Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

Hat év alatt kilencven millió torint költséggel... Vándorkiállítás A felszabadult Magyarország 20 éve címmel jubileumi ván­dorkiállítást készít elő a SZOT. Tizenöt nagyméretű tablón több száz eredeti felvétel, szemlélte­tő grafikon és más dokumentum mutatja majd be a felszabadu­lás és az újjáépítés jelentősebb mozzanatait. A kiállítás anyagát a jövő év elejére tervezett bu­dapesti bemutató után több vi­déki helységbe is elviszik. Vadászaton Megkezdődött a vadászati évad, puskaropogástól hangosak az erdők, a nádasok. A kedvelt szórakozás és sport ma már sok embert vonz, s különösen az apróvadra vadásznak szíve­sen megyénkben is a vadásztár­saságok tagjai. Az első zsákmány. A községfejlesztési alapból történő út- és járdaépítés helyzete megyénkben A délibábos róna nagy költő­je, Petőfi Sándor sok versében megénekelte a porlepte kiskun­sági utakon döcögő parasztsze­kereket .............Űttalan utakon” vo lt a címe annak a riportnak, melyet a harmincas évek dere­kán írtak az alföldi bekötőutak lehetetlen állapotáról a Kecs­keméti Közlönyben. S mint a korabeli feljegyzésekből is kitű­nik, 1945 előtt igen kevés, arány­lag megfelelő, községi úttal ren­delkezett a Duna—Tisza köze, pontosabban a mai Bács-Kiskun megye. — A közutak építéséhez már közvetlenül a felszabadulás után hozzákezdtek, de a bekötőutak, a dűlőutak rendbehozása, a fal­vak belterületi úthálózatának kiépítése csak 1958-ban, egy nagyszabású községfejlesztési program keretében kezdődött meg — mondta a minap Csepeli István, a megyei tanács község­fejlesztési csoportvezetője, aki­vel a Bács-Kiskun megyei fal­vak út- és járdahálózatának je­lenlegi helyzetéről beszélget­tünk. — Az eltelt hat év alatt az építkezésekre, községfejlesz­tési alapból több mint 90 mil­lió forintot költöttek a helyi ta­nácsok, s így 1963 végéig 142 ezer folyó­méter portalanított bekötő­utat és 360 ezer folyóméter burkolt gyalogjárót készítet­tek el. A járdaépítés is igen szükséges volt, hiszen 1945-ig a Báos-Kis­kun megyei városok és községek összesen csak 20 kilométeres járdahálózattal rendelkeztek. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a tanácsok egyik legfon­tosabb feladatuknak tekintik az időnként sártengerré váló bekö­tőutak és járdák szilárd anyag­gal való burkolását. Hiszen az idei esztendőre előirányzott ösz- szesen 185 millió forintos me­gyei községfejlesztési költségve­tésnek 10 százalékát út- és jár­daépítésre fordították, illetve fordítják. Ebben az évben többi között Bácsalmáson, Bácsborsódon, Fel- sőszentivánon, Dunatetétlenen. Szakmáron, Lajosmizsén, Izsá­kon, Kecelen, Császártöltésén, Szánkon és Jánoshalmán bőví­tették a községi út- és járdahá­lózatot, s a beruházásoknak már több mint a 90 százalékát el is készítették. — Az építkezéseknél, sajnos, még mindig sok a probléma — folytatta Csepeli elvtárs. — A Kalocsai Város- és Községgaz­dálkodási Vállalat útépítői pél­dául, akik négy hónapig dol­goztak a dunavecsei SZTK- székíjáz és a vasútállomás kö­zötti útszakaszon, valóságos „hullámvasutat” készítettek. A több mint félmillió forintos költ­séggel épült bitumenes bekötő­út burkolata ugyanis már az át­adást követő napokban megre­pedezett és 100 méteres szaka­szon pedig lesüllyedt. Az épí­tési hiba, a felületes munka to­vábbi 100 ezer forintos költség- többletet okozott. Egyes helyeken viszont a he­lyi tanácsok építőbrigádjai vég­zik ezt az útépítést, s itt már kedvezőbb a helyzet. Az eddigi tapasztalatok szerint ezekben a községekben a program szerint, határidőre el is készül az új út, vagy járda. Jó eredményeket értek el Kecskeméten és Szak­máron a házi építkezésekkel, de itt is, mint az építőipar egyéb szakterületén, sok esetben az anyaghiány hátráltatja a mun­kát. Végezetül Csepeli István arról beszélt, hogy egyes községek­ben gondot okoz az út- és jár­daépítésre felajánlott társadal­mi munka szervezése. A községfejlesztés társadal­mi jellegét az önkéntes munkavállalás nagyban be­folyásolja, s ennek idáig mindössze hatvan százalékát végezték el. Különösen nagy visszaesés mu tatkozik Kecskeméten és Hajó­son. A tanácsi szerveknek, mint mondta, szorosabban kell együtt­működni a helyi társadalmi és tömegszervezetek aktivistáival, a társadalmi munka szervezésé­nek érdekében is, hogy a lakos­ság érdekeit magukban foglaló községfejlesztési beruházások, így az út- és járdaépítés is, a jövőben terv szerint, határidő­re elkészüljön. K. M. A „BM Bács­Kiskun me­gyei Kendőr-fő- kapitányság pa­naszirodája” hirdeti a tábla Kecskeméten a Móricz Zsig- mond utca 3. számú ház ut­cára nyíló helyiségének ajta­ján. Térjünk be egy kis időre, s figyeljük, vajon milyen gon­dokkal, sérelmekkel kopogtat­nak ide az emberek? — A forgalom nem nagy. Amint látja, szinte unatkozom — fogad Havas András nyugdí­jas rendőr őrnagy, az iroda veze­tője, aki hetenként kétszer, a hetipiaci napokon várja segítő­készen az ügyfeleket. S magya­rázatként nyomban hozzáfűzi: — Ez persze nem rossz jel... A rendőrségre általában nem szívesen mennek az emberek. A viszolygás régi keletű, még a múlt rendszerben plántáló- dott el. A panasziroda évekkel ezelőtti létrehozásában többek között ez a meggondolás is sze­repet játszott. Mert, aki ügyes­bajos dolgával, a rendőrség munkájával kapcsolatos esetle­ges sérelmével, vagy éppen jel­zéssel az előbbiek miatt vona­kodik a rendőrségre menni, le­gyen egy olyan hely, ahová fenntartások nélkül, szívesebben Délelőtt, a panaszirodán »a még elmegy. Nos, úgy látszik, egyre kevesebb a fenntartás, kopik a feszélyezettség, következéskép­pen a problémáikkal egyre in­kább az illetékes kapitányság­ra, rendőrségre mennek el az emberek, bizalommal fordul­nak a körzeti megbízottakhoz, sőt nem ritkán a rendőrség ön­kéntes segítőtársaihoz is. — Szilárd a törvényesség, jobb a rendőrség munkája — ez lehet a másik ok — folytat­ja Havas András. — Bár... S miután a piacon megürült kosarakkal betérő fejkendős asszonynak megadja a kellő fel­világosítást a személyazonossá­gi igazolványa kicserélésére vo­natkozóan, így fejezi be az imént elkezdett mondatot: — ... a múlt héten egy fél­egyházi, közlekedési szabálysze­gés miatt megbírságolt férfi pa­naszt emelt a másodfokon is jó­váhagyott pénzbírság kiszabása ellen. Saját megítélése szerint ugyanis nem követte el a sza­bálysértést. Ügyének kivizsgálá­sa most van folyamatban. . . Mégis: az előbbi következteté­semet a leggyakoribb panaszok jellege támasztja alá... 1/ őzben tovább lapozza a ** feljegyzéseit és sorolja: K. I. kecskeméti lakos a bér­házban élő társai nevében tett bejelentést, mert az egyik eme­leti lakó gyermekei csintalanok, hangoskodnak és előfordult, hogy vízzel zúdították nyakon az udvaron jövő-menőket... Egy meglettebb korú asszony azzal kopogtatott be sírva, hogy elő­ző munkahelyéről, ahol takarí­tónő volt, s ezért szolgálati la­kást kapott, elcsábították egy nálánál idősebb, beteg nő ápo­lására. Teljes ellátást és kis szobát is biztosítottak neki, de most szükség van a szobára, és ezért ki akarják üldözni... Egy tanyán lakó nyugdíjas férfi a saját lányával szemben kért se­gítséget. Férjével együtt fogad­ta . ugyanis otthonába a leányt, s most, hovatovább ő maga vá­lik hajléktalanná. Mert a fia­talok nemcsak hogy lakbárt nem fizetnek, s a teljes villanv­■'ámlát is a csekélyke nvuedí­'hól kell fedeznie, hanem már is verték. . . A körnv»’--' >k nevében szól a köve'- * nanasz, hogy a Jókai utcai élel­miszerboltban gorombák a vá­sárlóval szemben, s hogy súly­csonkítás is elő­fordult, és így tovább. A sérelmek többsége tehát csak nagyon köz­vetett úton tartozik a rendőrség hatáskörébe. Útbaigazító, taná­csot adó szó nélkül mégsem tá­vozik az irodából senki. Már csak azért sem, mert Havas András egyben tanácstag is, s a két tevékenységét nagysze­rűen egyeztetni tudja. — Az ilyen panaszokat a szükséges kivizsgálás céljából az illetékeseknek továbbítom, akik segíteni hivatottak. Most újra a feljegyzéseit tar­talmazó füzetet fürkészi. — No, ez itt megint egy, a rendőrség hatáskörébe tartozó panasz... — S máris ismerteti: Lajosmizséről egy javakorabeli férfi tért be bánatával. Az tör­tént ugyanis, hogy a községbe költözött Budapestről egy nő. A panasztevő összeismerkedett vele, s érzelmi kapcsolataik olyan gyorsan fejlődtek, hogy hamarosan már a házasságkö­tést latolgatták. A hölgy jól ér­tette módját a hízelgésnek: aranygyűrűt, ruhát és egyéb értékeket vetetett magának, s ezek birtokában se szó, se be­széd, eltűnt a községből. A be­csapott férfi pedig — ha a fe­leségnek valót ezekután nem is — legalább az értékeit szeret­né visszaszerezni. Ehhez kért segítséget. A panasziroda veze­tője útbigazította, a községi rendőőrsre irányította a felje­lentés megtétele céljából. — Visszatérve tehát a beszél­getésünk elejére: ha a megyei rendőr-főkapitányság panasziro­dájának ügyfélforgalma nem is túlságosan nagy. az itt „lecsa­pódó” problémák eléggé válto­zatosak, hasznosak a rendőr­ség számára is. — Feltétlenül így van — jegy­zi meg Havas elvtárs. — Jóma­gam különösen azt értékelem sokra, hogy akadnak olyan be­térők is, akik a munkahelyükön, vaey azon kívül bűncselekmény­re utaló körülményt észleltek, és lelkiismereti kötelességüknek érzik, hogy azt valahogy jelez­zék. M agyon jó érzés ezt tapasz- talni. Nemcsak azért, mert a rendőrség iránti ’bizal­mat látom benne, hanem mert sokat mond ez az emberek fe­lelősségérzetéről. .. P. L = REPÜLŐGÉP HOZZA A PARANCSOT. Az idén 27 ezer Bács-Kiskun megyei úttörő vesz részt az „Expedíció a jövőbe” mozgalomban. A nemes ifjúsá­gi versengésre szerte a megyé­ben lelkesen készülnél- a paj­tások. Megválasztották az ex- pedíciós őrsök „tisztikarát” és szeptember 26-án, az expedíció ünnepélyes megnyitásakor min­den járási székhelyre repülő­gép viszi majd az országos pa­rancsnokság első napiparan­csát. * + Mesterpalánták birodal­ma. A múlt hét közepén is­mét megnyitotta kapuit a Kecs­keméti Űttörőház. Az 1964—65. oktatási évben harmincegy szakkört — többek között kis­autóépítőt, motorszerelőt, ra­kétaépítőt — indítanak, amel­lett megszervezik a nemzetkö­zi levelező klubot is. A szak­körök és a klub foglalkozása­in mintegy hatszáz kecskemé­ti úttörő vesz részt. * = TESTVÉR KISZ-SZERVE- ZETÜKET, a bajai ötödik kör­zet KISZ-fiataljait köszöntöt­ték a minap küldöttválasztó taggyűlésük alkalmából a kis- csávolyi 935. számú József At­tila úttörőcsapat tagjai. A kö­zös ünnepségen a pajtások el­határozták, hogy a KISZ VI. kongresszusának tiszteletére to­vább javítják iskolájukban általános tanulmányi élőm. telt. * X A méheslaposi 3828. számú .Pe­tőfi Sándor úttörőcsapat pajtásai' is kiveszik részüket — az inkább für­geséget, mint nagy fizikumot igény- 10 — mezőgazdái, gi munkák elvég­zésében. Hetente többször is segíte­nek, társadalmi munkában, a helyi kísérleti gazdaság dolgozóinak a pa­radicsom szüretelésénél. * — ÜLÉST TART szeptember 23-án a megyei úttörőelnökség Kecskeméten. A tanácskozáson a nyári őrsvezetőképző táborok eredményeit ismertetik és vi­tatják meg. * = Elsők lettek a hulladék- gyűjtésben. Az 1963—64. okta­tási évben kiváló eredményt ér­tek el a pajtások a hulladék- gyűjtésben is. Közel száz vagon vasat, 133,3 tonna papírt, 120,9 tonna rongyot adtak át felhasz­nálásra a Bács-Kiskun megyei úttörők a MÉH-telepeknek, s így, a területi verseny során, megelőzve Pest és Nógrád me­gyét, az első helyre kerültek. * □ Csapatotthon épül Török­fáiban. A törökfái 4211. számú Damjanich János úttörőcsapat tagjai, szüleik segítségével csa­patotthont építenek iskolájuk udvarán. A nagyrészt társadal­mi munkával készülő otthon berendezéséhez pedig régi bú­torokat újítottak fel. * — A KISZ-KONGRESSZUSRA uta­zó megyei küldöttekről készítenek fényképeket a kecskeméti úttörő fo- toszakkör tagjai. A felvételeket al­bumban gyűjtik össze, és egy nagy méretű tablót is készítenek a me­gyei KISZ-bizottság részére. * + Szeptember 25-én az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat ifjúsági küldöttsége a megyeszékhelyi úttörőházat ke­resi fel, és részt vesz az itt megrendezésre kerülő KISZ- ista—úttörő találkozón. PETŐFI NEPB A Magyai Szocialista .viunkáspán Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanacs iaoia Pöszerkeszt ÍJ ír vv^tnei Daniéi Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Válla’ Felelős kiadó utvá^ ja/c Szerkesztőbe Kecskemét városi i anacsna/ Szerkesztőseei iei?t nközpom 26-19. 25-16 Vidéki lapok 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsás cér t< Telefoo- 17-09 Terjeszti - Vlasvar °osta ElöQzethptó ♦ Hely* oo«*an» , •><ná »• kézbesítőknél Előfizetési db aőnapra iS form Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét - Telefon: il-ői Index: aofi&i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents