Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

Világ proletárjai, egyesültétek! A, MAGYAR SZOCIALISTA MWWKÄSPÄRT BACS-KISKV/IM MERVEI LAPJA I XIX. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ara 60 fillér 1964. AUG. 27, CSÜTÖRTÖK Közel harmincmillió forint többlethozam /w'ii B A bevételekről, (fmizn'­■ a kiadásokról Ü és a jövedelemelosztás formáiról nyilatkozott a közös gazdaságok megyei főkönyvelője Kecskemét nevezetességeit és az Izsáki Állami Gazdaságot keresték fel tegnap a szimleropoli vendégek Király Lászlót, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztálya terv- és pénzügyi csoportjának csoportvezető főkönyvelőjét ke­restük fel, hogy tájékoztassa la­punkat a termelőszövetkezetek idei gazdálkodásának eddigi — nagyjából az első félévi —ered­ményeiről: — A korábbi évek gyakorla­tától eltérően a közelmúltban a gazdálkodás minden vonatkozá­sában felmérést végeztünk — mondotta. — A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-eknél té­teles vizsgálatot is folytattunk. Összesítve a tapasztalatokkal anélkül persze, hogy tiszta és végleges képet alkothatnánk, máris elmondhatjuk, hogy a tavalyihoz képest a ter­melési értéknek mintegy 10— 11 százalékos, a bevételnek pedig 17 százalékos növeke- séről adhatunk számot. Ez nem rossz eredmény, külö­nösen ha figyelembe vesszük, hogy a tervkészítés idejének ál­lapota szerint a 245 tsz közül 117 a meg nem erősödöttek ka­tegóriájába tartozik. A legrászo­rultabb szövetkezetek pénzügyi megsegítésben is részesültek. A javulást azonban főképp a szö­vetkezeti, valamint a párt- és tanácsi vezetés összehangolt, szervezett intézkedései tették le­hetővé. Kiemelkedő hatása en­nek leginkább a kiskunfélegy­házi járásban érezhető, ahol a tsz-ek pár éve még a megyei mérleghiánynak majdnem a fe­lét viselték, a legutóbbi zár­számadáskor pedig már a fél­millió forintot sem érte el a tartozás. A mostani felmérések szerint, úgy tűnik, év végére teljesen kiküszö­bölik a mérleghiányt. E járásban tervszerű a gazdál­kodás, a bevételeket általában túlteljesítik, a kiadásoknál pe­dig majdnem egy százalékos megtakarítást értek el. — Hogyan alakulnak a bevé­telek és a kiadások? — A termelőszövetkezetekben 27 és fél millió forint többlet- bevétel várható az idén. Ez el­érhető lesz. ha az irányító szer­vek az év hátra levő részében is gondoskodnak a tervek be­tartásáról és nem következik be rendkívüli természeti csapás. A tervek teljesítése már önmagá­ban is eredményes évzárást tesz lehetővé. A közös vagyon gya­rapodása érdekében azonban szükséges, hogy a gazdák részesedése arányban álljon a hozamokkal, valamint az, hogy a szövetkezetek év közben ne változtassanak a jövedelemelosztás formáján. Hogy miből várható nagyobb bevétel? Általában a kertészeti termékekből, a gyümölcsből, de a szőlő is nagyobb hozamot ígér a tervezettnél. A napraforgóból, burgonyából és vöröshagymá­ból mintegy 15 százalékos több­letbevétel származik. A vártnál nagyobb hozammal biztat a kukorica is. Az állattartás szín­vonala a korábbiakhoz képest ja­vult, azonban a sertéshizlalás­ban nehézségek mutatkoznak, Az állati termékekből és ba­romfiból azonban már ed­dig is terven felüliek a be­vételek. Többlet mutatkozik a segédüze­mek bevételéből is. Ezek fog­lalkoztatottságát f okozták a gaz­daságok, főként ott, ahol más ágazatok bevétele nem érte el a tervezett szintet. Mindamellett a segédüzem kihasználása csak addig a mértékig helyes, amíg az nem megy a mezőgazdasági termelés rovására. A kiadásokat illetően mintegy tízmillió forintos megtakarítás várható. Ez azonban csak rész­ben értékelhető pozitívumként, mivel a megtakarítás bizonyos mértékig abból adódik, hogy a szövetkeeetek nem vásárolták meg a hízó alapanyagot, vagy általában nem eszközöltek olyan vásárlásokat, amelyekre a bevé­teli tervek teljesítésénél feltét­lenül szükség lett volna. Né­hány, gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezet esetében az is előfordult, hogy az év köz­beni kedvező, ám csalóka lát­szat megteremtése végett a szükségesnél magasabb kiadáso­kat terveztek — esetleg azért is, hogy nagyobb támogatáshoz jussanak. — Hogyan értékeli a jövede­lemelosztási formák alkalmazá­sát? — Szövetkezeteinkben igen változatosak, s abg rendszerez­hetők ezek a formák. Nagyjá­ból kilencfélét sorolhatnánk fel, amelyek három fő csoportra ta­golhatok: a munkaegység sze­rinti, a pénzbeni és a termékek­ből való közvetlen részesedés formájára. Mindegyik csoport­ban használatos a premizálás; vagy az össztermékből, vagy pe­dig a többlethozamból része­szesednek a gazdák. A gyakorlat általában az, hogy egy szövetkezetben ágazatonként változik a jövedelemelosztás. Önmagában véve valameny- nyi módszer jó, ha alkal­mazásánál figyelembe ve­szik a helyi sajátosságokat, a közös és a gazdák érde­keinek megfelelő összhang­ját, s ügyelnek arra, hogy a külön­böző ágazatokban dolgozó ta­gok bérezése között ne legyen aránytalanság. Kétségtelen, hogy a nagy változatosság miatt ne­hezebb az összhang biztosítása, de nem megoldhatatlan. Számos szövetkezetben még mindig fi­gyelmen kívül hagyják ezeket az alapvető követelményeket. Például a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz munka­egységgel kombinált százalékos elosztási módszere a szükséges­nél kisebb mértékben veszi fi­gyelembe a közös érdekeit. Gya­kori még az is — bár nem olyan kiélezett formában —, mint ami tavaly az egyik lász- lóíalvi tsz-ben előfordult, ahol is a növénytermesztésben dol­gozó gazdák többszörös jövede­lemre tettek szert, mint az ál­lattenyésztők. A jövedelemel­osztás formájának megválasztá­sa döntő mértékben képes be­folyásolni a termelés alakulá­sát, éppen ezért jelentőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni — fejezte be nyilatko­zatát a csoportvezető főköny­velő. HOLNAP megnyitja kapuit a 65. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás, amelynek előkészületei­ről lapunkban is több ízben be­számoltunk már. Azóta is nap mint nap egyre több hír érke­zik, amelyekből már most képet alkothatunk a nagyszabású se­regszemléről. Megyénkből is részben már megérkeztek, részben úton van­nak a fővárosba a kiállításon szereplő mezőgazdasági termé­kek, és tenyészállatok. A szán­tóföldi növénytermesztési és kertészeti bemutatón négy álla­mi gazdaságunk, 16 termelőszö­vetkezetünk, továbbá a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet és Kislőrinc Jó­zsef lajosmizsei gazda vesz Bács-Kiskun megye él­esztőit is számos terme- :! kezet — köztük a dávo- di Rákóczi, a bajai Micsurin és a tataháza Petőfi Tsz — képvi­A baráti látogatáson me­gyénkben tartózkodó szimíeru- poli küldöttség tegnap — ha­sonlóan a keddi programhoz — tovább ismerkedett Kecskemét nevezetességeivel, s a várossal. A kedves vendégek — N. P. Szurkin, a krími területi ipari pártbizottság első titkára, A. P. Dergacs, a krími területi ipari tanács vb-elnökhelyette- se, N. N. Zsuravljev, a szimfe- ropoli bőrkombinát igazgatója, R. I. Naumenko és E. A. Reb­rov építési brigádvezetők — tegnap délelőtt meglátogatták az Ének-Zenei Általános Isko­lát, ahol a szovjet elvtársakat Nemesszeghy Lajosné igazgató­nő fogadta. A baráti beszélge­tés után az iskola növendékei rögtönzött hangversennyel ked­veskedtek a vendégeknek. A délelőtti program során a küldöttség felkereste Kecske­mét „legfiatalabb” lakótelepét, a Hunyadivárost. A delegációt Reile Géza, a Kecskeméti Vá­rosi Tanács V. B. elnöke ka­lauzolta a most épülő város­rész utcasorán, és ismertette a település további fejlesztésének terveit. A szovjet elvtársak délben a Kecskeméti Konzervgyár I. számú telepét nézték meg. Vég­vári István, a gyár igazgatója, elvezette a vendégeket az új paradicsom- és hagymaszárító­ba, ahol ezúttal több mint két seb. Rajtuk kívül a Bajai Álla­mi Gazdaság az öt mázsát meg­haladó súlyú „nehéz” hízójával, a Kalocsai Állami Gazdaság pedig német öves sertéseivel szerepel. A nagy érdeklődéssel várt „szakmai hetet” a kiállítás utol­só napjaiban rendezik meg. Me­gyénkből a legtöbben a kétna­pos gépesítési, továbbá a szán­tóföldi növénytermesztési és a kertészeti bemutatóra kíván­csiak. AZOK SEM rövidülnek meg azonban, akik a szakmai hétről lemaradtak. Hiszen ezenkívül is bő lehetőség van arra, hogy szakvezetők kalauzolása mellett megtekinthessék a szövetkezeti gazdák az őket érdeklő bemu­tatókat, kiállítási csarnokokat. A Magyar Tudományos Akadé­mia például csaknem naponként ankétokat, filmbemutatókat tart a kiállítás területén, a nagykö­zönség részér«!. vagon árut készített elő feldol­gozásra az üzemrész száznyolc­van dolgozója. Végvári elvtárs elmondta, hogy a konzervgyár rekonstrukciójához 1966-ban kezdenek hozzá, s így a mosta­ni ötezer vagonos évi termelés 1970-re hétezerre, 1980-ra pe­dig több mint tizenegyezer va­gonra emelkedik majd. Ezután a delegáció tagjai felkeresték a paradicsombesűrítő üzem­részt, majd megtekintették az almalégy ártás folyamatát. A vendégek — a gyárlátogatást követő baráti beszélgetés so­rán — igen elismerően nyilat­koztak ' a látottakról, és további sok sikert kívántak a konzerv­gyár dolgozóinak. A küldöttség szerda délután az Izsáki Állami Gazdaságba látogatott el, ahol Borsodi Mik­lós, a gazdaság igazgatója be­mutatta az újonnan telepített jonatánültetvényt, és a mo­dern berendezésekkel ellátott borpincészetet. Késő délután visszaérkezett Kecskemétre a szimferopoli de­legáció, és végignézték a Kecs­keméti Dózsa—Algír barátsá­gos labdarúgó-mérkőzést. Ez­után ismét az izsáki betonúira kanyarodott a küldötteket szál­lító gépkocsikaraván és a szer­dai eseménydús program az Izsáki Állami Gazdaság köz­pontjában rendezett ünnepi va­csorával zárult. Mondanunk sem kell, hogy megyeszerte sokan készülnek a több héten át tartó rendezvény megtekintésére. A bajai Micsu­rin Tsz vezetősége például 160, másik három bajai közös gaz­daság — a Vörös Fény, a Duna és a Lenin Tsz — pedig össze­sen majdnem 300 vásári belépő­jeggyel jutalmazza a munkában kitűnt gazdákat. A lakiteleki Szikra Tsz és Harta község mindhárom tsz-ének gazdái több csoportban, autóbuszokon in­dulnak maid a kiállításra. AZ ALACSONYABB típusúi társulások — a tszcs-k és a szakszövetkezetek — gazdái is nagy számban látogatják a ki­állítást, amelyet az új tanév el­ső napjaiban, tanulmányi kirán­dulás keretében a mezőgazdasá­gi szakközépiskolák, techniku­mok, sőt az általános iskolák diákjai közül is sokan keres­nek majd feL l % H. D. Kedves új negyed formálódik Kecskeméten, a Hunyadivárosban. A KISZ-lakásépítő akció első részvevői tavaly vették birtokba kertes családi házaikat. S most új jelleget kölcsönöz a kör­nyéknek a Béke fasorban, a befejezéshez köze­ledő egyemeletes házak sora. Tizenhárom épü­letben 26 háromszobás lakás épül itt, melyek ifjú gazdái immár türelmetlenül várják, hogy az ismételten kitűzött és be nem tartott határidő után végre átvehessék a lakások kulcsát. Kapunyitás előtt Nagy érdeklődés a „szakmai hét" iránt Szövetkezeti gazdák és tanulók ezrei keresik fel megyénkből is a kiállítást

Next

/
Thumbnails
Contents