Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

\ VJTfig pröTeíafjcrJ, egysiul jelek) I r Jtáé'€& A MAGYAR; SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KI5K.UN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 312. SZÁM Ara 60 fillér 1964. SZEPT. 10, CSÜTÖRTÖK Készülődés az őszi csúcsforgalomra Háromszázötvenezer tonna áru elszállítása vár a MflV-ra és az HKÖ'V-re Útnak indul az Opoitó Tegnap Kecskeméten a megyei szállítási bizottság ülést tartott, amelyen az őszi csúcsforgalom­mal kapcsolatos feladatokat vi­tatták meg. A bizottság elé ter­jesztett jelentés megállapította, hogy a Bács-Kiskun megyei MÉK a Kecskeméti Konzervgyár, va­lamint a 9-es számú AK"V si­keres kísérleteket végzett a ra­kodás korszerűsítésére. Ennek nyomán sok helyen meg tudták gyorsítani a tehergépkocsik, va­gonok ki- és berakását. Egyes szállíttató vállalatok a szombati és vasárnapi rakodások megszer­vezésével tették lehetővé a ko­csifordulók meggyorsítását, a járművek jobb kihasználását. A MAv az AKÜV-vel és a cukorgyárakkal a cukorrépaszál­lítás gyorsabb lebonyolítása ér­dekében megegyezett, csökkenti a berakó állomások számát az­zal a céllal, hogy gépesíthessék a rakodást. Ezek szerint a cukorrépát Bácsalmáson, Szabadszálláson, Kunszent- miklóson és Solton vagoní- rozzák majd be. Az állami pincegazdaság, vala- Jhint az állami gazdaságok által létesített szőlőfeldolgozó üzemek is koncentráltabbá teszik a must és az újbor szállítását. E hasznos kezdeményezések mellett —„ s annak ellenére, hogy az AKC V, valamint a me­gye vállalatainak, termelőszövet­kezeteinek gépkocsiparkja az idén jelentősen növekedett — az őszi csúcsforgalom lebonyolítása igen nagy erőfeszítéseket igé­nyel. Az ipari és mezőgazdasági üzemek a központi szállítási fel­adatok elvégzésébe nem tudnak nagyobb mértékben bekapcso­lódni, mert saját belső anyag- mozgatásuk csaknem teljesen le­köti gépjárműveik kapacitását. Emellett az elmúlt hónapok tapasztalatai arra is utalnak hogy egyes vállalatok és terme­lőszövetkezetek nem törődtek eléggé az AKÜV-től bérelt jár­művek megfelelő kihasználásá­val. Ezt bizonyítja, hogy növe­kedett az egy tonnára eső állás­idő, csökkent a gépkocsik napi foglalkoztatási ideje. Néhány vállalástól emiatt el kellett vonni az oda irányított gépko­csik egy részét. Ezt a szankciót az őszi csúcsforgalomban még- inkább alkalmazni fogják a fe­gyelmezetlen fuvaroztatókkal szemben a gépkocsipark jobb ki­használása érdekében. A tavalyihoz mérten mint­egy 20—22 százalékkal nőtt a vasúti forgalom is a me­gyében. Annak ellenére, hogy egyes fon­tosabb vasútállomásokat korsze­rűsítettek, nem lehet a csúcs- forgalmin zökkenőmentes lebo­nyolítására számítani. Különö­sem a rakodógépek és rakodó­munkások hiánya lassítja még mindig a vagonok kirakását. Az őszi csúcsforgalom, amely kb. másfél hét múlva indul, azt a feladatot rója a szállító vál­lalatokra, hogy 40—50 nap le­forgása alatt mintegy 350 ezer tonna árut fuvarozzanak rendel­tetési helyére. A MÉK-telepek és a konzervgyárak például szep­tember 30-ig ezer vagont vesz­nek igénybe. A jelentés feletti vitában fel­szólaltak a különböző szervek és vállalatok szállítási előadói is. A megyei szállítási bizottság arra hívta fel a szállító és fuvaroz­tató vállalatok figyelmét, hogy működjenek szorosabban együtt a rakodások szerve­zésében, a kocsifordulók meggyorsításában. Az őszi csúcsforgalomban külö­nösen nagy szükség van az éj­jeli, szombati és vasárnapi rako­dások jó megszervezésére. A ra­kodógépek megfelelő kihaszná­lása csak a szabványnak megfe­lelő rakodólapokkal lehetséges, ezért a szállítási bizottság a szabvány rakodólapok nagyobb mértékű alkalmazását javasolta a szállító vállalatoknak. N. C. A minap így tájékoztattak bennünket Apostagon: Annyi az Cportó, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. E hasonlatra az ad okot, hogy az Oportó ha­zája közel fekszik a Dunához, másrészt a folyamról elnevezett itteni közös gazdaság a hely­beli M ÉK-telepet napról napra szinte elárasztja a jófajta ét­kezési szőlővel. Kovács Gábomé, a telep áru­átvevője a pór héttel ezelőtti jégesőre panaszkodik, ami a mennyiségnek ugyan nem, de a minőségnek ártott valame­lyest. Az átvett mennyiség há­romnegyed része azonban így is megfelel az exportálás kö­vetelményeinek. Eddig mintegy tíz vagonnal szállítottak kül­földre, többnyire a Német De­mokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába. — Ma mennyit vettek át? — Csak 120 mázsát — vá­laszolja Susán Ferencné cso­magoló. — A szövetkezet leg­több gazdája ugyanis a mező- gazdasági kiállítás megtekinté­se végett a fővárosba utazott. Előfordul, hogy naponta más­fél ezer rekesz Oportót hoznak a közösből és a háztáji szőlők­ből. Az előbbiből származó ter­mésért nagyüzemi felárat fizet I a MÉK; az exportminőségű Cportó kilójáért öt fillér híján öt forintot kap a gazdaság, s a csomagolásért még .cülön 3C fillért. A szőlő a dunaveosei vasút- I á llomáson kerül vagonba. Nem­sokára jön a tehergépkocsi, s addig — mint felvételünkön is látható — Kovács Gáborné, Su­sán Ferencné és a szintén cso­magoló Susán Margit imitt- amott még igazít a rekeszek tartalmán. Csemegeszőlő-termesztési bemutató a Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti és lakiteleki telepén A Szőlészeti Kutató Intézet szerdán a kecskeméti Mathiász ános-telepen, valamint a laki- te.eki szaporítógazdaságában be­mutatóval egybekötött csemege- szőlő-menesítési tapasztalatcse­lét rendezett. A kutatók és a gyakorlati szakemberek már hagyomá­nyossá vált találkozóján — amelyen Soós Gábor földmű­velésügyi miniszterhelyettes, dr. Tompa Béla, a megyei tanács yb elnökhelyettese, P iIfi fái, az MS2MP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának mun­katársa is részt vett — az ét­kezési szőlő termesztésével, ne­mesítésével és szaporításával kapcsolatos feladatokat vitat­ták meg. A nagy érdeklődéssel kísért ankétot — amelyen az ország minden részéből több mint szá­zan vettek részt — Szűcs Kál­mán, a Földművelésügyi Mi­nisztérium kísérletügyi igazga­tója nyitotta meg. Ezután Ka­tona József, a Szőlészeti Ku­tató Intézet igazgatója tájékoz­tatta a résztvevőket a szőlőne­mesítés eredményeiről, vala­mint nagyüzemi termesztésének feladatairól. A tanácskozáson kitűnt, hogy a kecskeméti Mathiász János­Dobi István látogatása a mezőgazdasági kiállításon Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán látogatást tett a 65. Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon. Szőke Mátyásnak, a ki­állítás igazgatójának kalauzo­lásával megtekintett több pa­vilont és szabadtéri bemutatót. A kiállítás megtekintése után Dobi István elmondotta, hogy igen kedvezők a benyomásai. A „kiállítási tárgyak”, elsősorban a kertészeti termékek jól kife­jezik, hogy a magyar mezőgaz­dasági termelés milyen termé­szeti adottságokkal rendelke­zik, s hogy ezeket mind job­ban hasznosítjuk. Dobi István hangsúlyozta: örömmel tölti el a fejlődésünkről tanúskodó ki­állítás, de örül annak is, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a fa lusi emberek nagy érdeklődés sei nézik és tanulmányozzák mezőgazdaságunknak nemcsak az eddigi eredményeit, hanem a jövő lehetőségeit is tükröző seregszemléjét. (MTIj telepen előállított, a közter­mesztésben nagyrészt m?g isme­retlen szőlőhibridek törzstelepei már az idén szaporítóanyagot adnak a homokos területen gaz­dálkodó nagyüzemeknek. Ezek küllemre, ízre, színre is válto­zatosak, s augusztustól késő őszig egymást váltva érnek. Ki­egészítésükre most újabb fajta- jelölteket mutattak be a ta­nácskozás résztvevőinek. Ezek között az új „sztár” az a hib­rid, amelyik — a Pannónia Kincsét két héttel megelőzve — egy időben érik a Csabagyön­gyével, viszort tetszetősebb, na- gyoob és ropcgósabb bogyója annál. Dr. Szegedi Sándor, a Szőlé­szeti Kutató Intézet Mathiász János-telepének vezetője, be mutatta a kísérleti parcellákat, majd a részvevők megtekintet­ték a szőlőbemutatót, s ízlelés­sel döntötték el, hogy közülük melyiket érdemes elszaporíta­ni. Ezután a lakiteleki szapo- rítógazdaságba látogattak. Itt a csemegeszőlő nagyüzemi mé­retekben történő termesztésé­nek módját tanulmányozták. Végezetül a** látottak alapján megbeszélték a nemesítés, va­lamint a szaporítás legfonto­sabb tennivalóit. Mi az elsődleges? (T. I.) Egyre több községi és termelőszövetkezeti pártszer­vezetben tartják meg a taggyű­lést, amelyen a Központi Bi­zottság Titkársága és a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén hozott határozata alapján megvitatják a falusi pártmun­ka soron levő tennivalóit. Az a tapasztalatunk, hogy falvaink kommunistáinak ed­digi tanácskozásai, kevés ki­vételtől eltekintve, tartalma­sabbak, tehát minőségileg job­bak a korábbiaknál. Ezt a még részleges értékelésnek sem mondható megjegyzést a többi közt nem a titkári be­számolókat követő hozzászólá­sok megnövekedett számának, hanem elsősorban azok ala­posságának, a javaslatok sok­rétűségének a figyelembevé­telével tesszük. Nézzük, mi jellemezte az eddigi taggyűlések példás elő­készítését, majd ennek ered­ményeként a lebonyolítását? Kitűnt, hogy a szóban levő pártszervezetek vezetői nem a kommunisták összejövetelén foglalkoztak először a felada­tokkal, hanem már előbb kü- lön-külön is elbeszélgettek a párttagokkal. Ily módon ren­geteg helyi problémát, konk­rét tennivalót ismertek meg, s úgyszintén azok megoldásá­nak, végrehajtásának a mód­jára vonatkozóan is kaptak tanácsokat. Az ilyenfajta elő­készítés másik eredménye az, hogy a párttagokban — hogy úgy mondjuk — tovább „er- jedt’ a téma, s a taggyűlésen még mélyebb elemzéssel, sok­oldalúbban került vitára. A jó beszámolókat az előb­bieken kívül megelőzte az is, hogy a párttitkárok a helyi tanácsok vezetőivel, s a tsz-ek gazdaságvezetőivel is folytat­tak megbeszélést. Ennek kö­szönhető, hogy az országos, megyei, járási feladatok kör­vonalazott ismertetése mellett a helyi tennivalók felsorolása a lehető legapróbb részletes­séggel került a kommunisták kollektívája elé. Mindez reményt nyújt arra, hogy a gazdasági feladatok, s megoldásuk módjának ismere­tében, a községi, termelőszö­vetkezeti pártszervezetek az egyre sűrűsödő őszi munkák irányításában hatékonyabban vesznek részt, mint általában eddig. Ügyelniük kell azonban ar- ra, hogy itt meg ne rekedje­nek. Elsődleges feladatuk a politikai munka — aminek egyébként a termelést kell szolgálnia —, s annak nagyon fontos része a nevelés, a szo­cialista tudat kialakítása, nö­velése. S bizony, ha ebből a szem­pontból is vizsgáljuk az eddigi taggyűléseket, több helyen nem sok szó esett a tagjelölt- felvéielről, a pártonkívüli ak­tíva, s a tömegszervezetek pártirányításáról, és egyálta­lán: a kommunisták nevelésé­ről. Erre pedig a Központi Bi­zottság Titkárságának és a megyei pártbizottságnak a ha­tározata is nyomatékosan utal. A mind bonyolultabbá váló mezőgazdasági termelés párt­irányítása, ellenőrzése elkép­zelhetetlen a községi, termelő­szövetkezeti pártszervezetek számszerű és eszmei erősödé­se, a politikai ismeretek nö- velése, pártunk politikájának minél szélesebb körben való megértése nélkül. Az elmondottakból követke­zik, hogy a taggyűlésüket már megtartott, de a politikai munkával kevésbé mélyreha­tóan foglalkozó pártszerveze­tek pótolják a mulasztottakat, és az ezutáni taggyűléseken ezzel az el nem hanyagolható feladattal is foglalkozzanak falvaink kommunistái.

Next

/
Thumbnails
Contents