Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
Viíóg proletárjai, egyesüljetekI Ötletes újítás XIX. ÉVF. 186. SZÁM Ara SO fillér 1964. AUG. 9. VASÁRNAP A BEVÉTEL (T. P.) Adófizetés, végrehajtás, dobpergés, árverés, kilakoltatás ... Valamikor összetartozó fogalmak voltak ezek. Ha a paraszt ember tehene, lova, tanyája után nem bírta fizetni az adót, hisz mennyi minden — aszály, jégverés, tűzvész, alacsony ár — veszélyeztette jövedelmének alakulását, akkor szinte alig volt remény arra, hogy elkerülje a banki adósságot, s eladósodás esetén a teljes csődbejutást. Hány kisember földjét kebelezte így be a növekvő tőkés gazdálkodás kifejezője: a bank. S az adó réme, ijesztője lett a néhány holdasoknak, a kisiparosoknak, ’ kiskereskedőknek és önálló foglalkozást űző értelmiségieknek. Óhatatlanul is ezek a gondolatok jutnak esaünkbe, amikor olvassuk a megyei tanács vb pénzügyi osztálya által készített jelentést, a félévi adóbevételek alakulásáról. Amint a beszámolóból kiderül, az év első felében — és évről évre — a korábbinál lényegesen kevesebb zálogolásra került sor. S míg az előző év azonos időszakában százhatvanhét adózótól kellett lefoglalt zálogtárgyakat beszállítani, a folyó év első felében ezek szama mindössze 22-re (!) csökkent. Talán szokatlan, hogy az adóbevételi tervek teljesítése kapcsán éppen ezt a momentumot idéztük elsőnek, de aki még emlékszik a felszabadulás előtti évek sok-sok keserű epizódjára, és az 1950-es esztendők „feszített” adópolitikájára, és azok eszközeire — az talán a fenti adatból érzékelheti legvilágosabban a végbement változást, e sokáig szomorú gondolatokat árasztó szó — az adófizetés területén. Nos, ma talán valami „nép- ünnepély”-féle hangulatban folyik az adófizetés teljesítése nálunk? — tehetik fel a kérdést külföldi „jóakaróink” vagy kétkedő honfitársaink. Nem, szó sincs erről. Az adófizetés ma is teher a lakosságnak, nem egyforma mértékben, de mégis teher. Hogy ennek ellenére például a megye bevételi feladatait 117 százalékra teljesítette az első fél évben — sőt, a bajai járás 152,6, kiskunfélegyházi járás 130,8 Kalocsa város 120 százalékos teljesítést ért el — ez mégis mindennél ékesebben bizonyít valamit. Elsősorban azt, hogy a lakosság megérti: Nem a hajdani úri passziók fedezeti forrását, az eltékozolt állami kincseink pótlékát jelenti az általa befizetett pénzösszeg, hanem csupán kiegészítője, nem nélkülözhető toldaléka a népgazdaság erőforrásainak. Megyénkben a költségvetési szervek idei közhasznú, mintegy 654 millió forintot kitevő kiadásaihoz az utak, járdák, Iskolai tantermek stb. építéséhez közel 138 millió forintot biztosít az együttesen kezelt adó összege. S ez nem csekély dolog. Sokkal nagyobb részét képezi az állami hozzájárulás, vállalati nyereségbefizetés stb. a megye költség- vetésének, mint a lakosság által befizetett összeg —, de az utóbbiról lemondani mégsem lehet, hiszen például a 207 millió forintot kitevő egészségügyi és szociális kiadásoknak csaknem kétharmadát fedezi. Mi tagadás, nem lehet rosz- szallás nélkül fogadni azt a tényt, hogy jó néhány termelő- szövetkezet bevallásában több mint 9,5 millió forint adóalapot — 678 ezer forint adót jelent ez — elmulasztott bevallani, s ezért eljárást kellett indítani ellenük. A magánkisiparosok közül is lelepleztek 17 olyan személyt, akik engedély nélkül folytattak adóköteles tevékenységet. S hogy mégis e negatív jelenségek ellenére sikeresen alakult a tervek teljesítése, ennek a már felsoroltakon kívül is számos összetevője van. „A bevételi eredmények kedvező alakulása bizonyítja, hogy a megváltozott viszonyok között az adózók egyre nagyobb számban önkéntesen, adminisztratív eljárások bevárása nélkül tesznek eleget az állam iránti kötelezettségüknek — írja a pénzügyi osztály beszámolója. — De bizonyítja azt is, hogy tanácsaink és az adóügyi apparátus egyre több helyen eredményesen keresi az új utakat a kivetett adók beszedéséinek kulturáltabbá tételére.” Ehhez talán csak annyit tegyünk hozzá: Tükrözi a félévi bevételi tervek teljesítése a lakosság anyagi helyzetének további javulását és öntudatának növekedését is. S ha ez utóbbi alól néhol még akadnak is kivételek. a számottevő eredmények azt igazolják, nem ez a jellemző ma már közéletünkre, honpolgáraink kötelességérzetéIdén 3000 hollandi ágyat, rendelt a mezőgazdaság az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat kiskunhalasi gyáregységétől. Pontosan háromszor annyit, mint tavaly. Az igény ugrásszerű növekedése nem kis gondot okoz az üzemnek, hiszen a hollandi ágyak gyártásának alig kétéves múltja van Halason. — Hogyan győzzük hegesztő kapacitással? Hiszen ezen a téren már tavaly is probléma mutatkozott •— tűnődött az év elején Mészáros Antal technológus és nem is eredménytelenül. Rövidesen megszületett agyában egy ötletes újítás terve, amelynek lényegét röviden így foglalhatjuk össze: korábban külön készítették, majd ráhegesztették a salakrögzítő tüskéket a panelkeretekre. Mészáros Antal szerszámot tervezett, amellyel magából a keretből vágják ki a salakrögzítőket — amint képünkön is látható. Az újítás eredményeként nincs hegesztésre szükség és csökken az anyagfelhasználás is. Mindez az előkalkuláció szerint évi 320 ezer forint megtakarítást jelent az üzemnek, az ötletes újítónak pedig — a megérdemelt dicsőségen kívül — körülbelül 2C ezer forint újítási díjat. Békés—Pásztor Több közös gazdaságban már befejezték a csépíést és a nyári talajmunkákat BÜKKSZÉK Negyedszázaddal ezelőtt, fúrás közben, váratlan kincsre bukkantak a kutatók: feltört az azóta fogalommá vált híres Sal- vus víz. Az alkáliDan gazdag gyógyvíz jól használ a légcső- és hörghurutban, valamint a gyomorhurutban szenvedőknek. A népszerű gyógyfürdő strandját május 1-től szeptember 30-ig tartják nyitva. Vonzóerejére mi sem jellemzőbb, mint az. hogy naponta 1000 vendég látogatja. A környezet ideálisan szép, az üdülők valóban igen jól érzik magukat e kedves helyen. Képünk a bükkszéki strandot ábrázolja. MEGY ESZ ÉRTE „teljes gőzzel” üzemeltetik a cséplőgépeket a közös- gazdaságok szélűikért jeiben. AzTTTsztagok nagyobb részéből már kiverették a szemet. |A kecskeméti járásban például majdnem háromnegyed részben végeztek ezzel a munkával. Több község, Lászlóiéivá, Orgovány és Lajosmi- zse néhány gazdaságából el is húzatták a cséplőgépeket. Hasonlóképpen jól állnak a kiskunfélegyházi járás közös gazdaságai is. Itt a legtöbb termelőszövetkezeti csoportban már elfogytak az asztagok, de túl van a cséplésen a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a kunszállási Új Világ Tsz is. A dunavecsei járásban a járási székhely mindkét szövetkezete, valamint a hartai Lenin és a tassi Lenin Tsz fejezte be a munkát. E gazdaságok zömmel szerződéses kötelezettségüknek is eleget tettek a gabona átadását illetően. A kecskeméti járás gazdaságai pedig több mint 300 vagon kenyérgabonát adtak át eddig a felvásárló vállalatnak. A NYÁRI TALAJMUNKA a csépléshez hasonló ütemben halad. A kecskeméti járásban mintegy 25 ezer holdon végeztek tarlóhántást és mélyszántást. Hozzávetőleg kétharmad részben fejezték be ezt a munkát. Jobb az eredmény a kiskunfélegyházi járásban, ahol legalább négyötöd részben forgatták meg a talajt, a többi között 2000 holdon nyári mélyszántást és ugyanannyi területen vetőszántást eszközöltek. Kömpöc és Csólyospálos határában legnagyobb részt megforgatták a letakarított gabona- földeket, a tiszaújfalui Alkotmány és a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz határában pedig már nincs is szántani való tarló. A kiskunhalasi járásban mintegy 23 ezer holdat munkáltak meg, s ebből 5000 holdat az őszi kalászosok alá készítettek elő. Tízezer holdon pedig szépen növekedik a gabona után vetett másodnövény. zömmel a rövid tenyészidejű silókukorica. Étezer holdon mélyen forgatták meg a talajt a dunavecsei járás gazdaságaiban, a tarlóhántásból még 6—7 ezer hold hiányzik. A járásban 150 traktor vonja az ekét, s közülük az SZ—100-as, —30-as, CT és D4—K típusúakat kettős, a többieket nyújtott műszakban üzemeltetik. AZ ELMÜLT HÉTEN mind több gazdaságban kezdték meg a silókukorica betakarítását. A homokos talajokon indokolt is szorgalmazni ezt a munkát, mivel a meleg időben most már gyorsan íonnyadásnak indul a növény. A kecskeméti járásban, a többi között, a bugaci Békében, valamint Városföld és Tiszakécske közös gazdaságaiban silóznak. A kiskunfélegyházi járásban még csak a gátéri Aranykalász Tsz fogott ehhez a munkához. Megkezdték a silózást a megye többi járásaiban is, a többi között Harta, Dunavecse, Kunszent- miklós határában indultak el a silózógépek. A Duna-menti ön tozött teriil&tek 300 mázsán felüli átlaggal fizetnek. AZ ÁLLAMI GAZDASÁ- 3CK kombájnnal aratott ga- b®naföldjein befejezés előtt áll a szalma összehúzása és kazalba rakása. A több mint 30 ezer hold nyári talajforgatási feladatuknak mintegy 90 százalékban tettek eleget a mezőgazdasági nagyüzemek. Az őszi vetések alá 6 és fél ezer holdat készítettek elő, nyári mélyszántást pedig 1600 holdon végeztek. A talajmunkában több mint 900 erőgépet foglalkoztatnak. A tervek szerint majdnem 1 millió mázsa siláta kar mányi, kell készíteniük az állami gazdaságoknak. E feladatnak eddig mintegy negyedrészben tettek eleget. H. D. Hat vagon majoránna Csávolyon (Tudósítónktól.) Az utóbbi években egyre többen foglalkoznak majoránna termesztéssel Csávolyon. A község magyar, német és délszláv ajkú lakossága mestere lett ennek a jól jövedelmező fűszernövény termelésének. Az idei első termés vágása, és cséplése befejeződött, s a napokban megkezdődött á száraz majoránna átvétele. Ham- rek András és Koch Márton felvásárlók mintegy 150 má- zsányit vettek már át, és még körülbelül 150—180 mázsa átvételére számítanak az első termésből. A fűszernövénytáblák második aratására az őszön kerül sor, s ezzel összesen hat vagon majoránnát szállítanak- le a csávolyiak. A holdankénti 8—10 mázsás termés jó közepesnek számít és igen szép jövedelmet jelent a termelőknek. Az első osztást 3000, a másodosztályúért a harmadosztályúért pe- <■ 0 forintot fizet a felvásá:.u. Ez holdanként, közepes termés mellett is 25—30 ezer forint jövedelmet jelent. Gyorsítsuk a silózást a homokos területeken
