Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-04 / 181. szám
p Sürgős! A megyei tanács művelődés ügyi osztályának vezetője me sélte: Az egyik faluban kétszer is akadt dolga. Amikor először ott járt, látta az igazgatói iroda ablakából, hogy az udvaron felnőttek futballoznak. Nagy csata volt, tartott még akkor is, ami kor elment. Délfelé járt az idő, gondolta, az iskola felújításán dolgozó munkások így töltik az ebédidőt. Két hét múlva ott járt kora délután. Ugyanez a kép fogadta. Megesik, hogy egész délután rúgják a labdát — mondta neki az igazgató, és hozzátette, hogy hiába szólt a munkavezetőnek, ha az nincs ott, ővele nem törődnek. Elkészül így az iskola a tanévnyitásra? Vagy szeptember elején malteros ládák, rendetlenség és befejezetlen munka fogadja majd a tanulókat? Mert, amellett hogy mégiscsak felháborító az ilyen fegyelmezetlenség és természetesen alaposan megnöveli a költségeket, a művelődésügy dolgozóit legfőképpen azt bántja, hogy gondokkal, bajokkal, rendetlenség között keli kezdeniük az évet. Az iskolákban a nyár az építkezések, a renoválás ideje. Igen rosszul állunk tantermekkel, átkos örökség ez a múltból. Év közben egyszerűen nincs rá lehetőség, hogy bárhol átengedjenek akár csak egyetlen tantermet is a munkásoknak, bármennyire is sürgésen rendbe kell hozni. A vakáció két-há- rom hónapja alatt kell elvégezni az ilyesmit, akkor, amikor néptelenek az iskolák, amikor nem zavarják a gyerekek az építőket és az építők sem a tanítást. Sajnos, elég sok példa mutatja, mennyire nincsenek tekintettel az építőiparban erre a különleges követelményre. Egyre húzódik a már szinte életveszélyes lászlófalvi iskola rendbehozatala. Igaz, hogy ennek a költségvetés körül támadt vita az oka főképpen. A helvéciai iskola felújítása azonban azért akadt el, mert a járási KÖFA- brigádnak nincs elég munkása. A kecskeméti III. számú iskolát már június, elején kiürítették, mégis hetekig csak néhány munkás lézengett az építkezésen. Nem is készül el a felújítás az eredeti terv szerint, annyit azonban sikerült elérni, hogy a vízvezetéket és a csatornázási szakmunkát idejében befejezzék. A többi a következő évre marad. Nagy gondokkal küzd a Zrínyi Hona Általános Iskola is, Az ősszel vissza kell költözni az ideiglenesen rendelkezésükre bocsátott szükségtantermekből, de csak akkor tehetik, ha az építők betartják a vállalt határidőket. Csávolyon pedig sajnos, úgy látszik pillanatnyilag, hogy a hétközi otthon őszre tervezett megnyitása elmarad, vagy legalábbis nagyon megkésik. A környékbeli tanyai gyerekek hiába készülődnek, hogy az új tanévben már korszerű körülmények között, külön osztályokban, szaktanároktól tanuljanak benn a községben — a munkát vállaló ktsz nem teljesíti az ígéretét. Sürgős, kétszeresen sürgős tehát minden iskolai felújítás, építkezés ilyenkor nyáron. A megyei tanács legutóbbi vb-ülé- se határozatot hozott, amely felszólítja a járási és városi tanácsok műszaki szakembereit, hogy gyakrabban és érdemben ellenőrizzék területük művelődésügyi építkezéseit. De gyökeres változást csak akkor várhatunk, ha az építőipar vezetői és a munkások is belátják, hogy mennyire közérdek a felelősség- teljes munka, a határidők betartása. M. %. Világ proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVF. 181. SZ. Ara 60 fillér 1984. AU G-. 4, KEDD Célunk a közlekedési fegyelem megszilárdítása 1 f.' í: u* intézet Értékelték a „Vezess baleset nétkUffö/^ versenymozgalom eredményeit Vasárnap délelőtt fél tíz órakor Kecskeméten a Bányai Júlia Gimnázium nagytermében mintegy 300 megjelent gépjárművezető előtt értékelték az 1964. első fél év „Vezess baleset nélkül” versenymozgalom eredményeit. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Dávid József rendőr százados, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője, Kovács Ferenc, a 9. sz. AKÖV üzemigazgatója, Földi Pál, a megyei tanács főelőadója, valamint a kiváló gépkocsi- vezetők és a vállalatok kiküldöttei. Bene József rendőr százados megnyitója után, Dávid József rendőr százados értékelte a megye általános közlekedési helyzetét, valamint a versenymozgalom eredményeit: „Megyénk gépjármű-állománya évről évre emelkedik — mondotta bevezetőjében — a nyilvántartás szerint már elérte a 40 ezret. A közlekedési balesetek száma ezzel arányosan állandóan emelkedik, és jelentős károkat okoz népgazdaságunknak, nem beszélve a sok halálos áldozatról, vagy azokról, akik egy meggondolatlan pillanat következtében örök életükre nyomorékká válnak. Megyénkben az elmúlt fél évben 23,1 százalékkal növekedett a közúti közlekedési balesetek száma. A balesetek 50 százaléka a kecskeméti és a bajai járásban történt. Az előidéző okokat tekintve megállapíthatjuk, a balesetek nagymértékben az ittasság miatt, gyorshajtásból és a gyalogosok által elkövetett szabálysértésekből erednek.” Ezt követően statisztikával bizonyította be Dávid elvtárs, hogy milyen sok baleset történik a kerékpárosok, motorkerékpárosok hibájából, majd hangsúlyozta: „Ha az okokat, a balesetek előidézőinek megoszlását vizsgáljuk, kiderül, hogy a balesetek bekövetkezésénél a közlekedési szabályok megsértése, a meggondolatlan, fegyelmezetlen emberi magatartás az előzmény.” Kijelentette, hogy megyénkben az elmúlt fél év alatt a közúti balesetek nem . kevesebb, mint egymillió forint kárt okoztak a népgazdaságnak. A legtöbb balesetet, mint már régebben is, az ittasság okozta. Az első fél évben 60 százalékkal emelkedett az ittasságból eredő balesetek száma. A „Vezess baleset nélkül” versenymozgalomról szólva kijelentette: „A közlekedési balesetek elleni harcot csak szívós. kitartó munkával, a társadalom . segítségével tudjuk előbbre vinni. Valamennyiünk érdeke, hogy megszilárdítsuk a közlekedési fegyelmet, közuta- ink forgalmát biztonságosabbá tegyük. A kívánt eredményt még nem értük el, de ez a mozgalom mégis sikeresnek ígérkezik” — fejezte be beszámolóját Dávid József. A beszámolót követő hozzászólások több értékes javaslatot tartalmaztak, főleg forgalomszervezéssel és balesetmegelőzéssel kapcsolatosan. Ezeket ■a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya jól tudja majd hasznosítani munkája során. A „Vezess baleset nélkül” versenymozgalomba 1600 gépkocsival, 1651 gépjárművezetőt neveztek be a vállalatok, intézmények. Az értékelés szerint az első helyezést a következők szerezték meg: 9. sz. AKÖV Kecskemét, ÉM Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Vízügyi Igazgatóság Baja, Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Kecskemét, Dél-mágyarországi Áramszolgáltató Vállalat Kecskemét, Állami Gazdaság Helvécia, Állami Gépállomás Kecskemét, megyei tanács központi garázs Kecskemét. A vándorzászlók átnyújtása után mintegy 220 járművezetőnek adták át a balesetmentes közlekedésért az okleveleket, a tárgy-, illetve pénzjutalmakat. Gémes Gábor rr Őrségben Hat év óta minden nyáron a kunszentmiklósi templomtoronyba helyezi át „székhelyét” Szekeres Sándor bácsi, a Petőfi Termelőszövetkezet éjjeliőr,* Ilyenkor nemcsak a tsz vagyonát — az egész kunszentmiklósi határt őrzi, vigyázza, míg magtárba nem kerül a község gabonája. Enyhítik a vállalatok munkaerőhiányát Hasznosan töltik a szünidőt a diákok Ilyenkor, nyár derekán jócskán összetorlódik a munka. A mezőgazdaságban aratnak, csépelnek, ezzel egy időben szedik a gyümölcsöt, zöldséget, s ez felduzzasztja nemcsak a szállító, hanem az élelmiszeri pari vállalatok tennivalóit is. Nehéz helyzetbe kerülnek az üzemek azért is, mert kevés a munkaerő. A hiányon némileg a vakációzó diákok népes serege enyhít. Az iskolai szünidő alatt a fiatalok szívesen dolgoznak néhány hetet. Munkavállalásukat, természetesen, rendelkezések szabályozzák, s előírják, hogy erejüknek megfelelő munkakörben dolgoztassák őket. Meglátogattunk néhány vállalatot, s megnéztük, hogyan dolgoznak a szünidő alatt a diákok. A MÉK kecskeméti felvásárló telepének vezetőjével, Holló Józseffel, a vasúti rakodó mellett beszélgettem. Közben félszemmel egy nyurga, fekete hajú, 17—18 év körüli fiút figyeltem, aki a lépcsőt megkerülve igyekezett feljutni a 110 centiméter magas betonrakodóra. Harmadik nekifutásra sikerült is neki, azután egy pillanat alatt a rakodók között termett, s szorgalmasan emelgette a ládákat a rakodólapra. — Játékosak ezek még, de azért tudnak dolgozni is — mondta mosolyogva Holló elvtárs. — Nagy szükség van rájuk, és sokat köszönhetünk annak a több mint kétszáz diáknak, aki dolgozik. Eddig még zavartalanul sikerült lebonyolítani a napi 50—70 vagonos forgalmat. Nem egyszer önként jelentkeztek túlórázni, amikor látták, hogy az áru idejében való továbbítása veszélyeztetve van. A Kecskeméti Konzervgyárban dr. Mártfai Ferenc, a munkaügyi osztály vezetőjének helyettese tájékoztatott az iskolások nyári foglalkoztatásáról. Elmondta, hogy a zöldbab- és barackfeldolgozásnál Kecskeméten háromszázan, Kiskunfélegyházán a tisztítótelepen pedig négyszáz négyszázötvenen dolgoznak. A fiatabbak négyórás, a 16—17 évesek hatórás műszakban végzik munkájukat. Munkateljesítményük ugyan alatta marad a felnőttekének, a munkerőhiányt azonban nagymértékben enyhítik, s ezzel komoly segítséget nyújtanak a konzervgyártás zavartalanabb lebonyolításához. A nagyobb diákok a rövidített műszakban is megkeresik a havi 600—700 forintot. — Kétszáznegyven fiatal diák dolgozott nálunk a nyáron — mondta Fehér József, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályának vezetője. Jelenleg 130 van belőlük az építkezéseken. Volt közöttük néhány, aki hamar megunta a munkát, ezeket nem tartóztattuk, nagyrészük azonban megállta a helyét. Ezekhez ragaszkodnak azok a brigádok is, amelyekhez beosztottuk őket. De vannak diákokból álló munkacsapatok is. Fizikai erejüknek megfelelő munkát adtunk nekik. Betonlocsolást, épületátadás előtti takarítást, tégla- és habarcsszállítást végeznek. Ismeretes az építőipar munkaerőhiánya és a vakációs diákok, különösen segédmunkások pótlásában nyújtottak . nagy segítséget. Rozgonyi János, a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat igazgatója elmondta, hogy 38 iskolást foglalkoztatnak a szünidő alatt. Majdnem hatezer munkaórát dolgoztak ezek a diákok, 4 forintos órabért kaptak. Segítettek a Rákóczi út 21. számú ház udvarának betonozásánál, ahol az összes földmunkát, a betonkeverést és a segédmunkákat elvégezték. Másutt vízvezetékszerelők mellett foglalatoskodtak. Nagy segítséget jelentett tevékenységük, mert enyhítette a nyári időszakban a vállalat munkaerőhiányát. N. O. Több kombajnősünk már a szomszédos megyékben dolgozik Hegedűs Illés 6 ezer mázsa gabonát takarított be A Gépállomások megyei Igazgatóságának jelentése szerint az aratás munkáinak utolsó szakaszában 107 kombájn és 37 aratógép vett részt. Az áltáluk letakarított terület 93 ezer, illetve 19 és fél ezer hold. A rend readatott termés kombájnolását több mint 8 ezer holdon végezték el. A gépi munkát több helyütt akadályozta az alkatrészhiány; az üzemanyagellátás viszont megfelelő volt. A kombájnosok közül a legjobb eredményt. Hegedűs Illés, a Kunszentmiklósi Gépállomás dolgozója érte el, aki 6000 mázsa gabonát takarított be. A második és harmadik helyen Szűcs János, valamint Konecs- ni Emil, a bajai és a kiskőrösi gépállomás kombájnosa végzett. _ Nekik 5200, illetve 4290 mázsa a teljesítményük. Az értékelést egyébként még nem lehet lezárni, mivel több gépállomásunkról egy-két kom- bájHos a szomszédos megyékbe utazott a gabona betakarításának segítésére.
