Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-29 / 202. szám
Í964. augusztus 29, szombat 5. oldal Kecskeméti ornitológusok Nem kitalált történetek a velencei-tavi kutatóállomáson Nagy, csillogó vízfelület, nádfoltokkal tűzdelve — első látásra ilyen a Velencei-tó, a kuta- tóállomas toronyszobájának erkélyéről. Nyolc felejthetetlen napot töltöttünk itt — Radetzky Jenő, az állomás vezetőjének meghívására — mi hárman, kecskemétiek. A kutatóállomás a tó délnyugati partján áll. Szürke falaival, nádtetejével tökéletesen beleillik a környezetbe. Falait tablók, preparátumok, térképek, madárfotók díszítik. A polcokon folyóiratok és könyvek. Neves hazai és külföldi kutatók, szerzők összeválogatott munkái és tanulmányai. Külön polcon foglal helyet a halgyűjtemény. Az érdekes tengeri példányokat — repülő-, gömb- és tűhalat — a külföldön járt könnyűbúvárok ajándékozták. A Velencei-tó halfajtáit bemutató sorozaton kívül a kutatóállomás külön élővilággal rendelkezik. szálak x-lábú tornászát, a fogyó állományú búbos vöcsköt, a nádas remetéjét a bölömbikát, szürke- és vörösgémeket a rezervátum gémfalujából, a habokat kecsesen megülő dankasirályt, cserregő nádiposzatát és barna rétihéját, a nádas e rettegett kalózát. Sokan azt hiszik, hogy ez a vidék, csak a vízimadaraknak nyújt otthont. Ám az északi partvonalat kísérő Velenceir hegység gazdag tagoltságával, erdőivel, szőlőskertjeivel, meredek löszfalaival sok új madárnak adott megtelepülési lehetőséget. Hasznos ismeretekkel, felejthetetlen élményekkel megrakodva jöttünk el a kutatóállomásról. És azzal a feltett szándékkal, hogy jövőre ismét visz- szajövünk. Mert a különleges adottságú vidék, a Velencei-tó mindenkit visszahív .. Koncz István Fáin leveli béka jelzi az időt, bokrai között nádi énekesimadarak fészkelnek, ereszei alatt füstifecskék), barázdabillegetők vertek tanyát, bántódás nélkül másznak a pókok, közelében bíbicek, piros lábú cankók jajgatnak, sárga billegetők pittyegnek, nádirigók harsognak, gémek kvakkognak, vöcskök és szárcsák bukdácsolnak a víz alá. A velencei-tavi kutatőállomás épülete. Az intézmény feladata igen sokrétű: első a Velencei-tó tudományos és gyakorlati értékeinek felmérése, sajátos jellegének bemutatása. De ezen a csendes helyen nyugodtan tanulmányozhatják begyűjtött anyagaikat a kezdők és kutatók. Nekünk, fiatal ornitológus tanoncoknak különösen nagy lehetőségeket nyújtott a kutatóállomás. A könyvtár zömét ornitológiái művek alkotják, a tó sztárjai pedig kócsagok, kanalasgémek — tehát madarak. Megfigyeléseket végezni leginkább a Velenceitóval délen összefüggő Nádastóra — a gémek egyik fő táplá- lálékterületére — jártunk, amelynek egészen más a madárvilága, mint Kecskemét szikes területéé a Szívósé, ahol a gólyatöcs, a gulipán és a széki lile az úr. Mit is láttunk a Velencei-tavon fészkelő madarak közül? Tőkés récét, kócsagot — ezt az „élő műemléket” — szárcsát, a vizek kofáját, poegémet a nádRészlet az intézet állatgyűjteményéhől. (Radetzky Jenő felv.) Egy rendőr elbeszélése Mostanában ritkán büntetünk, elsősorban az öntudatra támaszkodunk. Korábban azonban gyakran bírságoltunk a helyszínen, csak a vidékiekkel szemben voltunk elnézőbbek. Láttam egyszer, hogy nem a kijelölt helyen haladt át valaki. Belefújtam a sípba, megállítottam és kérdeztem. — Miért nem átkelőhelyen közlekedik? — Azért — felelte — mert nem sajnálom az életemet — és kihívóan nézett a szemembe. Mindegy nekem akár Volga, akár Pobeda megy keresztül a testemen. — Hát akkor — mondtam — fizessen egy rubelt büntetésül. Elővettem a nyugtát, mire ő panaszosan megszólalt: — Rendőr elvtárs, vidéki vagyok — mutatta a személyi igazolványát is. — Ejnye — mondtam neki — az életed könnyen adnád, de a rubelt sajnálod? Áz optimista Csodálkoznak azon, hogy ilyen idős korban is megőriztem életörömömet. Nem értem, miért? 78 éves vagyok, tehát már régen túl vagyok az átlagos életkoron, de azért minden újabb nap ajándék nekem. És miért ne örvendezzen az ember, mikor minden nap ajándékot kap? Elhúzódó betegség A háború idején nagyon sok előadást tartottak a tífuszról. Az egyiken munkatársammal együtt vettünk részt. Az orvos a lappangó tífusz ismertető jelei között említette a kedvetlenséget, azt, hogy nincs kedve dolgozni az emberfiának. Az előadás után ismerősöm széttárta karját és rezig- náltan mondta: — Nem is tudtam, hogy amióta élek, tífusz lappang bennem. Hiába jajgatott A technikust kórházba szállította a mentő: a szigetelés nélküli elektromos vezetékre esett. Nyugtalanul forgolódott ágyában, jajgatott, belső égésre panaszkodott. Este visszajött az orvos, aki kiszállt a helyszínre, hogy megtudja a baleset körülményeit. Az orvos láttán még erősebben jajgatott a beteg. — Jó hírt hoztam — kezdte az orvos. — A vezeték, amelyre ráasett, nem volt áram alatt, ön tehát éppenhogy egy kicsit megütötte magát. — Így lenne? — kiáltott fel a technikus. Én meg azt hittem ... Szóval nem volt áram alatt a vezeték? Ez aztán a boldogság. Abbahagyta a jajgatást, vidám lett, anekdotát mesélt a betegeknek és elhagyta a kórházat. A gyónás A kolhoz baromfifarmját dézsmálta egy asszony, ünnepek alatt azonban meggyónta bűnét Fjodor pópának. Amikor a faluban megszűnt a templom, az asszony a szomszéd faluba ment gyónni. Megbánással mondta a szentatyának, hogy egy év alatt 30 csibét lopott. — Fjodor atyával osztozkodtál? — kérdezte a pópa. — Hogyne, talán tízet is ad* tam neki. — Akkor talán áldozzon fel ő — mondotta a szomszéd falu pópája, ö az érdekelt. Nekem nem hoztál csibét. Az asszony megmérgesedett és a következő kolhozgyűlésen mindent őszintén elmondott. A kolhozelnök megkérdezte a közgyűlés részvevőitől: — Megbocsátjuk Lukerja Szi- dorova bűnét? — Mit csináljunk — hangzott a válasz —, meg aztán őszintén meggyónta a kolhoznak, illik megbocsátani. Lukerja Szidorovna, ha erről beszél, most is azt mondja: „A templomi gyónás után sohasem könnyebbültem meg annyira, mint azon a közgyűlésen.” A személyzeti osztályon — Az ön jellemzését és önéletrajzát azonos személy írta. Szóval, a jellemzését is maga készítette? — Igen. De, hát ki ismer engem jobban önmagámnál? Leltár miatt zárva Nyinocska összeveszett barátnőjével Ljuszjával. Bánkódva ült otthon. A nagymama hívta: 13. — A türelem a tudósok legszebb erénye — mondta oktató hangon, mutatóujját a magasba emelve. Egy filozófus is szót kért: — Uraim, véleményem szerint ez a gáz teljesen felesleges. A mi társadalmunkban nincs szükség lelkiismeret-éb- resztő, lelkiismeret-furdalást okozó gázra... Mert mi a lelkiismeret? A lelkiismeret nem más, mint az osztályérdekekkel való tudatos azonosulás fokmérője, amely vagy megelégedettséget okoz, vagy szégyenérzetet .... Nekünk nem gázra, hanem erkölcsi nevelésre van szükségünk, amely tudatosítja az emberekben az osztályérdekeket. A Lefu 156-os gáz kapitalista, kispolgári megoldás. Az erkölcsöt nem lehet kémiai úton előállítani, mert az társadalmi termék. Az emberi együttélés során alakult ki, már igen korán, a társadalommá szerveződés idején, és fennmarad mindaddig, amíg emberiség lesz... Az erkölcsi normák, a magatartási szabályok betartását nem egy gáznak kell biztosítania, hanem a közvélemény erejének... Az erkölcsi közvélemény értékeli az emberek magatartását. Ez az értékelés azonban nem független a társadalom, az egyes osztályok anyagi érdekeitől... A közvélemény lehet embertelen, mint például az Egyesült Államok déli államaiban, ahol erkölcsös dolognak tartják a négerüldözést. lehet vallási befolyás alatt álló, lehet vallás nélkül alakuló is, de vegyipari termék semmiesetre sem lehet... A lelkiismeret erkölcsi felelősségérzet valamiért, valamivel szemben, és ha ezt művi úton állítjuk elő, akkor semmit sem ér. Alig ült le a filozófus, jelentkezett a negyedik felszólaló: — Zimányi kolléga elmondotta nekünk, hogy milyen hatással volt a Lefu 156-os gáz egy Ló utcai építkezés dolgozóira... Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el a következőket: Valóban vannak még nehézségeink a munkafegyelem terén, előfordul, hogy itt-ott nem dolgoznak lelkiismeretesen... De ez a jellemző? Nem, nem ez a jellemző... A munka nálunk — kizsákmányolástól mentes társadalmi viszonyok között — tudatos életszükségletté vált és kialakult az új munkaerkölcs. Igen, kialakult! A Lefu-gáz nélkül is. A munka természetes élettevékenységgé, örömteli megbízatássá vált. És ahhoz, hogy lelkiismeretesen dolgozzunk, nem kell gáz, sőt, ez a gáz megszégyeníti az embereket, megalázza a dolgozókat, és — megmondom nyíltan — inkább káros, mint hasznos. Erre a gázra nincs szükség! Zimányi magába roskadtan ült az asztal végén, és kis virágokat rajzolt az előtte fekvő papírra. Egy orvos azt kérdezte: — Gondolt-e ön arra, tisztelt kollégám, hogy ez a Lefu-gáz milyen káros elváltozásokat okozhat az emberi agyban? Attól tartok ugyanis, hogy az agykamra fenekén csüngő agyfüggelék megsínyli a vegyi beavatkozást, nem is beszélve a tobozmirigyről. amely az agykamra tetején ül.. . Ez az erőszakos lelkiismeret-ébresztés veszélyes játék! Jó lesz tehát vigyázni! Egymás után jelentkeztek a hozzászólók. Volt, aki azt kérdezte: Milyen hatással van a gáz az emberi szervezetre, különös tekintettel a hormonokra? Egy másik azt javasolta, hogy azonnal hozzá kell látni a lelkiismeret-furdalást okozó gáz ellenszerének a kidolgozásához. Az utolsó jelentkező egy hajlott hátú, hegyes orrú aggastyán volt, lehetett vagy száz esztendős. Vékony, mekegő hangon a következőket mondotta: — Tisztelt kollégák! Kedves barátaim! Véleményem szerint a Lefu 156 nem létezik... A terem felmoraj lőtt. — Jól hallották. Nem létezik. A vegyész abbahagyta a rajzolást. — A felfedező beszámolója és az abban felsorolt tények, adatok engem nem elégítenek ki, és nem győznek meg. Hol a bizonyíték arra, hogy az építkezés dolgozóiban a gáz ébresztette fel a lelkiismeretet Lehet, sőt valószínű, hogy itt csak a véletlenek összejátszásáról van szó: Zimányi épp akkor nyitotta ki a palackot, amikor a dolgozókban felébredt a lelki- ismeret. .. A többi eset is lehet véletlen... Mondok egy példát: Tegyük fel, hogy X. Lefu 156-os gázt szívott magába, és néhány perc múlva heves lelkiismeret- furdalást érzett valamiért. (Folytatjuk.) — Menjünk Nyinocska, a boltba bevásárolni. Az üzlet zárva volt. A nagymama bezörgetett. Az ablakon szigorú hangon kiszólt az eladónő: — Leltár miatt zárva. — Az ördögét! — mérgelődött a nagymama. Hazatértek, leültek teát inni. Ekkor kopogott az ajtón Ljusz- ja, békülni jött. Nyinocska azonban nem akart békülni, kinézett az ablakon és flegmán megjegyezte: — Mit kopogsz? Leltár miatt zárva. 3. Vasziljenko Fordította: Bányász Béla Eggyel előbbre Megtörtént a földművesszövetkezeti könyvterjesztés országos eredményeinek első félévi értékelése. Az egy falusi lakosra eső könyvforgalom alapján, tizenkilenc megye közül Bács- Kiskun megye a nyolcadik helyet foglalja el. Míg az első helyezett Csongrád megyében 9,74 Ft, s az utolsó Hajdu-Bibar- ban 4,83 Ft az egy főre jutó könyvforgalom addig megyénkben 7,64 Ft ez az összeg. Az elmúlt év hasonló időszakával összevetve, a változás any- nyi, hogy Bács és Békés megye helyet cserélt egymással.
