Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA 1964. AUG. 30, CSÜTÖRTÖK XIX. ÉVFOLYAM, »5. SZÄM Világ proletárjai, *gyesfltl«*ifc I Ära 80 fillér A mai nap tizenhatodik aä- kalom arra, hogy ünnepel­jük városban és község­ben egyaránt az alkotmány születésének évfordulóját. 1949. augusztus 20-án az egész dol­gozó magyar nép megilletődött- séggel fordult a Parlament fe­lé, ahol az országgyűlés tör­vénnyé emelte népi demokrati­kus állami életünk alapokmá­nyát, az új magyar alkotmányt. Ekkor nyilvánította ki az or­szággyűlés először népünk tör­ténelmében. hogy hazánk nép- köztársaság, amelyben minden hatalom a dolgozó népé, s amelyben a munkásosztály ve­zetésével megvalósul a munkás­ság és a -dolgozó parasztság szövetsége. Ma az ország gazdái — az egész magyar nép — arról em­lékeznek, hogy nemcsak a ha­talomban, hanem az ezzel járó felelősségben is osztoznak, nem­csak a jogokat gyakorolják, ha­nem fokozottabb mértékben vállalják a kötelességek telje­sítését is a közösség és saját érdekükben. Az alkotmány születésnapja mindig jó alkalom arra, hogy számba vegyük az eddig meg­tett utat. Ma is ez történik és megyénk lakossága, a gyűlések és az ünnepségek százain teszi mérlegre fejlődésünket, ered­ményeinket és formázza a jö­vő terveit. Bár sokszor elmond­tuk már, de millió ismétlés után sem lehet közhely, hogy az alkotmány törvénybe ikta­tása óta eltelt másfél évtized­ben nagyot léptünk előre, ha­zánk, a városok, a falvak és a bennük élő dolgozók élete szebbé lett. Ebben az időszak­ban védtük meg társadalmi rendünket az ellenforradalom nyolc évvel előbbi gaz támadá­sától, megszilárdítottuk a népi hatalmat és pártunk elhajlá­soktól mentes politikája nyo­mán a szocializmus teljes fel­építésén munkálkodunk. Az ünnepi számvetésben ran­gos helyet kap annak megálla­pítása, hogy az eltelt másfél évtizedben az alkotmányunk adta jogok rendre kiteljesed­tek, mindennapi életünk meg­szokott tartozékaivá váltak. T izenöt évvel ezelőtt elfoga­dott alkotmányunk emel­te törvényerőre például a munkához való jogot. Ennek beteljesedését mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy ipa­runk hatalmasat fejlődött és korszerűsödött. Manapság több mint négyszeresét termeljük a 15 évvel előbbinek. Az ötéves terv első három évében az ipa­ri termelés országosan 28,6 szá­zalékkal nőtt. De a megye ha­tárain belül is szembetűnők az eredmények a minisztériumi irányítású, a tanácsi és a szö­vetkezeti iparban egyaránt. S ha már a munkához való jo­gokról esik szó, említsük meg, hogy csupán ez év első felében a munkások száma a miniszté­riumi irányítású iparban 11 százalékkal, a szövetkezeti ipar­ban 21 százalékkal és az építő­iparban csaknem 16 százalék­kal volt magasabb, mint az elmúlt évben. És ha emlékeze­tünkbe idézzük a valamikor munka nélkül tengődök ezreit, akkor — bár gondot okoz, de mégis — miiyen megnyugtató ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN : Cfarkas a ~}(hi z.u(íiu QLéft /rőtt t meg, g ei hizotts ág áti a k titkára különbség az, hogy sok helyen szakmunkáshiáijy van és nem találkozunk kényszerűségből tétlemkedővel, vagy a szocia­lista építésben helyét nem lelő munkanélkülivel. Mindenkinek megvan a helye ebben az or­szágban, munkája után meg­becsülés, társadalmunk és rend­szerünk tisztelete övezi, dol­gozzék munkapadnál, földeken, vagy íróasztal mellett. N épköztársaságunk alkot­mánya azt is kinyilvání­totta, hogy államunk alapja, erejének forrása és zá­loga: A munkásosztály és a pa­rasztság testvéri szövetsége, a munkásosztály vezetésével. Ez a szövetség azóta is a néphata­lom legfőbb tartóoszlopa, né­pünk szocialista fejlődésének hatalmas léridítőkereke. E szö­vetség körül formálódik, alakul pártunk vezetésével az a népi nemzeti egység, amely egyre sikeresebben tömörít minden, a szocializmusért dolgozni kész erőt, s amelynek érzékelhető gyűjtőmedencéje az egyre tere­bélyesedő Hazafias Népfront mozgalom. A munkás-paraszt szövet­ség erősítése útján a paraszt­ság történelmi lépése volt a mezőgazdaság szocialista át­szervezése és a továbbiakban a termelőszövetkezetek egészséges fejlődése. Megyénk mezőgazda­ságban dolgozó lakossága a párt agrárpolitikájának megfelelően nagy erőfeszítésekkel igyekszik a második ötéves terv célkitű­zéseinek' megvalósítására. Az elmúlt évek során a kedvezőt­len időjárás ellenére növeke­dett a mezőgazdasági terme­lés, az árutermelés és az ál­lami felvásárlás. Évről évre je­lentősen gyarapodott a szövet­kezetek anyagi, technikai bázi­sa és közös vagyona. A terme­lőszövetkezetekben dolgozók a közös gazdáinak vallják magu­kat és egyre szélesebb tért hó­dít az „enyém” helyett a „mi­énk” felfogás. Mind több szö­vetkezetünkben nyer polgárjo­got az a szemlélet, hogy az em­bereket a közös érdekében vég­zett munkájuk alapján becsü­lik meg. Ez képezi alapját an­nak, hogy ha a megye egyes részein nem is azonos ütemben, de megszűnőben vannak a pa­rasztságot megosztó különbsé­gek, alakul és erősödik az egy­séges paraszti osztály. A terme­lőszövetkezeti gazdák éppen ez- zért jelenlegi és további sorsu­kat végérvényesen a szövetke­zethez kötötték, felismerték, hogy a boldogulás útja egyedül és kizárólag a szövetkezetek megerősödésének és gazdagodá­sának útja. A megye dolgozó százezrei­nek alkotó és tevékeny munká­ja nyomán egyre szépülnek, csinosodnak, kulturálódnak, vi­rágos utcákkal, terekkel, par­kokkal gazdagodnak városaink és községeink. Mindebben az állami támogatáson túl jelen­tős szerepe van a társadalmi munkának, amely az elmúlt év­ben is több mint harmincmil­lió forint értéket,^ teremtett.' Napjaink egyik jellemzője, hogy a lakosság óhaja, a vezetés tö­B arabás László rajza. rekvései tettekké és valósággá válnak. Sok-sok áldozatkész munka rejlik abban, hogy a múlttal egyszerűen össze nem hasonlítható az ivóvízellátás, az út- és járdaépítkezés, hogy mű­velődési és egészségházak,' böl­csődék és iskolák épültek. A mai napon a lakosság ismét több új létesítményt vesz bir­tokba, ami újabb bizonyítéka annak, hogy az alkotmány té­telei tettekben öltenek testet. S ami mindezzel együtt jár: Napról napra erősödik közéle­tünk demokratizmusa, egyre többen vesznek részt az állami és társadalmi szervek munká­jában, s vállalnak közéleti te­vékenységet. M emcgak jogainknak, ha­nem kötelességeinknek is foglalata az alkot­mány. Közismert, hogy jog és kötelesség a tőkés országokban ma is szemben áll “egymással, minthogy a felszabadulás előtt nálunk is szemben állott. A tő­kés osztályállamokban a dolgo­zóké a kötelesség — a jog a kizsákmányolok kiváltsága. A mi szocialista életünkben mind­ez már másképpen van: jogok és kötelességek egysége, teljes harmóniája uralkodik, s nem is tudnánk másképpen elkép­zelni az életünket. És ha már a kötelességekről is szó esik, nem maradhat említés nélkül mindaz, ami elsősorban a me­zőgazdaságban vár ránk. A munka zöme a nyár végi és az őszi hónapokra esik. Ebben az időszakban kell szervezett és jó minőségű munkával lerakni a következő esztendő gazdag aratásának alapjait. Éppen ez­ért különös gonddal kell elvé­gezni a betakarítás mellett a kenyérgabona elvetését, ami megyénkben nem kis tétel, hi­szen több mint negyedmillió holdról van szó. De ide sorako­zik az őszi mélyszántás, a jó­nak ígérkező szőlő- és gyü­mölcstermés betakarítása, a te­lepítési feladatok elvégzése és a tavaszi telepítéshez a szapo­rítóanyag begyűjtése is. Me­gyénk lakossága minden bi­zonnyal nagy megértéssel és ezzel járó akarással készül az őszi vállalkozásokra, hogy ipari munkással és értelmiségi dol­gozóval együtt eleget tegyen az éves terv teljesítésének és ezzel az ötéves terv jövő év végi sikeres befejezésének. Békés életünk, s annak meg­védésére kész elszántságunk szimbóluma is népköztársasá­gunk alkotmánya. A nemzetkö­zi események torlódásával, az imperialista háborús kalando­rok aljas provokációinak ár­nyékában valljuk meg őszintén: Nem volt még annyi félteni, óvni valónk soha, mint éppen ma, amikor alkotmányunk ha­tókörében békén dolgozhat, s alkothat mindenki, aki becsü­lettel él. S éppen ez teszi ke­ménnyé és egységessé népünk elszántságát: Mindenképpen megvédi szocialista országát. Ezt az elszántságot csak hevíti az a biztos tudat, hogy népünk e küzdelmében mindig maga mellett tudhatja a Szovjetuniót és a nagy szocialista család tagjait. I lyen gondolatokkal ün­nepeljük alkotmányunk születésnapját és népünk bizakodóan néz a szociálist^ holnap eiéfc

Next

/
Thumbnails
Contents