Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
SS?, SwgHszttis 28, csütörtök 9. (fórt Nemzetközi Szövetkezeti Nap Szerte a világon immár negyvenkettedszer ünnepük meg a szövetkezetbe tömörült milliók a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. E napról a szövetkezeti gondolat további térhódítása és a szövetkezetek közötti nemzetközi együttműködés jegyében emlékezünk meg. Az elmúlt években kitéphe- tetlen gyökeret eresztett a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben is. A mezőgazdaságban közel 10 ezer földművelő mintegy 350 szövetkezetben tömörült, 700 ezer holdon gazdálkodik. Az elmúlt évben már 24 százalékkal több árut adtak a népgazdaságnak mint az azt megelőző évben. Tovább növekedett, gyarapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona is. Beruházásokra mintegy 500 millió forintot fordítottak az elmúlt évben. Ugyanakkor több mint kétezer forinttal volt nagyobb a termelőszövetkezeti tagok személyes jövedelme 1963-ban mint azt megelőzően. A megye földművesszövetkezetei több mint 125 ezer tagot tömörítenék magukba. Dolgozói és választott vezetői nap mint nap azon fáradoznak, hogy minél kulturáltabban elégítsék ki a lakosság igényeit. Megyénkben 1500 kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység biztosítja a falusi lakosság ellátását. Az elmúlt évben csaknem egymilliárd 700 millió forintot forgalmaztak, 11 százalékkal többet mint az előző évben. Mint ismeretes, megyénk az ország egyik legnagyobb és — adottságait tekintve — egyben leggazdagabb megyéje is. Ez arra kötelez bennünket, hogy megfelelő mértékben vegyük ki részünket az ország ellátásából, az ex porttervek teljesítéséből. örvendetesen fejlődik megyénkben a kisipari termelő- szövetkezetek tevékenysége. Kilenc iparágban, 550 részleggel 46 szakmát képviselnek. Termelési értékük az elmúlt évben mintegy 520 millió forint volt. Az elmúlt évek nagyszerű eredményei egyben arra kötelezik a szövetkezeteket, hogy a jövőben is becsülettel tegyenek eleget a reájuk háruló feladatoknak. Egy község kettős ünnepe Augusztus 20-án kettős öröm éri a kiskőrösi járásbeli Kas- kantyú község lakosságát. Ez alkalommal adják át rendeltetésének az új egészségházat, és most felépült két tantermes iskolát. Mindkét létesítményrészben községfejlesztési alapból és megyei, illetve állami támogatással épült — összesen mintegy 370 ezer forint költséggel. Az egészségház orvosi felszerelését a Kecskeméti Honvédkórház ajándékozta a községnek elfekvő készleteiből. Az új egészségházban külön gyermek- és- felnőttváróterem, illetve rendelő szoba van. Egyelőre a páhi körzeti orvos látja el bennük a rendelést hetenként kétszer, , de jövőre — remélik — az új orvos is megérkezik. „A Baromfiipari Országos Vállalat Kecskeméti Gyáregységében kitűnő az együttműködés a párt- szervezet, a szakszervezet és a gazdasági vezetők között. Elsősorban ennek köszönhető, hogy eredményes a munkájuk is.” A kecskeméti városi pártbizottságon hangzottak el ezek az elismerő szavak nemrégiben. A dicséret indított útnak ma, helyesebben a dicséretből fakadó kérdés: hogyan festenek közvetlen közelről a követésre méltó eredmények A szakszervezet szobájának ajtaja félig nyitva áll. — Mintha hívogatná az embereket — Az új egészségház — és a kéttantermes iskola. állapítom meg magamban és ezek után szinte természetesnek találom, 'hogy Király Margit szakszervezeti titkár nincs egyedül. Kék munkaruhás fiatalemberrel beszélget. Int, hogy csak foglaljak helyet, azonnal befejezik. Százhúsz szempár Őrködik — Mint mondtam, megvizsgáltuk a panaszát Gedőcs elv' társ — folytatja a félben maradt társalgást — és ki is fogják fizetni az egynapi munkabérét. Tévedésből nem értesítették arról, hogy pihenőnap jár a munkával töltött vasárnap helyett. A fiatal villanyszerelő hálás mosollyal távozik. A titkár most már hozzám fordul: — van olyen nap, hogy húsz-harminc dolgozó keres föl bennünket. Nemcsak az iméntihez hasonló panasszal. Sokan családi bajukra is tőlünk várnak orvoslást. — De nehogy azt higgye, hogy egyedül intézem ezeket a panaszokat — fűzi hozzá. — Százhúsz szempár őrködik lent az üzemben. Bizalmijaink gyűjtik össze a kívánságokat, panaszokat, a szakszervezeti bizottságnak már csak intézkedni kell. Szívesen tesszük, hiszen ha hozzánk fordulnak, az azt jelenti, hogy bíznak bennünk a dolgozók. — Ezt a bizalmat nyilván csak hosszú évek alatt lehet kiérdemelni. Most azonban csak arról beszélgessünk, hogy az év első hat hónapjában mit tett a szakszervezet azért, hogy tovább erősödjön kapcsolata a dolgozókkal. Újjászületett a versenymozgalom —. Legfontosabb teendőinknek azt tartjuk, hogy segítsük az üzem termelési feladatának teljesítését, illetve túlteljesítését — közli Király Margit. Elmondja, hogy bár az elmúlt években is folyt munkaverseny a vállalatnál, az eredményekkel nem voltak elégedettek. A sikertelenség egyik okát abban látták, hogy a gazdasági vezetők közül jó néhányan lebecsülték a mozgalom erejét és magára hagyták a szakszervezetet akkor is, amikor segíteni kellett volna a szervezésben. — Tudja, nem szabad elfeledkeznünk azokról az időkről. Pedig erre hajlamosak vagyunk. Hej, milyen nehéz is volt például az 1947-es választások po- Utikai előkészítése! Mert abból is derekasan kivettük a részünket. Gyakran mondom a gyári asszonytársaimnak: Látjátok, most van gyáratok, van hol dolgozni. Nem úgy, mint az én időmben. Csak otthon kuksolhattam, és csak ha került, gya- rapítottam egy kis otthon varrással az uram keresetét. Nézzetek körül, milyen csinosan öltöztök. . — Ez így van jól, csakhogy voltak ám nehéz idők is! Negyvenöt szeptemberében Bajáról nyolc asszonyt, köztük engemet is, felküldtek Pestre, az asszonyok első konferenciájára, amit az Állatkerfcen tartottunk meg. Ma jól értünk a teadélutánok rendezéséhez, és vati is miből. De akkor, ott kondérokból mérték ki nekünk az egy-egy tányér babgulyást és a vonatra is úgy jutottunk, hogy az ablakán másztunk be, de akadtak, akik a vonattetőn utaztak... Kapok a lehetőségen, s azt tudakolom Manci nénitől, miről tanácskoztak a nevezetes, húsz év előtti nőkonferencia résztvevői — Nem volt élelem, és a bányák termelése nem kicsit függött ettől. Élelmet gyűjteni a Pécs környéki bányászoknak — mi ezt a megbízatást kaptuk. Hazatérve sok társnőnkkel faluról falura mentünk és a kérő szót nagyon sokan megértették. Két teherautót küldtek a pécsi bányászok, de annyi élelem összegyűlt, hogy a nagy autók kétszer fordulhattak... Méltán könyvelték el ezt az eredményt nagy sikernek. S ehhez hasonló, győztes csatákról sok más emléket is őriznek még a bajai asszonyok. Központi lapja terjesztésére szólított a párt? A nők bekapcsolódtak az akcióba, és nagyon sok új Szabad Nép-előfizetőt gyűjtöttek. .. — Nagyon tudnak ám az asz- szonyok! — így Manci néni.' — S ez még akkor is igaz, ha megjegyzem: Akadtak a tömegszer- vezetünkben hullámvölgyek is. Volt idő, amikor 150—200 asz- szonyt is felsorakoztattunk, 'és előfordult, hogy csak tizenöt- húszán álltuk a sarat. Azért ma már más. Ha úgy tetszik: köny- nyebb. Bár a most ránk háruló feladatok sakkal több apró munkát, sokkal több szívósságot kívánnak. Szervezni a termelési, baromfitenyésztési versenyeket, politikai felvilágosító munkával okosítani az asszonyokat... „Mancira mindig, mindenben számítani lehet! Amolyan mindenesféle ő a mi nőtanácsunknál!” — csengenek fülemben Virág Józsefné, a járási nőtanács titkárának szavai, miközben Manci néni elbeszélésében eljutott a napjainkig. Most éppen az általa levezetett számos szabás-varrás tanfolyam közül a télen Bátmonostorán zajlott, hetenként kétszeri asszonytalálkozók élményéit sorolja. — Harmincnégyen vettek részt a tanfolyamon, kedves, rokonszenves asszonyok. A szabás-varrás elemeinek megtanítása mellett más feladattal is mentem óda: Serkenteni a tojás- és baromfiszerződés-kö- tésre. — Azért is vagyok most olyan boldog: A múlt héten kiküldtek a járási nőtanácstól, nézzem megérni lett a községben az eredmény. Hát nagyon jó. Túlteljesítés van mindkét területen! Akkor jártam Mohács-szigeten is. Ezért jó dolgozni. Úgy érzem, hogy az eredményben egy icipici részem nekem is van... És ilyenkor még ami kellemetlen volt, az is megszépül. Pedig de rossz volt abban a nagy hidegben, későn este, kinn az országúton egyedül várni a Bajára vivő buszra... Megtudom még, hogy milyen szívesen hallgatták a tanfolyam résztvevői a helyi párttitkár, kultúrigazgató, pedagógusok különböző előadásait, például az ateista és az egészségügyi témákról. S hogy milyen jó alapot szolgáltattak ezek az előadások az egymás közötti vitákra, így csiszolódik az elme, gyarapodik a tudás és nő az asszonyok igénye a mindig szebbre és jobbra — gondolkozom el közben. De Manci néni következő szavai ismét őt állítják reflektorfénybe: — Legközelebb Bácsbokodon, az áüami gazdaság II-s üzemegységében vezetek ilyen téli tanfolyamot... A Tóth Kálmán Gimnáziumban, ahol három osztály politechnikai oktatását vezetem, jövő március 8-án divat- bemutatót tervezünk! Vannak az iskolában kertész politechni- kásaink, ők nevelik a pálmákat, amelyek közt elsétálnak kislányaink a maguk készítette ruhákban... Mert a most 58 éves Manci néni lelkesedésében nincs törés, a közösségért való tevékenységében nincs megtorpanás. Húszévi lelkes társadalmi tevékenysége után, terveivel máris felváltotta a nőtanácsban végzett munkájának következő dolgos éveit, remélhetőleg évtizedeit... Perny Irén — Most persze arra kíváncsi, hogy miben léptünk előre? — teszi fel inkább csak úgy magának a kérdést a titkár: és válaszol rá. — A szakszervezeti bizalmiak közvetlen segítséget kapnak a műhelyvezetőktől a munkaverseny szervezésében. Termelési bizottságot hívnak életre, amelyben helyet kapott a párt és a szakszervezet képviselőin kívül a termelési osztály vezetője is. A bizottság rendszeresen ellenőrzi és nyilvánosságra hozza a verseny eredményeit. Azután arról beszél Király Margit, hogy az újítómozga- lom is újjászületett idén. Korábban ennek sem volt gazdája, évekig feküdtek a benyújtott javaslatok a fiókban. Tavasszal brigádot szervezett a szakszervezet, amelynek az újítások kivitelezése a feladata. Külön bizottság végzi az ész- szerűsítések felülbírálását. Mindez máris meghozta gyümölcsét. Az üzem főmérnöke nemrégiben arról adhatott számot a pártvezetőség ülésén, hogy jelenleg egyetlen elintézetlen újítás sincs a vállalatnál. Érdemes összevetni ezt a két számot: tavaly az első fél évben hét újítást fogadtak el, idén eddig tizenötöt. Eredményeit és gondok A tavalyi héttel szemben idén kilenc munkacsapat versenyez a szocialista brigád címért. Egy újabb üzemrész is vállalta, hogy teljesíti a szocialista műhelyrész címért folyó verseny feltételeit. Az egyéni munkaversenyben pedig részt vesz az üzem egész munkásgárdája. Nem túlzás tehát azt ‘állítani, hogy a vállalat első félévi kiváló termelési eredménye elsősorban a lendületes munkaversenynek köszönhető. Termelési tervét 40,2 százalékkal, exportirányzatát pedig 49,5 százalékkal teljesítette túl a gyáregység. Az egy főre jutó termelési érték is 22,3 százalékkal szárnyalja túl a tervezettet. — Eddig csupa jót hallottam; Minden problémát sikerült megoldani az első fél .évben? — Távolról sem — tiltakozik az szb-titkár. A legtöbb gondot azt okozta, hogy a tavalyihoz viszonyítva emelkedett a balesetek száma az üzemben. Legfontosabb feladatunk a következő hónapokban az, hogy még hatékonyabbá tegyük ba- lesetmegelőzó munkánkat. Ezért hívtuk össze nemrégiben a műhelyrészek vezetőit. Ráirányítottuk figyelmüket a szü- kebb munkahelyükön tapasztalható baleseti forrásokra. — Nagy felelősséget jelent a túlóraengedélyek felülbírálása is. A munka sürget, a szakszervezeti bizottság azonban minden esetben a dolgozó egészségét tartja szem előtt. Igyekszünk jobb munkaszervezéssel csökkenteni a túlórák számát; Ezt természetesen csak azért tudjuk vállalni, mert segítenek az üzem kommunistái és kitűnő a kapcsolatunk a gazdasági vezetőkkel is. Mitha csak a végszóra várt volna, ebben a pillanatban belép a szobába Kállai Árpádné a pártszervezet titkára. Tőle hallom a következőket: — Valóban elégedettek lehetünk az első félévi eredményekkel. És az a jó, hogy szinte külön sem lehetne választani mennyi része volt ebben a pártszervezetnek, mennyi a szakszervezet aktivistáinak és a gazdasági irányítóknak. Mindent együtt csinálunk. Közös a gondunk és az örömünk is. B ékés Dezső x&z&i a GOND ÖRÖM i>
