Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-04 / 207. szám
TC64. szeptember 4, péntek s. ofatm w Évente négyezer hízó a jánoshalmi sertéstelepen Jánoshalmán harmadik éve építik megyénk tsz-közi sertés- hizlaldáját. A nagy létesítményt Szilvaverseny Fél évtizede minden esztendőben megrendezik az országos szilvaversenyt, amelyen megyénk néhány szövetkezeti gazdasága egyre jobb eredményekkel szerepelt. A vetélkedőn évek óta részt vevő tassi Rákóczi Termelőszövetkezet például általában mindig az első helyezettek* közé került, tavaly pedig a kecskeméti Haladás Szakszövetkezet nyerte az első díjat, amely értékes jutalom átadásával járt együtt. Az idei versenyre főként a nagyobb területű szilvással rendelkező szövetkezeti gazdaságok jelentkeztek, nagyobb részük a kecskeméti járásból. A többi közt részt vesz a „küzdelemben” az izsáifi Sárfehér, a Kossuth Tsz, a tiszakécsikei Béke és a Tiszagyöngye Tsz, s az évente 20—3C vagon szilvát exponáló hetényegyházi Egyetértés Termelőszövetkezeti Csoport. Rajtuk kívül a borotai Béke Tsz, s a 42 ezer termőfaegységgel rendelkező jánoshalmi tsz-közi vállalkozás is jelentkezett a vetélkedőre. Reméljük, az idén is jól szerepelnek megyénk szilvatermelő közös gazdaságai. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmüket, hogy a Kertészeti Kutató Intézet is megrendezi a besztercei szilva versenyét. Ezen részt ve-, hét bármelyik termelő. A részvételhez az szükséges, hogy legalább tízéves fáról származó, körülbelül két kiló fogyasztásra érett, de még szállítható besztercei szilvát expressz küldjenek az intézet címére (Bp., XXII., Dózsa György út 2.). A mintának a fán található gyümölcs átlagának kell megfelelnie, tehát nem állhat válogatott példányokból. K ívánságra az intézet megfelelő ládát küld a szállításhoz. A versenyre beküldött gyümölcsöt bizottság bírálja el, s különös súlyt hellyez annak nagyságára. Az értékesebb minták termőfáit a helyszínen is felülvizsgálják, ezért a versenyre jelentkezett termelők a minta megküldése után egy hétig a gyümölcsnek legalább egy részét hagyják a fán. A verseny négy helyezettjét rádiókészülékkel, Csepel kerékpárral, Beirette fényképezőgéppel, illetve gyorsfőzővei jutalmazzák. ,p j az év végére teljesen befejezik. Rövidesen átadásra kerül a négy, egyenként 30 férőhelyes fiaztató és a 250 férőhelyes spldőszállás. Az üzemben — ahol évente négyezer sertést hizlalnak — az építkezés alatt sem szünetelt a tenyésztés és a hizlalás. A telepen kimondottan „ex- prasszhizlalásra” rendezkedtek be. A helyben nevelt malacok 9 hónapos korukra 130 kilósra híznak. Ennek köszönhetően az idén már háromezer hízót értékesítenek. Mire az üzem „teljes gőzzel” folytatja a termelést, pontos gazdasági számításokkal rendelkeznek. Ennek érdekében már hosszabb idő óta keresik a leggazdaságosabb tenyésztési, illetve hizlalási módszert. A kísérletek eredményeseknek mutatkoznak, mivel az idén a tavalyihoz képest máris olcsóbban állítanak elő egy kiló húst. Tökéletesednek a módszerek Miért lett olyan vonzó a tompái Szabadság Termelőszövetkezet, hogy a taglétszám 1962-ről 1963-ra hatvan fővel emelkedett, s az idei tavaszi közgyűlésen 36 új belépő felvétele felett dönthettek ismét? Bebizonyítjuk, hogy a szorgalom és a korszerű termelés együttes hatása eredményezte mindezt. Nézzük a korszerű módszerek néhány eredményét. Amikor tavaszi szántásba került a cukorrépa, 110—150 mázsát adott holdja. Az őszi szántás 260—265 mázsára emelte az átlagot. Néhány éve hibridkukorica-vetőmagot juttatnak a földbe; májusi morzsoltban számítva, egyik évről a másikra 14 mázsáról 19,59-re növekedett a hozam. Egy szép nagy táblán a tudományosan megszabott 20—2,2 ezres növényállományt biztosították. Nyáron zöldtrágyát kapott a föld, gyom- irtószert alkalmaztak. Olyan is volt rajta egész idő alatt a kuEgy gyártmány - két újítás Idén — az eddigi megrendelések szerint — 16 millió forint értékű „modul” barakkot gyárt, az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregysége. A könnyen szétszerelhető vasvázas barakkokat főképpen az építőipari vállalatok használják raktárnak, felvonulási épületnek. De egyre többet rendelnek a mezőgazdasági nagyüzemek is. A barakkok gyártását meggyorsítja és olcsóbbá is teszi az a két újítás, amit az első fél évben alkalmaztak először az üzem dolgozói. ij Korábban két ember kellett az oldalfalak hegesztéséhez, mert a vasváz könnyen elmozdult munka közben. Kakó József lakatos (képünkön a hegesztőpisztolyt gyújtja be) rögzítő karokat szerelt fel a hegesztőállványra, és így egyedül is boldogul. Az újítás — az előkalkuláció szerint — 16 ezer forint munkabér-megtakarítást eredményez ez évben az üzemnek, az ötletes lakatosnak pedig 3000 forint újítási díjat. Száz holdanként 40 szarvasmarha a sóit) Szikra Tsz-ben Az öntözéses gazdálkodásáról ismert solti Szikra Tsz-ben az utóbbi években az ország egyik legnagyobb szövetkezeti tehenészetét alakították ki. Az új szarvasmarha-tenyésztési központban a legkorszerűbb feltételeket teremtették meg az állatok tartásához. A két, egyenként 204 férőhelyes, etetőfolvosós rendszerű tehénistálló mellett elkészült a jól felszerelt mesterséges borjúnevelő, ellető, valamint a megbetegedett állatok részére elkülönített helyiség, amelyet egyébként melegpadló hiánya miatt még nem lehetett birtokba venni. A tehénistállókat összekötő folyosón kapott helyet a korszerűen és higiénikusan felszerelt tejház. amelyben hűtik, s előkészítik a tejet az értékesítésre. A gazdaságban a szarvasmarha-tenyésztési üzemág kialakítása az öntözött területek talajerejének a pótlását is szolgálja. Azokon a területeken, ahol mesterségesen pótolják a csapadékot, s amelyeket na- gyobbára kétszer hasznosítanak, évente 300 mázsa istállótrágyát juttatnak egy-egy hold talajába. Jelenleg 1600 szarvas- marhát tartanak erre a célra. Az országban is egyedülálló a gazdasági területre jutó állatsűrűség: minden 100 holdra csak szarvasmarhából 40 jut. Az állományból 600 a tehén, s a többi a tehénállomány javítását szolgáló növendékállat. A gazdaságban a szarvasmarha-állomány növelése mellett figyelemre méltó tenyészkivá- lasztással történik az utódok nevelése. Ennek eredménye, hogy a tsz-ben már 4000 liter az évi fejési átlag, s néhány egyed, mint például a Címer 7000, a Gólya 6300, több pedig 5500 liter tejet ad egy laktáció alatt. Az állomány javítására a gazdaság,' amely évente több mint 2 millió liter tejet ad a fogyasztóknak, jövőre megkezdi a tenyészüszők értékesítés céljából történő nevelését. Kecskés László a leszabó műhely lakatosa ügyes szerszámot tervezett, amelynek segítségével egyszerre három lyukat fúrhatnak a modul barakkok (képünkön látható) fémlapjaiba. Korábban először pontozósablonnal jelölték meg. majd egyenként fúrták a lyukakat a szerelvényekbe.^ A munkát tehát egyrészt megkönnyíti a szerszám, de ugyanakkor olcsóbbá is teszi a termelést — éves szinten közel 6 és fél ezer forinttal. Békés—Pásztor korica, mintha vízben állt volna. 40 mázsa csöves volt itt az átlag. A KISZ-brigád még- tovább ment a korszerű lei ölelésben. Tábláján — fészkes trágyázással további 3—4 mázsával emelte a boldankénti eredményt. A jó munkaszellein kialakítását serkentő elosztási, részesedési módszerek is segítették. Például a tengerinél: ha a tervezett átlagot elérte egy brigád, a termés 10 százalékát kapta és ehhez ar többlettermés 50 százalékát. Burgonyából ugyanígy részesedtek. Cukorrépából mázsánként 2 forint pénzjuttatás járt a tervteljesí- tésért, s a többlettermés 50 százaléka — forint értékben. A kertészetben a tervezett összbevételen felüli eredmény 60 százaléka járt. Az állattenyésztés példái: Sertéshizlalásnál 18 százalékos volt a daraértékesítési terv. Ezt elég könnyű volt elérni, viszont a többletsúly értékének 50 százalékát ugyancsak megkapták a gondozók. Ez személyenként 5—6 ezerre, sőt többre rúgott. Sorolhatnánk tovább az adatokat. Megjegyezzük, hogy mindezek a munkaegységeknek megfelelő jövedelmen felüli részesedések Ez év elején mikor a tsz-ben jártunk, Boros Antal elnök és Szurok István párttit- kár éppen a közeb közgyűlésre készült. A brigádokkal, vezetőséggel együtt folytatott hosszú elemzések következtetéseit vetették papírra. A tsz egészére, tagokra, ágazatokra nézve dolgoztak a számvetésen. Céljuk a tanulságok levonása, s az előző évinél jobb, igazságosabb premizálási módok kidolgozása volt. Mert milyen meglepő következtetésre jutottak a Szabadság TSz vezetői, tagjai? Az még érthető volt, hogy bár emelkedtek a termésátlagok, az 1962-es 28 forint munkaegységérték 1963-ra 23,40 Ft- ra csökkent. Első pillanatban még úgy is tűnt, hogy nem rövidültek a tagok, hiszen azért csökkent a munkaegység értéke, mert „átment” a nagy részesedési százalékokba, a prémiumokba. Ez tervezési hiba volt csak. Igen ám, de amelyik ágazatban nem lett többlettermés? Vagy jóval kevesebb volt, mint a másikban? Meg azok a tagok, akik keresetüket csak a munkaegység szerint nyerték, mit szóltak a csökkent értékű munkaegység!) ez ? Milyen váratlan jövedelem-eltolódások adódtak ágazatonként? Kiszámították, hogy a növénytermelésben — mindent beszámítva — 42 Ft, a komyhakertészetben 29,60 Ft, a gyümölcsödéi 30—32 Ft volt sgy-egy munkaegység értéke. Miért? A növénytermelőknek jól jött az esős időszak; a kertészetben azonban tönkrementek a korai termények. Mindezeken túl pedig: az aránytalanságokat előidéző részesedési ’ százalékok mértéke miatt a közös vagyon gyarapodása erősen elmaradt. Ezért már a zárszámadási közgyűlést megelőzően az egész tagság, s vezetőség közösen fáradozott, számítgatta, hogyan módosítsák, helyesbítsék, finomítsák a premizálás, részesedés módozatait. A március 21-i közgyűlésre — a közösség véleményének felhasználásával — ötven ember konkrét számszaki munkájának eredményeként előállott új premizálási terv került megvitatásra. Az elmondottakból is következtethetjük, hogy ebben a következő fő elvek jutnak érvényre: A prémiumok és a szövetkezeti vagyon gyarapodása arányos legyen. Munkaegység értékcsökkenés ne következzék be. Mindemellett megmaradjon az anyagi ösztönzés. Az ismertetett tavalyi példáknál maradva, ebben az évben tehát ilyen a premizálás. Kukoricánál: Az össztermés 10 százaléka. Ahol fészektrágyázást is alkalmaznak, még további 5 százalék természetbeni prémium. Burgonyánál szintén az össztermés 10 százaléka a prémium. Cukorrépából a mázsánkénti 3 forint jár a tiszta súlyt figyelembe véve. A zöldségtermelők a bruttó bevétel 10%-át kapják pénzben. A tejtermelés ösztönzésére tavaly ez volt a prémium: a tervmennyiség 2 százaléka forintban és a terven felüli mennyiség 50 százaléka szintén pénzben. Mind. ez év végén került elszámolásra. Ebben az évben minden kifejt tej litere után 20 fillér prémiumot kapnak a fejők, de ezt havonta elszámolják.' Természetesen — a végzett munkáért a megfeleli munkaegységet is megkapják a tsz- tagok. Hogy az állattenyésztésből is említsünk példát a változásra, a sertéshizlalást vegyük. A daraértékesítési százalék 20 lett a tavalyi 18-cal szemben. Ezen felül a százalékok arányában, a súlygyarapodás 50%-ának megfelelő, nagyüzemi felár nélkül számított forint érték a prémium. Hasonlóképpen rendezték a jutalmazás mértékét a fogatosoknál éppúgy, mint a lóápolóknál, doh ánytermelőknél vagy építőknél. De hogy érzékeltessük, mennyivel precízebb, igazságosabb az idei premizálás ilyen komplikált teljesítményfelmérést igénylő beosztásoknál, mint a gépkocsivezetők, kísérők, traktorosok, kovácsok, majoros- gazdák, raktárosok, előfogatosok, trágyakezelők — és folytathatnánk még —, következzék a taj- valyi módszer. 1963-ban ilyen beosztásúak az összprémium egy főre eső átlagát kapták. Ez azonban nein volt igazságos, hiszen ők sem egyformán veszik ki részüket a közös munkából, és van differencia képzettség, szakértelem dolgában, egyebekben s. Ebben az évben kiszámítják, mennyi a prémiumátlag a növénytermelésben, állattenyésztésben és zöldségtermelésben együttvéve — hiszen e beosztások mindezekkel összefüggenek. — Minthogy a különböző csoportok munkája nem egyenlő, nem a személyekre kiszámítható összeg a mérvadó, hanem a munkaegységek száma. Hogy érthető legyen. Mondjuk, a bárom ágazatban összejött 6000 forint átlagprémium. Az egyik munkacsoportban dolgoznak húszán, így a 6000 forint szorozva 20nszal, 120 000 Ft-ra rúg. Ezt azonban nem egyenlően osztják el, hanem a munkaegységének megfelelően. Ezért lesznek, akik 6000 Ft felett részesülnek, és akik ennél kevesebbet kapnak. Gondoljuk el, milyen hatalmas munka, elemzés, közös fejtörés vezetett el a bonyolult nagyüzemi gépezet egy-egy posztján elérhető prémium ilyen lehető reális megállapításához. Hogy ebben a nagy kollektíva erőfeszítése van, mi sem b'zo- nyítja jobban, mint hogy a t-r- vet a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Abszolút tökéletes premizál' módszerek ezek' Nem állnj. senki. De hogy az idei gyakori»! a tavalyi módozatoknál pontsabb, igazságosabb rend finomít, biztosíték arra, be; jövőre még tökéletesebb következik. —th -n
