Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

Alpári jegyzetek A községi könyvtár ajtaján akkora lakat van, hogy tán a kalandozó magyarok sem tud­nák a könyveket elrabolni on­nan. És olyan foltos, szakadt, piszkos függöny a törött üveg mögött, leírni alig lehet. Amíg áll az idegen a könyvtár ajtaja előtt, érdekes társasjátékot játszhat. Fent van egy tábla, s ezen az áll: A könyvtár nyitva kedden és pénteken 3 és 5 óra között. Lent egy másik tábla szerint meg hétfőn, kedden^ csütörtökön, pénteken ?—6 óra között. Vajon melyik lehet az igaz? * A gyermekjátszótér 1958-ban létesült, medencével, padokkal, hintával, homokozóval, a szü­lők és gyerekek nagy örömére. Csak dicsérni lehet érte a köz­ségi vezetőket. A sok vidám gyerek közt látom, hogy egy hatvan év körüli ember ázto- gatja bütykös lábait a meden­ce szélén. Csúnya fekete kalap­ján legalább harminc esztendős a zsír. — Meleg víz? — kérde­zem. Ravaszul megcsillan az arca. — Legjobb. — Tán sza­badságon van? — így fagga­tom tovább. — A fene. Tüzér­ségben. Ezt mondja és a szom­szédos kertben álló fecskendő­re mutat. Aztán hozzáteszi még, a' templom irányába mutatva: — A figyelő ott fent van. Az­tán, ha tűz van, jelez és én befogok. Többet nem szól, csak nyomkodja a vizes lábujjait. Én meg arra gondolok: Na hi­szen, mi is lenne azzal a tűz­zel addig, amíg ő odaérne! * A művelődési otthonban légy, légy, légy, rossz, áporodott le­vegő, és panasz a gondnoknő részéről: Nem tud szellőztetni, mert a WC szorosan az ajtó mellett áll! De más panasz is van: Rendetlenek a fiatalok. Az este például halat evett va­laki tévé nézés közben és eldo­bálta a maradékot, beletapos­ták a padlóba. A klubszobában szegényes berendezés. A szoba közepén egész nyáron át ott áll a csúnya, fekete kályha a hosszú, ijesztő, fekete csövek­kel. Kérdezem az igazgatót, miért nem viszik ki innen őszig. Nem tudja. Aztán mutatom a virágvázában a száraz kenyeret és a villanyégőt. Restellkedik. Talán nem is ok nélkül. * A járási tanácsnak szép kis üdülője van Alpáron. Itt talá­lom Kapusi Mihály művelődési osztályvezetőt. — Hogy pihen? — kérdezem. — Pihen? — nevet a felesé­ge és kis szemrehányás érzik a hangjában. Dehogy pihen. Dolgozik. Megtudom, hogy Ju­goszláviába készül a felnőttok­tatás rendszerével foglalkozó nemzetközi szemináriumra, ö egyedül képviseli ott hazánkat, mint az Országos Felnőttokta­tási Reformbizottság tagja. Mint az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, több más tanul­mányt, tervet is készített. Je­lenleg érdekes munkán dolgo­zik. A címe: Az iskolarendszerű oktatás és a népművelés össze­kapcsolása. , Mikor búcsúzáskor jó pihe­nést kívánunk neki, csak moso­lyog és fordul vissza munká­jához. V. M. 2 IC Kiállítás A Budapesti Iparművészeti Múzeumban megnyílt „Az ezüst XIX. századbeli nagymestere, Szentpéteri József” című kiállítás. Az Iparművészeti Múzeum a saját, valamint más múzeu­mok és magángyűjemények anyagából rendezte meg az érdekes kiállítást, amelynek igen sok látogatója akadt már a megnyitás napján. Szentpéteri József művészete valóban megérdemli a figyelmet, hiszen a mester a XIX. század legjobb ezüstművesei közé tartozik. Képünk a kiállítás egyik anyagát mutat be. — egy kávéskészletet — A hosszú élet földrajza Egy érdekes felmérés tanulságai Hogyan és hol élnek a matuzsálemek? S vajon milyen az életformájuk: Clyan-e, mint a többi emberé? Sokan teszik fel ezeket a kérdéseket. A Szovjet Orvostudományi Akadémia gerontológiai intéze­tében, ahol a hosszú élet titkát kutatják, összegezték a leg­utóbbi szovjet népszámlálás adatait. Ennek alapján megha­tározták, hogy egy-egy közigaz­gatási egységben milyen szinten van a magas életkor; ez úgy történt, hogy kiszámították, hány 80 éves és annál idősebb lakos jut ezer főre az illető köztársaságban, területen, járás­ban. Az adatokat térképre vezet­ték, amelynek elemzése alap­ján levonhatunk néhány érde­kes tanulságot. Először is: A matuzsálemek földrajzi megosz­lása egyenetlen, ezer idős ember­re — a helytől függően — 55— 160 nyolcvan éves és annál idő­sebb lakos jut. Másodszor pe­dig megállapíthatjuk, hogy nem­csak ott találunk viszonylag sok matuzsálemet, ahol azt a közhiedelem szerint várnánk, például a Kaukázuson túl, ha­nem más országrészekben, így például a Baltikumban is. Érdekes tény: A nők között csaknem mindenütt több a hosszú életű, mint a férfiak kö­rében. A matuzsálemek nemzetiség szerinti megoszlása rendkívül változatos. Feltűnő az is, hogy néhány köztársaságban a vá­rosi lakosság körében csaknem ugyanannyi a hosszú életű em­ber, mint a falvakban. Megdől tehát az a hiedelem is, hogy csak a falusi lakosok élnek so­káig. A 90 éves és ennél idősebb lakosok számarányát tekintve a Szovjetunióban a KarabSk Autonom Terület és a Nahicse- váni Autonom Köztársaság ve­zet Azerbajdzsánban, a Délos- szét Autonom Terület, az Ab- ház és az Adzsar Autonom Köz­társaság Grúziában, valamint a Dagesztáni Autonom Köztársa­ság és Észak-Kaukázus még né­hány más vidéke. Bizonyos mértékig váratlan eredmény, hogy a matuzsále­mek számarányát tekintve, a rendkívül zord éghajlatú Ja­kutföld szinte semmivel sem marad le az említett országré­szek mögött. Szibéria más vi­dékein is elég sok a hosszú életű ember. A legnagyobb érdeklő­dés természetesen az igen-igen hosszú életű emberek felé for­dul, akik már századik élet­évükéi » elérték, vagy még annál is többet. A Szovjetunió­ban az 1959-es népszámláláskor 21 708 olyan embert vettek nyil­vántartásba, aki akkor 100 éven felüli volt. A hosszú élet az életkörül­mények függvénye is, tehát at­tól is függ, milyen körülmé­nyek között dolgoznak és pi­hennek, hogyan táplálkoznak, hogyan töltik szabadidejüket, milyen viszonyban vannak em­bertársaikkal az emberek. A hosszú élet titkának meg­fejtése elősegíti, hogy jobban megtervezzék azokat az állami és társadalmi teendőket, ame­lyek célja elérni, hogy az egész lakosság életkorát meghosszab­bíthassuk. A matuzsálemek kivétel nélkül munkáséletet éltek. Többségük fizikai munkát vég­zett, még pedig 61 százalékuk a mezőgazdaságban, 16 százalé­kuk az iparban. A nyilvántar­tásba veiteknek csupán 4 szá­zaléka volt szellemi dolgozó. Valamennyien fiatalon kezdtek dolgozni és késő öregségükig aktívan tevékenykedtek. A mun­ka számukra életszükséglet volt. Hogyan táplálkoztak a ma­tuzsálemek? Vallomásaikból ki­derül, hogy 90 százalékuk a le­hető legváltozatosabban. Csu­pán 9,5 százalékuk volt közülük vegetáriánus. Viszont csaknem valamennyien mérsékeltek vol­tak az evésben. Sem falánk, sem lusta ember nem akadt kö­zöttük. Többségük sovány, szi­kár. A testesebb, vagy különö­Saegedi Ssabadtéri Játékok 1964. Dr. Radames Beszélgetés Alfonso La Morénával Nem használja neve előtt a dr-t, pedig megilleti. Ugyanis a szegedi Aida előadás spanyol főszereplője tulajdonképpen or­vos. 1957-ben szerezte diplomá­ját a madridi egyetemen. Két évi pszichiátrikus orvosként dol­gozott, és ha egy véletlen ese­mény nem jön életébe, talán még most is betegeivel foglal­kozna. A véletlen pedig az a film volt, amelyet még medikus korában forgattak a madridi egyetem diákjairól. Ebben fe­dezte fel egy éppen Spanyolor­szágban szereplő olasz színtár­sulat igazgatója. Annyira meg­tetszett neki a mindig vidám, csillogó szemű fiatalember, hogy szerződést ajánlott fel számára. Dr. La Moréna — mivel jócs­kán van benne romantika — kapott az alkalmon és otthagyta a szülei által kijelölt pályát. Körbejárta Olaszország városait és 1960-ban a nápolyi S. Carlo színházban Don Carlosként mutatkozott be. A siker tehetségének és szor­galmának egyaránt köszönhető, hiszen egyetlen év alatt a Mi­lánói Scala stúdiumában a jó énektechnika elsajátítása mel­lett a nyelvet is megtanulta. Azóta jóformán csak olasz nyel­ven énekel. Talán ezért van az is, hogy világszerte olaszként könyvelik el. Szegedre csinos, irodalomtör­ténész felesége társaságában ér­kezett. Most van első ízben la­zánkban, de máris kellemes be­nyomásokat szerzett. — Szegedről már néhány éve hallottam. Egész Európában is­merik a város nevét. Ügy tart­ják számon, mint Dubrovnik mellett Kelet-Európa másik nagy fesztiválközpontját. Bará­tom Luigi Ottolini — aki két évvel ezelőtt a Radamest éne­kelte itt — nagyon sok jót mondott erről a színpadról. Ilyen ideális nézőtérre és kör­nyezetre azonban nem számí­tottam. Most, hogy láttam a Vidróczki előadását és részt vettem a próbákon, nyugodtan állíthatom, hogy az európai szabadtéri színpadok közül csak a Caracalla Thermal és Verona vetekedhet Szegeddel. Ügy látszik a világjáró teno­rista valóban megszerette a sen a kövér ember ritka kivé­tel közöttük. A matuzsálemek nem voltak sem erős dohányosok, sem ré­szegesek. Az Ukrán SZSZK- ban nyilvántartásba vett és megvizsgált, hosszú életűnek számító férfiak fele például soha nem dohányzott, negyede pedig soha nem ivott. Más köz­társaságban nagyjából hasonló eredménnyel jártak a vizsgála­tok. A matuzsálemek nem éltek üvegházi körülmények között. Sokaknak éhezés és más nél­külözés is osztályrészül ju­tott. Van olyan vélemény, hogy az átlagon felülien hosszú élet­kor örökletes hajlam. Amikor a kérdést megvizsgáltuk, kitűnt, hogy a nyilvántartásba vett matuzsálemek családjában nem mindenütt fordultak elő hosszú életű emberek. Megvizsgáltuk a matuzsále­mek egészségi állapotát. Meg­állapítottuk, hogy sokuk jól érzi magát, meglehetősen moz­gékony; megőrizték szellemi frisseségüket, illetve, ha van is fogyatékosság ezen a téren, az nem jelentős. Rendkívül magas koruk ellenére a matuzsálemeik ere­jükhöz mérten részt vesznek a különböző házi munkákban. Ez a mozgástevékenység jótéko­nyan hat vissza rájuk, elősegíti szerveik normális működését, hátráltatja szervezetük elaggá- sát. N, Szácsuk Dóm teret, mert komolyan ér­vel is mellette: — Az üzlet törvénye szerint ami jó, azt el lehet adni. Ez a színpad kitűnő, csak észre sell venni, hinni kell benne. Más­képp nem lehet igazán feszti- válméretekben dolgozni. Az az érzésem, a magyarok nem is tudják, milyen kitűnő lehető ég van a kezükben. Nyugaton sok­kal kisebb adottságokkal ren­delkező városokat és színpado­kat, sokkal jobban kamatoztat­nak. Talán többet adnak a rek­lámra. Szavait még egy tanáccsal is megtoldja: — Hívják meg Del Monacói, vagy Di Stefanot. Az ő fellépé­sük költsége többszörösen visz- szatérülne a nevük által keltett reklámban. Megkérdezzük merre járt az utóbbi időben. Rómát,' Lissza­bont, Párizst, Chicagót, Tnes- tet, Bécset sorolja. Kedvenc szerepei között a Végzet hatal­mát, a Toscat, a Lammermoo.'i Luciát, a Carment nevezi meg. Szegedi szerepének nagyon örül. Ügy érzi, kitűnő partnerekkel lép együtt színpadra. Radamest különben is nagyon szereti. Ver­dire hivatkozik: „Ezzel a sze­reppel meg lehet halni.” Megjegyzés Kár lenne, ha elkallódna••• ... az a javaslat, amelyet a Kecskeméti Járási Tanács leg­utóbbi ülésen így fogalmazott meg dr. Havasi László vb tit­kár: „A felszabadulásunk 20. év­fordulója méltó megünneplésére megyeszerte megalakult emlék- bizottságok szervezik az előké­születeket. Járásunk e bizottsá- ságának programjába javasolom ezzel kapcsolatban: parkosítás­sal, házak tatarozásával szépít­sük községeinket a nagy évfor­dulóra. Az előkészületeket eh­hez már most ősszel meg kel­lene tenni. Mindenki szívesen csinosítja a saját házatáját. A Hazafias Népfront helyi bizott­ságai és a községi tanácsok pe­dig együttesen dönthetnék el, melyik utcát, vagy melyik ház­tól meddig, milyen virággal le­hetne beültetni.. A tanácsülésen számos Ko­moly probléma felvetődött. Sok mindenről — nemegyszer szen­vedélyesen — vitatkoztak a ta­nács tagjai. Talán azért maradt reagálás, visszhang nélkül az iménti javaslat. Pedig érdemes lenne felfigyelni rá, nemcsak a kecskeméti járásban, hanem mindenütt a megyében. Hiszen a javaslat megvalósítása az év­forduló méltó köszöntése lenne, nem is szólva arról a kellemes érzésről, amit a gondozott há­zak látványa és a virágágyak­tól pompázó környezet jelent a lakosság és a községekbe láto­gató vendégek számára. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt 5: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat* Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsháí Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő ölzottsag: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tőr 17a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél. Előfizetés! dH l hónapra 13 forlni Bács-Klskun -negyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-8» Index; 35 065*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents