Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
Javítják a védőgátakat Átadás előtt a foktői szivattyútelep Az ur- és belvizvétiekezés hely »eie megyénkben Hogy ne legyen „fehér folt“ AZ 3RGCVÁNY — Gőb öljárás részen levő iskolába minden hónap első szombatján eljön a Kecskeméti Járási Tanács művelődési osztályának vándorautója, hogy a környékbelieknek különféle ismeretterjesztő és játékfilmeket vetítsenek. Az iskola körülbelül négy kilométerre van Orgoványtól. Nem túl hosszú út, s olykor még a községbeliek is elmennek mozit nézni. Csak mi 'különösen az idősebb tanyasiak), akik a kargalai iskola közelében lakunk, nem járhatunk el a gőböljárásl iskolába ilyen alkalmakkor, mert nekünk bizony hét kilométert kell megtennünk, ha mégis rászánjuk magunkat megnézni egy-egy filmelöadást. Nem túlzók, ha azt mondom az említett tanyavilágban nem is egy olyan idős asszonyt és férfit ismerek, aki életében még soha nem látott filmet. MÁR TÖBBSZÖR kértük a járási tanács művelődési osztályától, hogy a kargalai iskolába is jöjjön ki a vándorautó. Mi is, meg az említett idős bácsik, nénik, szeretnénk részt venni a filmvetítéseken. Tanácstagunk, Benedek tanító néni szintén tolmácsolta már kérésünket, de azt a választ kapta, hogy az út oda járhatatlan. Pedig csalc egy alig kilométeres szakasz az — a kecskémét— soltvadkerti útról bevezető földút —, amely valóban kifogásolható állapotban volt. De azóta már ez az útrész is rendbejött, mivel naponta elég sok tehergépkocsi járja. . ISMÉTELTEN kérjük tehát a járási tanács művelődési osztályának illetékeseit, küldjék el hozzánk is a vándorautót, ne legyen a mi tájunk se „fehér folt” a tcmyavilágban. Horváth Emtlné Aszályos években aranyat ér az eső, de tavasszal, főképp akkor, ha a bőséges hótakaró megolvad, s az így keletkezett vizet még az eső is duzzasztja — árvíz vagy belvíz esetén — felbecsülhetetlen károk keletkezhetnek. Ismeretes, hogy 1963 tavaszán csupán Bács-Kiskun megyében 80 ezer hold mezőgazdasági terület került víz alá, s ez sok milliós kárt okozott az áUami és termelőszövetkezeti gazdaságoknak, s ezen túlmenően az egész népgazdaságnak. A belvíz leginkább a bajai és a dunavecsei járás területén pusztított. Az idei év tavasza leginkább a megyénkhez tartozó 40—50 kilométeres Tisza-szakaszon okozott jelentősebb károkat. A kanyargó folyó Alpámál például tizenöt helyen tépte át a védőgátat, és nyolcezer holdat borított el a víz. Az ár- és belvízvédelem „főhadiszállásai” ugyan a vízügyi igazgatóságok, de miivel megyénkben — a területi felosztás következtében — három különböző vízügyi igazgatóság is tevékenykedik, így a helyileg illetékes államigazgatási szervtől, a megyei tanács építési és vízügyi osztályától kértünk tájékoztatást az ár- és belvízvédekezés jelenlegi helyzetéről. Perényi Antal főmérnök a többi között elmondta, hogy a vízügyi igazgatóságok dolgozói az idei esztendőben is nagyobb mérvű gátfelújítást végeztek, illetve végeznek. A felügyeletük alá tartozó Tisza menti területen, így a legveszélyesebb szakaszon, Alpár környékén befejezés előtt van a gátszakadások kijavítása. Duna- vecsén is erősítik a dunai gátszakaszt. Kisebb felújításokat végeztek a Kiskunhalas—Kis- kunmajsa—Pálmonostora mellett folyó Dongér-csatornán, a Kiskunfélegyháza—Alpár környéki félegyházi vízfolyáson, a kígyósi vízrendszeren. Átadás előtt van a csorna-foktői árapaszNyárutó Nemsokára naptár szerint is itt az ősz. De napközben még elönti a fény a tereket, parkokat, megcsillan a köveken, padokon és a siető lányok, asszonyok hajfürtjein. S az újság böngésző emberek is szívesen Üldögélnek még kint a szabadban. Képünk: a kecskeméti Kossuth tér a napsütésben. (Tóth Sándor felvétele.) tó csatorna Duna-parti szivaty- tyútelepe, mely a Kunszentmik- lós—Fülöpszállás—Akasztó— Császártöltés—Nemesnádudvar —Sükösd—Baja irányában folyó Dunavölgyi Főcsatorna megyénkben levő mintegy százkilométeres szakaszának — magasabb vízszint esetén — tehermentesítésére szolgál. Három különböző nagyságrendbe sorolták egykor a bel- víz-elvezető csatornákat, s a legkisebbek kezelésével, karbantartásával a megyei tanácsokat bízták meg. Ennék hatására hozták' létre országosan, így megyénkben is 1961-ben a vízgazdálkodási társulatokat. Bács-Kiskun megyében tíz vízgazdálkodási társulat tevékenykedik, s a különböző belvízvédelmi vízgyűjtőrendszerek felújítására, karbantartására 1963 végéig 6,2 millió forintot fordítottak. Ebben az évben 2,5, jövőre pedig 3,1 millió forintot költenek belvízvédekezésre. A legkomolyabb gondokkal megyénkben a Bácskai és a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat küzködik. Működési területükön tavasszal és ősszel szinte rendszeres a belvíz. A természeti csapást, mely helyenként több millió forintos kárt okoz, Emberölés bűntettének elkövetése miatt került vádlottak padjára az elmúlt héten Kovács B. Lajos, Kiskunmajsa, Ady Endre utca 23. szám alatti lakos, 43 éves, ötgyermekes családapa. A történet hosszú, de a kecskeméti megyei bíróságon tartott több napos tárgyalás során fény derült a dráma legapróbb részleteire is. Közel négy évvel ezelőtt, 1960 novemberében költözött Kovács B. Lajos és családja Kurucz Répás János fenti cím alatti házába. Kurucz nem lakott egyedül, vele volt idős édesanyja is, aki azonban 1962-ben meghalt. A háztulajdonos és a bérlő Kovács között ekkor kezdődtek a nézeteltérések, amelyek nemegy esetben tettlegességig fajultak. Kurucz ugyanis minden áron arra törekedett, hogy kitegye a sokgyermekes családot a házáleginkább az eliszaposodott, elgazosodott mellékcsatornák idézik elő, ahol a víz lefolyását az akadályok gátolják. Az idén ezek megtisztítása, kotrása vált szükségessé. Itt és a megye többi részén mintegy 250 ember foglalkozik csatornatisztítással. A munkák elvégzését viszont késlelteti a géphiány. A belvízgondokhoz szorosan hozzátartozik az is, hogy megyénk öt városa és 108 községe közül egy sem rendelkezik megfelelő esővízgyűjtő és elvezető csatornahálózattal. Ennek következtében például tavaly a kalocsai, dunavecsei és a kiskunfélegyházi járásban, a nagyobb esőzések után három vályogház összedőlt, huszonöt pedig alaposan megrongálódott. Csupán Kiskunfélegyházán hét épület vált életveszélyessé. A megyei tanács építési és vízügyi osztályán most készült el a megyénkbeli községek nyitott esőcsatorna-hálózatának építési terve, mely szerint 70 millió forintos költséggel minden településen biztosítani lehet a megfelelő belvízgyűjtőhálózatot. S minden valószínűség szerint — hiszen ennek megoldása már nagyon szükségessé vált az Alföldön — közeljövőben megkezdődik a falvak esővízcsatorna-hálózatának építése. bői, mondván, hogy nősülni akar és a helyiségekre neki is szüksége van. A veszekedésekkel és az állandóan ismétlődő fenyegetésekkel Kurucz elért annyit, hogy Kovácsék leköltöztek egy hátsó helyiségbe, amit korábban kamrának használtak. Itt szorongott a héttagú család. Kovács B. Lajos többször is felkereste problémájával a községi tanács lakásügyi előadóját, de az nem tudott segíteni rajta. Az egyedülálló házigazda még akkor sem hagyta abba a fenyegetőzést, amikor Kovácsék már a kamrába költöztek. A gyerekek rettegtek Kurucztól, s ha meglátták, reszketve menekültek előle. A tárgyaláson kihallgatott tanúk sem a legjobb véleménnyel voltak a háztulajdonosról, aki — bár ez nem fedte a valóságot — mérnöknek adta tó magát, és nem dolgozott sehol. Kölcsönökből élt, amiket sohasem adott meg. Durva, embertelen magatartásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tragédia bekövetkezett. Az eset napján, 1964. július 27-én, Kovács B. Lajos szabadnapos volt és otthon maradt. A délelőtti órákban — mint már korábban sokszor — vita, veszekedés támadt közte és Kurucz között. Verekedésre ekkor még nem került sor, de a házigazda kijelentette, hogy lakóját majd elintézi, leszámol vele. Az összeszólalkozás után elment hazulról. Kovács elhatározta, hogy pontot tesz az örökös vita végére, s délután hat óra körül elindult, hogy megkeresse Kuruczot. Az egyik vendéglőben talált rá. Kihívta, s a veszekedés perceken belül kirobbant. Kovács bicskát rántott, de a járókelők megakadályozták a tett- legességet. Az esti órákban, jóval a sötétedés után, amikor már mindketten odahaza voltak, Kovács magához vette a szekrény alá rejtett kést és bezörgetett Ku- ruezhoz. A házigazda, aki nem egyedül volt odabent, sejtette, hogy miről van szó és egy mé- terrudat maga elé tartva kifli Szerénység Kunpeszéren új művelődési otthont avattak nemrégiben. Az ünnepi műsorban a legnagyobb sikert egy vers aratta. A címe: „Ünnepi köszöntő” volt. Az ebédnél a művelődési otthon igazgatóját, Szatmári Tamásnét faggatom: — Ki írta ezt a hosszú verset? Ö mosolyog: — Nem tudom. — Nem tudja? — Nem. Nem nyugszom bele a válaszba, s egy negyedórás nyomozás után kiderítem a szerzőt: ő az, Szatmáriné. — Máskor is szokott írni? — Hát... — Kérem, adja ide. Nehezen szánta rá magát, de végül mégis ideadta a verset. Hadd írjak ide néhány sort belőle: „Meghitt nekünk itt minden sarok, mit két kezünk munkája alkotott __ Ha ngomat meghatottság járja át, hogyan is köszöntsem százaknak otthonát?” Nos, a meghatottságot én is átéltem, átéreztem, s külön örültem, hogy valaki ezt még versbe is szedte. S ha nem is vágyott vele hírnévre, elismerésre — talán nem haragszik meg érte, hogy mégis kiemeltük az ünnepi est műsorából, kedves emlékeztetőnek. V. M. ment az ajtón. A két ember között dulakodás támadt, közben Kovács a késsel combtövön szúrta az ötvenhét éves embert, aki nyomban összeesett. Mire az orvos a helyszínre érkezett, Kurucz Répás János elvérzett és meghalt. A lakásvitának tehát emberhalál lett a vége. A tragédia bizonyára elkerülhető lett volna, ha a községi szervek jobban szívükön viselik a héttagú család sorsát, behatóbban foglalkoznak ügyükkel, s igyekeznek biztosítani számukra az elköltözés lehetőségét az elviselhetetlen környezetből. Tény, hogy kétszer is ajánlottak fel Kovácséknak tanyai lakást, ezt azonban iskolás gyermekeik miatt nem fogadhatták el. Ezen túlmenően azonban nem valami sokat tettek a nagycsaládú ember problémájának megoldására. Mindezt anélkül mondjuk el, hogy kisebbíteni akarnánk a vádlott cselekményét, ami igen súlyos, s a bíróság ki is szabta rá a megérdemelt büntetést. A megyei bíróság Kovács B. Lajost emberölés bűntette miatt ötévi szabadságvesztésre ítélte, négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s mivel erősen italozott, kényszerelvonókúrára kötelezte. Az ítélet nem jogerős. G. S. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspán Bác3-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkeszti: ár WeLther Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállal* Felelős kiadó: Mezei István igazé*’ Szerkesztőség: Kecskemét. Városi tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsás tér l/> Teleíon: 17-09 Terjeszti 4 Magyar Posta Előfizethető: a helyi oostahl vataloknál é* kézbesítőknél Előfizetési Ifi nőnapra 15 f< Bács-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 2S06& K. M. A lakásvita következménye: emberölés
