Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

Az űj testnevelési rendeletre! A sport erősíti az embert, fo­kozza ellenállóképességét az ár­talmakkal szemben, védi az egészséget a betegségektől, s minthogy minden ember egész­ségét szeretnénk megóvni, ezért természetes, hogy tömegeket kí­vánunk sportoltatni. Tehát a tö­megsportért széliünk síkra. Az iskolai testnevelés is tömegsport. Jelentőségét egészségvédő hatá­sán túl itt az is emeli, hogy se­gíti a fiatalok testi és szellemi kibontakozását. A jövendő tár­sadalom ereje és munkaképes­sége szempontjából nem közöm­bös tehát, hogy hány gyermek vesz részt benne. Ez év elején jelent meg és szeptemberben lép életbe az új testnevelési rendelet, amelynek alapelve, hogy egészségi állapo­tának megfelelő mértékben és módon lehetőleg minden gyer­mek vegyen részt testnevelés­ben. Vagyis megszűnnek a minden gyer­meknek egyformára előírt sablon testnevelési órák, amelyek a nagyobb képességű gyereknek még kevés is lehet, de ugyanakkor esetleg sok a gyengének és a betegesnek. A testi állapothoz kell jövőben szabni a testnevelési gyakorla­tokat a gyermekcsoportokban, nehogy valaki is kimaradjon egészségi okból a hasznos moz­gásból. Ez az új testnevelési rendelet iránya. Hogy mennyire fogja betölteni hivatását, az a végre­hajtástól függ. A végrehajtásért felelősek sorrendben a szülők, a gyermekek, az orvos, a testne­velő tanár, saz iskola igazgató­ja. — Tehát sokan. — Mégis, úgy gondolom, hogy e sok kö­zött a legfontosabb szerepe a szülőknek és gyermekeknek van. Helyes, ha a szülők panaszaikat az iskola igazgatója elé tárják az orvosi vizsgálat céljából, de komoly akadályt gördíthetnek a végrehajtás elé a kényelemsze­retetből, vagy különcködésből előterjesztett kérelemmel. Min­den szülő kötelessége, hogy ki­alakítsa gyermeke helyes hoz­záállását a testneveléshez, hogy tisztában legyen a gyermek, a tervszerű, okosan végzett sport­mozgás jelentőségével. Legyen tisztában a gyermek azzal, hogy az izomzat elsat- nyul, ha nem mozgatjuk, mint ahogy az agy is eltompul, ha nem működtetjük, ha nem fog­lalkoztatjuk. Az iskolai feladatok közé nemcsak a szellemi ismere­tek gyarapítása tartozik, hanem a testi képességek kibontakoztatása is. A testnevelést nem pótolhat­ja, csak legfeljebb segítheti az otthoni házi munka és a játszó­tér. Legyen tisztában a gyermek azzal is, hogy a mozgásnak is van mennyisége, adagja. S hogy ezzel a cseppentős üveggel is lehet okosan bánni, mutatja, hogy szervi szívbántalomban szenvedők is nyertek már ér­met az olimpián. Legyen tisztában a gyermek azzal is, hogy az ember szellemi képessé­geit a testi erő kedvezően befolyásolja. Ezekkel a gondolatokkal inr dítsuk útnak a gyermeket az iskolába, hogy helyesen lássa az új iskolai évben a reá háruló feladatokat. Dr. Somogyi Lajos megyei sportfőorvos Jó költségvetés a nyugodt sportköri munka biztosítéka Szeptembert írunk. Közeled­nek az év utolsó hónapjai. Ezen időszak igen nagy jelentőségű a sportkörök életében. Ilyenkor készülnek a tervek a jövő évre, és lassan már a kisebb sportkö­rök is rádöbbennek arra, milyen fontos, hogy ezeket a terve­ket, költségvetéseket jól készít­sék el. A költségvetés-készítés egyik kiindulópontja az előző évi terv és teljesítés. Először tehát, er­ről kérdeztük meg a legilleté­kesebbet, Dudás Ernőt, a me­gyei TS gazdasági főelőadóját. A most folyó gazdasági év félévi beszámoló jelentéseinek adatai állnak rendelkezésünkre — mondotta Dudás sporttárs. — Kétszáznégy működő sportkö­rünknek van jóváhagyott költ­ségvetése. Ezek közül a fél év­Megyénkíől —Tokióig FEBRUÁRBAN az egész vi­lágot megdöbbentette a hír: Horváth Zoltán kardvívó vi­lágbajnokot, a tokiói olimpia egyik nagy esélyesét Kecskemét határában súlyos, életveszélyes autóbaleset érte. Az orvosok nem sok reményt fűztek élet- benmaradásához. Aztán azt hal­lottuk, hogy megoperálták — s talán sikerül életben tartani. De vívó már sosem lesz belőle. Végül jött a hír; túl van az életveszélyen. Az orvosok azt mondták, volt ereje, akarata megküzdeni az életveszéllyel. A közvélemény fellélegzett. A Sportcsarnokban olimpi­konjaink gyülekeznek. — Ott látni már a labdarúgókat, ko­sárlabdázókat, éppen most ér­keznek az ökölvívók a mindig vidám Török Gyuszival az élen. Mindjárt 11 óra. kezdődik a megbeszélés. Egyszer csak egy kiáltás hallatszik — „nézzétek, itt a Horváth Zoli”. Valóban ő az, ha kissé sápadtabban és so­ványabban is. mint ahogy utol­jára láttuk. Mosolyog, integet a barátoknak, ismerősöknek — Azonnal körülveszik, kezét ráz­zák, mindenki tudja, egy spor­toló akaratával szinte csodát művelt, megnyert egy olyan csörtét, ami már-már elveszett­nek látszott... KÉT HÓNAPJA edzésbe állt. újra kézbe fogta a kardot. Még talán Tokióba is kimehetek — gondolta. Mindent elölről kez­dett. Alapozott, iskolázott. Nem hiába, a vívószövetség Horváth Zoltánt is számításba vette, tag­ja lett az olimpiára utazó ke­retnek. Ki gondolta volna ezt hat hónappal ezelőtt? Akkor még életbenmaradásához is csak remény volt. — Nagyon szeretem Kecske­métet — mondja beszélgetésünk során. Ott ismerkedtem meg a vívással, Nyitrai Emil testneve­lő, tanárom szerettette meg ve­lem ezt a nagyon szép sportot. Rengeteg barát, élmény fűz eh­hez a városhoz. Sajnos, a leg­utóbbi látogatásom majdnem végzetes lett, de már semmi ba­jom, egészségesnek érzem ma­gam. Természetesen az erőnlé­tem sok kívánhi Valót hagy még maga után. ELMONDJA, hogy a követ­kező időszakot Tatán az edző­táborban tölti. — Ott ideális a környezet, megpróbálom a kon­díciómat visszaszerezni. Nem állíthatom biztosan, hogy az olimpián indulok is, hiszen ez nagyon sok mindentől függ. Mindenesetre a többiekkel le­szek, s ha mással nem, taná­csaimmal biztosan segíteni fo­gom őket. Ha megfelelő formá­ban és erőben leszek, akkor esetleg vállalom a szereplést. Bizony nehéz feladat hárul vívóinkra. Olimpiai hegemó­niánk megvédéséhez nagy szük­ség lenne az egészséges Hor váth Zoltánra. Még egy hónap hátra van a tokiói nyitányig. Azt mondják, az akarat mindig megsokszorozza az erőt. Világ- bainokunk pedig nagyon akar. — Ez most a legfontosabb, mi­nél iobb kondíciót szerezni — mondia mosolyogva s v.-'«- zónl szinte bizonyításként -jo erősen megszorítia a kezem. Kelemen Gábor kor 183 sportkör készített jelen­tést. Milyen tapasztalatokat sze­reztek a beszámoló jelenté­sek értékelésénél? Igen érdekes a bevételek és kiadások alakulása. A bevéte­lekről, sajnos, el kell monda­nom, hogy sportköreink zöme a rendezvény és tagdíj bevételi tervét nem teljesítette. A ren­dezvénybevétel nem teljesítésé­re még tudunk magyarázatot ta­lálni, de a tagdíjbevételi terv nem teljesítésére nincs elfogad­ható mentség. Megyénk sportkörei 2 millió 200 ezer forint állami támoga­tást kapnak. Az előirányzott tagdíjbevétel ennek alig 4—5 százaléka, de sportköreink még ennek a minimális összegnek a teljesítését is elhanyagolják. — Érthetetlen ez a közömbösség a vezetők, de a tagok részéről is, akik kedvenc csapatukkal szem­ben vállalt kötelességüket mu­lasztják el. Az MTS elnökségének — na­gyon helyeseli — az az állás­pontja, hogy ha a tagok nem teljesítik kötelességüket, akkor az MTS sem utalja ki az álla­mi támogatást. Tehát a második félévi összegeket csak azok kap­ják meg, akik a tagdíjbevételi tervet teljesítették. Mi a helyzet a „Kiadás”- rovaton? — Itt már sokkal jobban ál­lunk. Ügyszólván minden rova­ton megtakarítás mutatkozik, csupán az utazási és étkezési költségeknél van némi túllépés. Mikor készülnek a jövő évi költségvetések? — Az előzetes tájékoztatást már megkaptuk. A nyomtatvá­nyokat a hó végén küldjük szét. Annyit már most is mondhatok, hogy a várható szerényebb anyagi lehetőségek miatt a ter­vezésnél a takarékossági szem­pontoknak még jobban kell ér­vényesülniük. Minden’ sportkör a szakmai tevékenysége alap­ján kapja meg a keretösszegét. Felszámoljuk a „papírszakosz­tályokat” és megszűntetjük a nagyobb, kirívóbb aránytalan­ságokat. A sportköreink tehát a közel jövőben kezdik el a következő év alapjának lerakását. Meg­fontoltság, reális számítás kell, hogy jellemezze ezt a munkát, mert egy gondatlan összeállítás a sportkör egész évi munkáját teheti tönkre. Szabó Zoltán Gyorsabban, SXÍKKK magasabbra, az erősebben! ommpia k ll!l!ll!lllllllllllllll!lllll!llllllll!lllllllllll!l!!llllllll!llll!lll!llll! TORTENETEIIOE l BELÉPŐ HUSZONKÉT ARANYÉREMMEL A Helsinkiben 1952-ben meg­rendezett olimpia egyik legna­gyobb érdeme, hogy ezen már a világ valamennyi nemzetg részt vehetett. Itt mutatkoztak be először a Szovjetunió ver­senyzői (a cári Oroszország is csupán egyszer vett részt az olimpián 1912-ben Stockholm­Csermák József, a helsinki olimpia kaiapácsvetö bajnoka. ban), és mindjárt huszonkét aranyérmet nyertek. A verse­nyekre hatvankilenc ország 5500 versenyzője nevezett. Sok min­denben hozott rekordot ez az olimpia. A magyarok is ebben a testvéri országban szerepel­tek a legjobban 16 arany-, 10 ezüst- és tizenhat bronzérmet nyertek. FÖLDINDULÁS AZ ATLÉTIKÁBAN Az olimpiák történetében a helsinki olimpia atlétikai ver­senyei voltak a legsikeresebbek. Az időjárás ugyan bosszantotta néha a nézőket, de a szervezés tökéletes volt. A közönség fel- készültsége és érdeklődése elő­segítette a kivételes teljesítmé­nyek születését. Az atlétikában — az olimpiákon legnagyobb ér­deklődésre számottartó verse­nyeken — a férfiak huszonnégy, a nők tíz olimpiai csúcsot szár­nyaltak túl. A női távolugrás­ban kilenc versenyző — az elő- versenyekkel együtt — har­mincszor ugrotta túl a régi olimpiai csúcsot. A csúcsok kö­zül a férfiaknál három, a nők­nél pedig hat világcsúcsot je­lentett, Külön öröm számunk­ra, hogy a kalapácsvetésben győztes Csermák Józsefet is ott ünnepelhettük a világrekorde­rek között. A világon először dobta túl a 60 métert (60,34 m). Az atlétákon felbuzdulva az úszók is remekül . szerepeltek; Mind a férfiak, mind a nők va­lamennyi versenyszámban túl­szárnyalták az olimpiai csúcsot. A nők versenyében egy úszó­szám kivételével valamennyiben magyar győztest ünnepelhet­tünk. ARANYIFJAINK — aranylAnyaink Kik nyerték a tizenhat olim­piai bajnokságunkat? Csermák József a kalapácsvetésben. Papp László a nagyváltósúlyú ököl­vívásban, Hódos Imre a kötött­fogású birkózás légsúlyában, Szilvási Miklós a kötöttfogású birkózás váltósúlyában, Kovács Pál a kardvívásban, kardcsapa­tunk, Takács Károly az ötala­kos gyorstüzelő pisztolylövés­ben, öttusa csapatunk, Köröndi Margit felemás korláton, Keleti Ágnes talajtomában, Szőke Ka­tó a 100 méteres gyorsúszásban, Gyenge Valéria a 400 méteres gyorsúszásban, Székely Éva a 200 méteres mellúszásban (ek­kor még a pillangó nem volt külön szám), 4x100 méteres női gyorsúszóváltónk, vízilabda-csa­patunk, labdarúgócsapatunk. A nem hivatalos pontver­senyben hazánk ismét a harma­dik helyet foglalta el. Messze megelőztünk olyan nagy orszá­gokat, mint Japán, Olaszország, Németország, Anglia, Francia- ország. ÉRDEMES „ÜJlTANI” A nagyszerű eredmények, az egész olimpia magas színvonala elsősorban annak tulajdonítha­tó, hogy a második világháború után mindenütt keresni kezdték azokat a módszereket, amelyek­kel nagyobb teljesítményt lehet elérni. A legtöbb helyen az ed­zéseket tudományos alapokra helyezték, és ennek előbb-utóbb gyümölcsözni kellett. Égy pél­dát ragadunk ki, amely ezt il­lusztrálja. A súlylökésben hár­mas amerikai siker született. Parry O’Brien győzött 17,41 mé­teres eredménnyel. Ez még ugyan messze van a húsz mé­tertől, és az azon felüli ered­ményektől, amelyeket a jelen­legi legjobbak elérnek, de min­den nála kezdődött. A súlylökésben előzőleg a versenyzők a lökés irányában álltak el és úgy „rugaszkodtak neki”. Mint a mellékelt rajz is mutatja a súlygolyóra nem tud­ták teljesen hatékonyan átvinni a lökő erőt, mivel a kidobás helyéig hullámozva mentek elő­re. O’Brien háttal állt a kido­bás irányának’ és’ igyekezett fo­kozatosan emelkedni a kilökés testhelyzetéig. Így hatékonyab­bá tette az erőátvitelt, ami ké­sőbb az eredményekben tükrö­ződött. Az atlétika többi ágában, de az úszásban is az új edzésrend­szerek meghonosodása a jobb eredmények nyitja. A helsinki olimpia utáni évtizedben ez mégjobban éreztette hatását. — Látjuk majd a melbourne-i és a római olimpia eredményein is. A BM megyei röplabdabajnoksága Csütörtökön egész napon át patto­gott a labda Kecskeméten, a Belső Városi Sportpályán felállított két röplabdapályán. Délelőtt a meg: ti rendőr röplabdabajnokság réiztve ői vívtak kemény küzdelmet. Kár, hogy a mezőny nem volt teljes, mert a bajai, dunavecsei é3 kecs­keméti járás nem Indította el csa­patát. A körmérkőzéses döntőt végül nagy harc után a megyei kapitány­ság csapata nyerte meg. A halasi járás röplabdázői csak ötjátszmá-; kemény küzdelemben adták m- magukat. Harmadik helyre a ki !-/ rösi, míg negyedikre a féleg; •; Járási kapitányság csapata kcrü:t. Délután a BM középfokú megve bajnokságával folytatódott a I-fi-rfe- lem. Itt sem volt teljes a mezőm mert a Határőrség csapata h!á"y- zott. A dőntőt szép játékkal és biztosan nyerte a Tűzrendésze» csa­pata, a Rendőrség és az Állam- pusztai BV előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents