Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

1964. szeptember 10, csütörtök 3. oldal s. Napsugár a gyárudvaron Sertéstenyésztésünk a mezőgazdasági kiállításon Az ŐSZI napsugár fáradtan tört át a felhőkön és erőtlenül kúszott végig a gyárudvaron. A szabadban dolgozó munkabrigá­dok a hullámpalával fedett szí­nek alá húzódva dolgoztak, ne­hogy váratlan zuhanyt kapjanak az esőtől terhes feliegekből. Si­mon József kádár szakmunkással a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Kbnzervipari Vállalat III. KISZ-alapszervezetének titkárá­val a műhelyek között járkálva a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség közelgő kongresszusáról be­szélgettünk, közben a különböző munkacsapatokban dolgozó fia­talokkal is szót váltottunk. A konzervüzemben dol­gozik Venczel Gizella, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom szervezője. — Ismerem a vállalat terveit és tudom, hogy a negyedik ne­gyedévben legnagyobb ellenfe­lünk a létszámhiány lesz — vá­laszolja kérdésemre. — A fiata­lok társadalmi munkával tudják ezt legjobban ellensúlyozni. Eb­ben pedig az üzem KlSZ-fiatal- jai már megfelelő gyakorlatokra tettek szert. A vállalat Szelidi- tói üdülőjét huszonöt fiatal hoz­ta rendbe, munkaidőn kívül. A TMK fiataljai 700 óra társadal- ni munkát végeztek, göngyöle­geket rendeztek. Az üvegraktár fiataljai váratlanul beérkezett vagonokat raktak ki. Az ilyen munkára általában kevés dol­gozója van a .vállalatnak, s itt kell a segítség. — És minden fiatal szívesen tesz eleget ilyen megbízatásnak? — Az üzemben dolgozók közül igen. A negyedik ne­gyedévben számításunk szerint legalább 1500 óra társadalmi munkára lenne még szükség. Szeptember 10-én tartjuk az üzemben a KISZ vezetőségvá­lasztó taggyűlést, s ez lehetne az egyik kongresszusi vállalás. Re­mélem, az irodában dolgozó fia­talok sem vonják ki ez. alól magukat. A legjobbak jutalma egyébként egy badacsonyi kirán­dulás lesz. Törött üvegek között találjuk Csefkó Éva meóst. — Ne tévessze meg ez a né­hány üvegcserép — szól nevetve. — A megengedett selejtszázalék 1,2. Jelenleg 0,2—0,8 között mo­zog a rontott termék aránya. Én arra szeretném a KISZ-tag- gyűlésen rávenni a fiatalokat, hogy a 0,5 százalék fölé egyszer se ugorjon a seléjt. Ez lehetne a kongresszusi vállalásuk. Én a magam részéről azzal segíteném minden műszak munkájának si­kerét, hogy kezdés előtt elmon­danám nekik, mi okozta a selej- tet, mire ügyeljenek jobban. Az udvaron álló fedett szín alatt uborkaihámozás folyik. Két fürge kező kislányra leszek figyelmes. Egymás mellett ül­nek, de csak ritkán váltanak szót, teljes odaadással dolgoz­nak. Szabó Mária Fajszról, Kell­ner Mária Foktőről jár be. — Hogyan készülnek a KISZ- kongresszusra? — Természetesen igyekszünk mindig 100 százalék felett telje­síteni a normát — válaszolták. Laczi József a TMK-ban dol­gozik, harmadik éves ipari ta­nuló. Amikor megkérdeztem, a TMK-sok mit vállalnak a tag­gyűlésen, azt válaszolta, hogy csak a sajé^ maga nevében vá­laszolhat. — Tízen vagyunk fiatalok en­nél a részlegnél — mondta. — Annyit azonban a társaim nevé­ben is mondhatok, hogy a fel­nőtt szakmunkások utasításait pontosan, gyorsan igyekszünk végrehajtani, a gépek mielőbbi kijavítása érdekében. Közben vége a délelőtti mű­szaknak. A KISZ-titkárral az igazgatósági épület felé irányít­juk lépteinket. — A három műszak miatt ne­héz összehozni a fiatalokat — magyarázza. — Az utóbbi idő­ben mégis eredménnyel járt a KISZ-vezetőségek fáradozása, egyre élénkebb a szervezeti élet. Jelenleg 154 tagja van az üzem három KISZ-szervezetének. A kongresszus tiszteletére tagszer­vezési kampányt is akarunk in­dítani. Bekopogtatok Moró László igazgatóhoz, s elmondom, mit hallottam a fiataloktól. A gond szántotta redők mintha megeny­hülnének homlokán. — A negyedik negyedévben 76,5 millió forint értékű árut kell termelnünk. A fűszerpap­rika-termés jónak ígérkezik. Jól látják a fiatalok, munkáshiány- nyal fogunk küszködni. Nem lesznek elegen, akik a paprika­fűzést és csipedést végzik. A KISZ-taggyűlés jelentős segítsé­get nyújthat az éves tervek tel­jesítéséhez. A mennyiségi és Kettőszázharmincöt tenyész- sertés! Nagyon nehéz volt eny- nyi szép, kiváló küllemű, ko­moly tenyészertéket képviselő állat közül kiválasztani a leg­jobbakat. A „Tenyésztési nagy- díj”-at a Békés megyeiek nem kis büszkeségére az eleki Lenin uralkodóvá. A kiállítás is fel­hívja a figyelmet, hogy ahol a tartási és takarmányozási felté­telek alkalmasak, ott a fehér hússertést kell szaporítani. Amikor az ember a legutóbbi kiállítás sertésbemutatóját ha­sonlítja össze az ideivel, nem Az eleki Lenin Tsz tenyésztési nagydíjat nyert sertései. Termelőszövetkezet nyerte el. Nagydíjat kapott a répcelaki és a hőgyészi ÁG is. 27- első, 20 második és 8 harmadik díjat ítélt oda a kiváló sertéstenyésztő gazdaságoknak a bíráló bizott­ság. A sertéstenyésztési pavilonban szembetűnő, hogy a bemutatott állatok zöme fehér hússertés. Ez egyértelműen kifejezésre juttat­ja, hogy hazánk sertéstenyészté­sében a fehér hússertés vált nehéz megállapítania: sertéste­nyésztésünk sokat fejlődött az elmúlt két év alatt. Növekedett a törzshosszúság és javultak a sonkaformák. A nagydíjas eleki legszembetűnőbb, hogy minden kutricához külön belső malac­etetőtér tartozik, ami nélkülöz­hetetlen kelléke a sikeres ma­lacnevelésnek. Sok gazdaságban törekednek már arra, hogy az újonnan épü­lő, vagy akár átalakításra kerülő fiáztatókban belső malacetetöter legyen. Számos esetben azonban az etetőteret á fiaztató oldaliala és a kutrica közé ékelték, ami nagyon helytelen. így az abrak kihordása nagyon nehézkes, to­vábbá a malacok,rendszeres el­lenőrzése is körülményes. A jó megoldás a kiállításon bemuta­tott íiaztatóban látható. Itt a belső malacetető teret a kutri- cák előtt, a középső kezelő fo­lyosó felől helyezték el. A sertéshizlalásban a takar­mányértékesítés javítása az egyik fő cél. A tapasztalatok szerint zárt rendszerű hizlaldá­ban csaknem 10 százalékkal jobb a takarmányértékesítés, mint a régebbi nyitott szállá­sokban. Az érdeklődők éppen ilyen zárt rendszerű hizlaldát láthatnak a kiállításon. Ez azon­ban csak egy része annak a 600 férőhelyes hizlaldatípusnak, me­lyet a termelőszövetkezetek ré­szére ajánlanak. Az ajánlott hizlaldában megvalósítható a kombinált etetési mód. A napi fejadag egy részét nedvesítve, minőségi követelményeket szem előtt tartó munkaverseny, vala­mint a társadalmi munka fel­ajánlása, jelentősen enyhítheti a mun kaerőhiány t. Látszott az igazgatón, hogy jól esett hallania, mennyi­re szívükön viselik a fiatalok az üzem gondjait. Mi is várako­zással nézünk a paprikaipari vállalat vezetőségválasztó KISZ- taggyűlése elé, amely nemcsak a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség kongresszusának előkészíté­se, hanem egy üzem terveinek teljesítése szempontjából is je­lentős lehet. Nagy Ottó A követelményeknek megfelelően A hosszúra nőtt Tompa község egvik központjának szá­mít a Vegyes- és Építőipari Ktsz vörös épülettömbje. Környékén mindig élénk mozgás van. A csillogó portálok,; ízléses címtáb­lák egészen kisvárosiasak. A műhelyek, üzletek, irodák sora négyszögű udvart fog köz­re. Itt vasmunkások szerelnek súlyos alkatrészeket, amott asz- talosgyalu alól gördülnek a fe­hér forgácsok. Olyan nyüzsgés van itt, mint valami miniatűr nagyüzemben. Ami a részlegek számát illeti, valóban nagyobb mechanizmus­ról van szó. Több mint hús2 munkahely, négy községben mindenekelőtt javító-szolgáltatc tevékenységet végez. A nagyobb egységekben áruelőállítás is fo­lyik. Az asztalosok bútort gyár­tanak, a famegmunkálók ládá­kat, amelyekből jelentékeny mennyiség megy exportkénl Brazíliába. Az építőipari részleg szép számú családi házat épí­tett már a környéken. Az idér Tompán kettőt, Kisszálláson né­gyet hoznak tető alá. Mindezekről Kollár Pál, a kts; elnöke tájékoztat, akivel egyber a szövetkezet jövőjéről is beszél­getünk. 1967-tel bezárólag 280— 300 főnyi dolgozó létszámot ter­veznek a mostani 173-mal szem­ben. A fejlesztés programjába illően vásároltak most 6 holdas telket, ahol a tömegtermelést összpontosítják majd az új mű­helyekben. Bent csak a javító­szolgáltató részlegek maradnak. Mintha külön hangsúlyozni akarná, utoljára említi Kollár elvtárs a vasipari szakma jelen­tőségét. önkéntelenül is kifigye­lünk az ablakon. Tekintetünk éppen a tűző »apón sürgölődő szerelőkre esik. — - Mezőgazdasági kisgépek prototípusait is készítjük — hal­lom az elnök szavait. — Ha be­válnak, már pedig minden jel erre mutat, áttérünk a sorozat- gyártásra. — Milyen gépek ezek? — A „Becőfejtő” az aprómag­vak — mint a reteké, körtéé, almáé, sárgarépáé — törésmen­tes fejtését segíti elő. A trak­torra szerelhető bogúrgyűjtő gép a lucerna magvédelmét szolgál­ja: 8 méter szélességben végzi az irtást. A speciális magkeve- rővel külösböző keverékekben tudjuk a helyes arányt biztosí­tani. — Melyik szerv bíztsf meg önöket a gyártással? — Egyik sem. Itt élünk a nagy mezőgazdasági üzemek kö­zött. Nap mint nap fordulnak hozzánk segítségért. Most vas­anyagot kérnek kölcsön, máskor cementet míg ők is megkapják. Magától értetődő, hogy szakta­nácsot — a gépek kezeléséhez — éppúgy adunk, mint alkat­részt, ha van. Sokszor beszélgetek' tsz-veze- tőkkel, tagokkal. Boros Antal országgyűlési képviselő, a Sza­badság Tsz elnöke gyerekkori jó barátom. Sokszor elmondják', mennyire szükségük volna ilyen vagy olyan kisgépekre, amelye­ket a nagyüzemek nem gyárta­nak, mert nehézkes volna át- ájlniok. Megrendelőink között olyan ^zervek vannak, mint-például a Vetőmagellátó Vállalat, vagy a Mezőgazdaság Fejlesztési Intézet gépészeti osztálya. Amikor ná­luk járok, feltétlenül felhozom ezeket a helyi igényeket. Innen már nem kell sok idő ahhoz, hogy ők tervezni kezdjenek, mi pedig elvállaljuk a kísérleti pél­dányok készítését. ... A néhány mondaton el­gondolkozhatnak, akik panasz­kodnak, hogy nincs gazdája a mezőgazdasági kisgépgyártásnak a megyében. Van, csak azokra kell bízni, akik -szívesen csinál­ják. ’ Tóth István Részlet a kiállításon bemutatott 30 férőhelyes fiaztatóból. A ké­pen jól látható a középső belső etetőtér és a malacönetető. Lenin Tsz sertései között olyan ,is akadt, amelyik a hivatalos hí- zékonyságvizsgálat alkalmával 674 grammos átlagos napi súly- gyarapodást ért el, s közben 1 kg súlygyarapodáshoz mindösz- sze 3,4 kg abrakot használt fel. A kiállításon egy fiaztatót és egy sertéshizlaldát is bemutat­nak. Ezek tanulmányozása azért hasznos, mert a látogatók felele­tet kaphatnak arra, hogy a ter­melőszövetkezetekben milyen elvek szerint készüljenek a ser­téstartási épületek. A termelő- szövetkezetek részére javasolt fiaztatót és hizlaldát sertésekkel benépesítve, „üzem közben” ta­nulmányozhatják a látogatók. A 30 férőhelyes íiaztatóban az a melléktermékekkel kiegészítve, vályúból, a fennmaradó részt pedig szárazon, önetetőből fo­gyaszthatják a hízók. Tanulsá­gos a hizlalda takarmányos csil­léje, amely a nedves takarmány adagolását segíti: a csille kis­vasúti síneken gurul, és eköz­ben egy-egy csövön át jobbra és balra a betonvályúba önti a takarmányt. Érdekes, látványos, és minde- nekfelett nagyon tanulságos a kiállításon bemutatott sertés- fiaztató és hizlalda. Érdemes tanulni a látottakból és vitat­kozni is róla — hiszen a bemu­tató ezt a célt szolgálja. Dr. Fehér Károly A 600 férőhelyes hizlalda egy részlete. A kép jobb szélén hosszan húzódik a nedvesdara etetésére szolgáló vályú, középen az önetető.

Next

/
Thumbnails
Contents