Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-26 / 226. szám
1964. szeptember 26, szombat 3. oldal Okos ötlet, negyedmillió forint bevétel A napokban megkezdték a sampionyongomha szedését a kecskeméti Béke Tsz palántanevelő telepén. A hollandi ágyak üvegfelületei alatt termesztik, valamint az üvegháznak mind a négy hajójában. A kellő homályt, s ezzel együtt a gomba számára legkedvezőbb 14—16 fokos hőmérsékletet úgy „állították elő”, hogy a hollandi ágyakat hasurával fedték le, az üvegházakat kívülről meszes agyaggal bemeszelték, belül pedig fekete fóliát rögzítettek az üvegre. Az ízletes sampinyont a megyeszékhely üzleteiben árusítják, de jut belőle a fővárosba is. Szedése előreláthatólag eltart decemberig. A szövetkezet száz mázsa gomba értékesítését tervezi, s ezáltal negyedmillió forintos haszonra tesz szert. A telepen azonban nemcsak a gombaszüret jelenti az őszi idényt, hanem a karalábé és a retek primőr termesztése is. Az előbbinél megkezdődött a gumóképződés, s november közepén 200 ezer darabot szállítanak belőle exportra. Ugyanekkorra szedhető lesz az 50 ezer csomó retek is, amelyre már megkötötték a szerződést a HUN3A- RC FRU CT-tál. Egyúttal a jövő évre is készülnek. Márciusban salátát, április elején zöldpaprikát akarnak értékesíteni. Munkásvédelmi őrjárat '».11 Veszélyes „csapdák Bodor Antal gépmunkás hívta fel a figyelmünket a Kecskeméti Faipari Vállalat gépműhelyében uralkodó áldatlan állapotra. Kérte, keressük fel munkahelyén éé győződjünk meg róla, mennyire balesetveszélyes körülmények között dolgoznak munkatársai. Elmondta, hogy — mint a műhely szakszervezeti bizalmija — felelősséggel tartozik munkatársai egészségéért. Fél, hogy ha a helyzet nem változik, az ő sorsára juthatnak többen is. Bodor Antalt ugyanis egy egész hónapig ágyhoz kötötte a munka közben elszenvedett baleset — lábaujját roncsolta szét a rázuhanó súlyos faanyag. Felbillen a rakomány Mindenekelőtt Bodor Antal baleseti jegyzőkönyvét keressük elő Borbás Sándorral, az üzem szakszervezeti bizottságának titkárával. A jegyzőkönyv szerint — amelyet a fiatal gépmunkás aláírásával hitelesített — balesetét gondatlanság okozta. Ezt tehát nem lehet a műhelyben uralkodó állapotok rovására írni. Azt azonban a szakszevezeti titkár is elismeri, hogy a gépműhelyben valóban nincsenek biztosítva a balesetmentes munka feltételei. Kizárólag a szerencséjüknek köszönhetik az ott dolgozók, hogy eddig nagyobb baj nélkül megúszták. — Itt húzódik a porelszívó berendezés aknája — magyarázza a műhelyben Borbás Sándor — aztán rálép az egyik akna- nyílást fedő fémlemezre. Talpa alatt jókorát billen az eldeformálódott lemez. — Képzelje el, hogy akkor hogyan billeg, amikor keresztül húzzuk fölötte a több mázsa faanyaggal , rakott kocsikat — mondja Vörös Eszter anyag- mozgató. „Hányszor kértük már“ Beszélgetésünkre felfigyelnek a gépek mellett dolgozók, és most már záporoznák a panaszok: — Hányszor kértük már, hogy gyalulják egyszintre a padlózattal a műhelyajtó küszöbét. Alig tudják átráncigálni fölötte a kézikocsikat. Múltkor egy fiatal munkás lábára dőlt az anyag — mondja Nyári Illés. A fúrógép mellett dolgozó Kovács László mutatja, hogy talpa a ‘;t is fémlemezzel fedett akna van. Elgondolni is rossz, hogy mi történhet, ha arrább csúszik a könnyen mozduló fedő. De elég ha belelép a lemezen vágott nyílásba. Ez a fedőlemez semmiképpen sem idevaló. a szabályos nyílás ugyanis nyilvánvalóan valamelyik porelszívó cső levezetésére szolgált. Csőnek pedig itt nyoma sincs. Intézkedés helyett vita — Ismeri-e a gépműhelyben dolgozók panaszát? — kérdezzük röviddel később Cziniege Istvántól, a szákszervezet balesetvédelmi megbízottjától. Mielőtt válaszolna szükségesnek látja hangsúlyozni, hogy ő „csak társadalmi munkában” látja el ezt a feladatot. Elismeri, hogy tud a rossz aknafödelekről, hiszen a havi szemléken ezt már több ízben szóvátették a dolgozók, és sürgették a kijavításukat is. — Történt-e intézkedés? Czinege István határidőket és felelősöket emleget, de kiderül, hogy ő maga még nem ellenőrizte az ígéretek valóra váltását. Végül Bíró Imre beruházási előadót keressük fel, aki közli, hogy a Kecskeméti Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat készítette a porelszívó berendezés aknáját. A június 24-én kelt átadás—átvételi jegyzőkönyv szerint a Faipari Vállalat már akkor kifogásolta a kivitelező gondatlan munkáját. Kérte, hogy a hibákat június 30-ig javítsák ki. Azóta kétszer felvonultak az építők, csináltak is valamit, de — mint erről magunk is meggyőződhettünk — az a'knafedők még mindig nem felelnék meg a kívánalmaknak. A vállalatok tehát egyelőre vitatkoznak a gépműhely dolgozóinak testi épségét veszélyeztető hibákon. A Faipari Vállalat gazdasági vezetőinek é® a szak- szervezeti bizottságnak azonban addig is — legalább az eldefor- málódott fedők kicserélésével — biztosítani kell a gépmunkások védelmét — amíg nem késő. Hogy a vitában kinek van igaza, azt ráérnek eldönteni azután. Békés Dezső ("surran a must... Nehéz fürtök zuhannak a gyűjtőmedencékbe, s a kanalas felvonók pontos következetességgel nyúlnak értük a másodperc tört részében, hogy az édes, értékes terhet a présgépekhez szállítsák. Elérkezett a szőlőfeldolgozás rajtja a kiskunhalasi pincészetben is. — Már most, az első napon — tájékoztat bennünket a telep vezetője, Vaszari Vilmos — mintegy 300 mázsa felhozatalra számítunk a korai fajták, az ezerjó és az oportó terméséből. Mai „ügyfeleink”: a Kiskunhalasi és a Kunfehértói Állami Gazdaság. A jövő héten, e hó utolsó napjaiban már teljes lesz a tempó a feldolgozásban, napjában 1000—1200 mázsa szőlő fut majd át a gépeken. Végigjárjuk a zúgó, dübörgő csarnokot, amelyben a két bolgár mobilprés mindegyike 40—45 mázsás óránkénti teljesítménnyel dolgozik. Sőt, ahogyan vezetőnk mondja, most, a levesebb szőlőkből félszáz mázsát is ki lehet préselni. Az időjárás következtében ugyanis a szőlő héja vékonyabb, a bogyók viszont duz_ zadtabbak, lében gazdagabbak. A „mobilok” a ledarált bogyók musttartalmának a négyötödét préselik ki. A törköly először a tépőgépbe, majd a surrantón át a hidraulikus présekbe kerül. Az öt prés segítségével a maradék mustot is kivonják a törkölymasszából. A sűrű, zamatos lé a mustgyűjtő medencéből a fold alatt fémcsövön áramlik a pince 50 hektoliteres, nagy tartályába. Innen — szín és fajta szerint — két szivattyú fejti állandóan a hatalmas ászok- és cementhordókba. — Mi a véleménye az első napon átvett termésről? — kérdezzük Vaszari Vilmost. — Ami a cukortartalmat illeti, jobb a tavalyinál: az akkori 14—15-tel szemben most 16—16,5 fok. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy meny- nyiségben is mintegy 5 százalékkal nagyobb termésre számíthatunk, mint tavaly. Persze, jósolni korai lenne még, hiszen az időjárás bármikor felboríthatja az előzetes számításokat. Újabb erőgépek jönnek Kunfehértóról, a pótkocsikon magasra halmozott fürtök. Gyönyörködünk a termésben, amelyet egy-kettőre benyel a medencék torka. Közben pedig bizakodunk és reménykedünk abban, hogy szép, hosszú, derűs ősz jár majd a szedőkre, s a gépek itt benn — végig teljes kapacitással dolgozhatnak... Jóba Tibor A földektől a vagonokig Szállítási gondok Báfsbokodon és környékén Csávoly, Felsőszentiván, Bács- bokod, Bácsborsód. Katymár. Majdnem féltucatnyi község a bajai járás egyik szögletében. Nagy kiterjedésű szántóföldek, összesen közel 40 ezer holdon. Jól termő lösztalaj. Kukoricának, cukorrépának, kendernek kitűnő. Most mindegyikből szép termés ígérkezik. Cukorrépát egyébként is nagyobb területen vetettek a tavalyinál. E három növényféle mindegyike nagy tömeget ad, s betakarításuk is egyszerre esedékes. Hogyan birkóznak meg a közös gazdaságok az elszállításukkal? — A szövetkezetek részletes tervet készítettek — válaszol a kérdezett, Zele Lajos, a bokodi tanácstitkár. — Ami az egyes gazdaságokon belüli szállítást illeti, azzal nem is lesz gond. Hanem egy kissé tartunk a cukorrépa átvételétől. A tavalyi egy átvevő helyett legalább kettő kellene... A kendert majd tavasszal Előbb azonban nézzük meg a gazdaság terveit, felkészülését! Például a bácsbokodi Szalval Tsz-ét! — Rajtunk kívül a község másik két tsz-e, az Üj Otthon és az Ezüstkalász is megállapodást kötött a Szegedi Kendergyárral a rostnövény tavaszi szállítására vonatkozóan — tájékoztat Szabó József főkönyvelő. — Addig itt kazlazzuk a kendert, s a többletmunkáért felárat kapunk az üzemtől. Ez által tehermentesítjük az amúgy is zsúfolt vasúti rakodóteret. Rácz István, a szövetkezet elnöke megmutatja a részletesen kidolgozott ütemtervet. Több mint 600 vagon terményt kell a földekről elszállítaniuk. Ebben a kukorica- és a napraforgószár nem is szerepel. A szállítási távolság 2—10 kilométer. Rendelkezésre áll két tehergépkocsi, a 16-ból tíz erőgép, valamint 25 fogat. Bár a területhez képest elegendő traktorral rendelkeznek, a talajmunkára szerződést kötöttek a gépállomással, hogy minél több gépüket foglalkoztassák a szállításban. A közös kukoricáját kimondottan a fogatokkal szállítjuk a górékba. — magyarázza az elnök. — A háztáji kukoricát pedig gépi erővel, de a napi munkaidő után, amikor a gazdák erre ráérnek. A kukoricát szállító fogatosok prémiumot kapnak, természetben, a növénytermesztésben dolgozók átlagának megfelelően. De premizáljuk a fogatosokat és a traktorosokat a cukorrépa és a kender szállításában is. Mázsánként 20 fillért kapnak, vasárnap 30 fillért. Atlagtávolság: több mint 8 kilométer Hasonlóan átgondolt szervezésről tanúskodik a csávolyi í Egyesülés Tsz kampányterve is. 1 Csakhogy itt még nehezebb a helyzet, mint Bokodon, mivel a szállítanivaló kevés híján 900 vagon. Igaz, fogatból nincs hiány, de a gépek száma csak nyolc. Ebből kettő 'S tehergépkocsi. — És éppen nálunk a legnagyobb a szállítási távolság — fűzi hozzá Pálfia Mihály, a tanács vb elnöke. — Átlagosan több mint nyolc kilométer. Hogy miért? A cukorrépát a bajai vasútállomásra kell szállítani, ami 16 kilométer, hattal több mint a bokodi. Ám az utóbbi nem képes fogadni a mi terményünket. A felsőszentivánia- két sem, akik válogathatnak az egyaránt húsz kilométerre levő bajai, jánoshalmi és mélykúti vasútállomás között. Ilyenformán a gépeket éjszaka is foglalkoztatni kell. A váltásról már gondoskodtak. Mert korántsem a cukorrépa az a termény, amit a legmesszibbre kell hordani. A 30 vagon kendert a 42 kilométerre levő kis- szállási feldolgozóteiepre hordják. Nem éppen a szomszédságban van a bácsalmási szőlőfeldolgozó sem, ahová a szőlő 16 vagonnyi termését szállítják. Hol késik a megbeszélés? Menjünk vissza Bácsbokodra. Vasútállomás. Seregnyi munkás dolgozik a rakterületeri. A zúzott követ nagy területre terítik széjjel. Utána bitumennel öntik majd le és úthengerrel tömörítik... Mindez rendjén- való dolog. Dehát végeznek-e a korszerűsítéssel, mire megkezdődik a répa szállítása? Aligha. Bizony, hamarabb is hozzá lehetett volna fogni ehhez a munkához. — Ezerkétszáz vagon cukorrépa fogadására és elszállítására lesz lehetőség — mondja Varga János állomásfőnök. — Bács- bokod, Bácsborsód és Katymár határából. A rakodás gépesítve lesz, szállítószalaggal és szúrófejes markolóval. A kenderrel az ősszel nem lesz gond. Rakodóterén mérleg is van. Át lehetne adni a cukorgyárnak, s így az átvételt valóban két helyen lehetne végezni — mint ahogy azt a vb- titkár is javasolja. Dehát történtek-e ezzel kapcsolatban lépések? A felhozatal pontos, részletes ütemtervére vonatkozóan volt-e már közös megbeszélés a vasút, a Kaposvári Cukorgyár és a szövetkezetek között? Mindkét kérdésre nem-et int az állomásfőnök. Holott a megegyezésnek már szerinte is meg kellett volna történnie. Szükséges lenne megállapodniuk néhány részletkérdésben is, amelyek a szállítás zavartalan lebonyolításához szintén nem nélkülözhetők. A gazdaságok — külömkülön — jól felkészültek. De ez csak akkor ér valamit, ha gondoskodnak tevékenységük összehangolásáról is. Ez rajtuk is, meg azokon is múlik, akiknek közük van a mezőgazdasági termények őszi szállításához. Hatvani Dániel Huszonötezer m^zsa kender Impozáns látvány a sok kender kazal Kisszállás mellett, - feldolgozó telepen. Az idén szc termést hozott a rost növény megyénk déli járásainak közi gazdaságaiból csaknem 25 eze mázsát vásárolnak fel belőle. \z elsőosztályú minőség mázsájáért 180 forintot fizet a fré lolgozó üzem. Felvételünkön a mélvkű iossuth Tsz kenderterméséne kévéit rakják kazalba. 1 felvétele.;
