és tár­sadalmi kapcsolataink is. Ennek egyik jele: felelős államfér fiaink többször találkoztak az utóbbi években. Ezek a véleménycserék erősítették a kölcsönös bizalmat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismerjük egymást. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy országaink között erősöd­nek a szocializmust építő népek kapcsolataira jellemző baráti szálak, egyre eredményesebben segítjük egymást nemes céljaink elérésében, a szocializmus építé­sében. Népünk örömmel látja, hogy a jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átalakította az ország képét. Megingathatatlan akarattal újjáépítette hazáját) majd hozzálátott a szocialista jövő megalapozásihoz. Megvaló­sult Jugoszlávia népeinek egy­sége; az ország nemzetiségei egyenjogúak, és közös erővel munkálkodnak hazájuk javára. Magyarország és Jugoszlávia barátsága a béke nagy ügyét szolgálja. Külpolitikánk közös vonása az a törekvés, hogy a háború és a háború veszélyével járó erőpolitika szűnjék meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindkét kormány gyakorlati te­vékenységével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte diadalmaskod­jék a békés egymás mellett élés eszméje. Közös célunk a lesze­relés előmozdítása, az imperia­lizmus, s különösen a nyugatné­met militarizmus fékentartása, a gyarmatosítás és annak modern változata, a neokolonializmus felszámolása, a népek önrendel­kezési jogának biztosítása Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítá­sára, a társadalmi haladás meg­gyorsítására, és szilárd meggyő­ződésünk, hogy összefogásunk jól szolgálja a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség ügyét. r ­szintén örülünk, hogy Tito elvtárs és munkatársai magyarországi látogatásuk so­rán megismerhetik népünk vív­mányait, találkozhatnak a ma­gyar dolgozókkal, és személye­sen is tapasztalhatják a szom­szédos szocialista ország iránti baráti érzelmeinket. Meggyőző­désünk, hogy a két ország ve­zetőinek találkozói gazdagítják és még szorosabbra fűzik Ma­gyarország és Jugoszlávia együtt­működését, népeink, a szocializ­mus és a világbéke javára. Szeretettel köszöntjük * jugo­szláv vendégeinket és szívből kí­vánjuk — érezzék jól magukat hazánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents