Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
Felkerestük Balia Józsefet, a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központja titkárságának vezetőjét, hogy a gyümölcsfelvásárlás eddigi eredményei felől tájékozódjunk. — Milyen mennyiségben vásárolták fel eddig a különböző gyümölcsféléket? — kérdeztük. — Július legnagyobb „slágere” a kajszibarack volt. E hét szerdájáig évi tervünket már csaknem 300 vagonnal túlteljesítettük. Konzervipari feldolgozásra több mint 500 vagonnal adtunk kajsziból, külföldre pedig 550 vagonnal szállítottunk. A kajszitermés egyébként, ha mennyiségben nem is, de minőségben felülmúlja az elmúlt évit. Külön említést érdemel az Angliába irányuló export, amelyet közvetlenül Kecskemétről, 135 mázsa befogadóképességű IL—18 repülőgéppel bonyolítunk le. Az áru így az indulástól számított 3 óra alatt Londonba érkezik, s újabb néhány óra múlva már a fogyasztóhoz jut. Ezt a szállítási formát a jövőben nemcsak fenntartjuk, hanem szándékunkban áll a korai primőrárukra — szamócára, cseresznyére, meggyre — is kiterjeszteni. — Telepeink eddig összesen 21 vagon őszibarackot vettek át. A szeptember közepéig tartó szezonban a mennyiség előreláthatólag eléri majd a 100 vagont. — Az egyéb gyümölcsfélékből mekkora forgalom mutatkozik? — Pár hete megkezdődött az alma felvásárlása is. A tetszetősebb asztali alma azonban Félidő után (N. O.) Túljutottunk már az esztendő felén, s ilyenkor helyes, ha számvetést készítünk az eddig elért eredményekről, hogy világosabban lássuk, milyen nekirugaszkodásra van szükség az éves tervek teljesítéséhez. Bács-Kiskun megye ipara ugyan még nem döntő, de már nem is elhanyagolható tényező hazánk népgazdaságában. Évről évre fejlődik, s ennek megfelelően termelése is emelkedik, mégpedig nem is akármilyen ütemben — gyorsabban az országos átlagnál. Ezúttal is megállapíthatjuk, hogy 1964. első fél évében megyénk ipara 20,5 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában, örvendetes az is, hogy a munkások átlagkeresete 4,5 százalékkal növekedett. A tanácsi iparban 6,5, a szövetkezeti iparban 7,3 százalékkal kerestek többet a dolgozók. Üzemeinkben mindenütt törekedtek a termelékenység emelésére. A tanácsi ipar is túljutott az évek óta húzódó krízisen és az idén mar a többlettermelés mintegy negyedrészét termelékenységemeléssel érte el. Ám a követelmény az. hogy a termelésnövekedés kétharmad része jöjjön létre a termelékenység, s egy- harmad része a munkáslétszám növelésének útján. Megyénk iparának van hát mit tennie a hátralevő hónapokban. Ha az ipar félévi tervteljesítésének végösszegét nézzük, kedvező képet kapunk. A rész- leiek azonban nem mindig ilyen biztatóak. A minisztériumi irányítás alá tartozó Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár például a tervezettnél ugyan többet exportált, teljes termelési tervétől azonban 5,9 százalékkal maradt el. A Kecskeméti Konzervgyár — igaz, döntő mértékben nyersanyaghiány miatt — csak 92,4 százalékra teljesítette féléves tervét. A tanácsi ipar 102,6 százalékos térv- teljesítést ért el. Külön kell szólnunk az építőiparról, amely 23 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt éy hasonló időszakában. Idei féléves tervét azonban nem teljesítette. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat 12 millió, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 8 millió forint értékű munkával maradt adós. Az esztendőnek még csaknem a fele hátra van. Ipari üzemeink túlnyomó része tartani tudta a tervszerű termelés ütemét. Ám figyelembe kell venni, hogy míg tavaly az év elején a rendkívüli időjárás, anyaghiány stb. is akadályozta a munkát, az idén kevesebb ilyen gátló tényező volt. Éppen ezért helytelen lenne eltúlozni az eddig elért eredmények értékét. Sok mindent kell tennünk azért, hogy az évet minél jobb eredménnyel, a tervek teljesítésével, túlteljesítésével zárjuk, s ily módon készüljünk fel az ötéves terv utolsó esztendejére. Említettük például, hogy a termelékenység megyénk iparában nem emelkedett megfelelő arányban. A második félévi feladatok teljesítésének pedig egyik feltétele 9z. A termelékenység emelésének sok összetevője van. Ragadjunk ki csupán egyet közülük, a műszaki fejlesztést. A tanácsi ipari vállalatok 3,5 millió forintot irányoztak elő erre a célra és — ki tudja, talán valamiféle túlzott óvatosságból — legtöbb esetben a megvalósítás határidejét november, december hónapra irányozták elő. Nem lehetne korábban befejezni a tervezett munkálatokat? Az év elején széles körben megvitatták az üzemekben az idei tervekkel kapcsolatos feladatokat. Rövidesen a fél év eredményeit tárgyalják meg a termelési tanácskozásokon, párttaggyűléseken, brigádértekezleteken, s egyéb rendezvényeken. Ha ezeken a megbeszéléseken mélyrehatóan elemzik az elkövetkező öt hónap feladatait, s mozgósítják a dolgozókat azok végrehajtására, megyénk valamennyi üzeméből és építkezéséről azt jelenthetik december végén. hogy teljesítették az idei tervet. csak néhány napja került piacra. Vörös szilvából — ennek átvétele a jövő héten kezdődik — mind mennyiségben, mind minőségben a tavalyinál jobb termésre számítunk. Az eddig zömmel Kiskunfélegyháza és Tiszakécske környékéről felvásárolt 60 vagon sárgadinnyének ugyancsak az egyti- zede jutott a külföld, nagyrészt az NDK piacaira. A mintegy 10 vagon görögdinnye nagy része is megjelent már a megye gyümölcsboltjaiban. — Végezetül: mit üzen a szakember a gyümölcstermelőknek? — Nem lehet élégszer hangsúlyozni a növényvédelem fontosságát. Bármennyire is nehéz ennek a tökéletes végrehajtása — különösen a régebbi telepítésű gyümölcsöskertekben —, a termelőknek meg kell találniuk annak a lehetőségét, hogy az áru —, s ez elsőrendű exportkövetelmény is — fertőzésmentes, szabványszerű legyen. Hogy ez nem megoldhatatlan feladat, szerencsére egyre több jó példa igazolja — hangoztatta befejezésül Bállá József. J. T. I» 1 r r a „Még egy hónap, és kezdődi* tgy nőnap múlva... a tanulás!” — sok fiatal gondol erre mostanában — a szünidő félidején. Van, aki építőtáborokban segített néhány hétig, s ott hasznosította magát. Végh Valéria dunaegyházi kislányt éppen vízhordás közben pillantottuk meg, odahaza segédkezett a szüleinek. S ősszel tovább tanul a szegedi egyetemen. Tanárnőnek készül. .. Az iskola gondnokának lányából, talán épp a helyi iskolában, pedagógus lesz idővel... (Pásztor Zoltán felvétele.) Feltárult titkok és új rejtélyek 4316 felvételt készített a Ranger—7 Bemutatták az első öt Hold-fotót PASADENA. (MTI) A kaliforniai Pasadenában sajtóértekezleten mutatták be az újságíróknak a Ranger—7 amerikai űrhajó által készített Hold-fényképek közül az első ötöt. A képeken sík terület látszik, amelyet kisebb-nagyobb kráterek sokasága borít el. A kráterek átmérője egy métertől 30 méterig terjed, peremük tompított, nem éles. A képeket Dr. Gerard Kuy- per, az Arizonai Egyetem holdlaboratóriumának holland származású vezetője mutatta be az újságíróknak; a tudós készítette az egyik kitűnő Hold-atlaszt 1959-ben. A képek elemzésében részt vett dr. Eugene Shoemaker, az egyik legismertebb amerikai Hold-geológus, valamint dr. Harold C. Urey Nobel-díjas fizikus. Kuyper közölte, hogy a Ranger—7 kamerái 4316 felvételt készítettek. Már az első képek elemzéséből kitűnik — mondotta —, hogy az űrhajósok számára nem lesz megoldhatatlan probléma a Holdon való leszállás. A fényképek bebizonyították, hogy a Holdon nincsenek nagy porövezetek, ahogy egyesek feltételezték, s ami rendkívül nehézzé tette volna a Hold-expedíció „kikötését”, mert a por elnyelhette volna az űrhajót. Ami a képeken látható — eddig ismeretlen — kicsiny kráterek eredetét illeti, Kuyper ezt az úgynevezett „elsődleges” kráterekből eredő bombázásnak, valamint meteoritok becsapódásának tulajdonította. A Ranger—7 becsapódásának helyétől mintegy 320 kilométernyire északra van a Hold legnagyobb krátere, a Kopernikusz-tölcsér. A képek sok bizonyítékot szolgáltattak a Hold vulkanikus zavarairól. Dr. Kuyper hozzáfűzte: Meglepte, hogy a képek nem mutatnak meredek töréseket, vagy hasadékokat a Hold felszínén; ezek — az űrhajót elnyeléssel fenyegető porhoz hasonlóan — veszélyessé tették volna a leszállást. Ugyanakkor az egyik képet kommentálva a tudós megjegyezte: „Ezen a területen rendkívül sok aránylag nagy kráter látható. Ezt a területet a jövendő űrhajósoknak gondosan kerülniük kell. A legalkalmasabb leszálló felület a nagy, elsődleges kráterektől bizonyos távolságban, a síkságokon kínálkozik.” Kommentárokat fűzött a képekhez dr. Shoemaker is. Elmondotta, hogy a fényképek nem deríthetik fel tökéletesen, milyen anyagból áll a Hold felszíne. A jelek szerint mintegy 30 centiméter vastag porréteg alatt a felszín szilárd. Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem félne-e kilépni az űrhajóból a Hold felszínére, így válaszolt: „Nem nagyon aggódnék.” Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy újabb fényképekre van szükség, különösen a nagy kráterek középpontjáról, mivel ezeknek jellege sokban különbözik a síkságoktól. A Ranger—7 eddig megoldatlan rejtélyeket is szolgáltatott — jelentette ki Shoemakeer. „Ahogy a kamerák egyre közelebb jutottak a Holrt- hoz — mondotta — a krá- terek gyorsan szaporodtak a képeken. Ezután azonban valami különös történt. Valamilyen okból a képek ismét simákká váltak. Ez rendkívül érdekes, azonban még nem tudjuk pontosan megmagyarázni” — mondotta. Az amerikai űrprogram szerint az elkövetkező két évben a Surveyor-típusú űrhajóval műszereket szándékoznak jut- tani a Holdra, hogy azok segítségével további adatokat nyerjenek a Hold-felszín jellegéről és anyagáról, s ezek segítségével készítsék elő az Apolló- programot. Az Apolló-űrhajóval háromtagú expedíció indulna a hatvanas évek végén a Hold felé, s tagjai közül két kutató rövid időre leszállma a Hold felszínére. (AFP, Reuter* AP, JPI, MTI) Világ proletárjai, egyesüljetek! / XIX. ÉVFOLYAM. 180. SZÁM 4rn 80 fillér 1964. AUG. 2, VASÁRNAP II MÉK túlteljesítette kajszifelvásárlási tervét^ Három óra alatt Londonba érkezik a barack
