Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
1964. augusztus 9, vasárnap S. oldal Olajbányászok Szánkon Messzire látszó fúrótorony magasodik a szanki határ fölé. Még a község lakói sem szokták meg egészen, sűrűn tekint- getnek az acélváz irányába. Ahogy közeledünk, motoi'ok egyre erősödő zúgása hallatszik, s a falu szélső házait elhagyva egyszerre bukkan elénk a telep. Munkások sürgölődnek a gépek között, fejükön az olajbányászok jellegzetes fehér sisakja. A munkát irányító mérnököt, Hingl Józsefet, a fúrótorony túlsó oldalán találjuk, amint éppen utasításokkal látja el a munkavézetőket. Látszott rajta, hogy ő maga is nagyon örül munkájuk eredményének, s mosolyogva tessékelt bennünket az autóbusz karosszériából átalakított tábori irodájába. Kértük, mondja el a szanki olajkutatás történetét. Soltvadkertről — ahol földgáz-lelőhelyet tártunk fel — június elején vonultunk at ide. olyan felszereléssel, amellyel 3000 méter mélységig tudunk lefúrni a föld gyomrába. — Hogyan történt itt a fúrás? — Általában először vastagabb — 350 milliméter átmérőjű — csöveket engedünk le a földbe. Minél mélyebbre hatolunk, annál szűkebb a csövek átmérője, de ez már a fúrás technológiájához tartozik. Itt a fúrás zavartalan volt, már olyan értelemben, hogy nem ütköztünk nehezen áttörhető rétegekbe. Az olajra 1883,5 méter mélységben lyukacsos homokkő rétegben találtunk rá. — Milyen érzés volt, amikor megtudták, hogy olajra bukkantak? — Mindig nagyon izgalmas perceket élünk át ilyenkor. Itt két hete vasárnap történt, amikor riadóztatott a műszereket figyelő munkás, hogy gáz és olaj akar feltörni. Mindenki pillanatokon bélül a kijelölt helyén termett, megkezdődött a gyors és precíz munka. Speciális tömítő szerkezettel a kutat lezártuk és ellennyomást adtunk az olajrétegre. A kutat lecsöveztük, lecementeztük. Ezután kezdhettünk hozzá a próbatermeléshez, amelynek eredménye azután minden várakozásunkat felülmúlta. Az olaj és a földgáz ugyanis itt feltörő — folytatta kis szünet után a mérnök — nem kell segíteni, hogy a mélyből feljusson a felszínre. Sőt, olyan hatalmas nyomással jön fel, hogy 10 milliméteres íúvóka-nyíláson 24 óra alatt 360 köbméter olajat és 19 ezer köbméter földgázt ad ez a kút. — Ez azt jelenti, hogy olajban gazdag ez a vidék? — Egy próbakút, természetesen nem adhat pontos választ arra, hogy mi van a föld gyomrában. Ehhez még legalább 3 kútra és féléves üzemeltetési tapasztalatra van szükség. Mindenesetre az Üllés, Kiskundo- rozsma, Algyő, Soltvadkert, s most a Szánkban elért eredmények azt bizonyítják, hogy lábunk alatt feltűnően gazdag és olcsón kitermelhető olajlelőhely terül el. Egyébként a szanki olaj összetétele is kitűnő, 21 százalék benzin, 15 százalék petróleum, a többi nehézpárlat, s igen alacsony víztartalom. — Mikor kezdik meg az olaj kitermelését? — Mi csak a kutatófúrásokat végeztük el — válaszolta Hingl mérnök. — Utánunk jönnek majd az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi kirendeltségének olajbányászai. Ha minden a várakozásnak megfelelően sikerül, egy év múlva fúrótornyok tarkítják errefelé a határt, s nemcsak búzát, bort, hanem olajat is ad a környék a népgazdaságnak. Nagy Ottó Kedvezményes nyári ruhavásár Szombaton a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Fő- igazgatóságának vezetője sajtó- tájékoztatón elmondotta, hogy az idei nyári vásárt hétfőtől, augusztus 10-től augusztus 22-ig tartják meg. Ezen a két héten 30 százalékos árengedménnyel 500 millió forint értékű hibátlan, divatos nyári ruházati cikket hoznak forgalomba. Köztük női-, férfi- és gyermek felsőruhákat. cipőket, különböző fehérneműcikkeket, fürdőruhákat és egyéb strandholmikat, valamint 800 000 pár varrásos nylonharisnyát kínálnak fel a vásárlóknak. Most az eddigieknél nagyobb arányban kerülnek a közönség elé — ugyancsak 30 százalékos árengedménnyel — a méteráruk is. A nyári vásárban országosan körülbelül 1600 áruház, állami és szövetkezeti bolt vesz részt. majd. .. Lényeg az, hogy ebben a tsz-ban nagyon elkelne valamilyen komoly segítség, mert nem is tudom, hová vezet ez. Évek óta mérleghiányos a gazdaság... S a hiányt — ugyancsak évek óta — az állam pótolja. Nagylelkűen „nyúl a zsebébe” és elsősorban az ipar szolgáltatta nemzeti jövedelemből segíti a maga lábára állni a gyenge tsz-t. — Képzelje el, milyen szomorú: Most a féléves felmérés szerint újból 88 ezer forint a hiányunk. De mi lesz még ebből? Kilenc forint valahány fillér munkaegység érték szerepel a tervünkben, a munkában részt vevőknek pedig 10 forint előleget fizetünk munkaegységenként. Nagyon kevés. És kevés a munkaerő is. Nem jönnek dolgozni az emberek — sorolja Beczőné. Emiatt maradt felszedetten, illetve csak július második felében került ki a földből a korai burgonya. Persze, hogy ekkor már körülbelül a negyedét érte annak az összegnek, amit — mint ahogy tervezték — májusban kaptak volna érte. így keletkezik a mérleghiány. . jó élvezni az életet, jó szórakozni, divatosan öltözködni, művelődni. Azonkívül tavaly rendkívül jó termés ütött be. Volt család, ahol 50—60 ezer forint lett az évi jövedelem. Nem is egy... — Kik vásároltak eddig autót? — Sok földművesszövetkezeti dolgozó: az ügyvezető, kereskedelmi osztályvezető, néhány boltvezető. Az állami gazdaságnál is van jó néhánynak. inkább vezető beosztásúnak brigádvezetőknek... A termelőszövetkezeteknél viszont nem egy egyszerű tag is vásárolt autót. Ilyen például id. Gyallai Gábor. Vannak a traktorosok közt is gépkocsi-tulajdonosok, mint a Farkas fiú. Az állami gazdaságnál ifj. Tóth János a gépműhelyben dolgozik. Neki is van — Pobedája. I ómódú község... Persze. máshol is van szőlő, gyümölcs — és... — Nálunk külön kincs a szőlőfajta, a „Sárfehér”. Ügy is nevezik hivatalosan — „Izsáki sárfehér”. Még a század elején tenyésztették ki, illetve honosították meg ezt a szőlőfajtát. Itteni kezdeményezés volt, és általánossá vált a termesztése a községben. Ma őszönként 500—600 vagon elmegy exportra, amellett van 50—60 ezer hektó bor is. Négy szövetkezet termel. A Sárfehér-J Tsz-nek egymagának 33 millió forint volt tavaly a jövedelme. Mikor az égvilágon mindent kifizetett, akkor is 7 millió forint tiszta jövedelem maradt neki tartaléknak. Tavaly nem egy szőlőn 100 * mázsán felüli volt a hol- dankénti átlag. Azért is szerencsés fajta, mert későn érő. Szeptember végén, október éltjén, amikor a déli fajták szezonjának vége, a „Sárfehér”-nek Keleten, Nyugaton egyformán piaca van még. Mint asztali szőlőt veszik. A boráról meg tudják a nemzetközi piacon, hogy kitűnő alapanyag pezsgőhöz, konyakhoz. A nyugatnémet, svájci üzletemberek nemegyszer személyesen választják ki, melyik óriás hordóra üssék rá a pecsétet: azt veszik meg... — Tehát a mai szerencsés adottságokban az elődök szívós munkáját, verejtékét is látnunk kell... Titkár elvtárs idevalósi? — Igen. Parasztok voltunk, én. is az — 1952-ig, míg az apparátusba kerültem. — Hallom, szintén most lett autótulajdonos? Hogyan tud az ember annyit összespórolni? Csak a fizetésből, nem hiszem... Bazsalyog. Azon is, hogy az újságíró mint autótulajdonos „alanyt” faggatja, meg a kérdés másik felén is. — Hát bizony, csak az én fizetésemből nem telt volna auKcJözetlcül GONDOKROL — Mert itt a háztáji az első. Főleg abból élnek. Van olyan család, ahol ez a terület a két- három holdat is kiteszi... S ott bezzeg még májusban felszedték a korai krumplit, hajóra pakolták és jó pénzért Pesten adták el. — Szerintem nem lenne szabad háztájihoz juttatni azokat* akik a közösért két szalmaszá- lat sem tesznek keresztbe — tört ki belőlem önkéntelenül. — Óh, ezt nem lehet ám! —■ így a beszélgető partnerem. A háztájit minden megkötöttség nélkül megszavazta a közgyűlés, és a tsz-ben az a legfelsőbb fórum! Semmit sem lehet tenni annak ellenére! Különös értelmezése a tsz- demokráciának, amely elősorban a közös alapok gyarapítása révén hivatott szolgálni a szövetkezeti tagság érdekeit: Minden erőt a háztájira — egy-egy családnak nem egy esetben alapszabály ellenesen juttatott két-há- rom hold háztájira — fordítani, s amellett elhanyagolni az 1200 holdas, kitűnő adottságú gazdaságot? Önmagukkal szemben követnek el bűnt a közös munkában részt nem vevő tagok. És nagyot vétenek azok ellen, akik a közösség iránti felelősségtől áthatva birkóznak a feladatokkal. Igen*, birkóznak. Mert a tsz tagságának körülbelül egyhar- mada nem győzheti azt a munkát, amely az egész tagságnak is elég volna. Ezért szedték fel késve a korábban igen jó pénzt ígérő burgonyát, ezért áll kihasználatlanul a Duna menti gazdaság két öntöző kútja... Nem csupán ordasi mulasztás ez. Vétkes ebben a járási vezetés is, amely elsik- lott a tsz-demokráciának a fentebb említett értelmezése felett, akaratlanul is teret nyitva ezzel a mérleghiányos tsz további vergődésének. — Hathatósabb közbelépésre volna szükség az irányító szervek részéről — ez volt a véleménye egy másik fiatalasszonynak is, aki jogosan érzi igazságtalannak, hogy a közöstől távol maradók miatt az a harminc-negyven ember húzza a rövidebbet, aki rendszeresen vesz részt a közös munkában, de nem győzheti az 1200 holdas gazdaság jövedelmező művelését. — Elsősorban erről kellene meggyőzni az embereket — vélekedik a kommunista Kern Antalné. De nálunk szinte nincs is pártszervezeti élet. Például hosszú-hosszú idő után májusban volt taggyűlésünk, amikor párttitkárt választottunk. Az óta azonban megint „csend” van. (Folytatjuk.) Perny Irén — A tsz központ ? ott van ni, ahol az a traktor pöfög ... — igazított útba a sarki kútnál egy idősebb asszony. A szövetkezet párttitkárát keresem. Kutatni szeretném a magyarázatát, miért stagnál az ordasi Űttörő Tsz-ben a pártépítés, mi az oka, hogy a VIII. pártkongresszus óta egyetlen tagjelöltet sem vett fel a tsz- pártszervezet? — A főkönyvelő kartárs Kalocsán van, a járási tanács vb ülésén. Május eleje óta ő a párttitkár... — magyarázza Becző Józsefné, a tsz rokonszenves könyvelője. — Én nem tudnék segíteni? . .. Így indult meg közöttünk az őszinte beszélgetés a helyi gondokról. , — Két éve dolgozom itt. Én ugyan pártonkívüli vagyok, mégis — ebben a szövetkezetben hiányzik valami... A korábbi dunapataji munkahelyemen bármilyen gondom-bajom volt is, az első ember, akinek elmondhattam, akitől tanácsot kérhettem, a párttitkár volt. És ott valahogy kézben voltak tartva a dolgok. Ne értsen félre, nem a főkönyvelő elvtárs ellen beszélek. O csak két hónapja van itt... Lehet, hogy tóra. Egyrészt szerencsések voltunk azzal, hogy a feleségem örökölt — házrészt, abból is jött nagyobb összeg, másrészt... ő is tagja a Sárfehér Tsz-nek, 2 holdat munkálunk — szép jövedelme volt... Jól megtermett, tempós mozgású férfi érkezik, aktákkal kezében. A vb-titkár bemutatja: Illés István vb-elnök. Méhány szó tájékoztatás a " beszédtémáról, és a vb- elnök váratlan fordulatot ad az eszmecserének. — Jómódú község vagyunk, valóban sok autótulajdonost számlálunk Izsákon, de... Egy kicsit óvatosan büszkélkedünk ezzel. — Nem értem. Nevet. Várat a magyarázattal, látszik, mérlegeli, — mondja-e, hallgasson-e? Aztán elárulja. — Van rá eset, hogy amikor kérnénk valamit a községnek, azzal fizetnek ki bennünket: „Várjatok, ti gazdagok vagytok.” Pedig mi, a tanács semmivel sem rendelkezünk több anyagi alappal. mint más hasonló községek. Kellene villany, szükség volna több járdára, de honnan? Évekig fizethetjük majd a fürdőépítésre kapott — kölcsönt... Bár köszönjük, hogy azzal is segítettek bennünket. Megszüntették legutóbb a szülőotthont, másik községhez „csaptak” bennünket. Mi megértettük az indokot: járási keretből működött, de nem volt eléggé kihasználva... A lakosság viszont rajtunk kéri számon: miért engedtük „elvenni”? Pedig ott a sok jegyzőkönyv, hányszor interpelláltam járásnál. megyénél, kértem megyei tanácstagot, országgyűlési képviselőt, segítsen, hogy megtarthassuk. .. Megértettük az intézkedés okát, nekünk községi vezetőknek nemcsak a helyi érdekeket kell látnunk, nem keresztezhetjük a nagyobb közösség, a járás érdekeit. annak azonban, akik csak * így hajlandók magyarázni: „Elvették Izsáktól a szülőotthont.” Sőt még rosszindulatú találgatózásról is hallottunk. Azért „engedtem meg” személy szerint én, hogy elvigyék — hí- resztelték —, mert valaki „megfizetett”. A házat — ahol a szülőotthon volt — magánember vette meg. A tanács — a járási sem tartott rá igényt, mert egyrészt pénz sincs erre, másrészt fekvése, egész szűk udvara miatt bölcsődének sem lenne alkalmas... — Eszerint vannak a jómódnak. az egyének jómódjának bizonyos hátrányai, elnök elvtárs? — Ha a közérdekről megfeledkeznek. .. Egyesek... Tóth István RENDŐRI ESET Áldott jó szívem meggondolatlan cselekedetre és meggondolatlan cselekedetem csaknem végzetes útra sodort a napokban. Hajszál híján a rendőrség kezébe kerültem. Okulásul elmondom az esetet. Péter fiamra várakoztam a mozi előtt. Hosszúra nyúlt a Nagy Nevettetők levetítése, soká jöttek a gyerekek a filmszínházból. Addig, hogy az idő teljék, a plakátok betűit böngésztem a hirdetőoszlopon. Egyszer csak oda hiretelenke- dik elibém egy ötévesnyi legényke és azt mondja nagy bátran, hogy: — Bácsi kérem, tessék megengedni, hogy a kabátja alá bújjak! — És már bujt is befelé, mielőtt az engedélyt megadtam volna, a kabátomba. Onnét suttogta azután: — Hunyót játszunk és nem akarom, hogy Jancsi megleljen. Valóban, olyik gyerek a szobor mögé bújt, olyik a pad mögé, az én kis legénykém pedig ott szorongott a ballonom alatt. Aztán jött a kereső. Meglette mindegyiket. De a kabátba bújt kis emberkét nem találta sehol, hiába kukkantott be mindenhová. Közben én mereven, mozdulatlanul vizsgálgattam a plakát betűit. Végre! Csaknem reménytelennek látszó keresés után a hunyó gyerek megpillantotta a kabátom alól kilátszó lábacskákat. Először megdöbbent, nem mert szólni akkora bácsihoz, mint jómagam. Aztán megfogta kis emberkém lábikráját és cibálni kezdte. Persze, a játéknak vége volt, a rejtezettet megtalálták. Hanem a java még csak most következett! A kereső kis legényke végül is szembe fordult velem és rettentő nagy mérgesen így figyelmeztetett: — A bácsi menjen innen. Csakugyan menjen innen, mert szólok a rendőrnek! Ennek már fele sem volt tréfa. Mielőtt a pulykamérges kis lurkót megettem volna, elléptem bűnöm színhelyéről. Mert még csakugyan a rendőr bácsi kezébe kerültem volna.;. Balogh József