Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-27 / 200. szám
1964. augusztus 21, csütörtök 5. oldal Nemsokára kezdődik,.. a a^aájSSs^<3ei; A matador <4 szünidő utolsó napjaiban — magamról tudom — már csak fél gőzzel rúgják a gyerekek a labdát. Esténként — a gyönyörűen bekötött — új tankönyveiket nézegetik. Egy-két lelkesebb szülő kívánságára hét órakor kelnek, hogy „megszokják újra a rendet”. A játszótereken, grundokon, még a presszókban is egyre több szó esik az iskoláról, sünit talán újra festettek, és a leendő tanárokról, akik már osztályuk névsorából próbálják felidézni jövendő tanítványaik arcát. Augusztus vége a nagy elhatározások, tervek „új élet kezdések” ideje, aminek ha fele is teljesülne, akkor az országos tanulmányi statisztika egy bukott tanulót — de még közepest se — jegyezne az új tanévben. Kint a Műkertben bágyadtan süt a délutáni nap. Három-négy srác — a fentieket meghazudtolva — vidáman focizik a zöld gyepen. — Hogy hívnak? — kérdezem az egyiket. — Bromnitzer András — áll meg előttem lihegve. — Hánvadikos vagy? — ötödikbe megyek. A mé- heslaposi általánosba járok. — Várod, mi, hogy elkezdődjön az iskola? — Nem. — hűti le optimizmusomat. — Rossz tanuló voltál? — Négyes rendű. — Nem. szeretsz iskolába járni ? — Nem nagyon. Sok fülest kapunk. De az idén már felsős vagyok. — Mit csináltál nyáron? — A fehértói úttörőtáborban voltam két hétig. Meg a Ban- dásékkal játszottunk. Persze, azért kicsit számolni is szeretek... — A füzeteid megvannak már? — Nincsenek, de sajnos, lehet kapni mindent. Már sóknak megvan. Társai sürgetik. Paképnél hagy engem, és visszaszalad hozzájuk. — Mi a fenét povedáItatok azzal a nagyokossal? — mutat rám a kövérebbik. — Semmit, nem lényeges. — mondja és feldobással hozzák ismét játékba a nyári „nagyüzemtől” megpuhult labdát. Visszafelé bandukolva belátom, hogy „tiszteletlenség” volt tőlem ilyenkor az iskoláról kérdezni és éppen az ez ügyben legérzékenyebbeket. Szilárd elhatározásom: ezentúl csak felnőttekkel beszélek. Az iskolai tankönyvek — iskolánként csoportosítva — áll11. — Észrevettem, hogy ez a patron valamivel nagyobb, mint a többi, és sokkal nehezebb is... Rögtön arra gondoltam: csak nem ezt tetszik keresni? Palánkai sértődött arccal, méltóságteljesen kivonult a szobából. — Na, ezt jól elintéztem — nézett utána a vegyész. — Szereztem magamnak egy ellenséget... A lány odabújt hozzá: — örülsz, hogy meglett? nak a Szabadság téri könyvesbolt raktárában. — Mi a központból mindent időben megkaptunk — mondja Németh János üzletvezető. — Csoportosítottuk is az iskolák igénylése szerint, csak sajnos, nem jönnek érte. Tavaly már 25-én elkezdődött a tanárok számára a tanév. Az idén csak 28-án!? Így nehézségbe fog ütközni a több mint 600 ezer forint értékű tankönyvek kiadása. Szeretném, ha minél előbb jönnének a tankönyvfelelős tanárok, hogy időben megtörténjék az elosztás. A postával szemben a papírboltban izgatott gyerekek vásá- sároltatnak még izgatottabb szüleikkel. „Ez is kell, az is kell’ mutogatnak a polcokon fekvő írószerekre. És a jó szülő — a bizonyítvány érdekében, ha nem is repdeső örömmel, de kifizeti a megnövekedett számlát. — Húszezer forint felett van a napi forgalmunk — mondja mosolyogva Bíró Erzsébet üzletvezető. Az idén is nagyon jó az ellátásunk, egyedül a műanyag füzetborító kevés, de talán szeptemberig azt is kapunk. A tanév eleji napokban egymilló forint körüli forgalomra számítunk. A Bányai Júlia Leány- gimnáziumban friss festékillat terjeng. A falak fénylenek a világos színű valkidtól. — Már csak az üvegek bevágása van hátra. — fogad Bán Az utóbbi évtizedben számos könyv foglalkozott a múlt nagy civilizációinak — Egyiptom, Mezopotámia, Kréta stb. — felfedezésével és emlékeinek feltárásával. Ám mind ez ideig sajnálattal nélkülöztünk egy olyan könyvet, amely a magyar régészet történetét elevenítette volna fel. Halász Zoltán tehát a kutatóknak és az olvasóknak egyaránt hasznos szolgálatot tett a hazai archeológia történetének megírásával. Nem az egyes korszakok kronologikus rendjére fűzte fel mondanivalóját, hanem szemelvényeket ad, fejezetenként más-más keretbe ágyazza mondanivalóját. Az egyikben a kutató régész, a másikban a barlangkutató ősember, a harmadikban a kutatott város (Aquincum) élete lép előtérbe. dírozott magában. — Palánkai- nál ugyanazok a tünetek léptek fel, mint a Lefu 156-os gáznál ... Pontosan ugyanazok voltak a tünetek... Ki érti ezt? Lelkiismeret-furdalás gáz nélkül? Érthetetlen, teljesen érthetetlen ...” — Cicu, csókolj meg és ne haragudj... Szórakozottan megcsókolta a lányt, aki a nyakába csimpaszkodott. — Nagyon kellemetlen helyzetbe hoztál... És most kérlek, engedj el, meccsjegyem van. Ervinné, az iskola igazgatója. A tatarozók elkészülnek szeptember 1-re, de... — De? — 25-e van és még nincs magyar, matematika, kémia, és fizika szakos tanárunk. Ezenkívül a Nyomtatványellátó Vállalat — bár leszámlázta a 30 darab osztálykönyvet — öt darabbal kevesebbet küldött. Így nem tudom, hogyan kezdünk hozzá? Különben megkaptuk az új rendoktatási tervet is. Sokkal áttekinthetőbb az eddiginél. Újra bevezették a szorgalom jegyet, és a jutalmazások különböző módszereit. — A tankönyvek? — Kezelésük még az anyagi elismerés mellett is nagy megterhelés a tanároknak. Nem tudom, nem lenne-e jobb mint régen, könyvterjesztő útján eladni a tankönyveket. Mindenesetre, már elkészítettük a tantárgyfelosztást. Diákjaink a vaskúti táborban voltak a nyáron, és most a KISZ-kongresszusra készülődnek. Az évnyitó szeptember elsején lesz. • •• A könyvesboltok raktáraiban még ott állnak a tankönyvek, a papírboltok felkészültek a várható nagy forgalomra. az iskolában megszerkesztették már az órarendeket. Bromnitzer Andrásék is lassan befejezik a meccset, fehér inget vesznek és elkezdődik az 1964 65-ös tanév. Pille György A szerző a honfoglalás korával zárja művét, s ezzel lényegében a magyar föld régészeti felderítésének históriáját adja az olvasó kezébe, s kirekeszti árpádkori-középkori jobbágynépünk emlékanyagának bemuta- sát. Pedig bőven lehetett volna írni erről a korszakról is, hiszen az esztergomi, visegrádi, egri ásatások története, a székesfehérvári királysírok megtalálása, vagy a kiskunhalasi és kelebiai kincsek felbukkanása népünk történetének szempontjából van olyan fontos, mint a nagyszéksósi hun ékszerlelet. Ettől eltekintve a könyv stílusa olvasmányos, tartalma szakmailag megbízható. E kettő avatja maradandó értékű tudománytörténeti feldolgozássá Halász Zoltán könyvét. Kőhegyi Mihály — Majd még beszélünk róla. — Mikor? — Majd, most nem érek rá. — Sohasem érsz rá mindig ebben a büdös laboratóriumban csücsülsz... Egy kicsit velem is törődhetnél... — Engedj el! — Költözz el hazulról... Gyere hozzám lakni... — Ezt nem lehet csak úgy... Nem hagyhatok ott csapot, papot ... Ehhez idő kell... — Meddig várjak még? Örökké csak várjak? — kiáltotta Hédiké és ellökte magától a férfit. — Csendesebben, minden szó kihailatszik. .. Most fejezzük be a beszélgetést. Este majd elmegyek hozzád és mindent megbeszélünk. — Hiába jössz — fordult el a lány. — Nem leszek otthon. Sem ma este, sem máskor. Végeztünk egymással! Ügy látszik, én csak arra vagyok jó, hogy.. —r De szivecském! — Az igazgató úr kegyeskedik néha feljönni hozzám — si- koltotta Hédiké szikrázó szemmel. Arcán vörös foltok jelentek meg. A legzordabb kritikus sem mondhat mást: Dino Risi új filmje leragadó, kitűnő komédia. A siker voltaképpen egy nagyszerű szinész Vittorio Gassman főérdeme, ö a matador, vagyis a film hőse, — Gerardo — az éhező kabarészínészből left utolérhetetlen, nagyvonalú szélhámos fejedelem. Miután a színházban elfogadhatatlannak találták maszkjait, túlzottnak gesztusait bebizonyítja, hogy azok az életben kifogástalanok. — és csalások sorozatát hajtja végre, mint kopasz tábornok, Greta Garbo, vagy szeszélyes milliomos. Minden jelenete bravúros, elbűvölő. Különösen a börtönjelenet felejtheterien, amikor Gerardo, a szélhámos, eljátssza a ripacsszinészt és élete nagy vágyát, Antonius halotti beszédét mondja el. Gassman rendkívül hatásosan és magabiztosan formálja meg Gerardót, akivel nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is azonosul. Ráadásnak pedig olyan kiváló színészek játékát is élvezheti a közönség mint többek között a rég látott Anna Maria Ferrero, Dorian Gray és Peppino de Filippo. Az Előzés tehetséges rendezője — Lino Risi — ismét remekelt. Szellemes, sodrótempójú filmjének rovására csupán egyet írhatunk. Azt, hogy há— Nagyon kérlek, ne kiabálj! — Miért ne kiabáljak? Félsz, hogy megtudják itt az intézetben, hogy a szeretőd vagyok? Ügy is tudja mindenki, csak tapintatosak... — Hédiké figyelj rám! — Hónapok óta ígérgeted, hogy elválsz a feleségedtől... „Milyen haragosan néz rám. De ez már nem is harag. Ez gyűlölet. Ilyennek még nem is láttam ezt a lányt.” — Minden szavad hazugság! Te kihasználtál engem! Elvetted az ártatlanságomat! „Ez már azért túlzás!” — futott át a férfi agyán, aztán egy gyors mozdulattal felkapta az asztalon heverő második számú Lefu 156-os palackot, letépte a kupakját, és a lány orra alá dugta. A gáz süvítve futott ki a palackból. • A Lefu 156. hatására egy laboráns jelentkezett az intézet gondnokságán és bevallotta, hogy nemrégiben másfél liter alkoholt vitt ki az épületből, egy futball-labdában. íFolytatjuk.) romféle befejezéssel készítetté el A matadort és filmforgalmazó szerveink azt vették át, amely rövidített, happyendes, de hivatalosnak elfogadott verzió. Igaz, hogy a teljes film törté* nete csak a módosításról meg mit sem sejtő „előzetesekből” ismerős, de így is napnál világosabb: kár volt megrövidíteni. A nézők a nagystílű szélhámos jellemrajzának teljes értékű ábrázolásával, a film egy frappáns csattanóval lett szegényebb. Mert igy Gerardótól mint boldog férjtől veszünk búcsút és nem láthatjuk az új kalandokra induló, majd a londoni Tower folyosóin testőri egyenruhában feszítő, a Brit Birodalom koronáját éppen „megléptető’’ mákvirágokat. így lett volna teljes, igy lett tolna igazibb a film, amely őszintén szólva még megrövidítve is kitűnő szórakozás. V. Zs. Hangversenyek, kiállítások Baja őszi-téli művelődési tervében Elkészült Baja város népművelési munkaterve az őszi-téli művelődési évadra. A konkrétan meghatározott feladatok között fontos helyet foglal el az ízlésfejlesztés. A dolgozók ízlésének fejlesztése érdekében többek között bérleti hangversenysorozatokat is indítanak. A komoly zene kedvelőinek az ifjú zenekedvelők klubja, a tánczene híveinek a dzsesszkcdvclök klubja áll rendelkezésére. A zenei nevelésen kívül a képzőművészeti ízlésfejlesztésre is nagy gondot fordítanak Baján. Ezt a célt elsősorban kiállítások szolgálják. A helyi képzőművészek képeiből, fotóanyagokból, a műcsarnok és egyéb szervek anyagából a művelődési házban nyolc, a múzeumban pedig két képzőművészeti és egyéb jellegű kiállítást rendeznek. Két kiállítást rendez a Duna Fotoklub. A kiállítások anyagát a járás területére is eljuttatják. Így a művelődési ház 20. a múzeum 12, a Duna Fotoklub pedig 6 községben rendez kiállítást. A filmek helyes és művészi értékelése érdekében a művelődési házban filmesztétikái klubot szerveznek. A klub mellett az idén is tovább működik a nagy népszerűségnek örvendő filmmúzeum. — Nagyon kérlek, máskor ne nyúlj az asztalomhoz... Egyáltalán, semmi keresnivalód a laboratóriumban... JVlilyen érdekes — morfon— Nem engedlek. Addig nem engedlek el, amíg meg nem ígéred, hogy még ezen a héten beadod a válópert! HALÁSZ ZOLTÁN: Históriák a magyar régészet történetéből Jelenet a filmből.
