Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-29 / 228. szám
4. oldal 1964. szeptember 29, kedd rLn A P T A R 1964. szeptember 29, kedd. Fegyveres Erők Napja. Napkelte: 5 óra 40 perc. Napnyugta: 17 óra 28 perc. 1 _l — A NÉPMŰVELÉSI ÉVAD az idén legkorábban az Űj Tavasz Termelőszövetkezetben kezdődött meg Kecskeméten. Szombaton este Csáky József párttitkár megnyitó szavai után a Reszelőgyár színjátszó csoportja adott hangulatos, vidám műsort. ’ Október 4-én pedig a rajkózenekar, a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet és az ipari- tanuló-intézet színjátszói, valamint a KTE birkózói szerepelnek a Hazafias Népfront, az MHS és a városi tanács vb művelődési osztálya által szervezett tanyanapon. A rendezvényről a Televízió híradója felvételeket készít. Telnek a górék Megyeszerte megkezdődött a kukorica törése. A termést mintegy 180 ezer holdon törik a szövetkezeti gazdaságokban. Eddig 15 ezer holdról törték le a csöveket, és mintegy 10 ezer holdon a szárat is levágták. A gazdag terméssel gyorsan telnek a górék a közös gazdaságokban. — Kalocsa vidékén javában tart a paprikaszüret. A fűszernövényből eddig közel 180 vagonra valót adtak át a felvásárlószerveknek, ahol fűzérezik, és őrlésre készítik elő a vidék hírességét, a fűszerpaprikát. Megjelentek a fűzérek a házak eresze alatt is, és messzire virítanak a ■„ paprikaláncok”. 20 ezer láda szőlő Vasárnap, a kellemes napsütésben többfelé szüreteltek megyénk szőlőseiben. Leginkább Kecskemét és Kiskőrös környékén voltak élénkek a pászták. Izsákon ezen a napon több mint 20 ezer ládát pakoltak meg a zamatos sárfehér szőlővel. A felvásárlótelepeken is nagy forgalmat ' bonyolítottak le. Ezen a napon 25 vagon szőlőt vásároltak fel. — Tegnap délelőtt titkári értekezleten vitatták meg Kecskeméten a pártalapszerveze- tek vezetőségválasztásával kapcsolatos feladatokat. — OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Regényfolytatásunk anyagtorlódás miatt mai számunkból kimaradt. Legközelebb a szerdai számunkban jelentkezünk Jerzy Edigey: A csekk című regényének folytatásával. — Alapfokú nyelv- tanfolyam indult tegnap Kecskeméten az MSZBT és a városi nőtanács szervezésében. A tanfolyam hallgatói a téli hónapokban ösz- szesen 70 órán ismerkednek meg az orosz nyelv alapjaival. — KÉTMÉTERESEK a hajtások, jól fejlettek a magoncok és a rügydugványok a Szőlészeti Intézet miklós- telepi gazdaságában. Több mint 1500 ma- gonc kerül innen kiültetésre az ősszel, új eljárással. A vékony vesszőket spirálszerűen megcsavarják, és a nyolc-tizedik rügyig földbe helyezik. így gyorsabban megerednek és erőteljesebben indulnak fejlődésnek. Igor Sztravinszkij Nyugat-Berlinben Willy Brandt nyugat-berlini polgármester meghívására ‘a nyugat-berlini ünnepi játékokra megérkezett Igor Sztravinszkij, akinek tiszteletére nagyszabású fogadást rendeztek. Az ünnepi hetek műsorán több Sztravinszkij- művet adnaik elő, többek között az ,,Ábrahám és Izsák” című héber nyelvű oratóriumot, amelynek ez lesz az európai ősbemutatója. — Tízéves program készült a Duna és a Tisza hullámtéri véderdőinek kialakítására. A Duna alsó szakaszán és a Tisza mentén ösz- szesen 200 hektáron kezdték meg az erdősítést. Csaknem 400 ezer facsemetét és fűzfavesszőt ültetnek el. A Duna megyénkben szakaszán nagyrészt gyorsan növő nyárfával alakítják ki az új véderdőt. — FELDOLGOZZAK Bugac utóbbi két évtizedes fejlődését. Ennek során számba veszik az újonnan épült lakóházakat, s többek között tanulmány készül a községhatár növénykultúrájának fejlődéséről is. 1944. szeptember 29-én megalakult a Magyar Front intéző bizottsága. A kilencedik csapás kezdete; a szovjet csapatok támadása Belgrád irányába. t>0 éve, 1904. szeptember 29-én született Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij, a szovjet irodalom kimagasló, de egyéni sorsában talán legtragikusabb alakja. Mindössze 32 évet élt, de ebből is csak hat évet töltött írói munkával. A volhiniai proletár fiú 14 éves korában már illegális forradalmi munkát végez, 15 évesen Bugyonnij legendás hírű lovas hadseregének önkéntes harcosa. Súlyosan megsebesül, tífuszt kap, de félig-meddig talpra állva küzd tovább. A kijevi Komszomol titkára. A legveszélyesebb, legki- merítőbb feladatokat vállalja. Gerincsérülése folytán elveszítette látását; keze. lába fokozatosan megbénult. Bénán, vakon mondta tollba gondolatait. Az akarat, a tehetség, a testileg magatehetetlen harcosból nagy alkotót, írót varázsolt. ,,Az acélt megedzik” című. 1934-ben megjelent regényéért Lett in-renddel tüntették ki. Főhőse Pavel Korcsagin, a szovjet irodalom nagyhatású, példamutató ifjúsági hőségé lett. Előszót Romáin Rolland írt hozzá, és több mint félszáz nyelven vált világszerte ismertté. Megfilmesítették, színpadira alkalmazták. Vihar szülöttei” című újabb regényét már nem tudta befejezni. — Egymillió forintos felújításból iker edzőkemence épül a Salgótarjáni Síküveggyárban. Az új kemence már az idén ötezier négyzetméter üveget gyárt a jugoszláv Zasztava tínusú gépkocsik részére. — Jól haladnak a szántással a dunave- csei járás közös gazdaságai. A vetőágvnak mintegy 85 százalékán készítették elő a talajt, az őszi mélyszántásnak pedig mintegy 85 százalékát végezték el eddig. — Értékes „zsákmánnyal” tért haza tizedik gyűjtőútjáról a szegedi Tisza-kutató expedíció. Többek között ritka, a Tisza- völgyben eddig ismeretlen kis emlősöket találtak, de nagy számban fogtak hegyi pillangókat. bogarakat, törpe denevéreket is. — Kétemeletes, nyolctantermes szakközépiskola és négyszáz diák elhelyezésére alkalmas, négyemeletes diákotthon építését tervezik Szekszárdon. A több mint húszmillió forintos beruházással készülő iskolakombinát két év múlva a legkorszerűbb felszereléssel várja első diákjait. — IRODALMI PRESSZÓT alakítottak á Virág-cukrászdában, a kiskunfélegyházi irodalombarátok körének tagjai. Első összejövetelüket vasárnap tartották, s ezúttal helyi költők — dr. Falu Tibor és Fekete Gáspár — olvastak fel verseikből. — Vasárnapig mintegy kétharmad részéi letörték a 120 holdon vetett kukoricatermésnek a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Termelőszövetkezet gazdái. A jó ütem a közös gazdaságban alkalmazott anyagi ösztönző módszernek is köszönhető. A terven felüli többlétté rmésnek ugyanis a felét a gyalogmunkások, valamint a traktorosok és a fo- gatosok között osztják szét, prémiumként. — latin-amekikaBAN az egy lakosra eső élelmiszertermelés jelenleg hét százalékkal kisebb, mint a második világháború előtt. I.atin- Amerika egyre inkább elveszíti a világpiac fő gabona- és hússzállítójának szerepét. mivel 1940-től I9Gl-ig a lakosság 66 százalékkal szaporodott, a mezőgazdasági termelés pedig csak 42 százalékkal növekedett. — SZÁZEZER DÍSZCSERJE. a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ceglédi gazdaságában több mint százezer különböző cserjét nevelnek. Az ősz folyamán és tavasszal ezekből a parkdíszítő növényekből mintegy hatvanezret értékesítenek. A Kecskeméti Agrome* teorolúgiai Obszervatórium jelenti: Szeptember 27-én a középhőmérséklet 15,2 (az ötvenéves átlag 14,5), a legmagasabb nappali hőmérséklet 23,5 fok, a napsütéses órák száma 10,6 volt. 28-án a legalacsonyabb nappali hőmérséklet 7,2, a reggel hét órakor mért hőmérséklet 10 a délután 2 órakor mért hőmérséklet 22,5 fok. Várható időjárás kedd estig: Felhős idő, néhány helyen eső. A reggeli órákban párásság, helyenként köd. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18—21 fok közöli, Amikor a papa fogadja a szerenádot Mulatságos eset történt egyik községünkben. Egy 16 éves legényke szerenádot adott szíve választottjának, egy 13 éves általános iskolás leánykának. A kis diáklány helyett azonban a papa „fogadta” a zenés vallomást. Gyorsan kiugrott az ágyából, nadrágot húzott, majd botot ragadva kirohant az utcára és „Majd adok én neked tizenhárom éves leányt szédíteni!” kiáltással, alaposan elnadrágolta a szerelmes legénykét. De megjárták a zenészek is, mert az ifjú helybenhagyása után, a jól megtermett papa nekik fordult és addig csattogtatta a hátukon a botot, amíg el nem menekültek. íNy. P.) „Feltámadt“ a cár A moszkvai filmstúdió munkatársai kisfilmet készítettek Mihail Geraszimov professzorról, aki képmás rekonstrukcióival világhírre tett szert. Különös érdeklődést keltett legutóbbi munkája, Rettegett Iván cár képmásának rekonstrukciója. A film követi a cár szobrászati portréjának restaurációs folyamatát, kezdve a koporsó feltárásának pillanatától. Bemutatja, hogy az orosz cár csontjainak elemzése alapján hogyan jutott az antropológus arra a következtetésre, hogy Rettegett Ivánt nem mérgezték és nem is fojtották meg. Színpompás ünnepség d fegyveres erők napja alkalmából Kiskunfélegyházán Vasárnap délelőtt mintegy kétezren voltak tanúi Kiskunfélegyházán a Honvéd Sporttelepen a fegyveres erők napja ünnepségeinek. Délelőtt 9 órakor a honvéd kürtösök díszjelének elhangzása után Hódosán Imre ezredes üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően a honvédzenekar indulójának hangjaira a sportolók és a katonák elvonultak a közönség előtt. A sportünnepség az egyik alakulat száz katonájának fegyveres, zenés szabadgyakorlatával kezdődött meg. Az impozáns bemutatót nagy tapssal kísérte a közönség. Ezt követően a kiskunfélegyházi solymászok, majd a kerékpárosok versenye következett. Az atlétikai viadalon magyar és szovjet versenyzők mérték össze erejüket. A legnagyobb sikere a harcászati bemutatónak volt, amelynek keretében egy lövészegység _ támadását mutatták be. A tűzoltók oltási gyakorlata után látványos, tömeges gúlagyakorlatot mutattak be a katonák. A szinte egész napos sportműsoron jól szórakoztak Kiskunfélegyháza város lakói. Hétfőn este a Móra Ferenc Művelődési Házban a megye párt- és tanácsvezetőinek részvételével ünnepi fogadást rendeztek a fegyveres erők napja alkalmából. Az ünnepi beszédet Kerekes Szilveszter ezredes, a helyőrség parancsnoka tartotta. A fogadás után a Katona József Színház művészei adtak igen színvonalas műsort a helyőrség katonái, illetve a város közönsége részére. Felavatták Prielle Kornélia síremlékét Szabadszálláson Szabadszálláson a helyi múzeumbarátok körének kezdeményezésére, síremléket emeltek a református temetőben nyugvó Prielle Kornéliának, a múlt század egyik legnagyobb színésznőjének, a Nemzeti Színház első örökös tagjának. A síremléket vasárnap a Nemzeti Színházzal közösen ünnepélyesen avatták fel. Az emléktáblánál Tóth Sándor, a helyi múzeumbarátok köre nevében emlékezett meg Petőfi kor- társáról, akihez érzelmi szálak is fűzték a nagy költőt. Ezután dr. Cenner Mihály, a Színház Tudományos Intézet munkatársa méltatta Prielle Kornélia munkásságát, művészetét. Az ünnepség keretében megkoszorúzták a síremléket. A Nemzeti Színház nevében Lukács Margit, Kossuth-díjas, a Népköztársaság érdemes művésze, és Czapka Endre, a Nemzeti Színház főtitkára helyezte el a megemlékezés koszorúját. A községi tanács, valamint a helyi társadalmi és tömegszervezetek képviselői is lerótták tiszteletüket, és virágot helyez, tek el a sírra. Az ünnepséget ezután a község új filmszínházában folytatták, ahol dr. Gsváth Béla, a Nemzeti Színház fődramaturgja ismertette Prielle Kornélia élettörténetét, művészetét. A megemlékezést Csernus Marian, a Nemzeti Színház tagja egy szavalattal zárta be. Átmos vesérre utat nah a honfoglaláskori ásatási leletek A Szlovák Tudományos Akadémia nagy jelentőségű ásatási eredményeiről, a Zemplénben feltárt honfoglaláskori fejedelmi sírról tartott vetítettképes előadást a kecskeméti városi művelődési házban dr. Fettich Nándor régész, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Nyers tölgyfakoporsóban temették el a hatalmas termetű — körülbelül 190 cm magas — — fejedelmet, de már felrava- talozásakor elvették tőle összes fejedelmi aranyjelvényeit, hogy azokat az új fejedelem használhassa, és arany, valamint ezüst utánzatokkal pótolták, így a rangos temetés kötelezettségének is eleget tettek. Kardja például a bécsi, volt udvari kincstárban őrzött csodálatos aranyszablyának az utánzata sima, rögtönözve ráhajtogatott aranylemezekkel. Az ősm,agyar tarsolylemezek művészi mintával díszített ezüst áldomáscsészéje egyedülálló a kor leletei között, pedig ez is kicserélt, elrongálódott tárgy volt a sírban. A szokatlanul gazdag díszítésű lószerszám is sűrűn volt ezüstlemezekkel borítva, s négy darab gazdagon díszített nagy ezüst csengő csüngött róla. A sír további igen értékes mellékletei még az arany nyak-, kar- és lábpere- cek, öt nagy ezüst korong var- kocsdísz, tegez hét nyíllal, s a bőrruha ezüstvereteinek tömege. Az egész leletanyag — még kicserélt mivoltában is — a legnagyobb honfoglaláskor! leletünk. A halott fejét az eltemetés előtt levágták és a jobb vállához tették. Az összes adatok Almos vezérnek a XIV. századi krónikában is említett mogöletéseie vallanak és ezt az Anonymusnál közölt Almos-'éle sz .-mélyleírás is alátámasztja. A fejedelmi lelet kórul feltárt sz’áv hamvasztásos mandvin/ok a temetésnél tevékenykedő megölt személyzet maradványai lehetnek. A honfoglalás kezdeti idejének színhelyén — az Ano- nymusnál is fontos szerepet játszó Zemplénben zajlott le — a jelek szerint a magyar történelem első nagy tragédiája, melyről eddig csak írott forrásokból tudtunk. A tragédia emlékét a népi hagyomány is őrzi: Például a sír közvetlen közelében levő helynevek, mint Felsőtábor-dűlo, Táborai ja-dú- lő, Rihótábor (Rivótábor)- dűlő és az eredetileg szláv nevű Szo- motor falu Zomorutor neve, ahol a fejedelmet megillető vidám tor — tornajáté'tok, bajvívások stb. — mellőzésével csak a búcsúztató tort merték megtartani. A néphagyomány ez esetben krónikásainkkal és régészeti leletekkel egyenrangú fői rás- - nak bizonyult. Az előadó szokatlanul érdekes, izgalmas előadását Kecskeméten hozta először nyilvánosságra. Kutatásainak végső kiértékelését, bizonyítékait itt terjesztette először elő arra nézve, hogy Zemplénben valóban Álmos vezér sírját találták meg. Nem véletlen, hogy Fettich Nándor feldolgozásának végső eredménye éppen Kecskeméten került nyilvánosságra, ugyanis Kecskeméten alakult meg — az országban először 1958-ban — az első Honismereti Kör, melynek hatéves tevékenysége már az országban is ismert, és e kör tagjai kezdeményezték a magyar őstörténet szempontjából is nagy jelentőségű előadás megtartását.
