Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
Várj ált az utánpótlást... Látogatás a kecskeméti fogászati rendelőben Jól tudom, nem mondok újat vele: Az emberek nem szeretnek fogorvoshoz járni, beülni a fogorvosi székbe és..; De hagyjuk is a többit. Ne ijedjen meg a Kedves Olvasó, nem kívánom a foghúzás gyötrelmeit ecsetelni. Csupán egy látogatásról írok, amelyet a — számomra is kellemetlen emlékeket idéző — fogászati rendelőben tettem. Elöljáróban: ezúttal sokkal könnyebb volt a r helyzetem ama páciensekénél, akik dagadt arccal, álmatlanságtól karikás szemekkel várták sorsuk beteljesülését a rendelő folyosóján. Egy orvosra 8—10 ezer lakos gyártmányú fogfúrókat, és így tovább. — Fontos a fogmegbetegedések megelőzése — mondotta a főorvos. — Ha bőségesen fogyasztunk gyümölcsöt, s megtanulunk helyesen rágni, ez már félig biztosítja a fogbetegségek megelőzését. Ám, legalább ilyen fontos a reggeli és az esti fogmosás, különösképpen az utóbbi ... Dr. Safrankó Ágnes és dr. Bánhídi Ilona fiatal fogorvosok, de már ők is sok elgondolkoztató — s olykor humorosnak látszó — esetet tudnak felhozni praxisukból, melyek mutatják, milyen sok a tennivaló az egészségügyi felvilágosítás fogászati vonatkozásainál. „Kölcsönfogsor” a szomszédasszonytól... Elmesélték, hogy nemrégiben egy idős nénike az ócskapiacon vásárolt egy műfogsort, és a szomszédasszonyától is kapott A Szekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nappali tagozatára pótfelvételt hirdet. Felvételi vizsgák augusztus 20— egyet kölcsön azzal, hogy az nála „bevált”. A néni kérte, hogy a zsibpiacon vett ócskaságból, a szomszédasszony fogsorát mintául véve, készítsenek számára is egyet, mert így olcsóbban megúszhatja a dolgot. Az is tény viszont, hogy a társadalombiztosítás kitér jedé-, sével, s majdnem általánossá válásával, nagyon sokan fordulnak a szakorvosokhoz olyan pá-> naszokkal is, amit éveken, sőt, évtizedeken át elhanyagoltak. Mindez nagyban hozzájárult a fogászaton jelentkező beteg- létszám ugrásszerű megnövekedéséhez. A fogászok „állják a sarat”, birkóznak a nehézségekkel és szívesen nevelik, tanítják a nyári szakmai gyakorlatot itt töltő fogorvos-növendékeket, a leendő utánpótlást. Abban a reményben, hogy évről évre ide is kerül közülük valaki, s enyhíti a jelenlegi túlterheltséget. Bubor Gyula Technikumba és az iskolát értesíti erről. A tanulmányi idő két év, melynek elteltével a hallgatók államvizsgát tesznek és száktechnikusi oklevelet kapnak. Az intézet az egyetemekhez hasonló kedvezményeket, szociális támogatást és kollégiumi elhelyezést biztosít hallgatói számára. Érdeklődőknek az iskola tanulmányi hivatala bővebb felvilágosítást nyújt. Cím: Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Szekszárd-Palánk, telefon: 24- 78. 25-e között lesznek az iskolában. Az intézetben növénytermesztő — gépkezelőszak működik. Felvételi vizsga tárgyai: kémia, biológia. Aki e két tárgyból valamely főiskolán három éven belül sikeres felvételi vizsgát tett, újabb felvételi vizsga nélkül nyerhet felvételt, ha iratait átküldeti az érdekelt főiskolából a Szekszárdi Mezőgazdasági Pótfelvétel mezőgazdasági technikumba Dr. Fórián Szabó Zoltánnal, az SZTK megyei fogászati rendelőjének szakfőorvosával beszélgetünk. A fogorvosok mai gondjairól esik szó. Elmondja, hogy a megyei rendelőintézet fogászatára nemcsak a kecskemétiek járnak, hanem a várost körülvevő mintegy 30 kilométernyi körzetből is. A fogorvosi ellátottság nem a legkielégítőbb megyénkben, amit bizonyít az, hogy egy fogorvosra kb 8—10 ezer lakos jut. A központi rendelőintézetet naponta átlag kétszáz beteg keresi fel, de a piaci napokon ennél is sokkal több. A múlttal szemben, természetesen, óriási fejlődést jelent a hetven óra rendelési idő. Égetően szükség lenne legalább két- három szakorvosra a legrövidebb időn belül. A jelenlegi apparátussal végzi ugyanis a rendelő a fogsebészeti, a fogkezelési rendelést, ezenkívül a száj- és nyálkahártya megbetegedések gyógyítását, a fogpótlásokat, és a gyermek fogászati szakrendelés is itt zajlik le. Legfontosabb a megelőzés A fogorvosdk munkáját korszerű berendezések, eszközök, felszerelések segítik. Mivel a magyar fogászati gépeket gyártó ipar még „gyerekcipőben” jár, ezért külföldi fogászati eszközöket és anyagokat használnak, például német és csehszlovák fogtömőanyagot, szovjet PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztá: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19i 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l?a. Telefont 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dü l hónapra 13 torint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni U-8S indes: S? 06& VÁLTOZIK A DIVAT A kiskőrösi strandon, mint az első képünk mutatja, népviseletbe öltözött asszonyok hűsölnek az árnyékban. Hímzett főkötő- jüket_ virágos blúzukat csodálkozó mosollyal nézegeti ez a két kislány. Az anyák sokszoknyás divatja bizony már furcsán hat itt a feszes fürdőruhák, bikinik között. A második képen látható nagymama fürdődressze bizonyára igen merész volt negyven évvel ezelőtt. Igazán sikkes strandoló hölgy kezéből nem hiányozhatott akkoriban a kézzel hímzett, csontnyelű napernyő sem. Hogy azokhoz a fürdőruhákhoz mit szóltak volna nagyanyáink, no meg nagyapáink, amelyeket a csinos manekenek vonultatnak fel a medence partján rendezett divatbemutatón, azt könnyű kitalálni. Aligha keltettek volna kisebb feltűnést, mint manapság Nyugaton a „monokini”. Reméljük, odáig azért mégsem jut el a — mint látjuk, mifelénk is gyorsan változó — divat. (Békés—Pásztor) Sae&edi Szabadiért Játéhoh 1964t» Ismét remén Amneris Beszélgetés Elena Cerneivel (Szegedi tudósítónktól.) Két évvel ezelőtt a felejthetetlen sikerű szegedi Aida előadás legtöbb tapsát a kitűnő néger énekesnő mellett Zenai- da Pally, román művésznő kapta. Most a Verdi opera új szereposztásában ismét román művésznő formálja ezt a szerepet: Elena Cernei, a Román Népkészültem és énekes lettem. Én is, mint a Román Népköztársaságban minden tehetséges fiatal, megkaptam a tanuláshoz való támogatást. Negyven társammal együtt a Bukaresti Zenekonzervatórium ösztöndíjasaként végeztem. 1957-ben léptem először közönség elé Carmen szerepében. Elena Cerneit köszönti Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója. köztársaság érdemes művésze. A fiatal énekesnő csinosságával és szép hangjával az utcán és a próbákon egyaránt feltűnést kelt. Ideális Amneris- nek tűnik. Nem véletlenül ez a legtöbbet énekelt szerepe, ami a párizsi operában is kimagasló sikert hozott számára, mert a csinos fekete énekesnő fiatalsága ellenére is egyre inkább világjárónak számít. Leningrad, Moszkva, Kijev, Prága, Varsó, Belgrád van mögötte, de szerepelt a német operákban és az előkelő Champs Elysées Színházban is. Repertoárján a legjelentősebb mezzoszoprán szerepek vannak, de a dalok tolmácsolása, valamint a szimfonikus és oratóri- kus művekben való fellépései operaszerepeinél is inkább a világhír felé közelítik! Kérdésünkre egyszerű választ ad: — Eddigi pályafutásom nagyon is szabályos. Énekesnek — Volt-e már Magyarországon? — Igen. Budapesten az operaházban az Aidában, a Car- menben és a Trubadúrban léptem fel. Szegeden most vagyok először, de máris megfogott a város hangulata, a Tisza-part szépsége. Otthon, Bukarestben sokat hallottam az itteni szabadtéri játékokról. Tudom, hogy Mascagni is vezényelt itt. De azért is nagy öröm számomra ez a fellépés, mert nagyon közel áll hozzám a játékok gondolata: A népek közötti barátság ápolása. — Látott-e már előadást Szegeden? — Igen. Honeggév oratóriumát. Mondhatom, lenyűgözött. Ügy érzem, főleg ilyen műveket kellene a jövőben is erir a színpadra állítani. Verd Requiemjét, illetve Beethove' Missa Solemnlsét. No mt Bachót is. Persze ez már ne, az én dolgom.
