Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-25 / 198. szám
1964. augusztus 25, kedd S. oldal Elkészülni, vigyázz, rajt... Nemzetközi borverseny a Városligetben Gyártmányfejlesztés a ZIM-ben Elkészülni, vigyázz, rajt! Most kivételesen elmarad a pisztoly dörrenése, de a vezényszóra megkezdődött a tíznapos küzdelem a IV. Nemzetközi Borversenyen. Rendkívül erős mezőny állt rajthoz ez idén, 26 ország nevezte be 1400 fajta borát és borszármazékát. E különleges világ- verseny valamennyi résztvevője egyenlő esélyekkel méri ösz- sze erejét, helyesebben szólva: minőségét. Fehér köpenyes csinos lánykák szolgálják fel a borok seregét (ők azonban —• félreértés ne essék — nem résztvevői a küzdelemnek). No persze, itt nincs fogyasztás, kizárólag csak kóstolni , szabad. A rendkívül1 jól felkészült' nemzetközi zsűri nagy fába vágta a , fejszéjét, mikor vállalkozott a kiválóbbnál kiválóbb borok rangsorolására. Az induló nem a nevén küzd a díjért, tehát a zsűri nem tudja, hogy mikor milyen borfajtát kóstol. A versenyzők csak rajtszámot kapnak és évjáratuk ismeretes. Több kategóriában folyik az összecsapás. Külön győztese lesz az úgynevezett kommersz boroknak, a nehezebb csemege boroknak, konyakoknak, vermutoknak és így tovább. Véleményünk szerint a tíznapos összecsapás abszolút győztesei feltétlenül a zsűritagok. Ennyi különleges „borkirályt'’ csak kóstolni, s lenyelni szinte egy kortyot sem szabad! (Bár a szabályzat nem tiltja, de próbáljon csak valaki 30 féle különleges borból néhányszor kóstolgatni!) A zsűrizés segédanyaga: néhány szelet alma és feldarabolt sóskifli, amely eltünteti az előző borok ízét. A küzdelem versenyszabályai igen egyszerűek. (Persze a néhány évtizedes tapasztalat és borszakértői felkészülés nem árt amivel a bírálók rendelkeznek.) Egy-egy borfajta maximálisan 20 pontot kaphat. Színére 0—2, tisztaságára 0—2, Illatára 0—4, összbenyomásra (íz, zamat) 0—12 pont adható. Minden asztalon pislákol egy szál gyertya. Ennek a fényénél vizsgálják a bor színét, tisztaságát. A legkisebb rendellenességet is azonnal szigorúan lepontozzák. Az idei versenyen a legnagyobb létszámmal (mint vendéglátó) Magyarország képviselteti magát: 270 fajta borkülönlegességet indított. Tőlünk alig lemaradva, 240 fajta borral és borszármazékkal Nyugat- Németország következik. Eberhard Ctt úr, a nyugatnémet borkereskedők egyesületének elnöke Würzburgból érkezett. Így nyilatkozott a nagy küzdelemről: — A borok minősége két év óta is sokat fejlődött. Ez első sorban a pincetechnológia tökéletesítésének köszönhető, de a szőlő számára kiváló időjárási viszonyok is biztosították a kitűnő évjáratot. — Minek köszönhető Nyugat- Németország borainak ily nagyszámú részvétele, — A budapesti nemzetközi borverseny már hagyományos. Ez afféle „borolimpia”. Azok a borok, amelyek itt kerülnek „dobogóra”, vagy helyezést szereznek, azonnal a nemzetközi borpiac keresett cikkeivé válnak. A magyarok borászati tekintélye világszerte elismert. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az évről évre elnyert sok aranyérmük. Hallatlanul erős az idei mezőny, itt már helyezést elérni is nagy sikernek számít! — fejezte be Ott úr, a zsűri tagja. Máris szólította a kötelesség: újabb és újabb borok kóstolására és elbírálására. A városligeti műjégpálya dísztermének csendjét csak időszakonként töri meg az üvegkoccanás, borloccsanás r sze . .. ezenkívül csend van: figyelő, gondolkodó arcok . . A küzdelem nagy lendülettel folyik ... — Bár a végleges megyei összesítés még nem került nyilvánosságra, annyit máris tudunk, hogy például a Magyar Állami Pincegazdaság alföldi üzemének borai 4 arany és 8 ezüstérmet „hoztak haza” a megyébe, a Miklóstelepi Szőlészeti Kutató Intézet pedig 1—1 arany- és ezüstéremmel büszkélkedhet. (Kcp és szöveg: Regös István.) Jaj, de meginnám! MODE, a kádcsalád új tagja Szabó Lajos, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének főmérnöke két öntvénydarabot tett elém. — Az egyik francia, a másik a miáltalunk készített kádból való — mutatta. — A magyar kád szebben kidolgozott és vékonyabb öntvényből készül — állapítottam meg. — A minőségre is büszkék vagyunk, de még lényegesebb, hogy a mi kádunknak vékonyabb a fala. ??? kelendőbb a könnyebb — Egyszerű a magyarázat — nevette el magát a főmérnök. — Mit érez olyankor, amikor alig, hogy telefolyik a kád meleg vízzel és azonnal fürödni kezd? — Érzem, hogy hideg még a kád oldala és a feneke — válaszoltam némi gondolkodás után. — Ügy van, s ez a vevő és a kereskedelem szempontjából nem lényegtelen. Minél több vasanyag van ugyanis a kádban, annál több meleget von el a fürdővízből, míg átveszi annak hőfokát. A súlyt ezenkívül a szállítás miatt is figyelembe veszik. A mi kádunk 86 kiló, a franciáké harmincöttel nehezebb. Nekünk még az sem közömbös, hogy százezer darabnál 3500 tonna vasat takarítunk meg. — Ilyenformán minden szempontból versenyképesek a világpiacon a kecskeméti kádak? — Igen, igen, csakhogy mindez nem elég, a különleges igényeket is ki kell elégíteni. A főmérnököt váratlanul elhívták és ■ Tassi Elek termelési osztályvezető folytatta a tájékoztatást. — A FERUNION külkereskedelmi vállalat április 20-án levelet intézett a Zománcipari Művek központjához. Ebben közölte, hogy Angliában a kisebb mélységű, meredekebb falú — vagyis alul kevésbé szűkülő — a lábrésznél is görhbölyített, a test kényelmesebb elhelyezését biztosító kádak iránt érdeklődik a vevőközönség. Június 4- én a külkereskedelmi vállalat arról értesítette a ZIM-et, hogy Alleg Fille cég 2500 darab kádat venne át az említett típusból, amennyiben mintát tudnának készíteni. Gyáregységünk természetesen vállalta az új típus nullszériájának legyártását. Általában három hónap alatt készül el egy nullszéria. Most azonban sietnünk kellett, hiszen arról volt szó, hogy a tőkéspiacon versenyképesek maradjunk. A technológiai osztály megtervezte az új kádtípust. A sablonokat Tóth Mihályra és Antal Sándorra, a két legjobb mintakészítő lakatosra bízták. A végső munkafolyamatot Lé- deczi Jenő és Hajnal István formázó brigádjára várt. A technológusok, mintakészítők és formázok ezekben a hetekben igen sokat voltak együtt láthatók. Derekas munkát végeztek. Három helyett, egy hónap alatt elkészültek a nullszériával. Mr Sandersnek tetszik Július 23-án a FERUNION és az angol cég képviselője Mr. Sanders Kecskemétre utazott, hogy megtekintse a mintapéldányt. Az új kádtípus, amely a „MODE” elnevezést kapta, igen megnyerte Mr. Sanders tetszését. Arról is beszélgettek ez alkalommal, hogy a MODE gyártását a jövőben beszerelésre kerülő félautomata gépsor termelésbe állításánál is figyelembe kellene venni. Ezután a MODE-típusú kádjainkból az első sorozatot ki- bocsátottuk, a mintaszállítmányt augusztus 8-án útnak indítottuk. Azóta meg is érkezett Angliába. következik a Z 80-as — A kecskeméti gyáregység tehát nem hátrál meg, ha kényesebb igények kielégítéséről van szó — állapítottam meg. — Sőt, újabb gyártmányok előkészítését kezdtük meg — mondta Tassi elvtárs. — A modern kislakásokba ma már egyre inkább zuhanyozókat szerelnek. Ezekhez is készítünk felszereléseket, többek között az úgynevezett Z—90-es és Z—75- ös zuhanytálakat vásárolják. (A zuhanyozó alá beépített zománcozott öntöttvas tál, amelybe tisztálkodásnál beleállnák.) Nyugati cégek kérésére most egy újabb típus, a Z—80-as zuhanyozó tál nullszériájának elkészítéséhez kezdtünk. — Ez is olyan gyorsan készül el, mint a MODE nullszériája? — Remélem — válaszolt az osztályvezető — rövidesen erről is számot adhat a ZIM Kecskeméti Gyáregysége. Nagy Ottó Doh tő érv Böngészem a tompái Szabadság Termelőszövetkezet legutóbbi közgyűlésének jegyzőkönyvét. Közelemben Bessenyei Ernő főkönyvelő a számológépet „üzemelteti”. Időnként kérdezgetem, főleg a premizálással összefüggő kitételekről. Távolabb, egy másik asztal sarkánál fiatalember dolgozgat csendesen. A szomszéd helyiségből halk duru- zsolás szűrődik be. Az előbb bejött a postás, s az ajtónyitáskor láthatóvá vált a brigádvezetők „kerékasztal-beszélgetése” a hosszú tárgyalóasztal két oldalán. A kintebbi irodában nagy könyvekben, kimutatásokban rögzítik a nagyüzem pénzügyeit. Látni grafikont tanulmányozó szakembert, hallani tömör párbeszédet a termőföldek színes térképe mellett. Működik a tsz agytrösztje. Tapintatos figyelemmel van mindenki, ne zavarja mások munkáját. A jegyzőkönyvben hosszú névsoron akad meg a szemem. Harminchat új tagot vett fel a közgyűlés. A nevek mellett a születések dátumát is feltüntették. 1920-as korosztályúnál idősebb csak négy van köztük, húszán 1940— 1948 közöttiek, a többi a két csoport közé esik. — Mi a magyarázata, hogy ilyen szép tempóban fiatalodik a szövetkezet? — érdeklődöm, mire a főkönyvelő a mesz- szebb dolgozgató fiatalemberre int. — Bóna Péter községi KISZ-titkár többet tud erről mondani. Az ifjúsági titkár már jön is, mosolyogva várja a kérdéseket. Először néhány tájékoztató adat következik. — Négyszázharminchárom a munkában részt vevő tagok száma, ebből kilenc- venhét a KISZ-tag. 1080 holdon gazdálkodik a fiatalok brigádja. Vezetőjük Szegedi Antal, aki egyben az alapszervezeti KISZ-titkár is. — Hol volt, merre dolgozott eddig ez a sok fiatal? — Jórészt távol, er re-arra az országban ... Én is ebben a névsorban szerepelek — keresi meg magát a' jegyzőkönyvben. ö a harmadik a harminchatból. — Én is Pesten dolgoztam, volt rendes munkahelyem, albérletben láktam, függetlenül éltem, mégsem rajongtam a nagyvárosi nyüzsgésért. Nemcsak azért, mert közben meg is nősültem .. . Mondjuk, hogy a fővárosban milyen érdekes, színes az élet, ezer lehetőség van, ki hogyan hasznosíthatja a szabad idejét. .. De sokkal nagyobb az iram, hogy- sem az ember olyan könnyen ki is használhatná azokat a lehetőségeket. — Majdnem két órahosszat elvett az időmből, míg a munkahelyet elérhettem. Hajsza a villamoson, autóbuszon. Azután, hogy időközönként hazajusson az ember, úgy igazítani a műszákbeosztást, hogy akkor pont nappalos legyen ... A kereset jelentős része elment a helyi utazási költségekre. Az időmmel se rendelkeztem kedvemre. Pestből nem sokat élvezhettem .. . Hazajöttem. Egy ideig máshol dolgoztam, aztán beléptem ide ... — Anyagilag? — Ügy is jobban jártam. Többet keresek, mint odafent. — A többi fiatalt is ez vonzotta elsősorban? — Biztosan, itt aztán kifuthatja magát, akiben van munkakedv. Jó a munkaegység értéke — az idén 31 forint és még fillérek —, pontosan kidolgozott premizálási módszerek biztosítják a jó keresetet... — Az idén megbánja, aki nem használta ki a munkaidőt — csatlakozik a beszélgetéshez egy derék középkorú férfi. Ott állt már pár perce az asztalok mögött, s figyelt bennünket. — Vörös Ferenc elnökhelyettes — mutatja be a KISZ-titkár, és már adja is- tovább a „hólabdát”. — Feri bácsinak mi a véleménye a KISZ-brigádról? — A fiatalok munkája a mi döntő érvünk az idősebbek előtt — jelenti ki az elnökhelyettes. — Az ő tábláikon a terméseredményele kiugróan bizonyítják, mennyire fontos a korszerű gaz* dálkodásban, hogy egy fél napot se késsünk, ha valaminek itt az ideje. így van ez kukoricánál, burgonyánál, cukorrépánál, mindennél... Ha például a cukorrépát nem 4—6 lomblevélben egyelik, csak később, több időbe kerül, a termésen meglátszik a késedelem és más munkákból is időt vesz el. Még a kiváló ifjúsági brigádon belül is megmutatkozik a különbség, így volt ez a kukoricánál, ha a fiúk — más fogdmeg munka miatt — valamivel kevesebbet kapálhattak, vagy nem jutottak akkor hozzá, mint a lányok, akik folyamatosan csinálhatták. Mikor járom a földeket, mindig mutatom az idősebbeknek a KlSZ-terüle- tet: „Látják, a fiatalok tudják, mit jelent az idő pontos betartása a gazdálkodásban. 80 mázsa a burgonyatervünk holdanként, az övékéből már most kinéz 120 mázsa. Nagyra becsüljük az ifjúságot az egyenességükért: ők maguk hoztak határozatot, ki hogyan rövidül munkaegységben, prémiumban, ha. nem idejében végzi, amit kell, vagy hanyagul csinálja, amibe belefog.., Komolyan fogják fel a kötelességüket. Talán ez is magyarázza, hogy szívesen jönnek hozzánk. 1960-ban még csak huszonhat KISZ-tagunk volt; most... ezt már biztosan említette Bóna elvtárs — ki- lencvenhét. Tóth István Tetszik az illata? Vajon megadja-e rá a négy pontot?
