Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
C3SA Világ proletárjai, egyesüljétek! A MA&VAR. SZOCIALISTA AM/WKÄSPÄRJT BÄCS-KISKVAM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ara 80 fillér fi4. AUG. 30, VASÄRNAP J ■-SOiWJVpS Képzőművészeti, régészeti, néprajzi, helytörténeti kiállítások, előadások a múzeumi hónap gazdag programjából MINDEN ERŐVEL Az idén októberben országszerte megrendezik a már hagyományos múzeumi hónapot. Az elmúlt években nagy sikerrel járt ez a kezdeményezés. Újabb tömegek kapcsolódtak a múzeumlátogatók népes táborába, Hazánkban a felszabadulás óta igen fontos szerepet játszanak e fontos intézmények a népművelésben. Az UNESCO 1961-es statisztikája szerint az érdeklődők számát tékintve Magyarország a világon a második helyen áll. Ez annál is inkább biztató, mert — még nem is olyan régen — a köztudatban úgy élt a múzeum képe, mint valami élettől elzárt intézményé, ahol csak a régmúlt emlékét őreik, ahol nincs semmi a mából. Ez a szemlélet egyre inkább eltűnik, s éppen a múzeumi hónapoknak van jelentős szerepük abban, hogy a régészet, néprajzkutatás érdekes tudományos munkáját, eredményeit a nagyközönség egyre szélesebb rétegei ismerik meg. Megyénkben erre az időszakra igen dús programot állítottak össze, állandó és Időszakos rendezvényekkel, előadásokkal, filmvetítésekkel. Újszerű, hogy a megyében működő múzeumok á hónap keretében kicserélik kiállításúk anyagát. így a Kecskeméti Katona József Múzeumban a kiskunfélegyháziak Holló László festményeiből rendeznek tárlatot. A kecskemétiek kezdeményezésére több községi honismereti szakkörrel együtt tartanak bemutatókat. A falvak határából, környékéről előkerült régészeti és néprajzi leletekből állítanak ki Dunapatajon, Kunszentmiklóson és Szabadszálláson. A bajaiak, Madarason a falu határában feltárt ásatások anyagát ismertetik. Nemesnádudvaron, Sükösdön és Érsekcsa- nádon a XX. századi művészetig irányok címmel vándorkiállítás nyílik, ahol a különféle izmusokat ismertető feliratok mellett eredeti műveken tanulmányozhatják ezek jellemzőit. Kecskeméten a bugaci pásztorok életét, Kiskunfélegyházán a kunok művészetének emlékeit tárják a múzeumbarátok elé. Baján idős Éber Sándor munkásságát bemutató tárlatot nyitnak- Kiskunhalason a Thor- ma János Múzeumban Kon ez József kiskunhalasi fazekasmester szépművű edényeiben, kanoséiban gyönyörködhetnek majd a látogatók, hogy csak a legérdekesebbeket említsük. Az utóbbi években a községekben fellendült a helyben található régiségek, emlékek gyűjtése. Eddig is sok értékes lelet került már elő. így a falvak művelődési otthonaiban sokkal változatosabb anyag kerül a helytörténeti kiállításokon az érdeklődők elé, mint az előző években. Baján és Kiskunhalason a községek életéről, történetéről a legrégebbi időktől napjainkig vallanak a korabeli tárgyak, munkaeszközök. A mező- gazdaság fejlődéséről nyújt általános tájékoztatót a kecskeméti múzeum „A mezőgazdaság fejlődése az őskortól napjainkig” című kiállítása. Kiskunfélegyházán, az ipartörténet egyik ágaként, a malomipar történetével foglalkozó anyagot tárnak a látogatók elé. Érdekessége, a múzeum udvarán felállított, eredeti formájába helyrehozott 1860-ból származó szélmalom; Bizonyára sokan látogatnak el az előadásokra is. Ezeken neves múzeológusok beszólnék kutatóútjaik során szerzett élményeikről, tapasztalataikról tartanak előadást egy-egy érdekes témakörről. Az előadásokat általában filmvetítésekkel szemléltetik. Igen színes, változatos program várja tehát az érdeklődőket a múzeumi hónap során. Reméljük, ez a rendezvénysorozat még több ember érdeklődését kelti fel a népművelésben oly fontos szerepet játszó intézmények, a múzeumok munkája iránt. •ÍZ gépek a téglagyárban Másfél millió forintos költséggel felújították a Kecskeméti Téglágyár égetőkemencéjét. A munka áprilisban fejeződött be, azóta 800 ezer tégla hagyta el a telepet. Idén a terv szerint 6 millió 200 ezer téglát adnak a gyár dolgozói az építőipari vállalatoknak és a lakosságnak. De nemcsak az új kemence könnyíti meg az idén a téglagyáriak munkáját. A nemrégen vásárolt „sínkuli” nyolc megrakott csillét vontat a szárítókhoz kanyargó síneken és ezzel 14 dolgozó feladatát látja el. (1-es kép) Többet állt, mint dolgozott a gyár elavult téglavágó asztala is. Néhány héttel ezelőtt új géppel cserélték ki, amelyik nemcsak üzembiztosabb, hanem gyorsabban is dolgozik. Bóbis Gábor és Szabó Péter alig győzik elszedni a kések alól kikerülő nyerstéglát, amit aztán a szőke hajú Kardos Marika sorol rá a csillékre. (2-es kép) (T. I.) A kenyérgabona betakarításával lezárult a mezőgazdasági munkák egyik igen fontos szakasza. Űj szakasz kezdődik: az őszi betakarításé és a szántás-vetésé. A feladat nagyságára jellemző, hogy az egész évi gépi és kézi munkaerőnek átlagosan mintegy a 60 százalékát az őszi időszak veszi igénybe, s a növénytermelés évi bruttó értékének a 65—70 százalékát teszi ki a betakarítandó növényféleségeké. A munkák hiánytalan elvégzését nehezíti, hogy azok ideje több esetben egybeesik, könnyíti viszont a mostani jó időjárás, valamint az is, hogy szövetkezeti gazdaságaink vezetői , már több tapasztalattal rendelkeznek a munkaszervezést illetően, mint az előző években. Ez az alaposan átgondolt munkatervek, a tennivalók szinte menetrendszerű meghatározása az egyik biztosítéka a soron következő feladatok sikeres megoldásának, nemkülönben az, ha mindezzel párosulva foknyit sem csökken a szántóföldek, szőlők, gyümölcsösök dolgozóinak eddigi munkalendülete; Erre utal kormányunknak a mezőgazdasági üzemek vezetőihez, valamennyi dolgozójához intézett, s a napokban közzétett felhívása, amely a többi közt tartalmazza: a kenyérgabonát ugyanolyan szorgalommal, szervezettséggel, a bevált agrotechnikai eljárások alkalmazásával legkésőbb október — a rozsot szeptember — végéig és ugyanakkora területen vessék el, mint a múlt év őszén. Megyénk gazdaságainak nagy részében, sajátos körülményeik folytán (homokos területek, szőlő-, gyümölcstermesztés) a tennivalók időrendisége, sűrűsödése bizonyos mértékig eltérést mutat, mint az országban általában, s a munkák egyes időszakokban nagyobb szervezettséget, erőt igényelnek, mint másutt. Elsősorban a letakarított területek talajának a kora őszi kalászosok — rozs, őszi árpa — vetése alá történő megmunkálása sürgető feladat, s úgyszintén a búza elővetemé- nyeinek, a főveiésű silókukoricának a betakarítása. E munkák gyorsítása végett szükség van arra, hogy az erőgépeket az eddiginél nagyobb mértékben dolgoztassák kettős és nyújtott műszakban, amihez jó feltételeket nyújt a kedvező időjárás. Egyszóval: a mostani naIdestova már másfél év óta folynak a szeptember 24-én megnyíló, háromnapos pato- lógus-anatómus nagygyűlés előkészületei Kecskeméten. Megyeszékhelyünkön első esetben rendezi meg az Crvos-Egész- ségügyi Dolgozók Szakszervepokban, hetekben, elejét lehet venni annak a kapkodásnak, ami nem egy szövetkezeti gazdaságunkban október —november táján tapasztalható volt a korábbi években. Fokozni kell a szántóföldi munkák ütemét azért is, hogy a telepítések zavartalan folytatásához legyen majd elegendő munkaerő. A cukorrépa felszedésének gyorsítását például lehetővé teszi az időjárás, másrészt pedig ösztönzést nyújt erre az államunk által biztosított felár. Felhívjuk homokos területeken gazdálkodó szövetkezeteink vezetőinek, gazdáinak figyelmét arra, hogy a jó idő hatására szeptember közepén már meg lehet kezdeni a szüretet — erre az időszakra esik viszont a rozs vetése is. A munkatorlódás elkerülése végett mielőbb fogjanak hát hozzá a homok kenyérgabonájának elvetéséhez. Mindenütt ügyeljenek a talajmunkák és a vetés minőségére is. Tavaly nem egy helyütt hibák fordultak elő e tekintetben, ami az idei terméshozamok csökkenésével bosszulta meg magát. A minőségi munka követelménye természetesen a betakarításra is vonatkozik. A hatalmas feladatoknak csupán a felvázolására szorítkozhattunk, azok részletes, megfelelő időszakokra történő meghatározása szövetkezeti gazdaságaink vezetőire vár. S nem csupán csak a gazdaságvezetőkre, hanem a pártszervezetekre is. A bajai járás közös gazdaságainak kommunistái már elkészítették terveiket, s ezeket egy-két napon belül taggyűléseken is megvitatják. — Ugyanakkor élénk szervezést folytatnak avégett, hogy az őszi szántóföldi munkákban, elsősorban a betakarításban, a szövetkezeti gazdák családtagjai közül mined többen vegyenek részt; összegezve: a sokrétű tennivalók elvégzésével kapcsolatban kapkodásra még sehol sincs ok, a mostani legkisebb mulasztás, hanyagság azonban hatványozott mértékben károsítja meg nagyüzemi gazdaságainkat, szövetkezeti gazdáinkat. Minden erőt összpontosítsanak hát a szántóföldekre, a szőlőkbe, gyümölcsösökbe, hogy az egyébként jónak ígérkező termés minél kisebb veszteséggel kerüljön betakarításra, másrészt pedig, hogy az idejében és jó minőségben elvégzett szántással, vetéssel biztosíthassák a jövő évi még jobb hozamokat. zetének patológus-anatómus igazságügyi szakcsoportja nagyszabású, országos — sőt nemzetközi jelentőségű tanácskozását. A meghívók, s a nagygyűlés részletes programja a közelmúltban készült el. Eszerint a Kecskeméten megrendezésre kerülő, országos jelentőségű tanácskozás fő témaként a fejlődéstani rendellenességekkel foglalkozik. A négy referátumot követően a nagygyűlés két szekcióban folytatja munkáját, ahol ösz- szesen mintegy 150, a fő témákhoz kapcsolódó' előadás, tudományos vizsgálatokról szóló, esetenként filmvetítéssel kísért beszámoló hangzik el. A nagy jelentőségű tanácskozásra mintegy kétszáz vendéget vár Kecskemét; a legkiválóbb hazai kórboncnokokon, .anatómusokon és igazságügyi orvosszakértőkön kívül szovjet, csehszlovák, jugoszláv, román, német és olasz vendégeket is. S a háromnapos tanácskozással egy időben műszer- és gyógyszerkiállítás nyílik a megyei székhelyen. Nemzetközi orvoskongresszus lesz Kecskeméten
