Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

1964. augusztus 15, szombat 3. oldal r Ahol legyőzik a szárazságot mr Epiil az ország legnagyobb öntözöcsaiornája Kunszentmiklós határában, alig tíz kilométerre a Dunától, forró aszályos kánikulai hetek után, az ember jóformán nem is hiszi, hogy a folyam nem száz és száz kilométerre van, hogy gépkocsival még a rossz makadámon is elérhető rövid negyedóra alatt. Kiégett, fátlan síkságok, be­láthatatlan szikesek ... Juh- nyájak ballagnak a tikkadt me­zőn, legelhető füvet keresve maguknak. S legtöbbször csak kóborlással telik el a nap. Igaz, nagyobb részt már errefelé is szántóföldek uralják a határt, s a Dunához közelebb eső ré­szeken nem is teremnek rosz­szul ___Csak hát... ha jön az as zály, itt is megsül minden. Pedig a Duna felől gyakran feltűnnek a sötét esőfelhők. De mint az errefelé lakók tart­ják, a folyam „lehúzza” a csa­padékot. Csak ritkán engedi tovább az esővel rakott felie­get. E vidéken a parasztember- évtizedes álma az öntözéses gazdálkodás. Kilencszázezer köbméter föld Ám, ez az álom mind ez ide­ig jórészt önön medrében ver­gődött, és — hogy a hasonlat­nál maradjunk — csak igen kis mértékben öntötte el a va­lóság szomjazó földjeit. Csupán a tassi Petőfi Tsz, amelynek területe hét kilométer hosszan érintkezik a folyammal, volt képes eddig megvalósítani a mesterséges esőztetést jelentő­sebb területen, 700 holdon. A mostani és a jövő nyár azonban döntő fordulatot hoz e vidék életében, megépül a kiskunsági öntözőcsatorna. A legnagyobb ilyenfajta építkezés folyik most itt az országban méreteit tekintve meghaladja a Tiszántúlon épülő Nyugati Főcsatornáét is. A kiskunsági csatorna 60 kilométer hosszú lesz, Tassnál ágazik ki a Duná­ból, Kunszentmiklós közelében délnek kanyarodik, s követve előbb a Bak-ér, majd a Kí­gyós-ér — mindkettő ős Uuna- meder — nyomvonalát, Üjsolt —Szabadszállás, azután Solt es Fü'öpszállás között elhaladva Akasztónál csatlakozik a Du- navölgyi Főcsatornába. A létesítmény, a rajta meg­építendő műtárgyakkal * gyütt előreláthatólag 40 millió forint­ba kerül. A csatorna építése során összesen 900 ezer köb­méter földet kell megmozgat­ni. Nem vitás, hogy országuta­kat, vasutakat, s más, kisebb csatornákat kell átszelnie. Kü­lönösen az utóbiakkal való ke­reszteződés jelent bonyolult műszaki problémát: a kisebb csatornák részére úgynevezett „bújtatókat” kell építeni, vagy­is az új csatorna alatt kell át­vezetni — átbújtatni — őket. összesen tíz nagyobb műtárgy építésére van szükség. Gépek, hidak, zsilip Most, a 19. kilométernél, Kun­szentmiklós Homokliget nevű határrészében dolgoznak a szkréperek, földkotrók és dóze­rok. összesen tizenöt gép birkó zik az eddig még soha meg nem mozgatott földdel. Elől a szkréperek haladnak: A talajvíz szintje fölött csak fél méter vas­tagságban hagyva a földet, majd a földkotrók következnek „tér dig” vízben állva, s miután kel­lő mértékben kimélyítették az „árkot’, a dózerok a parton el­simítják a földet. Éjjel-nappal folyik a munka. Napi két óra hossza a karban tartás. Óránként 140 köbméter föld kerül a partra. Dübörög­nek a motorok, a vasak csiko­rogva marnak a talajba. A Vízügyi Építő Vállalat Duna-parti építésvezetőségén Szinnai Miklós, az építkezés fiatal főmérnöke tájékoztat: — A 80 méter széles csator­na első, 14 kilométeres szaka­sza teljesen elkészült. A vég leges kiépítés után másodper­cenként 42 köbméter víz to­vábbítására lesz alkalmas. Nos, itt el kell hogy oszlassak egy tévhitet: Minden hiedelem el­lenére a csatorna nem lesz ha­józható. Mégpedig a műtárgyak miatt nem. A hajózhatóvá té­tel ugyanis akkora többlet- költséggel járna, ami nem len­ne arányban a vízióiból szár­mazó előnnyel. A csatorna és a Duna közötti távolság sehol sem haladja meg a húsz kilo­métert, így szállítási szempont­ból nem sokat jelentene a lé­tesítmény. Itt, a közelben befejezés előtt áll a vízkivételi zsilip építése, amely egymaga hatmillió fo­rintba kerül. Az ezer köbméter betont tartalmazó zsilip hét nyílásán természetes eséssel zú­dul majd alá a víz. De építik a hidat a Budapest—bajai or­szágút kereszteződésénél is, va­lamint a vasúti hidat a Kun­szentmiklós—Dunapataj vona­lon. A Tass és Kunszentmiklós közötti makadámúton ideigle­nes hidat készítenek, amit tíz éven belül ki kell cserélni. Er­re majd az út — remélhetőleg mihamarabb bekövetkező — korszerűsítésével egyidejűleg kerül sor. A Kecskemétet Du- naföldvárral összekötő betonút áttörése és híddal való ellátá­sa a jövő év feladata lesz. T akarmánytermesztés világszínvonalon Az építkezés legnagyobb gondja és akadálya a talajvíz. Eddig azonban sikeresen meg­birkóztak vele, a vákuumos talajvízsüllyesztő berendezés se­gítsége révén. Csupán a vízki­vételi zsilip építésénél 140 vá- kuumkútat fúrtak. Jövő év november végén ke­rül átadásra a nagy mű, a ter­vek és a való helyzet szerint is. A csatorna összesen 32 ezer hold öntözővízzel való ellátását teszi lehetővé. Rátelepülnek majd a közös gazdaságok öntö­zőfürtjei, s pár év alatt teljesen átalakul a vidék arculata. — Csupán a mi községünk határában majdnem háromezer holdra jut mesterséges eső — magyarázza Bánovics Miklós, a tassi tanácselnök. — A többi között a Rákóczi Tsz-nek csak­Fellőtték a Kozmosz-37-et Pénteken a Szovjetunióban föld körüli pályára fellőtték a Kozmosz—37 mesterséges hol­dat. A rajta elhelyezett tudo­mányos műszerek segítségével folytatni kívánják a TASZSZ 1962. március 16-i jelentésében ismertetett űrkutatási progra­mot. A szputnyik keringési ideje 89.45 perc. Pályájának a Föld felületétől legtávolabb eső pont­ja (apogeum) 3000 kilometer, a Föld felületéhez legközelebb eső pontja (perigeum) 205 kilomé­ter. A pálya síkjának az egyen­lítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok, A tudományos berendezésen kívül a szputnyikon van egy rádió-adókészülék, A szputnyikon elhelyezett mű­szerek normálisan működnek. A földi koordinációs számító köz­pontban folyik a beérkező ada­tok feldolgozása. nem az egész területére. A Pe­tőfi Tsz tábláin a KGST részé­re terveznek bemutató telepet. A takarmánytermesztésben a világszínvonalat kell, hogy el­érjük. Varga Lajosné, a Petőfi Tsz párttitkára azt magyarázta, hogy az öntözés olcsóbb lesz, mint eddig, amikor minden vizet a Dunából kell hozni. Azonkívül legalább ötszáz hold­dal öntözhetnek nagyobb terü­letet. Mesterséges csapadék jut a kukoricára, csalamádéra, lu­cernára, legelőre, répára, len­re. Meg a százholdas törpeal­másra. Két év múlva 600 te­henük lesz. Halastavat építe­nek, s a „tetején” víziszárnya­sokat tenyésztenek. Mindez már nem álom. Ha­nem az alakuló valóság, mely ott lüktet a földmarkológépek zúgásában. H. O. Kétmillió tonna felett — Az idén nagyobb lesz az utasforgalom, több árut, anya­got kell elszállítani — erről beszéltek az év elején a Sze­gedi MÁV Igazgatóság köz­pontjában, s' a területén levő küljszolgálati helyeken. Erről tárgyaltak a vasutas pártszer­vezetek taggyűlésein, a szak- szervezeti gyűléseken, a kü­lönböző politikai és gazdasági jellegű tanácskozásokon. Azóta eltelt egy fél év, s nem árt az eddigi munka eredményeit számba venni, annál is inkább, mert így könnyebb a további feladatokat is felmérni. Az igazgatóság területén dol­gozó vasutasok az első fél év­ben 18 és fél millió utas utaz­tatásával személyszállítási ter­vüket 104,5 százalékra teljesí­tették. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 27,2 százalékkal több árut továbbí­tottak, illetve idei féléves ter­vüket 7,4 százalékkal teljesí­tették túl. Az eredmények ér­tékét jelentősen növeli, hogy a tervezettnél 3014 vasúti ko­csival használtak fel keveseb­bet az áruszállításhoz. Bevál­mzüpopQS aUSHIMHG w Ócskavasnak drága Az ÉM Fémmunkás Épület- lakatosipari Vállalat Kiskun- halasi Gyáregységében nemré­giben szerelték fel azt az im­évre a gyáregység, mert szá­mított a kemence üzembe he­lyezésére is. A hagyományos módszerrel legfeljebb 10—11 pozáns méretű tokoskemencét, amely képünkön látható. Külön helyiséget építettek neki. Itt helyezték el az 1000 tonnás présgépet is, a hozzá való olajszivattyúval együtt. Az olajfűtéssel működő kemence arra épült, hogy 1100—1200 fokra hevítse az anyagot, amely­ből aztán a présgéppel sajtol­nának csőkarimákat. Ez eset­ben az üzem könnyedén tel­jesíteni tudná karimagyártási tervét. Sajnos, a kemence nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Bordás Sándor, a gyár­egység igazgatója elmondta, hogy a műszaki próba közben szerzett tapasztalatok szerint csak 800—900 fokra képes fel­hevíteni az anyagot, az tehát így nem nyerheti el a prése­léshez szükséges lágyságot. A karimákat változatlanul a régi módszerrel gyártják, a ke­mence és a présgép kihaszná­latlanul áll, feleslegesen fog­lalja — az egyébként is szű­kös — helyet. Veszélyben forog a tervteljesítés is, hiszen 17 millió forint értékű karima elő­állítását csak azért vállalta gz millió forint értékű árut ké­szíthetnek idén. A „csütörtököt mondott” ter­melőeszközt a vállalat kecske­méti gyáregységének egyik szak­embere tervezte. Kipróbálására azonban csak Kiskunhalason került sor, miután a karima­gyártás profilját január elsejé­vel átadta a kecskeméti üzem. Eddig közel 400 ezer forin­tot emésztett fel a kemence előállítása, ideszállítása és üzembe helyezése. Ha már itt van, mielőbb alaposan meg kellene vizsgálni, hogy valami­féle módosítással, javítással használhatóvá lehet-e tenni? Ha nem, akkor a MÉH ócskavas­telepén a helye. Ócskavasnak viszont elég drága. Vajon kik és hogyan ellen­őrizték a tervező szakember számításait, hogy biztosra vet­ték a kemence zavartalan mű­ködését? Mert biztosra vették. Ellenkező esetben ugyanis nem engedélyezték volna az ideszál- lítását, költséges üzembe helye­zését, és nem alapították volna zavartalan működésére a halasi gyáregység idei gyártási tervét. Békés Dezső tották hát vasutasaink az ígé­retüket, a vagonok raksúlyának növelésével kapcsolatban. A vonatonkénti átlagterhelés az első fél évben 816 tonnára nö­vekedett. Ez 8,4 százalékkal több, mint 1963 első felében továbbított vonatonkénti átlag­súly. Derekas munkát végeztek az építési szolgálat dolgozói is; Az első negyedévben a hideg idő­járás és sok megbetegedés miatt munkájukkal jelentősen elma­radtak. A második negyedévben megfeszített erővel dolgoztak és bár munkáshiánnyal küz­döttek, 2 millió forint értékű építkezéssel teljesítették túl tervüket, pótolva az év első hónapjaiban keletkezett lema­radást. Igazgatóságunk területén 584 brigád működik 4363 vasutast tömörítve munkacsapatokba. Ebből 82 jelvényes, 139 okleve­les szocialista brigád. Tizen­négy szocialista brigád az igaz­gatóság központjában dolgozik és szorosan együttműködik a külszolg'álati helyek szocialista brigádjaival. Tevékenységüket rendszeresen értékelik. . Az együttműködés eredményeként az igazgatóság májusi tervét 101,58, júniusi tervét 100,64 szá­zalékra teljesítette, s ebben oroszlánrésze volt a Bács-Kis- kun megyei vasútállomásoknak. Jól jártak a vasutasok is, 205 ezer forint jutalmat osztottak szét közöttük. Természetesen arról is meg kell emlékezni, ami kedvezőt­lenebbül alakult, mint ahogy az év elején eltervezték. A vontatásnál például több moz­donyt vettek igénybe az igaz­gatóság területén, s ezáltal a tervezettnél több szén is fo­gyott. A személy- és teherszál­lító vonatok menetrendszerű közlekedtetésében is több za­var volt, mint a megelőző idő­szakban. A feladatok az év hátralevő részében tovább növekednek, ami arra figyelmeztet, hogy a tervteljesítés érdekében az em­lített hibákat feltétlenül ki kell javítani. Számításba kell venni, hogy míg a második ne­gyedévben 1 767 000 tonna árut kellett elszállítani, addig a har­madik negyedévben már 2 080 000 tonna a terv. A szál­lítási feladatok az őszi csúcs- forgalom idején és az év vé­gén még növekedni fognak. Népgazdaságunk azonban szá­míthat a vasút szállítási, von­tatási, építési stb. szolgálatának dolgozóira, szocialista címért küzdő, illetve azt már elnyert brigádjaira. Sziládi Sándor Idősek és fiatalok (Tudósítónktól.) A KISZ II. kongresszusára, a falusi fiatalok is készülődnek. Ennek jegyében a napokban Bátya községben összevont párt- és KISZ-gyülésen jelen- csity Miklós, az ifjúsági szer­vezet titkára számolt be a ten­nivalókról, őszi, téli terveik­ről. Ebben szerepelnek műsoros estek, ankétók a tsz-ben dol­gozó fiatalok részére, varró- és főzőtanfolyam a lányoknak, sportrendezvények — oz MHS szervezetével szorosabb kapcso­latban — s tervbe vették ének­kar szervezését. Elhatározták, hogy a már bevált módon meg­hívják a KISZ-rendezvényekre a VII. és VIII. osztályos ál­talános iskolai tanulókat is. Gondot fordítanak a pontos tagdíjfizetésre. A taggyűlésen az idős kom­munisták is elmondták tapasz­talataikat, amely párosult a fiatalok lelkesedésével. Kapi­tány János elvtárs, Bures Tibor a tanács vb titkára, Harangozó Béla községi párttitkár egy­aránt megígérték, támogatják a KISZ ifjúság Icongresszusi mh V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents