Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-19 / 220. szám
Ibsz eszteilő alatt köze! aéifszáz kitsnétó íiosszi vízvezeték épült a negyében A vízműépítés gondjai A kommunális éllátottság megteremtése minden állam- igazgatási szerv, társadalmi és tömegszervezet munkaprogramjának magvát, szerves részét képezi. A tennivalók sorában — országosan is — az egyik legfőbb a közművesítés, pontosabban a vízmű- és vízhálózatépítés. Bár hazánkban a felszabadulás óta a vízellátás megkétszereződött, mégis lakosságunknak jelenleg csupán 35 százaléka részesül közművesített vízellátásban. Az iparosodott településeken, Veszprém, Borsod, Fejér, Győr, Komárom, Baranya megyék és a főváros területén lényegesen jobb a közművesítés helyzete, mint a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vidékeken. Bács-Kiskun megye a felszabadulás előtt — közművesítés terén is — a legelhanyagoltabb területek egyike volt. Egy 1945- ben végzett felmérés megállapította; kilenc úgynevezett fúrt (kéziszivattyús) kút található az ország legnagyobb megyéjében. Összesen 32 kilométer hosz- szúságú vízvezetéket és 1593 házi bekötést tartottak nyilván. Mindenki előtt ismeretes volt a hiányosság, s 1958-ban egy nagyszabású program keretében kezdődött meg megyénk víz- művesítése. Ennek során napjainkig 44 községben és városban épült vízmű, s a vízvezeték hosszúsága jelenleg eléri a 395 kilométert. Befejezéshez közeledik a vízműépítés Tataházán, Katymáron, Kaskan tyún, Fel- sőszentivánon, Apostagon, Kunszálláson, Lajosmizsén, Solton, Dunavecsén és Fülöpszálláson. Ez a nagyarányú építkezés is bizonyítja: államunk évente sok millió forintot költ a lakosság kommunális ellátottságának javítására. Hiszen csak megyénkben a vízműépítkezésekre fordított összeg évente átlagosan 25 millió forint körül van, nem beszélve a községfejlesztési alapokból' történő hálózat- bővítésekről és az áldozatrakész lakosok társadalmi munkavállalásáról, amelyenk értéke 1963- ban 18 millió, ez év első felében pedig ötmillió forintot tett ki. Az építőipari kapacitáshiány viszont késlelteti a vízműépítést, s ennek is tulajdonítható, hogy az 1964. első felére előirányzott országos vízügyi beruházásokat mindössze harminc százalékra teljesítették. Hátráltatja a hálózatfejlesztést a vezetékcső hiánya is. A Nyergesújfalui Eternit Művektől ez évre rendelt 1698 tonna vízvezetékcsőből mindössze 972 tonnára kapott kiutalást megyénk. PVC műanyag csőből pedig nyolcvan tonna érkezett, így a készletből csupán hatvan kilométer hosszúságú vezetéket tudtak építeni, lényegesen kevesebbet, mint a tervben előirányzott mennyiség. Sok gondot okoz a rosszul f elkészített vízműterv. A gondatlan tervezés következtében nemegyszer le kell állítani az építkezést, és hetekig, sőt hónapokig „félkészen” áll a munka. Közben az építők is áttelepednek más építkezésre, s így újabb problémaként az építőipari kapacitás ismételt megszerzése jelentkezik. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg meglevő, sőt a most épülő vízművek sem tudják fedezni megyénk lakosságának ivóvízszükségletét. Ezért a jövőben is — az egyéb problémák mellett — fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy különböző helyi, jogtalan „kezdeményezésekkel” ne hátráltassák egyesek a vízműépítkezést. Tanulságos következtetésekre lehet jutni például a tiszakécskei esetből, ugyanis ebben a községben a már lefektetett csőhálózatra — engedély nélkül — rozsdás, öreg csöveket „kötöttek”, s így akarták a házakba vezetni a vizet. A több atmoszférás nyomás szétvetette a rozsda által meggyengített vezetéket, és a víz „megszökött”. így a tisza- kécskeiek a további javíttatásokkal — bizonyos fokig a helyi tanács hallgatólagos hozzájárulásával — tetemes többletköltséget idéztek elő. Több olyan község volt és van megyénkben, ahol a község- fejlesztési alapon rendelkezésére álló pénz csupán az építkezések megindításához elegendő. A továbbiakban soronkívüli ál*- lami segítséget kérnek, ami felboríthatja a megye előre beütemezett pénzgazdálkodását. A következőkben a megyei tanács és a vízügyi hatóságok csak olyan községeknek engedélyeznek vízműépítóst, illetve vízhálózat-fejlesztést, ahol a beruházáshoz szükséges költség már megvan. Eddig Bács-Kiskun megyében 200 millió forintot költötték a vízműépítkezésekre. S hogy a jövőben biztosítható legyen a vízműhálózat építésének megfelelő üteme, ezután fokozottabban kell ellenőrizni a pénzügyi fedezetek tervszerű felhasználását, az építési határidők betartását. és hatékonyabban kell fellépni a tervfegyelem megsértőivel szemben. így városon és falun egyaránt, rövidebb időn belül pótolható a múlt hiányossága, az egészséges, jó ivóvíz. Kovácsi Miklós Magtisztítók Rozstermésük javát — 18 vagon mennyiségben — szelek* tálják. majd fémzárolják a kecskeméti Vörös Csillag Tsz gazdái. A készletet a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat diszpozíciója alapján vagonba rakva juttatják rendeltetési helyére — illetve: a kijelölt szövetkezeti gazdaság esetenként maga szállítja azt el. A szelektált és fémzárolt rozs minden mázsája után egyébként 50 forinttal magasabb átvételi árat fizet a vállalat, mint a szokvány rozsért. Képünkön: Gömöri Sándor, K őrlési Ernő és Farkas János tsz-gazdák a magtisztító gépnél dolgoznak. Mit mond a rendelet a családihás-építésről A magánerőből történő lakás- építkezésekhez az állam jelenAllamunk komoly anyagi áldozatokat hoz a lakáshiány leküzdésére, a központi erőforrások mellett azonban nagy jelentősége V£% a magánerőből történő lakásépítésnek. A családi- ház-építés első fontos feltétele a telek, amelynek értékesítését az Országos Takarékpénztár illetékes fiókjai végzik. Az OTP-nél kétéves részletre is lehet házhelyet vásárolni. Amennyiben az építeni szándékozók magánszemélytől vásárolnak házhelyet, a vétel megkötése előtt feltétlenül keressék fel az építésügyi hatóságot, s érdeklődjék meg, lehet-e a házhelyre építkezni. Amikor a telek már az építkező birtokában van, megkezdődik a családi ház tervezése. Az épület külső kiképzésének a városrendezési tervhez és az utcában meghonosodott építési módhoz, a lakásnak pedig a család igényeihez kell igazodnia. Az Építésügyi Minisztérium tapasztalt tervezők bevonásával a legkülönbözőbb igényeket kielégítő tervsorozatot készíttetett és ezt a „családiház-tervgyűj- temény”-ben tette közzé. A tervek kulturált alaprajzi elrendezéssel, egyszerűen kivitelezhető szerkezetekkel és általában beszerezhető anyagokkal, s kedvező homlokzati kialakítással készültek. Aki típusterv alapján építteti fel házát, komoly összeget takarít meg azáltal, hogy a típusterv ára darabonként csak 5 forint, szemben a magántervezés tetemes költségeivel. A típustervek az OTP fiókjainál tekinthetők meg, és ugyanott meg is vásárolhatók. Aki mégis egyedi terv alapján akarja lakóházát felépíteni, az csak olyan tervezővel készíttetheti el a rajzokat, akinek a neve az Országos Tervezői Névjegyzékben szerepel. Az illetékes járási-városi építésügyi hatóság ad felvilágosítást arról, hogy kik szerepelnek a névjegyzékben és hogy a tervezési munkáért hozzávetőlegesen mennyit számíthatnak fel. Amikor a házhely és a terv megvan, következik az építési engedély megkérése. Az építési engedéllyel kapcsolatos tudnivalókról a községi tanácsok végrehajtó bizottságai és az illetékes építési hatóságok (községekben a járási, városokban a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya) adnak részletes felvilágosítást. Az építési engedélykérelemhez csatolni kell. a telekkönyvi kivonatot, 4 példányban a terveket (műleírás, helyszínrajz, az épület műszaki terve), az építéshez szükséges anyagok jegyzékét és a már meglevő anyagok származását igazoló okmányokat. Következő lépésként az építési anyagok beszerzését említem meg. Az építési anyagokat a TÜZÉP, valamint a földművesszövetkezetek telepei hozzák forgalomba. A helyileg kitermelhető, illetve előállítható, valamint bontásból kikerülő anyagok alkalmazása csökkenti az építési költségeket. Az építési anyagok beszerzése sok utánjárást igényel, és nagymértékben hátráltatja az építkezés befejezését. Annak érdekében, hogy az építtetők ezt elkerüljék, országosan bevezették az építőanyag-biztosítás rendszerét. A TÜZÉP- és fmsz- telepek elsősorban azoknak biztosítják az építőanyagot, akik már az építkezés megkezdésekor anyagbiztosítási megállapodást kötöttek. tos összegű építésikölcsöntámogalást nyújt. Erre a célra a kormány évről évre nagyobb össz- szeget bocsát az OTP útján az építkezők rendelkezésére. Lakóházépítési kölcsönben részesülhetnek a bérből és fizetésből élők (munkások és alkalmazottak), szellemi szabad foglalkozásúak (írók, művészek, tudósok stb.). nyugdíjasok, kisipari, háziipari szövetkezeti tagok — meghatározott összegig —, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai. Az OTP családi ház építésére az igényjogosultaknak az alábbi kölcsönöket nyújtja: új családi ház építésére, családi ház építésének befejezésére, meglevő családi ház kiegészítésére (toldás), társasház építésére. Az engedélyezett kölcsönök összege: városokban 70 ezer forint, községekben 50 ezer forint, társasházak építésére 120 ezer forint lehet. Az építési kölcsönökkel kapcsolatos felvilágosítást az OTP fiókjai, adják. Kivitelezés Kivitelezésről az építtetőnek kell gondoskodnia. Családi házat általában építőipari szövetkezetek, tanácsi vállalatok, kisiparosok építenek. Gyakori a családi erővel történő kivitelezés is. amelynek lényege, hogy a családtagok, rokonok, ismerősök a családi ház építkezésében iparjogosítvány nélkül is közreműködhetnek. Ez a közreműködés azonban nem lehet keresetszerű és állandó. Ezenkívül ilyen esetben szükséges, hogy a kivitelezés szakszerűségéért iparigazolvánnyal rendelkező kisiparos vagy építőipari ktsz felelősséget vállalja. Az állami szervek és vállalatok is közreműködhetnek a dolgozóik családiház-építésében: segítséget nyújthatnak a házhely, az építési engedély, az építési anyag megszerzésében, a kivitelezésben szakmunkával közreműködhetnek, elláthatják a kivitelezés műszaki ellenőrzését és irányítását, rendelkezésre bocsáthatnak építőszerszámokat és munkaeszközöket. engedélyezhetik tehergépkocsik használatát olcsó áron. Ha a lakóház elkészült, az elsőfokú építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kell kérni. Es^edély nélküli használatbavétel esetén ugyanis ezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni. Fontosabb azonban az a tény, hogy a használatbavételi engedély birtokában 15 évig házadómentességre jogosult az, aki családi lakóházat épít. Csizmás Ferenc ,WVWWWWWWWWWVWWWWVWAWAAWVWWVWVW PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt 3: dr. Weither Dániel Riadja a Báes megyei Lapkiadó Vállai Felelős kiadó: Mezei István Igaza» ‘ Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-18. Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér itt, Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: 3 helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dt) l hónapra IS font Bács-Kiskun megyei Nyomda 9 Kecskemét - Telefoni 11-61 w tedexs
