Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

kas párt b^cs-kiS-kon .**rcvei cafja XXX. ÉVF. 207. SZ. Ara 60 fillér 1964. SZEPT. 4, PÉNTEK Szurdi István elvtárs üzemeltét^“ és gazdaságokat látogatott mej^i Mint arról hírt adtunk, Szurdi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. Csütörtökön dr. Molnár Frigyesnek, a megyei párt- bizottság első titkárának, Erdőst Józsefnek, a megyei pártbi­zottság titkárának, dr. Varga Jenőnek, a megyei tanács vb-el- nökének és Buda Gábornak, a megyei tanács vb-elnökbelyette- sének társaságában megyei körútra indult. Kiskőrösön a Ve­gyes Ktsz-ben tett látogatást, Izsákon és Kecelen kereskedelmi egységeket tekintett meg. Nemesnádudvaron az állami gazda­ságban, Baján a Ganz Villamossági Készülékek Gyáregységében tett üzemlátogatást. Délután a szelidi-tói strandot és szállodát nézte meg, majd megbeszélésre ült össze a megye vezetőivel. Megtárgyalták a megyében tapasztaltakat, s a további tenni­valókkal kapcsolatosan kölcsönösen kicserélték Véleményüket. Szurdi István elvtárs az esti órákban visszautazott Eudapestre. Világ proletariat, egyesüljetek! % Az utolsó harmad (N. O.) Négy hónap az év egyharmad része. Ennyi van már csak hátra az esztendő vé­géig, s ennyi áll rendelkezé­sünkre ahhoz, hogy az idei be­ruházási terveket teljesítsük. Ebben az évben a megyében a különböző ipari, mezőgazdasági, kulturális, egészségügyi és kom­munális létesítmények építésére a tanácsi költségvetésben mint­egy 350 millió forintot irányoz­tak elő. Ezenkívül több száz milliós beruházással korszerűsí­tenek, bővítenék néhány mi­nisztériumi vállalatot. Az építő­ipar azonban tervének első fél évre eső részét csak 88,9 száza­lékra teljesítette. S ha tekin­tetbe vesszük, hogy az év máso­dik felében 34 százalékkal na­gyobb a tervfeladat, mint az esztendő első hat hónapjában volt, megállapíthatjuk az építők kemény helytállására van szük­ség, hogy teljesíthessék éves tervüket. Az első félévi lemaradás oka létszám-, anyag-, tervhiány, a laza munkafegyelem és szerve­zetlenség az építkezéseken. Az építőipar vezetőinek most van módjuk az előző időszak tapasz­talataiból levonni a tanulságo­kat, s határozott — ha kell me­rész — intézkedésekkel friss lendületet adni a munkának. Könnyíti a helyzetet, hogy min­den ez évre ütemezett beruhá­zásnak most már elkészült a terve, s az anyaghiány sem gá­tolja annyira a munkát; Ennél természetesen sokkal nehezebb a munkaerőhiány pót­lása, bár az sok esetben igen érdekesen alakul. Egyes építés- vezetőségek — mint például a dunavecsei, vagy a tiszakécskei tsz-létesítmények építésvezetője —, olyan kéréssel fordulnak vállalatukhoz, hogy jelölje­nek ki számukra újabb építke­zéseket, mert munkásaikat nem tudják már foglalkoztatni. — Ugyanakkor más építkezéseken éppen a munkaerőhiány miatt nem tudnak előre haladni. — Kecskeméten például a Törek­vés Tsz-ben 60 férőhelyes bor- júnevelőt, 98 tehén befogadásá­ra alkalmas istállót kellene még a rendeltetésének átadni, építését azonban még meg sem kezdték; A városföldi Dózsa Tsz-ben a növendékmarha-is- tálló építését kellene meggyor­sítani. Előfordul tehát olyan eset is, amikor van munkaerőfelesleg csak éppen nem ott, ahol szük­ség lenne rá. Véleményünk sze- jánt a helyenként felszabaduló építőipari munkásokat érdemes olyan közeli építkezésekre át­csoportosítani, ahonnan köny- nyen hazaszállíthatok. Ám a jövőre nézve tanulság, hogy már a beruházások tervezésénél vegyék figyelembe a munkaerő­helyzetet és mozgatásának le­hetőségeit; férjünk azonban vissza az idei beruházásokhoz. — Egyes építkezéseken, laza a munkafe­gyelem. Előfordul, hogy hétfőn később kezdenek munkához, s akkor is szabad szombatot tar­tanak, amikor nem járna. Két­ségtelenül vannak fegyelmezet­len munkások. A munkafegyel­met azonban az egyes helyeken uralkodó szervezetlenség is la­zítja és lassítja az építkezés ütemét. S ha már itt tartunk, hadd hívjuk fel a figyelmet az építkezések téliesítésére, vagyis olyan körülmények megterem­tésére, ahol a munkások a hi­degtől védett helyen tudnak majd dolgozni. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 39 építkezés téliesítését kezdte meg a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, ugyan­akkor jelentősen elmaradt a hi­deg időkre való felkészüléssel. Az ÉPSZER Vállalatnak kö­zel 40 tsz-létesítmény építését kell még az idén befejezni. Ugyancsak erre a vállalatra vár Kecskeméten az MHS-garázs, a bútorraktár, a textilmintate­rem, a műanyag-konfekcióüzem építésének megkezdése és télie- sítése. Hasonló feladatok hárul­nak a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalatra, a kecskeméti 16 tantermes gimnázium, a 8 tantermes gyógypedagógiai in­tézet, a gyógyszertári központ építésének megkezdésével és té- liesítésével kapcsolatban. Második ötéves tervünk utol­só esztendeje következik. A fej­lődés magunk által ez évre meg­szabott ütemét annál is inkább tartanunk kell, hogy jól meg­alapozhassuk a jövő évi tervek teljesítését. Nagy veszteség len­ne, ha az elkövetkező évben akarnánk megépíteni azt, amit már az idén kellett volna. A fel nem épült üzemekben ugyan­is nem termelhetnek, s a félig kész lakóházakba nem költöz­het be senki. Az építőipar mun­kásain, műszaki gárdáján és ve­zetőin a sor, úgy dolgozzanak az elkövetkező négy hónapban, hogy ne kezdjék adóssággal a jövő esatendől. Megérkezett a paradicsom • Nagy a felhozatal paradicsomból, paprikából és dinnyéből a MÉK bajai felvásárlótelepén. A naponta átvett termény mennyisége eléri, nem egy esetben meghaladja a tíz vagont. Ex­portra is küldenek az áruból, különösen a paradicsomból. E zöldségféléből csaknem száz va­gonnal szállítottak eddig külföldre. Képünkön a bajai Lenin Tsz tehergépkocsijáról rakják le a nagyszerű, kifogástalan minősé­gű paradicsomot. A szövetkezet gazdái sorolták ládákba, s ezért kilónként *60 fillér felárat kapnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt Kecskemé­ten kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elnöksége. Az ülé­sen — miután a városi nép­frontbizottságok munkájának értékelése szerepelt a napiren­den — részt vettek a városi népfrontbizottságok elnökei, valamint a járási népfronttit­károk. Ott volt a tanácskozá­son Szabó Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője és Zavagyi Lajos, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának helyettes osztály- vezetője. Dr. Bodóczky Lászlónak, a megyei népfrontbizottság el­nökének megnyitója után a vá­rosi népfrontbizottságok mun­kájáról szóló beszámolót Far­kas József, megyei népfront­titkár terjesztette az elnökség elé. E beszámoló már csak azért is megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel, mert a népfrontbizottságok új.já- választása óta most először került sor a mozgalom vá­lasztott városi testületéi ál­tal végzett, sokoldalú mun­ka átfogó, alapos értékelé­sére. Farkas József első helyen méltatta a népfrontbizottsá­goknak a városfejlesztés érde­kében kifejtett tevékenységét. E tekintetben különösen nagy elismerést érdemelnek a nép­frontbizottságok mellett mű­ködő akcióbizottságok. Kiskun­halason például az akcióbizott­ság lakóházak, óvoda korsze­rűsítésének, s a kórház bővíté­sének terveit készítette el tár­sadalmi munkában. Ugyancsak Kiskunhalason a magánerőből történő építkezés megkönnyíté­se érdekében építőközösséget hozott létre a népfront, s e kö­zösségek munkája nyomán ez év augusztus 20-án, 20 két­szobás lakás került átadásra. Kiskunfélegyházán ugyancsak lakásépítő közösséget hoztak létre, társasházépítési akciót indítottak, továbbá hasznos ja­vaslatokat tettek a városi ta­nács vb-nek a telekkijelölés érdekében. Mindezeken túl városi népfrontbizottságaink rendszeresen bekapcsolód­nak a városfejlesztési ter­vek kialakításába és javaslatokkal, konkrét mun­kavállalásokkal segítik a vá­rosfejlesztést. Az utóbbi hónapokban sokat fejlődött városi népfrontbi­zottságaink mezőgazdasági ter­melést segítő tevékenysége is. Hasznosnak bizonyult a terme­lőszövetkezetek jogi patronálá- sa, a kecskeméti népfrontbi­zottság által indított termelő- szövetkezetek közötti verseny, mely a termelési tervek telje­sítését és a háztáji állatállo­mány fejlesztését célozza. Jelentős volt a bizottságok által nyújtott segítség a kultu­rális nevelőmunkában is. A termelőszövetkezetekben részt vállaltak a kulturális tervek elkészítéséből, a tanyai nép­frontcsoportok pedig a kultu­rálódási lehetőségek megte­remtésén munkálkodtak. Valamennyi városunkban mű­ködnek a könyvbarátbizottsá- gok, melyeknek szintén haté­kony segítséget nyújtottak a népfrontbizottságok. Ezt iga­zolja az a tény is, hogy az olvasómozgalom kiter­jesztését illetően már majd­nem teljesítettük ötéves ter­vünk célkitűzéseit, azt, hogy a lakosság 15 száza­léka tagja és olvasója legyen a könyvtáraknak. A továbbiakban Farkas Jó­zsef, a népfrontbizottságok hon­ismereti, békeagitációs munká­jával, a tanácstagi csoportok segítésével foglalkozott. Ezt kö­vetően Petrich István, a bajai népfrontbizottság titkára adott számot a bajai népfrontmun­káról. A beszámolókat követő vitá­ban Bakonyi Ferenc, a város- fejlesztéshez nyújtott segítség kiszélesítéséről, Fehér Sándor a cigánykérdés megoldásáról, va­lamint az elvégzett társadal­mi munkák pontosabb nyilván­tartásáról, Czinege Gábor a kis­kunfélegyházi népfrontbizott­ság munkájáról, Mácsai János a kiskunhalasi lakásépítési ak­cióról és a tisztasági mozga­lomról szólott. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta * a KlSZ-kong- resszus előkészületeinek a nép­frontmozgalomra háruló fel­adatait. Az ülés Pozsgai Imré­nek, a megyei népfrontbizott­ság elnökhelyettesének a 20 éve felszabadult Bulgáriáról szóló ünnepi megemlékezésé- zárulti

Next

/
Thumbnails
Contents