Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
1W4. szeptember 23, ST erd» 1 »Titel Á Kiskunhalasi Járási Tanács VB községfejlesztési munkája, a lakosság közérdekű bejelentéseinek és panaszainak intézése a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésének napirendjén A termőfától Londonig Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőnek bejelentéseket tárgyalt, majd megvitatta a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának községfejlesztési tevékenységéről szóló beszámolót. Megállapította, hogy az előterjesztés helyes képet ad a járási tanács végrehajtó bizottságának ilyen irányú tevékenységéről. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1961. júliusában tárgyalta a járási tanács végrehajtó bizottságának községfejlesztési munkáját. Akkor elmarasztalta a járás vezetőit, azóta sokat javult a községfejlesztési tevékenység. Ezt bizonyítja többek között, hogy a bevételek az akkori 11 millió forintról 18 millió forintra emelkedtek. Fokozatos javulást mutat a társadalmi munkában való részvétel is. Az egy főre eső társadalmi munka értéke 1961-ben 9,50 forint, 1963-ban 28 forint, 1964- ben pedig már 31,50 forint. Az elért eredményekért elismerését fejezte ki a végrehajtó bizottság dr. Hegedűs Istvánnak, a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének és dr. Bilekov Pálnak, a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének. Néhány dologra azonban felhívta a figyelmet a végrehajtó bizottság, hangsúlyozva a nagyobb öntevékenységet, valamint a megyei tanács községfejlesztési állandó bizotsága, a titkárság szervezési és gazdasági osztálya, továbbá a pénzügyi osztály észrevételeinek megszív- lelését, amelyet a járási tanács végrehajtó bizottsága községfejlesztési munkájáról szóló jelentésre tettek. A következőkben az 1965. évi termelési, munkaügyi, állóeszköz-fejlesztési és helyi iparpolitikai tanácsi tervjavaslatot tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Ezután került sor a lakosság közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak és panaszainak intézéséről szóló jelentés megvitatására. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utóbbi években az ellenőrzések megállapításai és a szakosztályok havi jelentéseinek adatai szerint továbbjavult a panasz- ügyintézés munkája, csökkent a panaszügyek száma és meggyorsult a panaszok elintézése. Ez év első fél évében a tanácstagi fogadóórákon a tanácsok minden szintjén öszesen 10,478 előterjesztés történt, amelyből 3023 képviselt közérdeket. Örvendetes, hogy a bejelentések zömét maguk a tanácstagok, illetve közvetlenül a helyi tanácsok intézték el, és csak elenyésző része (7,1%) került a felsőbb szervekhez intézkedésre. Ez azt bizonyítja, hogy a tanácstagok többsége igen nagy szeretettel és hozzáértéssel intézi választói ügyes-bajos dolgait, sokszor hosszabb időt igénybe vevő ügyekben is saját maga jár el, s igazolja azt is, hogy az alsószintű tanácsok munkája egyre javul. Felújítják a kazánokat Az Energiagazdálkodási Intézetben folyamatban van az országos kazánrekonstrukciós program kidolgozása. Az intézet felmérése szerint az ipari kazánpark jelenleg mintegy 4500 kazánból áll, ennek körülbelül 30 százaléka elavult, rossz hatásfokkal, gazdaságtalanul működik, szennyezi a levegőt. A rekonstrukciós program az egész kazánállomány korszerűsítését irányozza elő 1980-ig. Az Energiagazdálkodási Intézet az Országos Energiagazdálkodási Hatóság elvi irányításával, az Országos Tervhivatal támogatásával, az ipari tárcákkal együtt állítja össze a rekonstrukció tervét és az 1980-ig terjedő programon belül a harmadik ötéves terv időszakára részleteiben tételesen is meghatározza a tennivalókat. Ládákkal rakott szekerek állnak a M ÉK kecskeméti felvásárló telepe előtt. Reggel bét óra van, hűvös, őszies az idő. Ez azonban mit sem árt a benti forgalomnak. Szerencsére a termelőknek nem kell sokat várakozniuk. A korszerű csarnok alatt egyszerre nyolc helyen történik az átvétel. Magas láda tornyokban készül a szilva. Jelenleg, amíg a szőlő „ki nem szorítja”, ez most a szezoncikk. Reggel öt óra, vagyis a telep nyitása óta tart az átvétel. Vándorol a termés a Kecskemét környéki szőlősparcellák köztes fáiról. — Nemcsak onnan — tájékoztat Holló József telepvezető. — Van már nagyüzemi szilvás is a megyében A Kunbajai Állami Gazdaság zárt gyümölcsösében vagon- számra terem. De van új telepítés is. A Bajai és a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban. Majd Pankotai Imrével, a HUNGARCFRUCT megyei megbízottjával találkozunk. Hármasban azt taglaljuk — a közös gazdaságok miért nem foglalkoznak nagyüzemi szilvás telepítésével. Valamelyest igénytelenebb a többi gyümölcsfélénél, s a számára szerencsés években valósággal ontja a termést. Mint például az idén is. Igaz, a korábbi években legfeljebb két forintig emelkedett az átvételi ár, most viszont a szerződött szilváért kilónként 2,20-at fizetnek, plusz 50 fülért a csomagolásért és még külön 60 fillért a fertó'zésmentességért. Ez utóbbin áll vagy bukik ugyanis az exportképesség. Mert a szilva keresett és kedvelt gyümölcs szerte Európában. — Még Londonban is — szólal meg mellettünk egy középtermetű, szőke, göndörhajú férfi, majd bemutatkozik. — Komáromi Jenő gépkocsivezető vagyok. Egyszóval eddig már 300 vagonnal exportáltunk, Csehszlovákiába, NDK-ba, Finnországba, Svájcba, Ausztriába, NSZK- ba... Nem akarja megtekinteni, hogyan történik a szilva exportra való előkészítése? S máris elindulunk a válogatók felé. Például a ma átvett szilvát — amit tegnap szüreteltek —, nyomban átválogatják, az exportra alkalmasat kisméretű „angol” ládákba helyezik el, s utána, miután rácsukták a fedelet, még dróttal is átkötik a ládát. Estére pedig, miután ily módon előkészítették a másnap külföldre szállítandó mennyiséget, berakják az előhűtőbe. Plusz nyolc fok. Pár óra múlva a hűtés következik — plusz három fokon. Nyitják a hűtő ajtaját, hűvös fuvallat borzongat bennünket. Emberek tolják be a villás targoncát, s rakják rá a ládákat. Négy tehergépkocsi most hátrál oda a rakodóhoz. Öt-tíz perc múlva már a platókon tornyosulnak a ládák. Kísérőm egyre gyakrabban néz a karórájára, majd pár percre el-eltűnik a telep kis irodájában. Az ablakon át látom, hogy sebesen tárcsáz a telefonon. — Kitűnően szervezi a külföldi szállításokat — mondja róla a telepvezető. — Még percnyi pontatlanságok sem fordulnak elő. Nagyon lelkiismeretes ember. Pontosan kétezer húsz ládát raktak a tehergépkocsikra. Ez 135 mázsa. Komáromi Jenővel beülünk az egyik teherautóba. Indítás. A kijárat felé tartunk. Jön mögöttünk a másik három kocsi is. ... Épp amikor úti célunk végére érünk, ereszkedik le előttünk az IL-18-as hatalmas, 40 méter hosszú alumíniumszivar teste. Ez a szervezés netovábbja! A gép Ferihegyről jött, s akkor indulhatott el, amikor mi. Lejárót, létrát illesztenek a gép automatikusan nyíló négy ajtajához. Megjelennek a MALÉV emberei; tárgyalások, intézkedések, de csak távirati stílusban. A négy kocsi már el is helyezkedett, „farral” a négy ajtónak. Az egyiknél ott a szállítószalag, fenti végével benyúlva a pilótafülke mögötti ajtón. A rajnyi rakodómunkás elfoglalja helyét A szalagot indítják, s a ládák „szaladnak” a gép gyomra felé. A túlsó oldalon ugyanakkor a csomagtérbe rakodnak. Minden pontosan, katonásan megy itt. Ügy tűnik, a több mint kétezer láda „meg se kottyan” a gépóriásnak. Londonba viszi a szilvát — közvetlenül. Három óra hossza alatt ér och. A tegnapelőtt szüretelt gyüm - csőt délután már a londoni üzletekben árusítják! A gyorsas.'.j felbecsülhetetlen előny a szállításban. Vagonnal legalább hét napra lenne szükség. S a vas . használatáért még valutát is kellene fizetni a külföldi államoknak. Igaz, a repülőgép sem mondható olcsónak, de annak a költsége „házon belül” marad. Üjból üresek a platók. Következik az egészségügyi, a vámvizsgálat, s miután a gép személyzete elfoglalta a helyét, s átvették a repüléshez szükséges irományokat, becsukódnak az ajtók. Néhány perccel múlt kilenc óra. Várjuk az indulást. Fent, a fülkében nyilván most veszik a rádión adott utasításokat. Aztán a bal szélső légcsavar megperdül. Felhúzzuk a kocsi ablakát. Már a második csavar is pörög. Aztán a harmadik ... a negyedik ... Légörvény, pokoli zúgás. S végre meglódul az óriás, szárnyasszivar, mind gyorsabban szalad a betonpályán, néhány kanyar után felemelkedik, s belefúródik az azúr magasságokba. Hatvani Dániel autógyári szakemberek Kecskeméten Rendszeresen találkoznak a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz szakemberei azoknak a külföldi autógyáraknak a dolgozóival, amelyeknek a kocsijain a ktsz végzi el a garanciális javításokat. Kedden a Moszkvics és a Wartburg gyár szakemberei látogattak el Kecskemétre, meghallgatták az autószervizben dolgozók gyártmányaikkal kapcsolatos észrevételeit, majd hasznos tanácsokat adtak a gépkocsik javítására vonatkozóan. Brigádnapló Gyárt és meósz is a Tyereskova-brigád Tyereskova nevét viseli a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyárának nőbrigádja. Annak a bátor szovjet embernek a nevét, akik a nők közül elsőként szágudott ki a világűrbe, mindennél ékesebben bizonyítva ezzel azt, hogy az élet egyetlen területén sem maradnak lányaink, asszonyaink a férfiak mögött. Tavasszal, amikor a bajai brigád megalakulásáról értesültem, és megtudtam azt is, hogy milyen értékes, újszerű versenyvállalás került brigádnaplójukba. amikor harcba indultak a szocialista cím elnyeréséért, úgy éreztem, hogy nem véletlenül választották eszményképükül Tyereskovát. Azóta sokszor találkoztam a nevükhöz fűződő eredményekkel — legutóbb például a Vasas Szakszervezet első félévi munkaverseny-értékelésében — és az érzés egyre inkább meggyőződéssé szilárdult bennem. Munkamegosztás Ezt a meggyőződést igazolja személyes találkozásunk, beszélgetésünk is, — Hogyan jutott eszünkbe, hogy brigádot alakítsunk? — ismétli a kérdést elgondolkozva Novák Sándorné, a munkacsapat vezetője. — Talán kezdjük ott, hogy üzemünkben tavaszig egyetlen nőbrigád sem kapcsolódott be a versenymozgalomba. Úgy gondoltuk, hogy ideje megtörni a jeget, mi sem maradhatunk a férfiak mögött — siet segítségére a válaszadásban az élénk beszédű Nemes Gyórgyné. — Természetesen, nem ez volt a legfontosabb ok — veszi át a szót ismét a brigádvezető és elmondja, hogy mindannyian a kisfeszültségű készülékeket gyártó üzemrészben dolgoznak. A készülékek több munkafolyamat eredményeképpen születnek, és az előállításukra fordított időt lényegesen csökkenti, ha egy-egy munkafolyamatot mindig ugyanaz a személy végzi. — Tehát szalagosították a termelést? — így is mondhatjuk — bólint Novak Sándorné —, de nemcsak ez az előnye a kollektív munkának. Közelebb vagyunk egymáshoz, és er “ódat nyújt arra, hogy segítsük a gyakorlatlanabbakat. — A lazsálás pedig ki van zárva. Nemcsak azért, mert munkánk minden mozzanata szorosan összefügg és a másikat is tétlenségre kárhoztatja a késedelem hanem azért is, mert hét szempár vigyázza a munkafegyelmet — teszi még hozzá a brigádvezető. Harisnya a táskában — Elmondták, hogy milyen előnyökkel jár a közös munka. De vajon a borítékon is érezteti-e hatását az összefogás? A válasz magabiztos: természetesen. Gyors fejszámolás után kapom az eredményt: a brigád tagjai havonta átlagosan 100— 120 forinttal keresnek többet, mint korábban. Bizony, nem utolsó szempont ez sem, hiszen mindannyian asszonyok és — ahogy ők mondják — tíz gyereke van a brigádnak. Nemcsak kitüntetés, hanem anyagilag is jől kifizetődő tehát egy ilyen brigádban dolgozni. Tudják ezt mindannyian, és ezért egyre magasabb követelményt támasztanak magukkal és egymással szemben is. Elég volt egyetlen figyelmeztetés, és „hétalvónak” becézett munkatársuk azóta mindig pontosan érkezik. Van úgy, hogy táskájában hozza a harisnyát, rioőfíízőie nincs megkötve, de egy percet sem késik. Használt az intő szó annak az asszonykának is, aki kicsit többet beszélgetett a kelleténél munka közben. Tört a fúró az egyik brigádtag keze alatt. Veszélyben forgott a felajánlás, amely szerint óvni kell a drága szerszámokat. A brigádvezető megmutatta a helyes fogást, de a baráti szóból azt is megérthette a munkatárs, hogy jobban kell vigyázni ezután. — Sok mindenről hallottam már, csak arról nem, ami a legjobban érdekel. Hogyan is történik az a bizonyos „önmeózás”? — Sok időt elvett tőlünk a hibás gyártmányok kijavítása. Elhatároztuk, hogy mielőtt a MEO árgus szeme elé tesszük a kész darabokat, magunk is ellenőrizzük. Ennek köszönhetjük, hogy az utóbbi időben jelentősen javult munkánk minősége és emelkedett a termelékenység is. Együtt az örömben és a gondban Vendéglátóim egyre jobban belelendülnek a beszélgetésbe. Alig győzöm lejegyezni a — mindössze néhány hónapja együtt dolgozó — asszonyok sok“ sok közös élményét. — Melyik volt a legemlékezetesebb? — próbálom gátak közé szorítani a szép emlékek áradását. — Brigádnaplónk már jó néhány közös kirándulás sok kedves epizódját őrzi. A legjobban talán mégis az első sikerült, amikor a halászcsárdában „dor- bázoltunk”, természetesen a férjek nélkül — mondja haríiiskás mosollyal Nemes Györgyné. A „dorbézolás” szó azonban senkit se tévesszen meg. Fél nyolckor már űtthon volt az egész társaság. De hogy fél nyolcig mennyi tréfában, vidámságban volt részük az asszonyoknak, azt könnyen kiolvashatom a csillogó szemekből. — Együtt a szórakozásban, de együtt a gondban is — mondja a brigádvezető. Hangjában büszkeség csendül, amikor elmeséli, hogy házának tatarozásához kölcsönre volt szüksége. Több mint amennyit ő maga kaphatott. összedugták fejüket az asz szonyok és segítségére siette hárman is. A szakszervezet közbenjárásával saját nevükre kér tek hitelt. A kis családi ház is a kolle tív áldozatvállalás eredmény képpen kap tehát új ruhát. M re lehullanak a levelek talá megköt a malter, és azután má: jöhet a hideg eső. így acélos, dik ennek a hét asszonynak barátsága, miközben — esszrr. í. képükhöz méltóan — a mun kás hétköznapok hőseivé válnak. Békés Dezső
