Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
Tizenkét százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalom i , Eíeisztnronalunk alakulása — a ss>tmoi> tü\relten A statisztikai adatok mindig érdekes összehasonlításokra és következtetésekre kínálnak alkalmat. Az idei és a múlt év első hat hónap néhány adatának összevetésével vizsgáljuk meg ezúttal, hogyan fejlődött megyénk kiskereskedelmi áruforgalma. A Magyar Nemzeti Bank ez év első felében >13 százalékkal több készpénzt fizetett ki a lakosságnak, mint 1963 első hat hónapjában. Ebből a munkabér-1 re folyósított összeg 13, a tsz-ek munkaegységre történő kifizetése 22, a felvásárolt termékekért a termelőknek átutalt összeg 3 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Majdnem 400 forint lakosonként Növekvő jövedelméből a lakosság jelentős betétet helyezett el takarékpénztárban. Június 30-án az országos betét- állománynak mintegy négy százaléka volt megyénkben. A különböző célokra félretett több mint 598 millió forintból egy lakosra 382 forinttal nagyobb összeg jutott, mint a tavalyi első fél év végén. A gépkocsinyeremény be tét-tulajdonosok száma pedig 38 százalékkal növekedett az említett időszakhoz képest. Az egy lakosra jutó félévi kiskereskedelmi forgalom 3094 forint volt, 12 százalékkal több, mint a múlt év azonos szakában. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem forgalma nagyobb mértékben — 14,3 százalékkal — növekedett, mint a főleg városi igényeket kielégítő tanácsi kiskereskedelemé, ahol az emelkedés 9,7 százalékos. A földművesszövetkezeti vendéglátás forgalmának közel 22 százalékos emelkedését vizsgálva különösen szembetűnő, hogy a kiskun- halasi városi és járási egységek bevétele több mint 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Élelmiszert, az előző év azonos időszakához képest, az idei első hat hónapban 13,4 százalékkal nagyobb értékben vásároltak megyénkben, míg országosan csak tíz százalékkal. Főként a zsír és zsírszalonna, finomliszt, rizs és a cukor eladása emelkedett. Kedvezően alakult a vendéglátás melegétel- forgalma, amely 74,2 százalékkal volt magasabb az 1960. év azonos időszakához képest. Ami nem volt kielégítő Nem mindig volt kielégítő az elmúlt fél évben a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Az összes zöldségfélék és burgonya idei vetésterülete mintegy hatezer holddal volt kisebb mint tavaly. A kisebb vetésterület, a kedvezőtlen, igen csapadékos időjárás következtében a felvásárlás meenyisége 1963. azonos szakához képest jelentősen csökkent. Többek között burgonyából mintegy 140, vöröshagymából 7, fejeskáposztából 11, karalábéból és zöldbabból 12, uborkából 5, cseresznyéből 131, meggyből 390, szamócából 35 vagonnal kevesebbet vásároltak fel a megyében. A gyakori esőzések miatt elhúzódott a szedés, s így például a zöldborsónak mintegy 30 százaléka „leöregedett”. A szabadpiaci felhozatal — Baján, Kecskeméten és Kiskunhalason gyűjtött adatok alapján — burgonyából, vöröshagymából, petrezselyemből, karfiolból, zöldbabból, paradicsomból és sárgarépából csökkent az előző év első félévi eredményéhez képest. Növekedett viszont a fejes- és kelkáposzta, valamint a zöldborsó-felhozatal. Cseresznyéből és meggyből együttesen 15,2 százalékkal kevesebbet hoztak a piacra, mint tavaly. A tsz-ek piaci felhozatala burgonyából 88,6 százalékkal növekedett, de a zöldség- és gyümölcsfélékből csökkent a tavalyihoz viszonyítva. A piaci felhozatal mennyiségével áll összefüggésben, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék átlagárának emelkedése a 2—67 százalék között mozgott az előző évihez képest. A bajai és a kiskunhalasi piacokon főleg a gyümölcsárak növekedtek. Baján a cseresznye átlagosan 53,3, Kiskunhalason pedig 64,4 százalékkal volt drágább mint tavaly. A ruházati cikkek eladása az első fél évben közel 22 százalékát képezte a megye kiskereskedelmi forgalmának, amely — a meglehetősen hiányos választék ellenére — hat százalékkal emelkedett a tavalyi első hat hónapihoz képest. Egv-két érdek« 8 lég A vegyesipari cikkek eladási forgalma 13,3 százalékkal haladta meg a múlt év első felében lebonyolítottak S íme, egykét érdekesség: padlókefélőgép- ből 21 darabbal, motorkerékpárból 407-tel, magnetofonból 16-tal kevesebb, míg porszívógépből közel 33 százalékkal, mosógépből 29,8, villanytűzhelyből 48,4, fényképezőgépből pedig 37,4 százalékkal több kelt el, mint egy évvel korábban. Az elektromos hűtőszekrények vásárlása közel két és félszerese volt a tavalyinak. S mint a ruházatnál, a vegyesiparcikkek forgalmában is nagyobb lehetett volna a növekedés, ha a boltok megfelelő mennyiségű és szélesebb választékú áruval rendelkeztek volna. Az első tanítási.napon LA u L 1 (Kitt, (Mayer Gyula rajza) „Bolyongó" község Csodálatos férfinév Mai Postát építenek, vízhálózatot létesítenek A iixség fejlesztés Pál monostorán Pálmonostora tavaly mintegy 280 ezer forintot költött községfejlesztési alapból a település közút- és gyalogjáró-hálózatának fejlesztésére. A falu lakossága pedig több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette az építkezést. Hónapokon át hosszú kocsisorok szállították az alapnak való földet a területre, és emberek százai terítették, döngölték a talajt. Ebben az évben tovább növekszik a falu jelenlegi 1,5 kilométeres út- és 1600 méteres járdahálózata. Amellett ősszel hozzákezdenek az új posta építéséhez, amire 380 ezer forintot költenek, s átadását 1965. márciusára _ tervezik. A hatszázezer forintos beruházással készülő ivóvízvezeték-hálózat létesítésének megkezdése is jelentős eseménye lesz a község életének. Még jóformán meg sem száradt a nyomdafesték azon a villanásnyi glosszán, amit néhány napja arról írtam, hogy „hol is van hát” Kélesha- lom?... Sajnos, most ismét kénytelen vagyok megzörgetni az Írógép billentyűit — a „tollat ragadni” kifejezés lassacskán korszerűtlenné válik —, s ezúttal saját szakmai lapunktól, a Magyar Sajtótól megkérdezni — Hol is van hát Akasztó? A 3. szám kis híre ugyanis arról számol be, hogy egy idős pap 50 ezer hírlapképet őriz gyűjteményében a Fejér megyei (!) Akasztó községben. Helység- névtáram nem lévén, ezúttal is a MÁV menetrendjét kezdtem forgatni. Meg i$ találtam Akasztót — Békés megyében. Igaz, a Bács-Kiskun megyei hasonló nevű községről a MÁ V-nak sincs tudomása, megnyugtat azonban, hogy az állítólagos Fejér megyeiről sincsen! Hol is van hát Akasztó? Ezek után — a csoda tudja. Az emlitett gyűjtemény azonban — hiszen nemrégiben a Petőfi Népe is fényképes beszámolót közölt róla — kétségkívül a megyénkben Akasztón található. * Aszongya a Füles — ..aki” szintén szeret viccelni —, hogy betűrejtvényeiben 16 férfinév van elrejtve. Régi rejtvényfejtő família sarja lévén, sorra kihüve- lyezgettem az Andrást, Dénesi, Elemért és társait. Egy helyütt „Apróhirdetés“ Mária az éjszaka égzengésre ébredt, zápor vert, hűvös lett egyszerre, fázott. Nehezen aludt el ismét, s akkor elhatározta: írni fog egy házassági hirdetésre, hiszen nagyon régóta önálló, független nő, magányos madárka. „A férfi eljött egy délután a megbeszélt helyre — mesélte később. Amint benyitott a kis cukrászdába és megállt a kis asztalok, romlandó édességek és szépségek, induló és múló szerelmek felett, tétován* a 182/42-s, vagyis az a férfi a városban, aki megértő szívet keres és 182 centi magas, és 42 éves, és most itt keresi azt a lelkiekbe!) gazdag, intelligens élvált vagy özvegy asz- szonyt, aki... — hogy ez milyen mulatságos volt! Barátnőmmel együtt nevettünk, de csak magunkban, hogy a nagy darab, mamlasz ember — pulykavörös volt a nyaka és kopaszodott is, báván állt... — Megsajnáltuk. Barátnőm felállt, odalépett hozzá, és hadarta a megbeszélt szöveget: „A sokat csalódott szív?” Ö komolyan válaszolt: „Igen asszonyom, önt keresem?” Én csak kalauzolom — mondotta, jöjjön; a ba rát,nőmről van szó. Az tán leült hozzánk. M lányok hallgattunk, pedig beszélt megái1 nélkül. Gyorsan beszéli mint a csőd előtt álló kereskedő az utolsó üzletnél, amellyel, ha sikerül, fennmaradását, élekét biztosíthatja, ha nem, akkor húzhatja a rolót lefelé. Hogy mi a foglalkozása, ne kérdezzük, önálló ember, maga küzdötte fel magát, komoly, fontos pozíciót tölt be. Házasember, ezt rögtön megmondja őszintén, s reméli, ezt kapja viszonzásul is. Külön élnek, a válás már elindult. A felesége nem értette meg, mindig csak 'egyintett, ha lelkiekről esett szó — márpedig számára legfontosabbak i lelkiek, a szellemiek. Mert ő művésziélek >em kér mást. csak 'egértő, meshallga+ó ’.ívet. így beszélt, aztán megkérdezte: Szeretem-^ a zenét? Mert ő. bevallja — nem akar semmit sem elhallgatni , —, neki szenvedélye a zene. És választ sem várva, folytatta: a zene vigasztal, a zene minden.- Ö már zenét is szerzett. Most egy emberhez jár, aki kottaírásra tanítja. Ugyanis az ő lelke csupa zsongás, csak le kell kottáz- ni. És elővett egy hang- jegyfüzetet: ezek az első munkái. Mit szólok hozzá? Hát'mondhattam mást, mint ami az igazság: „Nem értek hozzá, nem érdekel, botfülem van kérem!” Megmerevedett egy pillanatra kigyúlt az rca és gyöngyözni kezdett a homloka. De aztán kapkodva magyarázkodott: Nem számít, attól még én igen jó feleség lehetek. Mivel neki ez a szenvedélye, mert ő egy ilyen művészlelkületű ember, ne gondoljam, hogy az életet csak elvontan, szellemiekben látja, szeret szórakozni, kirándulni is; hát én szeretek-e? Nem bírtam tovább, igennel válaszoltam. A randevú végén oly biztos lett a dolgában, hogy nem is kérdezte, hanem mondta: legközelebb is találkozunk. ugyanott szombaton délután, abban az órában.” — Hát nem mész el? — kérdeztem Máriát. „Elmegyek, de hidd el csak azért, mert nincs más dolgom, nevetni, mulatei fogok. Tudod, hogy mi mindent össze tud fecsegni egy ilyen ember?” K. Gy. mese azonban majdnem *meghibásodott a zsebkésem”. De hiába meresztettem nagy szemet, mert a lap végén a megfejtés is nekem adott igazat: Gereben ... No fene! Miféle csodabogár volna ez? , Elő az Értelmező Szótárral, ahol ezt olvasom: „Gereben: ■.. növényi rostok fésülésére, tisztítására használatos, ims-, vagy acélfogakból álló eszköz.” Mint férfinevet — a szótár sem ismeri a Gerebent. Hirtelen gyanút fogtam: csak nem Vas Gerebenre gondolt a furfangos rejtvényszerkesztő? Mert ha igen, alaposan melléfogott. Radákovits Józsefnek ugyanis éppolyan Írói álneve volt ez a két szó, mint amilyen álnév a Mark Twain, vagy az Alba Nevis ... De ahogyan nincs hölgy, akit Nevis-nek neveznének, éppúgy hiába keresnők a Gerebent is a naptárban! Valaha a mesehős cirka három hamuban sült pogácsával indult világhódító, sárkányt legyőző és királykisasszony kezét elnyerő turistaútjára. De hát amint az idők, úgy a mesekellékek is változnak. Ma reggel a buszban egy modem mesemondó asszony fabulájának egy részletét csipte el az a fránya „riporteri” fül. — Képzeld, drágám — száll a barátnő felé a „naiv eposz” —, kettőjük reggelije: lekváros bukta és félliter tej. Ebédre hárman esznek egy kilencforintos menüt, Tudod, kocsit vettek ... — jóba — PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottság» és a megyei tanács lapja. Föszerkeszt5: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat^ Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-Sf Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: t helyi postahivataloknál és kézbesítőknél ‘lőfizetési lb h-mscra 1? fonBács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefoni 11-95 Index: 2C0£Si
