Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-09 / 211. szám

1964. szeptember 9, szerda 9. oldal A bolgár acél fellegvára Látogatás Kermikovciban Ha nem tudnánk, hogy azem- kohója közül az egyik már ter- berek ezrei gigászi munkájá- mel, sőt még ebben az eszten- nak eredménye ez a pusztaság- dobén a második is. Szeptember 9-re, a bolgár nép felszabadu­lása 20-ik évfordulója tisztele­tére ezt ajánlották fel az épí­tők. Fantasztikus mennyiségű kokszra van szükségük, de sa­ját kokszoló üzemük képes ki­elégíteni az igényeket. Évente 700 ezer tonna kokszot állítanak elő bolgár és szovjet szénből. 1967-re egymillió tonna hen­gerelt acélt termel majd a kombinát. A kapitalista Bul­gária összes nyersvastermelése 5 ezer tonna volt. A statisztika szerint 1965-ben Bulgáriában egy emberre átlag 250 kg nyers­vas jut, 1970-ben pedig a ko­hók össztermelése eléri majd a 4 millió tonnát. Attól sem kell tartani, hogy kimerül a nyersanyagbázis, ha évente 5 millió tonna vasat gyártanának, akkor is 50 évre elegendő a bánya kincse, ame­lyet mintegy 250 millió tonna vasércre becsülnek. A kutatá­sokat pedig rendületlenül foly­tatják tovább. Amikor teljes üzemmel ter­mel majd a vasmű, akkor mind- össize 10 ezer munkásra lesz szükségük. Teljes automatizá­lásra törekednek! Embert már most alig látni. Főleg mérnö­kök és technikusok dolgoznak a vasműben. A fizikai munka teljes kiküszöbölése a cél. Építik a meleghengermű csarnokát, amely 1 km hosszú Ök már az új nemzedék. Velük fejlődik hatalmassá a bolgár nehézipar Gazdátlan fiatalok — Erőnkhöz mérten foglalko­zunk a fiatalokkal, de még töb­bet kellene nekik segítenünk. Hiszen nem kevés nehézséggel küzdenek — mondja Csere László, a fajszi Vörös Csillag Tsz párttitkára, amikor az if­júság helyzete felől kérdezzük. Amint szavaiból kitűnik, a községben nemrég még alig- alig lehetett találkozni fiata­lokkal. Most már, hogy a ter­melőszövetkezetek évről évre erősebbé válnak, részükről egészséges „visszasziyárgás” ta­pasztalható. Az általános isko­lát elvégezve, már nem kacsin­gatnak annyira a város, az ipar felé: többnyire itthon helyez­kednek el, s a már korábban szárnyra kelteket it biztató le­hetőségek ígéretével tölti el a munkaegységnek a prémium­mal együtt immár 48 forintra rúgó értéke. Gondolkodásra késztető szavak A termelésben mindeddig nem tudták a fiatalokat egybe­kovácsolni, a családi művelés rendszere ugyanis nem teszi le­hetővé ifjúsági munkacsapat szervezését. Egyébként mintegy húsz fiatal dolgozik a Vörös Csillag Tsz-ben, de a közös gazdaságnak nincs külön KISZ- szervezete, valahányan az egy­séges községi alapszervezet tag­jai. Mindeddig még külön helyi­ség sem állt rendelkezésükre, ami kizárólag az övék lett vol­na. Esetenként a községi párt­házban gyűltek össze, tavaly október óta pedig a művelődési otthonban tartják taggyűlései­ket. A Vörös Csillag Tsz szék­házában létesítettek ugyan szá­mukra klubszobát, de bebúto- rozatlan maradt: a vezetőség megkésett a bútorigényléssel. — Őszintén szólva, eléggé ki­estek a pártszervezet irányítá­sa alól is. — Ezek az önkriti­kát nem nélkülöző szavak gon­dolkodásra késztetnek. Elkép­zelések, próbálkozások ötlete vetődik fel egyre-másra. De, ha vannak terveik a felnőtt kom­munistáknak, miért nem fog­tak már eddig hozzá a megva­lósításukhoz? Önkéntes nevelők Mit mond erről Fekete Im­re, a községi KlSZ-alapszevve- zet titkára? Ö egyébként épí­tőipari munkás, most a Vörös Csillag Tsz épülő tehénisíálló- jának kőműves munkáin dol­gozik. Munkája gyakran szó­lítja más községekbe. Nem két­séges, hogy így az ifjúsági szer­vezetet jóval nehezebb irányí­tani. — Bizony, a munkaköröm­ben való elfoglaltságot és a mozgalmi munkát nehéz,,,szink­ronba hoznom” — mondja. — De még igy is szívesen teszek eleget feladatomnak. Jó segít­séget jelent számomra a műve­lődési otthon igazgatója és a tsz egyik — korát tekintve ugyan nem KISZ-es, de a fia­talok gondjait szívén viselő — szerelője, akikkel önkéntes „társadul mi neve1 őcsoportot” hoztunk létre: megfékezzük t> garázdákat, nyesegetjük a va- gányság imitt-amott felburján- zo vadhajtásait, alakítjuk a kommunista ifjú típusát. A köz­ségi KISZ-szervezet egyébként — „statisztika szerint” — nyolcvankét tagú. Ennek egy­ötöde a két tsz-ből kerül ki, a többi ipari munkás és tanuló. Több támogatást várnánk a helyi pártszervezettől, ce a já­rási KISZ-bizottságtól is, ahon­nan egyéves működésem so­rán mindössze háromszer- négyszer jártak kinn a község­ben. De nagyobb elvi, politi­kai segítséget kérünk és vá­runk az idősebb elvtársaktól, a párt veteránjaitól is. Életrevaló tervek Szeptember 10-én, a fajszi KISZ-isták vézetőségválasztő gyűlést tartanak. A fiatal tit­kár azt mondja: Ha a bizalom továbbra is- megnyrlvánui irán­ta. sok életrevaló tervét szeret­né megvalósítani. Ezek között klubdélutánok, szellemi vetél­kedők és ügyességi versenyek rendezése szerepel. A tavaly télen szervezett mezőgazdasági tan folyamot is folytatni akar­ják. csupán a járás útbaigazí­tását várják még ... Nem kétséges, hogy a fajszi fiatalokban van törekvés, egészséges kezdeményező kész­ség szervezeti életük gazdagab­bá tételére. De elgondolásaik valóra váltásához támogatásra van szükségük. „Hatékonyabb elvi, politikai segítség” — Fekete Imre KISZ- titkárnak ez az óhaja kell, hogy a leghamarabb megvalósuljon. A községi pártvezetőség tag­jai közt többen vannak régi, tapasztalt, kipróbált kommu­nisták. Az ifjúságot az ő moz­galmi múltjuk tapasztalatai is érdeklik; irányításukra, elvtár­si segítségükre is számítanak. Elsősorban nekik, de valameny- nyi fajszi kommunistának — nem különben a járás ifjúsági vezetőinek is — mindent el kell követniük, hogy a most még magukra hagyott, a ki­bontakozás» útját kereső fiata­lok ne érezzék magukat „gaz­dátlannak”. Jóba Tibor és 300 méter széles lesz. Mél­tán büszkék rá a bolgár mér­nökök. Néhány évi szédületes tempójú építkezés után készen áll a bolgár nehézipar felleg­vára. Kremikovcinak hívják. Számunkra pillanatnyilag csu­pán nehezen ejthető bolgár szó, de a bolgár nép szemében a jólét egyik megalapozója. Most még kér, de rövidesen többet ad, sokszorosát a ráköl- tött összegnek! Kép és szöveg: Regős István. Harminchat hallgató A Művelődésügyi Miniszté­rium közelmúltban felhívta az ország tantóképző intézeteit, hogy az új iskolaévben segítsék ki a nevelőhiánnyal küszködő általános iskolákat. A Bajai Fel­sőfokú Tanítóképző Intézet is megkapta a felhívást és a mű­ködési körzetébe tartozó három Az egyik hatalmas kohó már működik. Naponta ontja a nyersvasat. Tájékoztató a felnőtt iskolások számára Az általános és középiskolák esti, valamint levelező hallga­tói részére felnőttoktatási tájé­koztatót adott ki a .SZOT és a Művelődésügyi Minisztérium. A csaknem 30 oldalas füzet, egye­bek közt választ ad az esti és levelező hallgatók beiratkozá­sával kapcsolatos kérdésekre, s tájékoztat a dolgozók gimná­ziuma esti és levelező tagoza­tának tantárgyairól és órater­véről. Útmutatást ad a tanu­láshoz és arra is, hogyan ké­szüljenek fel a hallgatók a be­számolókra, a félévi, évvégi vizsgákra, az érettségire, illet­ve képesítőre. Az összeállítás beszámol a tanulmányi sza­badságról és egyéb kedvezmé­nyekről, valamint a felsőokta­tási intézményekben lehetséges továbbtanulásról. Az 50 000 példányban készült tájékoztatót az üzemekben és a dolgozók önálló iskoláiban kaphatják meg az érdeklődők. (MTI) megye igényeinek figyelembe­vételével 36 helyre küldött olyan pedagógusnövendékeket, akik már két évfolyamot végez­tek el az intézetben. A kijelölés önkéntes jelentke­zések alapján történt. Ennek során Bács-Kiskun megyébe huszonnégyen, ezen belül a leg­nagyobb pedagógushiánnyal küszködő dunavecsei és kiskőrö­si járásba mentek a legtöbben. Baranya megyébe hét, Csongrád megyébe pedig öt második évet elvégzett tanítóképző intézeti hallgató utazott^ hogy ott álta­lános iskolákban tanítson. A tanítójelöltek a képzés szo­kásos rendjétől eltérően szívese vállalták ezt a feladatot, ameb többletmunkát jelent számukra hiszen a tanulás mellett ők ma­guk is tanítanak. A Bajai Fel­sőfokú Tanítóképző Intézetben már harminchat olyan hallgató van, aki elvégezte a második- évfolyamot, ők a következő fé évben kezdik meg a helyettesí­tést a három megye általános iskoláiban. ba beleszületett nehézipari kom­binát, egy sokat szenvedett nép akaratának megvahteulása, ak­kor azt vélhetnénk^ hogy egy mérhetetlen erejű varázsló járt itt, alig ötven kilométerre Szó­fiától. A kietlen tájon új vá­ros épült sistergő gyomrú ko­hókkal. Jana vasútállomás (csupán néhány család lakta) Botunyec és Cselopecsenye, két piciny fa­lucska helyén jelölték ki az új nehézipari kombinát építke­zési területét, 1959-ben, tehát mindössze öt esztendeje. A kietlen vidéken még a szamárkóró sem élt meg. A föld gyomra azonban felbe­csülhetetlen kincset rejtett: vasércet. Már a 20-as évek ele­jén tudtak erről a bolgár kapi­talisták, de túl nagy befekte­tésnek vélték, kevés profitot reméltek belőle, és hol tartot­ták ők szeműik előtt az ország felvirágoztatását! ? 1959-ig a szovjet és a bol­gár geológusok befejezték a kutatásokat. Alig kezdtek hoz­zá a külszíni munkálatokhoz, máris ércre bukkantak. Ez ter­mészetesen megkönnyítette a termelést. Ma szinte készen áll a ha­talmas komplexum. Két óriás Bolgár és szovjet szenet ebben a négy hatalmas szerkezetben osztályozzák, minőségük szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents