Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

1964. ssept. 27, vasárnap S. oldal ^ ara a?j^ryi-me^nűsA^-) A megye parlamentje Hasznos vezetési módszerek — javuló eredmények Beszélgetés a kiskunfélegyházi város és járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről A megyei pártértekezlet két évvel ezelőtt fontos határozatot hozott a termelőszövetkezettek gazdálkodási színvonalának továb­bi javítására. Külön pontokba foglalta a határozat a még gyengén gazdálkodó szövetkezetek segítésének módszereit. E határozat útmutatásaival a tarsolyomban kerestem fel a napokban a kis­kunfélegyházi városi, járási párt- és tanácsvezetőket, megtudni a pártértekezlet óta az ő segítő, irányító munkájuk hogyan gyü­mölcsözött a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. Szoktuk használni ezt a ki­fejezést — parlament — kép­letesen is, s mint nem egy sza­vunknál, megfigyelhetjük ér­telmezésének változását, mó­dosulását a régivel szemben. A parlament nálunk nem az áldatlan és felesleges szócsatá­rozások színhelye, mint számos országban még ma is az, ha­nem törvényeink meghozatalá­nak tiszteletre méltó színhelye, a valóban demokratikusan vá­lasztott képviselők érdemi fel­szólalásainak fóruma. Az öt megyei felszólaló és a kilenc interpelláló tanácstag időben mérve is — habár nyil­vánvalóan nem ez a lényeg — legalább olyan hosszan beszélt, mint az alaposan részletező be­számoló. A felszólalók között lehetett volna még több olyan megyei tanácstag is, aki saját területének szemszögéből — mint például dr. Gajdócsi Ist­ván, a bajai járás gondjairól szólva — mondja el a véle­ményét, de így is igen sokré­tűen egészítették ki valameny- nyien a nagy „téma”, a napi­renden szereplő # kérdés — az 1965—66. évi "mezőgazdasági tervfeladatok — bonyolult ösz- szetevőit. Vita is kerekedett természe­tesen. Például Csatári Lajos tanácstag, a gépállomások me­gyei igazgatóságának vezetője többek között azt fejtegette, miért kénytelenek más megyé­be is elküldeni munkára gépei­ket, s a traktorosokat. Kis idő múlva Ács Sántha Lajosné katymári tanácstag panaszol­ta: Hozzájuk nem megy a gép­állomás a gépeivel, pedig le vannak szerződve. „Jöjjenek mihozzánk, ott találnak mun­kát!” — mondta Csatári elv­társ felé fordulva, a jelenlevők enyhe derültségétől kísérve. De feljegyezhette az említett felszólaló szavait a miniszté­rium jelenlevő képviselője is, mert nagyon keményen és fe­lelősségteljesen tette szóvá a cukorgyár mulasztását a köz­ség tsz-ei által szorgosan fel­szedett cukorrépa elszállításá­nak kényelmessége miatt. Nem lehetett mély elgondol- kozás nélkül hallgatni Fazekas Béláné tiszakécskei tanácstag felszólalását sem. Ahogyan dr. Tompa Béla, a tanácskozás ott bizony mellőző, kellően meg nem alapozott és több szükségszerű feladattal nem számoló csatornaépítési prog­ramot ezért hamarosan módo­sítani kellett. Nem mindenkinek „szentírás“ a kódex? A módosított tervezetet a megyei tanács vb tervosztálya 1963 áprilisában terjesztette fel egyeztetési eljárásra az érde­kelt felügyeleti szervekhez, fő­hatóságokhoz (Országos Terv­hivatal, Pénzügyminisztérium, Könnyűipari, Földművelésügyi Minisztérium stb.) E szervnek — a beruházási kódex szerint t— harminc napon belül vála­szolniuk kellett volna. Mégis: a komposzttelep építésében érdekelt Könnyűipari Miniszté­rium a múlt évi megkeresésre csak ez év májusában vála­szolt. (!) A program teljes át­dolgozását kérte, de a telep építési költségvállalására ér­demben akkor sem válaszolt. — A Földművelésügyi Minisz­térium — amely a szennyvíz­nek öntözési célokra való hasz­nosításában volt érdekelt — válaszában sokallta az egy holdra jutó öntözési költséget. Az Országos Tervhivatal a csatornaépítési program újabb átdolgozására utasította a me­gyei tanács vb tervosztályát. A második átdolgozás lényegé­előadója, a megyei tanács vb elnökhelyettese válaszában ma­ga is e szavakkal reflektált Fazekasné észrevételeire: „Vég­telenül megható volt számom­ra, ahogyan az elvtársnő ki­fejtette, nemcsak a maga ne­vében, a tiszakécskei háziasz- szonyok, alkalmazottak és üze­mi dolgozók jogos kívánsá­gát...” Valóban, Fazekasné so­kak nevében tette szóvá: A he­lyi tsz-ek (tegyük hozzá, hogy ne csak Tiszakécskén, de min­denütt a megyében) igyekezze­nek és tartsák kötelességüknek községük lakosságának ellátá­sát is, s fordítsanak erre sok­kal nagyobb gondot. S az árakban is legyenek mérték- tartóbbak. A megyei tanács mezőgazdasági kérésekkel fog­lalkozó vb elnökhelyettese megígérte, jobban ellenőrzik, s igyekeznek szervezeti úton is biztosítani ennek a feltétlenül indokolt kívánságnak a meg­valósulását. De sorolhatnánk a többi fel­szólaló által mondottakat is. Valamennyien felelősséggel, közérdekű ügyekben beszéltek, oly módon, ahogyan a megye közigazgatásának, tanácsainak legfelsőbb fórumán szólani kell. Ügy tették szóvá jogos észrevételeiket, választóik s a helyi tanácsok üzenetét, kéré­sét vagy panaszát is tolmácsol­va, mint akik tudják: A dol­gozó nép képviseletében van­nak itt, s a jelenlevő tanácsi vezetők és az apparátus dol­gozói a lehetőségekhez képest a legjobban igyekeznek majd az általuk felvetett dolgokat megszívlelni, orvosolni* vagy éppen a következő évekre szóló tervek készítésénél figyelembe venni. Jóleső érzés volt hallgatni ezt az élénk vitát, tanácsko­zást, amelyen szinte minden alkalommal lemérhető az új — a még kissé járatlan — ta­nácstagok fejlődése is. Hiszen közügyben szólni nem kis do­log, de meg lehet tanulni. Kü­lönösen nálunk, ahol erre — társadalmi rendszerünk de­mokratizmusénál fogva — nemcsak bátorítják, de neve­lik, tanítják is a lakosság kép­viselőit. ben csak formai volt. Az ön­tözőtelepet is külön beruházás­ként kezelte. Az együttesen 110 millió forinttal számoló, most már három részből álló programot a Beruházási Bank útján végső soron ismételten az Országos Tervhivatalhoz terjesztették. Ezúttal is elmaradt azonban a jóváhagyás. Az Országos Tervhivatal ugyanis — jogosan — nem látta tisztázottnak a kapcsolódó beruházások pénz­ügyi fedezetét. A komposztte­lep építésének költségét nem vállalta magára a Könnyűipari Minisztérium, s az öntöző te­leppel kapcsolatban ugyanezt tette az FM is. Mint a rétestészta... Következett a csatornázási program harmadszori átdolgo­zása. Ebből — az augusztus közepén jóváhagyásra benyúj­tott — tervezetből teljesein ki­maradt tehát a komposzttelep. Következésképpen teljesen megváltozott a szennyvíztisztí­tás technológiája is. S ebben a harmadszorra átdolgozott ter­vezetben a Földművelésügyi Minisztérium kívánságának megfelelően sikerült lecsök­kenteni az öntözőtelep építési költségét. Csakhogy a minisz­térium, amely korábban a szennyvízzel való öntözési meg­oldást szorgalmazta, ezúttal az előzetes tárgyalásokkal ellenté­tes állást foglalt el. A „kerekasztalt” öten ültük körül. Túri József, az MSZMP városi-járási pártbizottságának első titkára, dr. Laczkó Tibor, a városi-járási pártbizottság tit­kára, Ispánovits Márton, a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, Takács Ferenc, a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet elnöke és e sorok írója. A beszélgetés először általá­nosságokról folyt. Annak a fel­emlegetésével kezdtük, hogy a Kiskunfélegyházán és környé­kén dolgozó parasztoknak nehe­zíti a helyzetét, hogy a terület mintegy 70 százaléka homok, 10 százaléka szikes terület és csak 20 százaléka kötött talaj. A homokon csak annyi rozs te­rem, hogy éppen hogy fedezi az önköltséget. Most folyik az új honfoglalás, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés. Fi­gyelembe véve a körülménye­ket, a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél érvényesült a következetesség elve és a ter­melőszövetkezeteken kívül ala­csonyabb típusú közös gazdasá­gok is alakultak. Meg kell azt is jegyezni, hogy a járás szö­vetkezetei két kivétellel most is a gyenge kategóriába tartoz­nak, bár az is tény, hogy so­kat fejlődött a gazdálkodásuk az utóbbi két évben. Túri elvtárs ennek igazolá­sára néhány jellemző számot idézett. — Egyik legfőbb bizo­nyíték a gazdálkodás javulásá­ra a mérleghiány csökkenése. A pártértekezlet évében, 1962- ben 6 millió forintos mérleg­hiánnyal zártak a város és a járás termelőszövetkezetei, 1963- ban már csak 890 ezerrel. És az idén talán egy mérleghiányos szövetkezet lesz csak — mond­ta bizakodva. Ispánovits elvtárs az előtte S most „nyúlik a rétes” to­vább. Az Országos Tervhiva­tal — a megyei tanács vb terv­osztályának tájékozódása sze­rint — most a tisztító telep műszaki terveit nem látja meg­alapozottnak. Valószínű: újabb programátdolgozás válik szük­ségessé. Az FM iaz öntözőtelep költségeit nem vállalja, mond­ván: nem a saját beruházása, hadd finanszírozza a megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tálya. A mezőgazdasági osz­tálynak pedig a minisztérium engedélye nélkül nincs erre le­hetősége. Végül is: egyelőre tisztázatlan, hogy a már jó­részt megépített kecskeméti fő­gyűjtőcsatornák hová vezetik el a város szennyvizét. Tanulságok helyett A megyeszékhely csatornázá­sa körüli huzavona, számtalan buktató korántsem vall tehát jó előkészítésre, a főhatóságok között gondosan egyeztetett, összehangolt munkára. Sőt! De bízzuk a felelősségkutatást, a tanulságok levonását az illeté­kesekre. Egy azonban bizo­nyos: Súlyosak, drágák ezek a tanulságok, amelyekből hasz­nos és nélkülözhetetlen is le­vonni a megfelelő következ­tetéseket, mielőtt megyénk töb­bi városában is sor kerül a csatornázásra. Perny Irén fekvői kimutatásokból még alá­támasztotta az előbbieket. — 1962-ben a járás termelő- szövetkezetei 82 millió, 1963- ban pedig már 105 millió forint bruttó termelési értéket állítot­tak elő. Nőtt az egy holdra jutó műtrágyafelhasználás-, 200 szá­mosállattal emelkedett az állat- állomány, majdnem 1200 liter­rel az egy tehénre jutó tejho­zam. A 100 katasztrális holdra jutó összes hústermelés majd­nem ezer kilogrammal nőtt egy év alatt. — Ne feledkezzünk meg a homok hasznosítását célzó in­tézkedésekről — hangoztatta Laczkó elvtárs. — összesen 4632 hold új szőlő- és gyümölcs­telepítésünk van. Ehhez számít­hatjuk az állami gazdaságok­nak mintegy ezer katasztrális hold telepítését és 400 hold er­dőt, vagyis tulajdonképpen baj­ezer holdon teremtettünk új kultúrát. =■ A megyei pártértekezlet ha­tározatában szerepel, mint fontos tennivaló, a vezetés színvonalának a javítása. Az eddigi eredmények elérésében bizonyára nagy szere­pet játszott az is. bogy a járás vezetői tettek néhány ilyen célú intézkedést is. — Igen, ez nagyon fontos — helyeselt Túri elvtárs. — A pártértekezlet óta a termelő- szövetkezetek vezetésében je­lentős javulás tapasztalható. A gyengébbnek bizonyult vezetők­nek majdnem 90 százaléka ki­cserélődött. A termelőszövetke­zetekben szakképzett agronó- musok irányítják a munkát, ké­pesített könyvelők ügyelnek a pénzgazdálkodásra. Több közös gazdaságban bevezették az ön­költségszámítást is. A pártér­tekezlet óta eltelt két év alatt 14 függetlenített párttitkár ke­rült a termelőszövetkezetekbe. Két esztendő alatt 200 tagjelöl­tet vettek fel a közös gazdasá­gok pártszervezeteibe. Jó példa arra, hogy milyen változást idézhet elő a gazdál­kodásban rövid idő alatt, ha összehangolt, színvonalas irá­nyító munka van a gazdaság­ban, a pálmonostori Keleti Fény. Ezután Takács elvtárs vette át a szót. Róla tudni kell, hogy ez év májusában a járási párt- bizottság tagjelöltség nélkül ja­vasolta a párttagok sorába jó munkája jutalmául. Rá nem vonatkozik az a közmondás, hogy senki sem lehet próféta saját hazájában, mert ott szü­letett Pálmonostorán. — 1961-ben 8,14 forint volt egy munkaegység értéke a szö­vetkezetünkben — kezdte tájé­koztatóját Takács elvtárs. — 1962- ben már 24,68 forintot, 1963- ban már 30 forintot ért egy munkaegység. Az idén is elérjük ezt az eredményt. Je­lentősen emelkedett a szövet­kezeti vagyon. Csak egy-két számot sorolok az állattenyész­tés köréből. 1962-ben 75 szarvas- marhánk és 376 sertésünk volt, 1964- ben pedig már 376 szarvas- marhánk és 740 sertés az állo­mányunk. Következetesen töre­kedtünk a vezetés összehan­goltságára, az anyagi érdekelt­ség elvének érvényesítésére. Észrevétlenül szilárdult a mun­kafegyelem. — Bizonyára a járási vezetés is számottevően javult. Kialakultak a helyes módszerek. — Igen. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy mi járási vezetők „egy nyelven” beszéljünk. Ez egyik feltétele saját irányító és vezető munkánk további javí­tásának. A párt- és a tanács­vezetés között jó a kapcsolat. A pártbizottság mellett egy mezőgazdasági bizottság ala­kult, melynek az a feladata, hogy segítsen a járás vezetői­nek a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának ellenőrzésében. A pártbizottság határozatot ho­zott arra, hogy negyedévenként felmérjük valamennyi szövet­kezet munkáját. Ezt egy erre külön alakult szakemberekből álló bizottság végzi. Időnként valamennyi szövetkezeti vezető beszámol a járási párt-végre­hajtóbizottsági ülésén arról, hogy miként törekedett a gaz­dálkodás megjavítására. A járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke hozzátette: — Azok a termelőszövetkezetek, melyek beszámolóját mégsem terjesztik a párt-vb elé, azok nálunk a tanácsnál kerülnek sorra. — Nagyon jelentősnek tart­juk a telepítési szemléket — hangoztatta Laczkó elvtárs. — Ezeken a szemléken feldolgoz­zuk az eddigi tapasztalatokat, útmutatást adunk a jövőre néz­ve, amit a termelőszövetkeze­tek általában meg is fogadnak. A telepítési szemlék mintájára most hasonlót vezetünk be az állattenyésztésnél is. = Talán a további tervekről be­szélgetnénk még egy kicsit. Bizo­nyára számos elgondolása van a járás vezetőinek a termelőszövet­kezetek gazdálkodásának további javítására. # — Elsősorban a szakosításról kell néhány szót ejtenem — hangoztatta a pártbizottság első titkára. — Figyelembe vettük a további tervek elkészítésénél a községek gazdasági lehetősé­geit. Tiszaújfalun például a ser­téstenyésztést szorgalmazzuk a Tisza Termelőszövetkezetben. Ott jelenleg is 1200 hízott ser­tés van. Az Alkotmányban vi­szont a baromfitenyésztésre van lehetőség, 80 ezer baromfit, ne­velnek. Ha már itt tartunk, ér­demes szólni a libatenyésztés­ről, amelyben Kiskunfélegyhá­za és környéke már a múltban is jeleskedett és jelenleg is or­szágos hírű. A libatenyésztési tsz-közi társulásra 3 és fél mil­lió forintot ruháznak be. Tizen­ötmillió forintos költséggel új keltetőállomás épül. Az év vé­gére a járásban ötezer darabból álló libatörzsállomány lesz. A másik téma a homok hasz­nosítása. Erről Laczkó elvtárs adott tájékoztatást. Újabb telepí­tések lesznek. Az eszi terv sze­rint a városban és a járásban majdnem 900 hold szőlőt és gyü­mölcsöst telepítenek. A talajja­vítás érdekében Petőfiszállás, Jászszentlászló környékén láp- földkitermelés folyik. Több száz holdon, zöldtrágyanövénye- ket termesztenek. Számos kérdést ebben az írás­ban még érinteni sem lehetett. A tények bizonyítják, hogy a kiskunfélegyházi járás párt- és tanácsvezetőinek erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Termé­szetesen — mint ahogy azt Túri elvtárs hangsúlyozta — a já­rás vezetése önmagában nem tudja megoldani a problémá­kat. A harc a szövetkezetekben dől el. Kimenetele elsősorban a gazdákon múlik. Nekik kell összefogni, kihasználva a nagy­üzemi lehetőségeket a közösség és a maguk javára. Az eddigi eredmények biztatóak arra néz­ve, hogy a jövőben még na­gyobb előrehaladást érjenek el Kiskunfélegyháza járása és a város termelőszövetkezetei. Kereskedő Sándor A gondos körültekintést itt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents