Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-10 / 212. szám
\ VJTfig pröTeíafjcrJ, egysiul jelek) I r Jtáé'€& A MAGYAR; SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KI5K.UN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 312. SZÁM Ara 60 fillér 1964. SZEPT. 10, CSÜTÖRTÖK Készülődés az őszi csúcsforgalomra Háromszázötvenezer tonna áru elszállítása vár a MflV-ra és az HKÖ'V-re Útnak indul az Opoitó Tegnap Kecskeméten a megyei szállítási bizottság ülést tartott, amelyen az őszi csúcsforgalommal kapcsolatos feladatokat vitatták meg. A bizottság elé terjesztett jelentés megállapította, hogy a Bács-Kiskun megyei MÉK a Kecskeméti Konzervgyár, valamint a 9-es számú AK"V sikeres kísérleteket végzett a rakodás korszerűsítésére. Ennek nyomán sok helyen meg tudták gyorsítani a tehergépkocsik, vagonok ki- és berakását. Egyes szállíttató vállalatok a szombati és vasárnapi rakodások megszervezésével tették lehetővé a kocsifordulók meggyorsítását, a járművek jobb kihasználását. A MAv az AKÜV-vel és a cukorgyárakkal a cukorrépaszállítás gyorsabb lebonyolítása érdekében megegyezett, csökkenti a berakó állomások számát azzal a céllal, hogy gépesíthessék a rakodást. Ezek szerint a cukorrépát Bácsalmáson, Szabadszálláson, Kunszent- miklóson és Solton vagoní- rozzák majd be. Az állami pincegazdaság, vala- Jhint az állami gazdaságok által létesített szőlőfeldolgozó üzemek is koncentráltabbá teszik a must és az újbor szállítását. E hasznos kezdeményezések mellett —„ s annak ellenére, hogy az AKC V, valamint a megye vállalatainak, termelőszövetkezeteinek gépkocsiparkja az idén jelentősen növekedett — az őszi csúcsforgalom lebonyolítása igen nagy erőfeszítéseket igényel. Az ipari és mezőgazdasági üzemek a központi szállítási feladatok elvégzésébe nem tudnak nagyobb mértékben bekapcsolódni, mert saját belső anyag- mozgatásuk csaknem teljesen leköti gépjárműveik kapacitását. Emellett az elmúlt hónapok tapasztalatai arra is utalnak hogy egyes vállalatok és termelőszövetkezetek nem törődtek eléggé az AKÜV-től bérelt járművek megfelelő kihasználásával. Ezt bizonyítja, hogy növekedett az egy tonnára eső állásidő, csökkent a gépkocsik napi foglalkoztatási ideje. Néhány vállalástól emiatt el kellett vonni az oda irányított gépkocsik egy részét. Ezt a szankciót az őszi csúcsforgalomban még- inkább alkalmazni fogják a fegyelmezetlen fuvaroztatókkal szemben a gépkocsipark jobb kihasználása érdekében. A tavalyihoz mérten mintegy 20—22 százalékkal nőtt a vasúti forgalom is a megyében. Annak ellenére, hogy egyes fontosabb vasútállomásokat korszerűsítettek, nem lehet a csúcs- forgalmin zökkenőmentes lebonyolítására számítani. Különösem a rakodógépek és rakodómunkások hiánya lassítja még mindig a vagonok kirakását. Az őszi csúcsforgalom, amely kb. másfél hét múlva indul, azt a feladatot rója a szállító vállalatokra, hogy 40—50 nap leforgása alatt mintegy 350 ezer tonna árut fuvarozzanak rendeltetési helyére. A MÉK-telepek és a konzervgyárak például szeptember 30-ig ezer vagont vesznek igénybe. A jelentés feletti vitában felszólaltak a különböző szervek és vállalatok szállítási előadói is. A megyei szállítási bizottság arra hívta fel a szállító és fuvaroztató vállalatok figyelmét, hogy működjenek szorosabban együtt a rakodások szervezésében, a kocsifordulók meggyorsításában. Az őszi csúcsforgalomban különösen nagy szükség van az éjjeli, szombati és vasárnapi rakodások jó megszervezésére. A rakodógépek megfelelő kihasználása csak a szabványnak megfelelő rakodólapokkal lehetséges, ezért a szállítási bizottság a szabvány rakodólapok nagyobb mértékű alkalmazását javasolta a szállító vállalatoknak. N. C. A minap így tájékoztattak bennünket Apostagon: Annyi az Cportó, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. E hasonlatra az ad okot, hogy az Oportó hazája közel fekszik a Dunához, másrészt a folyamról elnevezett itteni közös gazdaság a helybeli M ÉK-telepet napról napra szinte elárasztja a jófajta étkezési szőlővel. Kovács Gábomé, a telep áruátvevője a pór héttel ezelőtti jégesőre panaszkodik, ami a mennyiségnek ugyan nem, de a minőségnek ártott valamelyest. Az átvett mennyiség háromnegyed része azonban így is megfelel az exportálás követelményeinek. Eddig mintegy tíz vagonnal szállítottak külföldre, többnyire a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába. — Ma mennyit vettek át? — Csak 120 mázsát — válaszolja Susán Ferencné csomagoló. — A szövetkezet legtöbb gazdája ugyanis a mező- gazdasági kiállítás megtekintése végett a fővárosba utazott. Előfordul, hogy naponta másfél ezer rekesz Oportót hoznak a közösből és a háztáji szőlőkből. Az előbbiből származó termésért nagyüzemi felárat fizet I a MÉK; az exportminőségű Cportó kilójáért öt fillér híján öt forintot kap a gazdaság, s a csomagolásért még .cülön 3C fillért. A szőlő a dunaveosei vasút- I á llomáson kerül vagonba. Nemsokára jön a tehergépkocsi, s addig — mint felvételünkön is látható — Kovács Gáborné, Susán Ferencné és a szintén csomagoló Susán Margit imitt- amott még igazít a rekeszek tartalmán. Csemegeszőlő-termesztési bemutató a Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti és lakiteleki telepén A Szőlészeti Kutató Intézet szerdán a kecskeméti Mathiász ános-telepen, valamint a laki- te.eki szaporítógazdaságában bemutatóval egybekötött csemege- szőlő-menesítési tapasztalatcselét rendezett. A kutatók és a gyakorlati szakemberek már hagyományossá vált találkozóján — amelyen Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, dr. Tompa Béla, a megyei tanács yb elnökhelyettese, P iIfi fái, az MS2MP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa is részt vett — az étkezési szőlő termesztésével, nemesítésével és szaporításával kapcsolatos feladatokat vitatták meg. A nagy érdeklődéssel kísért ankétot — amelyen az ország minden részéből több mint százan vettek részt — Szűcs Kálmán, a Földművelésügyi Minisztérium kísérletügyi igazgatója nyitotta meg. Ezután Katona József, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója tájékoztatta a résztvevőket a szőlőnemesítés eredményeiről, valamint nagyüzemi termesztésének feladatairól. A tanácskozáson kitűnt, hogy a kecskeméti Mathiász JánosDobi István látogatása a mezőgazdasági kiállításon Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán látogatást tett a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Szőke Mátyásnak, a kiállítás igazgatójának kalauzolásával megtekintett több pavilont és szabadtéri bemutatót. A kiállítás megtekintése után Dobi István elmondotta, hogy igen kedvezők a benyomásai. A „kiállítási tárgyak”, elsősorban a kertészeti termékek jól kifejezik, hogy a magyar mezőgazdasági termelés milyen természeti adottságokkal rendelkezik, s hogy ezeket mind jobban hasznosítjuk. Dobi István hangsúlyozta: örömmel tölti el a fejlődésünkről tanúskodó kiállítás, de örül annak is, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a fa lusi emberek nagy érdeklődés sei nézik és tanulmányozzák mezőgazdaságunknak nemcsak az eddigi eredményeit, hanem a jövő lehetőségeit is tükröző seregszemléjét. (MTIj telepen előállított, a köztermesztésben nagyrészt m?g ismeretlen szőlőhibridek törzstelepei már az idén szaporítóanyagot adnak a homokos területen gazdálkodó nagyüzemeknek. Ezek küllemre, ízre, színre is változatosak, s augusztustól késő őszig egymást váltva érnek. Kiegészítésükre most újabb fajta- jelölteket mutattak be a tanácskozás résztvevőinek. Ezek között az új „sztár” az a hibrid, amelyik — a Pannónia Kincsét két héttel megelőzve — egy időben érik a Csabagyöngyével, viszort tetszetősebb, na- gyoob és ropcgósabb bogyója annál. Dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász János-telepének vezetője, be mutatta a kísérleti parcellákat, majd a részvevők megtekintették a szőlőbemutatót, s ízleléssel döntötték el, hogy közülük melyiket érdemes elszaporítani. Ezután a lakiteleki szapo- rítógazdaságba látogattak. Itt a csemegeszőlő nagyüzemi méretekben történő termesztésének módját tanulmányozták. Végezetül a** látottak alapján megbeszélték a nemesítés, valamint a szaporítás legfontosabb tennivalóit. Mi az elsődleges? (T. I.) Egyre több községi és termelőszövetkezeti pártszervezetben tartják meg a taggyűlést, amelyen a Központi Bizottság Titkársága és a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén hozott határozata alapján megvitatják a falusi pártmunka soron levő tennivalóit. Az a tapasztalatunk, hogy falvaink kommunistáinak eddigi tanácskozásai, kevés kivételtől eltekintve, tartalmasabbak, tehát minőségileg jobbak a korábbiaknál. Ezt a még részleges értékelésnek sem mondható megjegyzést a többi közt nem a titkári beszámolókat követő hozzászólások megnövekedett számának, hanem elsősorban azok alaposságának, a javaslatok sokrétűségének a figyelembevételével tesszük. Nézzük, mi jellemezte az eddigi taggyűlések példás előkészítését, majd ennek eredményeként a lebonyolítását? Kitűnt, hogy a szóban levő pártszervezetek vezetői nem a kommunisták összejövetelén foglalkoztak először a feladatokkal, hanem már előbb kü- lön-külön is elbeszélgettek a párttagokkal. Ily módon rengeteg helyi problémát, konkrét tennivalót ismertek meg, s úgyszintén azok megoldásának, végrehajtásának a módjára vonatkozóan is kaptak tanácsokat. Az ilyenfajta előkészítés másik eredménye az, hogy a párttagokban — hogy úgy mondjuk — tovább „er- jedt’ a téma, s a taggyűlésen még mélyebb elemzéssel, sokoldalúbban került vitára. A jó beszámolókat az előbbieken kívül megelőzte az is, hogy a párttitkárok a helyi tanácsok vezetőivel, s a tsz-ek gazdaságvezetőivel is folytattak megbeszélést. Ennek köszönhető, hogy az országos, megyei, járási feladatok körvonalazott ismertetése mellett a helyi tennivalók felsorolása a lehető legapróbb részletességgel került a kommunisták kollektívája elé. Mindez reményt nyújt arra, hogy a gazdasági feladatok, s megoldásuk módjának ismeretében, a községi, termelőszövetkezeti pártszervezetek az egyre sűrűsödő őszi munkák irányításában hatékonyabban vesznek részt, mint általában eddig. Ügyelniük kell azonban ar- ra, hogy itt meg ne rekedjenek. Elsődleges feladatuk a politikai munka — aminek egyébként a termelést kell szolgálnia —, s annak nagyon fontos része a nevelés, a szocialista tudat kialakítása, növelése. S bizony, ha ebből a szempontból is vizsgáljuk az eddigi taggyűléseket, több helyen nem sok szó esett a tagjelölt- felvéielről, a pártonkívüli aktíva, s a tömegszervezetek pártirányításáról, és egyáltalán: a kommunisták neveléséről. Erre pedig a Központi Bizottság Titkárságának és a megyei pártbizottságnak a határozata is nyomatékosan utal. A mind bonyolultabbá váló mezőgazdasági termelés pártirányítása, ellenőrzése elképzelhetetlen a községi, termelőszövetkezeti pártszervezetek számszerű és eszmei erősödése, a politikai ismeretek nö- velése, pártunk politikájának minél szélesebb körben való megértése nélkül. Az elmondottakból következik, hogy a taggyűlésüket már megtartott, de a politikai munkával kevésbé mélyrehatóan foglalkozó pártszervezetek pótolják a mulasztottakat, és az ezutáni taggyűléseken ezzel az el nem hanyagolható feladattal is foglalkozzanak falvaink kommunistái.
