Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 201. szám

I f9&i. aogwwhw Tf, péntek S. oldal Táncra perdalhetnek az imrehegyi fiatalok Az Útmentén újonnan épült szép ház vonja magára a figyelmet. Rangos porta, vajon kié lehet? Nem sokáig kell ta­lálgatnunk, mert amikor átha­ladva a még útba akadó épí­tőanyagokon, s benyitunk az aj­tón, máris megkapjuk rá a vá­laszt: Az imrehegyi Űj Élet Tszcs irodaháza ez, és most avatták fel augusztus 20-án. Tósaki Mihály tsz-főkönyve- lő és Herczeg István szövetke­zeti elnök kíséretében jártuk be az igazán mutatós, korsze­rű épületet, amelyben termé­szetesen nemcsak az adminiszt­ráció elhelyezésére gondoltak, hanem az irodahelyiségek mel­lett gondoskodtak a fiatalok szórakozási lehetőségéről is. Az impozáns, nagy kultúrterem, mintegy 300 fő befogadására alkalmas. Elálmélkodtunk a tü­körfényes parketten, a falak szép festésén, a teremhez illő csillárokon, s amikor megtud­tuk, hogy mindez a szövetkeze­ti házilagos brigád „alkotó- műhelyéből” került ki — a ter­vezést Horváth János építő­mester, a festést pedig Rad- vánszki Imre készítette —, még inkább megnőtt a becsüle­té előttünk. Több mint félmillió fo­rintot fordítottak erre a létesít­ményre, s igen büszkék rá, hogy mindezt önerejéből ru­házta be a szövetkezet. Az ol­dalszárny végében még egy ki­sebb fajta magtárat is létesítet­tek, hogy ezzel is még haszno­sabbá tegyék a sokféle rendel­tetésű épületet. Amikor megálltunk a ház előtt, Herczeg István valami­re még felhívta a figyelmet, s ez az épület előtt húzódó be­tonozott terület volt, amelyet — úgy gondoltuk — csupán a tisztasági szempontok miatt, sár elleni védekezésül készítet­tek. Tévedtünk azonban, mert mint kiderült, nem erről van szó: Ez is a fiatalok számára készült, méghozzá nyári tánc­parkett céljára. Még az ülte­tendő fák helyét is kihagyták a betonon, s mint megtudtuk, jövőre már szép park, virág­ágyás fogja övezni ezt a nyári szórakozóhelyet. Az avatásra az alkotmány évfordulóján ke­rült sor, amikor a keceli tánc­zenekar húzta a talpaláválót. Távolabb az épülettől nagy munkában találtuk a há­zi brigádot. Ezúttal egy gép­színt, illetve javítóműhelyt épí­tenek, amelyre szintén nagy szükségük van, hiszen hat trak­tor és a hozzávaló számos mun­kagép a szövetkezet gépállo­mánya. Ez pedig nem állhat kint a szabadban rossz idő ese­tén. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy itt nem csupán a hajdani Üj Élet Tszcs vagyo­náról van szó. Ez év február­jában egyesült az Üj Élet, Tüs- kös és a Rákóczi Termelőszö­vetkezeti Csoport itt Imrehe- gyen. Hármójuk gazdaságából állt össze — most már ugyan­csak Üj Élet néven —, de lé­nyegesen meggazdagodva — ez az ötezer holdas és több mint 900 hold szőlővel rendelkező gazdaság. Nem kis dolog az sem, hogy az ötezerből mintegy ezer hold a közös terület, s eb­ből is több száz hold a nagy­üzemi telepítésű szőlő és gyü­mölcsös. S a telepítés munká­jában, mint a szövetkezet el­nöke elmondotta* a fiatalok veszik ki legjobban a részüket. Igaz, egyelőre nincsenek még sokan. Alig 80—100 főre tehető a fiatalok száma, s a 626 tagot Az utóbbi évek legnagyobb tömegű silókukoricája vár be­takarításra megyénk állami és termelőszövetkezeti gazdaságai­ban. Az összesen több mint 35 ezer holdnyi silókukorica-földeken 400 betakarító gép dolgozik, s 800 vontajó hordja az aprított takarmányt. Virradattól sötéte­désig 14—15 órán át meg nem állnak a gépek, éjjel pedig javí­tószolgálat járja a kukoricaföl­deket. Ilyenkor végzik el a kar­bantartást, a műszaki ellenőr­zést. A silókukoricát szinte minde­nütt komplex gépesítéssel taka­rítják be. Ennek tudható be, hogy gyors ütemben haladnak a munkávál, s az állattenyész­tési központokban már messzire zöldellnek a silóhesyek. A solti Szikra Termelőszövet­kezetben. ahol az öntözött te­rületekről holdanként 400 má­zsa aprított zöldtakarmányt nyertek 25 méter magas és csaknem 100 méter hosszú siló­kazlat tipornak keményre a lánctalpas traktorok. A Bajai Állami Gazdaságban pedig, ahol számláló tszcs-ben ez nem mondható elegendőnek. De ha a szövetkezet — ugyancsak a fiatal korosztályhoz számított — vezetői továbbra is ilyen szeretettel foglalkoznak az if­júsággal, s ennyire törődnek velük, gondoskodnak arról, hogy az anyagi lehetőségeken túlmenően a szórakozást is megtalálják itt a közelben, ak­kor nyilvánvalóan gyarapodni fog ez a szám a továbbiakban. Nagy vonzerő máris ez a szép kultúrterem, s ha jövőre — mint ahogy erről szó van — a villanyt is megkapják, a klub­élet is rohamosan fellendül majd. Herczeg István azzal búcsú­zott el tőlünk, hogy nézzük meg egy esztendő múlva a szö­vetkezeti központ környékét, majd meglátjuk, milyen szép parkot varázsolnak köréje. Szívesen teszünk eleget a meghívásnak, annál is inkább, mert a lelkes kezdeményezést igazán példamutatónak tartjuk. Bizonyára akad követője is a megyében. T p a kitűnő fekete földeken a ter­vezettnél 80 mázsával több a termés: holdanként — 200 má­zsa — egy-egy kazalban több mint 200 vagon aprított takar­mányt tömörítenék. A Eács-Kiskun megyei Nyom­da Vállalat igazgatósága, mint ismeretes, még az év első hó­napjaiban munkaversenyre hív­ta fel a megye területén levő valamennyi üzemegységének dolgozóit. A verseny eredmé­nyeit a napokban hozták nyil­vánosságra, mely szerint terv­teljesítésben a kalocsai telep áll az élen 108,7 százalékkal. ön­költségük 65,1, nyereségük pe­dig 34,9 százalék. A második helyre a kiskunfélegyháziak ke­rültek 109,8 százalékos terv­teljesítésükkel, önköltségük azonban már 70,2, nyereségük viszont csak 29,2 százalék volt. Harmadik helyezett a bajai üzemegység, amely tervét 100,9, önköltségét 73*8 és nyereségét Épül a gépszín és javítóműhely. Éj jeli javítószolgálat a silókukorica-földeken Más mederben hömpölyög az élet... Amikor Hóman Bálint, a Horthy-reakció mindenható kul­tuszminisztere és „hivatalos” történésze az ezeréves Magyar- ország létének hamis elemzése alapján felvázolta a magyarság jövőjét, aligha gondolt arra, hogy jövendölése is hamis, ami akár egy helyütt, Tass község­ben is már évekkel' ezelőtt bi­zonyítást nyert. Miért éppen megyénk ez északnyugati csücskében fekvő helységét említjük? Mert a nagybirtokrendszer örökkévaló­ságát hirdető „tudós” férfiúnak is — nyilván a népárulás jutal­maként — volt itt birtoka. — Akárcsak a Darányiaknak, s gróf Nemes Jánosnak. Három közös gazdaság — Hol van már az az idő — mondja Peres János, a valami­vel több mint háromezer lako­sú, s csaknem hat és fél ezer hold szántóval rendelkező köz­ség pártszervezetének titkára. — A felszabadulás, de különö­sen a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta fokról fokra nőtt a tassiakban a jövőjüket fénnyel övező optimizmus. Párttitkárhoz méltó alapos­sággal tájékoztat a Duna menti község fejlődéséről, amelynek egy-egy állomását már régebb­ről ismerjük, a különböző lé­tesítmények révén meg is szem­lélhettük, csupán ilyen összké­pünk nem volt még Tass eddi­gi és ezutáni útjáról. A község határában három szövetkezeti gazdaság, a Petőfi, a Rákóczi és a Lenin Tsz gaz­dálkodik. Főként szántóföldi termelést folytatnak, s az ezzel összefüggő állattenyésztéssel foglalkoznak. Kézenfekvő, hogy a termés­hozamok növelésére a folyam vizének felhasználásával élje­nek a mesterséges csapadékel­látás lehetőségével, ami meg­volt a felszabadulás előtt is, csak gátat szabott kihasználá­sának a magántulajdon. Ebben az évben összesen már két és fél ezer holdnyi terüle­ten öntöznek, s nemcsak szán­tóföldi növényeket, hanem ré­tet, legelőt is. Az öntözött par­cellákról eddig is nagy meny- nyiségű terményt takarítottak be, s az idén például kukoricá­ból a Petőfiben 60—70 mázsa csöves termést várnak egy-egy holdról. Hasonlóképpen jó ho­zamokat ígérnek az egyéb ka­pások, s a rostlen is. Nemzetközi érdeklődés középpontjában Az öntözéses gazdálkodás to­vábbfejlesztéséhez az eddiginél is nagyobb segítséget nyújt ál­lamunk, mégpedig a Kiskunsági öntözőrendszer megépítése ré­vén. A csatornahálózatnak a község határában levő szaka­szából egyrészt már az idén is hasznosítanak, a jövőre vonat­kozóan pedig a napokban ké­szítették el nagyszabású távlati tervüket. 26,2 százalékra teljesítette. A 3000 és 2000, illetve 1000 forin­tos jutalmakat a három legjobb üzemegységnek a helyi szak- szervezeti bizottságok és párt­szervezeti vezetők adták át. Á nyomda vállalat üzemegy­ségeinek dolgozói, a különböző összegű pénzjutalmak átvétele alkalmával megígérték, hogy éves tervük teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében a mun­kaversenyeket tovább fokozzák. Ennek sikeréért augusztus végé­ig termelési tanácskozásokat tartanak, amelyeken feltárják az elmúlt fél évben tapasztalt hibákat és egyúttal meghatá­rozzák az év végéig elvégzendő munkák jobb megszervezésének feltételeit is. A rendkívül bonyolult, szer- tágazó figyelmet igénylő mun­kában a község vezető Szervei­nek (párt, tanács, Hazafias Nép­frontbizottság) felkérésére az Országos Vízügyi Igazgatóság szakemberei, élükön Budavári Kurt tudományos osztályveze­tővel, elévülhetetlen segítséget nyújtottak — minden ellenszol­gáltatás nélkül, ami újabb bi­zonyítéka 'annak, hogy más me­derben hömpölyög az élet Tas­son is, mint a felszabadulás előtt. A terv szerint 1980-ig a köz­ség egész határát — beleértve a réteket, legelőket is — ösz- szesen 9630 holdon behálózzák az éltető vizet szolgáltató csa­tornák. Ügy fest,, hogy a tassi öntözött parcellák egyszersmind a KGST bemutató telepei is lesznek — a község tehát nem­zetközi érdeklődés középpontjá­ba kerül. Tervek, kívánságok Az egyre magasabb szintű ter­meléssel párhuzamosan évről évre változott, szépült a község arculata is. A belső terület vil­lamosítását tavaly befejezték, a Rákóczi Tsz központi majorjáét hasonlóképpen, s a Lenin Tsz Liptai-féle majorjának az elek- trifikálása is megtörténik a kö­zeljövőben. Tavaly augusztus 20-án szélesvásznú mozit is ka­pott a község. A jó ivóvíz nye­rése végett törpevízművet léte­sítettek, amely már tíz kúttal üzemel. A „felülről jövő” támogatás a tassiak öntevékenységével, ál­dozatkészségével párosult. Tár­sadalmi munkával járdát épí­tettek, bővítettek, s e tevékeny­ségük végére még nem tettek pontot. Ugyancsak ily módon végzik — kézilabdázásra is alkal- kalmas — atlétikai sportpálya építésének földmunkáit. Ennek van olyan tendenciája is, hogy a korábban máshova távozott, a városi életbe belekóstolt, s egyre nagyobb számmal vissza­térő fiatalok (az idén munka­egységenként több mint 40 fo­rintot fizető Petőfi Tsz-be pél­dául mintegy negyvenen jöttek már vissza) ne nélkülözzék a szabad idő hasznos eltöltésének e lehetőségét sem. S a „belső arculat”? A pa­rasztságnak a mezőgazdaság, szocialista átszervezése előtti differenciáltsága már jelentősen kiegyenlítődött, az egykori cse­lédek, zsellérek, középparasztok, s aránylag nem nagyszámú zsí­ros parasztok egységesedése már az érzelmeket, a közös fel­adatok vállalását illetően is nagymértékben végbement. A belső átalakulás irányítá­sának zászlóvivői a kommunis­ták, akiknek sorai közé mind több és több szövetkezeti gazda kéri magát. A Rákóczi Tsz-ben például a két évvel ezelőtti há­rommal szemben most már he­ten tagjai a pártnak, a Petőfi­ben pedig egy év alatt nyolccal szaporodott 21-re a pártalap- szervezet létszáma. Folyton-folyvást nő a lakos­ság kulturális igénye is, amit bizonyít, hogy a községi könyv­tár három évvel ezelőtti olva­sóinak száma megtízszereződött; mintegy 50 televíüós Im-zülék és 147 rádió van a községben, s minden ötödik emberre jut egy sajtótermék. Tervezik, hogy részben álla­mi támogatással, másrészt a községfejlesztési alapból a kö­zeljövőben nyolctantermes ál­talános iskolát, s egészségügyi fürdőt építenek. Kívánságuk: a Megyei Testnevelési és Sport Tanács is segítse őket az em­lített sportpálya létrehozásában. Tervek, kívánságok, nagy aka­rások töltik el az embereket, és ezért bizonyos Tass mindig fel­felé ívelő jövője. ■ T. I. A jó munka jutalniaxása

Next

/
Thumbnails
Contents