Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA 1964. AUG. 30, CSÜTÖRTÖK XIX. ÉVFOLYAM, »5. SZÄM Világ proletárjai, *gyesfltl«*ifc I Ära 80 fillér A mai nap tizenhatodik aä- kalom arra, hogy ünnepeljük városban és községben egyaránt az alkotmány születésének évfordulóját. 1949. augusztus 20-án az egész dolgozó magyar nép megilletődött- séggel fordult a Parlament felé, ahol az országgyűlés törvénnyé emelte népi demokratikus állami életünk alapokmányát, az új magyar alkotmányt. Ekkor nyilvánította ki az országgyűlés először népünk történelmében. hogy hazánk nép- köztársaság, amelyben minden hatalom a dolgozó népé, s amelyben a munkásosztály vezetésével megvalósul a munkásság és a -dolgozó parasztság szövetsége. Ma az ország gazdái — az egész magyar nép — arról emlékeznek, hogy nemcsak a hatalomban, hanem az ezzel járó felelősségben is osztoznak, nemcsak a jogokat gyakorolják, hanem fokozottabb mértékben vállalják a kötelességek teljesítését is a közösség és saját érdekükben. Az alkotmány születésnapja mindig jó alkalom arra, hogy számba vegyük az eddig megtett utat. Ma is ez történik és megyénk lakossága, a gyűlések és az ünnepségek százain teszi mérlegre fejlődésünket, eredményeinket és formázza a jövő terveit. Bár sokszor elmondtuk már, de millió ismétlés után sem lehet közhely, hogy az alkotmány törvénybe iktatása óta eltelt másfél évtizedben nagyot léptünk előre, hazánk, a városok, a falvak és a bennük élő dolgozók élete szebbé lett. Ebben az időszakban védtük meg társadalmi rendünket az ellenforradalom nyolc évvel előbbi gaz támadásától, megszilárdítottuk a népi hatalmat és pártunk elhajlásoktól mentes politikája nyomán a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. Az ünnepi számvetésben rangos helyet kap annak megállapítása, hogy az eltelt másfél évtizedben az alkotmányunk adta jogok rendre kiteljesedtek, mindennapi életünk megszokott tartozékaivá váltak. T izenöt évvel ezelőtt elfogadott alkotmányunk emelte törvényerőre például a munkához való jogot. Ennek beteljesedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy iparunk hatalmasat fejlődött és korszerűsödött. Manapság több mint négyszeresét termeljük a 15 évvel előbbinek. Az ötéves terv első három évében az ipari termelés országosan 28,6 százalékkal nőtt. De a megye határain belül is szembetűnők az eredmények a minisztériumi irányítású, a tanácsi és a szövetkezeti iparban egyaránt. S ha már a munkához való jogokról esik szó, említsük meg, hogy csupán ez év első felében a munkások száma a minisztériumi irányítású iparban 11 százalékkal, a szövetkezeti iparban 21 százalékkal és az építőiparban csaknem 16 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt évben. És ha emlékezetünkbe idézzük a valamikor munka nélkül tengődök ezreit, akkor — bár gondot okoz, de mégis — miiyen megnyugtató ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN : Cfarkas a ~}(hi z.u(íiu QLéft /rőtt t meg, g ei hizotts ág áti a k titkára különbség az, hogy sok helyen szakmunkáshiáijy van és nem találkozunk kényszerűségből tétlemkedővel, vagy a szocialista építésben helyét nem lelő munkanélkülivel. Mindenkinek megvan a helye ebben az országban, munkája után megbecsülés, társadalmunk és rendszerünk tisztelete övezi, dolgozzék munkapadnál, földeken, vagy íróasztal mellett. N épköztársaságunk alkotmánya azt is kinyilvánította, hogy államunk alapja, erejének forrása és záloga: A munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége, a munkásosztály vezetésével. Ez a szövetség azóta is a néphatalom legfőbb tartóoszlopa, népünk szocialista fejlődésének hatalmas léridítőkereke. E szövetség körül formálódik, alakul pártunk vezetésével az a népi nemzeti egység, amely egyre sikeresebben tömörít minden, a szocializmusért dolgozni kész erőt, s amelynek érzékelhető gyűjtőmedencéje az egyre terebélyesedő Hazafias Népfront mozgalom. A munkás-paraszt szövetség erősítése útján a parasztság történelmi lépése volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a továbbiakban a termelőszövetkezetek egészséges fejlődése. Megyénk mezőgazdaságban dolgozó lakossága a párt agrárpolitikájának megfelelően nagy erőfeszítésekkel igyekszik a második ötéves terv célkitűzéseinek' megvalósítására. Az elmúlt évek során a kedvezőtlen időjárás ellenére növekedett a mezőgazdasági termelés, az árutermelés és az állami felvásárlás. Évről évre jelentősen gyarapodott a szövetkezetek anyagi, technikai bázisa és közös vagyona. A termelőszövetkezetekben dolgozók a közös gazdáinak vallják magukat és egyre szélesebb tért hódít az „enyém” helyett a „miénk” felfogás. Mind több szövetkezetünkben nyer polgárjogot az a szemlélet, hogy az embereket a közös érdekében végzett munkájuk alapján becsülik meg. Ez képezi alapját annak, hogy ha a megye egyes részein nem is azonos ütemben, de megszűnőben vannak a parasztságot megosztó különbségek, alakul és erősödik az egységes paraszti osztály. A termelőszövetkezeti gazdák éppen ez- zért jelenlegi és további sorsukat végérvényesen a szövetkezethez kötötték, felismerték, hogy a boldogulás útja egyedül és kizárólag a szövetkezetek megerősödésének és gazdagodásának útja. A megye dolgozó százezreinek alkotó és tevékeny munkája nyomán egyre szépülnek, csinosodnak, kulturálódnak, virágos utcákkal, terekkel, parkokkal gazdagodnak városaink és községeink. Mindebben az állami támogatáson túl jelentős szerepe van a társadalmi munkának, amely az elmúlt évben is több mint harmincmillió forint értéket,^ teremtett.' Napjaink egyik jellemzője, hogy a lakosság óhaja, a vezetés töB arabás László rajza. rekvései tettekké és valósággá válnak. Sok-sok áldozatkész munka rejlik abban, hogy a múlttal egyszerűen össze nem hasonlítható az ivóvízellátás, az út- és járdaépítkezés, hogy művelődési és egészségházak,' bölcsődék és iskolák épültek. A mai napon a lakosság ismét több új létesítményt vesz birtokba, ami újabb bizonyítéka annak, hogy az alkotmány tételei tettekben öltenek testet. S ami mindezzel együtt jár: Napról napra erősödik közéletünk demokratizmusa, egyre többen vesznek részt az állami és társadalmi szervek munkájában, s vállalnak közéleti tevékenységet. M emcgak jogainknak, hanem kötelességeinknek is foglalata az alkotmány. Közismert, hogy jog és kötelesség a tőkés országokban ma is szemben áll “egymással, minthogy a felszabadulás előtt nálunk is szemben állott. A tőkés osztályállamokban a dolgozóké a kötelesség — a jog a kizsákmányolok kiváltsága. A mi szocialista életünkben mindez már másképpen van: jogok és kötelességek egysége, teljes harmóniája uralkodik, s nem is tudnánk másképpen elképzelni az életünket. És ha már a kötelességekről is szó esik, nem maradhat említés nélkül mindaz, ami elsősorban a mezőgazdaságban vár ránk. A munka zöme a nyár végi és az őszi hónapokra esik. Ebben az időszakban kell szervezett és jó minőségű munkával lerakni a következő esztendő gazdag aratásának alapjait. Éppen ezért különös gonddal kell elvégezni a betakarítás mellett a kenyérgabona elvetését, ami megyénkben nem kis tétel, hiszen több mint negyedmillió holdról van szó. De ide sorakozik az őszi mélyszántás, a jónak ígérkező szőlő- és gyümölcstermés betakarítása, a telepítési feladatok elvégzése és a tavaszi telepítéshez a szaporítóanyag begyűjtése is. Megyénk lakossága minden bizonnyal nagy megértéssel és ezzel járó akarással készül az őszi vállalkozásokra, hogy ipari munkással és értelmiségi dolgozóval együtt eleget tegyen az éves terv teljesítésének és ezzel az ötéves terv jövő év végi sikeres befejezésének. Békés életünk, s annak megvédésére kész elszántságunk szimbóluma is népköztársaságunk alkotmánya. A nemzetközi események torlódásával, az imperialista háborús kalandorok aljas provokációinak árnyékában valljuk meg őszintén: Nem volt még annyi félteni, óvni valónk soha, mint éppen ma, amikor alkotmányunk hatókörében békén dolgozhat, s alkothat mindenki, aki becsülettel él. S éppen ez teszi keménnyé és egységessé népünk elszántságát: Mindenképpen megvédi szocialista országát. Ezt az elszántságot csak hevíti az a biztos tudat, hogy népünk e küzdelmében mindig maga mellett tudhatja a Szovjetuniót és a nagy szocialista család tagjait. I lyen gondolatokkal ünnepeljük alkotmányunk születésnapját és népünk bizakodóan néz a szociálist^ holnap eiéfc
