Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-25 / 225. szám
Az 1965—66. évi mezőgazdasági tervfeladatok a megyei tanácsülés napirendjén A megyei tanácsülésen az ez évi várható mezőgazdasági eredményekről, valamint az 1965—66. évi mezőgazdasági termelési, beruházási és felvásárlási tervek jóváhagyásáról és területi bontásáról szóló előterjesztést dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese ismertette a tanácsülés résztvevőivel. Elöljáróban elmondotta, hogy az idei tervek teljesítése kedvezően alakul, s amennyiben az időjárás a továbbiakban sem késlelteti a munkát, a még hátralevő időszak részfeladatait is sikerrel elvégezhetjük. Ezután a következő két esztendő tervfeladatainak részletes ismertetésére került sor. nek termelésre. Igyekeztünk ezek közül a legfontosabbakat három—négy járás területére koncentrálni. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a helyi ellátáshoz szükséges termény félék lehetőleg a tervegységeken belül kerüljenek előállításra. Az állatállomány fejlesztésénél tekintettel kellett lenni a termő- tájak különböző eltartó képességére. A sertéstényésztés fejlesztését például nagyobb mértékben a bácskai és a Duna menti területeken irányoztuk] elő. Hízó sertés előállításinál azonban arányosan kellett terhelni a homokos területeket is. A szarvasmarha- és juhtenyésztésben nagyobb arányú mennyiségi növekedést nem irányozAz ipari és olajos növények tervezett területe megyénkben teljesíthető. A népgazdaság fizető mérlegének javítása is megköveteli, hogy megyénk a tervben előirányozott ipari és olajos növényeket megtermelje. Az egyéb növények területi arányán belül jelentős helyet foglalnak el a szálas takarmányok. M esszemenően egyetértü nk azokkal a törekvésekkel, amelyek a pillangós szálas területek növelését célozzák. Ez év végére a pillangósok az össz- szántónak előreláthatóan 10 százalékát foglalják el. Az átlagon belül azonban nagy a különbözőség. E tekintetben inkább a kiegyenlítettség felé kell törekedni. A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja. Megyénk termelési jellegéből fakadóan — mondotta Tompa elvtárs — a mezőgazdasági ágazat népgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Megyénk területe az ország mező- gazdasági területéből 9,2 százalékot képvisel. Az országos mezőgazdasági termelési értékből átlagosan 11—12 százalékot állítunk elő. Megyénk mezőgazdaságának e kiemelkedő jelentősége miatt szükséges, hogy erőnk jelentős részét a mező- gazdasági ágazat problémáinak megoldására, a termelés irányítására, a megalapozott termelési tervek készítésére fordítsuk. Megyénk termelési jellegének, a szövetkezeti gazdálkodás különböző formáinak figyelembevételével készültek el az 1965— 66. évi termelési, beruházási és felvásárlási tervek is. A mező- gazdasági tervek során ez évben első ízben került sor két esztendő főbb tervfeladatainak meghatározására, valamint első ízben került ily módon önálló napirendi pontként tanácsülés elé megvitatásra és elfogadásra. Ezzel a második ötéves terv záró, és a harmadik ötéves terv első évének említett feladatait egymással szoros összefüggésben terveztük meg. Kiindulva a járások és városok előző évi tapasztalataiból, figyelembe vettük a párt- és kormányhatározatokban rögzített, s a népgazdaság szempontjából legfontosabb feladatokat, továbbá a megye termelési körzeteinek sokoldalú differenciáltságát, a járások, városok teherbíró képességét. A vb külön figyelembe vette a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek helyzetét, azok beruházási eszközellátottságát, általában a természeti és közgazdasági viszonyok termelésfejlesztésre gyakorolt hatását. A tervek előmunkálatai már az év eljén elkezdődtek. A tervekben — a népgazdasági érdekek elsődlegessége mellett — már fokozottabb mértékben érvényesül az az elv, hogy egyes tájakon a leggazdaságosabban termelhető növények kerüljetunk elő. a fő feladat továbbra is az állomány minőségének javítása. A tervezési munka színvonalának javulását elősegítette a tsz-ek, az alsóbb tanácsi, a járási párt- és tanácsszervek igyekvő és hozzáértő segíteni akarása. Mindez együttesen lehetőséget ad arra, hogy a mezőgazdasági termelést elősegítő gépi és épü- letberuházásoknól fellelhető aránytalanságok tovább csökkenjenek. A tervek lebontásánál végrehajtó bizottságunk különösen az alábbiakat vette figyelembe: Az ez évi és a jövő évi telepítések során a megye szántóterülete mintegy 16—17 ezer holddal csökkenni fog. E csökkenés elsősorban a takarmánytermő területeket fogja érinteni. Ezért szükséges, hogy a megyében a művelésre alkalmas területek termelésbe való bevonása teljes mérékben megtörténjék. Ezen túlmenően a takarmánykiesést, melyet a csökkenő szántóterület okoz, másodvetéssel kell pótolni. A megye kenyérgabona-vetéstervét a kormányszervek 191 900 kh-ban, lényegében a múlt év őszén elvetett területaránynak megfelelően irányozták elő. Mindent meg kell tennünk, hogy a vetést a múlt évihez hasonló, de még nagyobb szervezettséggel, határidőre befejezzük. Különösen nagy gondot kell j fordítani a mintegy 60 ezer holdon termelt intenzív búzák megfelelő elhelyezésére, a termelés előírt körülményeinek megteremtésére. Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet a kalászos takarmánygabonák termelési eljárásainak megjavítására, az üze meken belüli helyesebb ará nyok kialakítására. A taka' mánygabonán belül változat!? nul a kukorica foglalja el legnagyobb területet. Termel' eljárásának megjavítására e évben már több irányú intéz! dést tettünk, melyeket mind erőfeszítésükkel támogatnak és . segítenek a járási szerveink, I Tompa elvtárs a továbbiakban a szerződéses növények termesztésének és az ültetvénytelepítések feladatairól beszélt. Mint mondotta: Az elért eredmények mellett nagy lemaradás tapasztalható a csemegeszőlő-fajták telepítésénél. Ezért szükséges, hogy már a jövő évben a csemegeszőlő aránya javuljon. Az 1966. évben pedig a telepítést elsősorban csemegeszőlő-, valamint minőségi borszőlőfajtákkal kell végrehajtani az erre kijelölt körzetekben. A gyümölcstelepítésnél fel kell számolni, elsősorban a termelési feltételek biztosításával, a bogyósok telepítésével szemben mutatkozó ellenszenvet. A következőkben a beszámoló a talajerőpótlás tennivalóit hangsúlyozta. Minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a zöldtrágyázásra, a gazdasági hulladékanyagból készítendő szervestrágyára és nem utolsósorban a háztáji gazdaságokban előállított szervestrágya- mennyiség jobb felhasználására. Az elkövetkező években elsősorban tőzegből és lápföldből elégítjük ki a homokjavításhoz szükséges szervesanyagigényeket. A jövő év végére a rendelkezésre álló műtrágya felhasználásával az egy kh. szántóra jutó műtrágya mennyisége előreláthatólag eléri a 200 kilogrammot. A második ötéves terv telepítési programjának befejezése után javasoljuk, hogy a homokjavítást r ' ndenekele tt a homoki takarmánytermelés fokozásának szolgálatába állítsák. A következőkben az állattenyésztési tervekről szólt Tompa elvtárs. Mint mondotta: Az 1964. évi sertéstenyésztési eredményeink biztatóak a jövőt illetően is. A továbbfejlődést, illetve a tervezett sertéslétszám elérését mindenekelőtt a kocalétszám tervteljesítése határozza meg. Továbbra is problémaként jelentkezik, hogy a beállított kocákat üzemeink csak rövid ideig tartják tenyésztésben. További erőfeszítéseket kell tenni az elhullások csökkentésére. Ehhez korszerű férőhelyek építésével, minden eddiginél nagyobb mértékben hozzá kívánunk járulni. A juh- és baromfitenyészés fejlesztését a járások és városok, a termelő üzemek kedvezően fogadták. A kétévi tervidőszakban lényegében befejezzük a baromfi- és juhtartás alapjainak lerakását. Ennek továbbfejlődését nagyüzemi férőhelyek juttatásával is elősegíti államunk. A beruházások tervezéséről •zólva Tompa elvtárs kifejtette, hogy az, hasonlóan a termelési és felvásárlási tervekhez, két évre történt. A tervezésnek ez a módja méginkább biztosítja a termelés szükségleteinek megfelelő koncentrált beruházást. A beruházások odaítélésénél a termelésszakosítás feltételeinek elősegítésén túl, figyelembe vettük a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdulását elősegítő létesítményeket is. Bár az igényeket korántsem tudtuk kielégíteni, az építési beruházások elosztásánál az alacsonyabb szö- vetkezési formák legszükségesebb igényeire is tekintettel voltunk. A jövő esztendőre a megye 124 millió forint, 1966-ra pedig 130 millió forint ösz- szegű mezőgazdasági építési beruházási keretet kapott. Az említett építési beruházási keretekből mindkét évre a legnagyobb összeget a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, korszerű épületekkel való ellátására irányoztuk elő. Ennek megfelelően 3642 férőhellyel tehén. és 1078 férőhellyel növendék- marha-istállót, a hozzá szükséges korszerűsítésekkel, több mint 41 millió forint felhasználásával építünk. E beruházások nagyobb részben a kalocsai, a du- navecsei és a kiskunhalasi járásokban valósulnak meg. A sertéstenyésztés fejlesztését a tervek mindkét évben egyenlő arányban 27—27 millió forint beruházással támasztják alá. A telepítések járulékos beruházásaira vonatkozóan a tanácsülés előtt elhangzott beszámoló hangsúlyozta, hogy az adott tervidőszakban továbbfolytatjuk a szükség szerinti járulékos beruházások megvalósítását. Ilyen címen a két év alatt több mint 36 millió forintot fordítunk vízellátásra, per- metlétomyok, tároló- és csomagolószínek felépítésére. A két év alatt biztosítjuk, hogy a telepítést végző gazdaságok megoldhassák a vízellátást. 189 darab permetlétorony mellett 75 darab csővázas szín, s 2700 tonna össztkapacitású műtrágyaraktár is épül. Ezenkívül az említett években több mint 61 millió forintot fordítunk egyéb beruházási címeken, elsősorban korszerűsítésre, a fejlettebb termelési és tenyésztési technológia megjavítására. A termelési tervekkel párhuzamosan — mondotta Tompa elvtárs — az említett két esztendő felvásárlási előirányzatait, a mezőgazdaság termelési célkitűzéseiből következően, s a népgazdaság igényeit figyelembe véve, az illetékes minisztériumok a megye véleményének meghallgatásával alakították ki. Hasonló alapél vélj: szerint történt a felbontás járásokra, városokra is. E munka és tárgyalások során kialakult az egyöntetű vélemény, hogy a tervidőszakban a kívánalmak az eddigieknél jobban épülnek a megye termelési adottságaira, s teljesítésük — a termelési tervek realizálódásával párhuzamosan — jelentős erőfeszítések mellett biztosíthatók. Az idei év előirányzataihoz viszonyítva a tervekben szereplő tíz fontosabb áruféléből 1966- ra 10,8 százalékkal növekszik a felvásárlási előirányzatunk, ezen belül növényi termékekből 5,3, állati termékekből pedig 19,6 százalékkal. Legmagasabbak a kívánalmak vágóállat és állati termékfélék tekintetében, közöttük is főként sertésből, melyből az ez évi várhatónál 23 ezer darabbal magasabb a jövő évi terv, és baromfiból, melyből az idei várhatónál 50 vagonnal nagyobb mennyiséget kell felvásárolni 1965-ben. A felvásárlási célkitűzések teljesítése elsősorban termelési kérdés. Ebből a szempontból a jövő évi előirányzatok megalapozása már a most folyó őszi betakarítási illetve talajelőkészítési és vetési munkák időbeni és jó minőségű végrehajtásától is függ. Jövőre 7400 vagon kenyérgabonát kell adni a népgazdaság szükségleteinek fedezésére. Ennek 60 százalékát az intenzív búzatermő vidékeink adják, ahol a kellő talajelőkészítés, időbeni vetés és gondos ápolás mellett megfelelő hozamok elérhetők. Mind 1965-ben, mind (Folytatás a 3. oldalon) A tanácsülés határozattá emeli a beszámolót.
